Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-26 / 71. szám
1991. március 26., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 Mi lesz az aprófalvas településekkel? Fotó: Gyertyás László Továbbképző tanfolyam, jegyzőknek Szakmai továbbképző tanfolyam kezdődött tegnap Baranya, Somogy, Vas megye jegyzői részére a balatonföldvári közigazgatási továbbképzési központban. Egy német alapítvány támogatásával tanulnak a jegyzők a Balaton-parton. Az előadásokat és a konzultációkat német és magyar előadók tartják öt héten keresztül. Somogyi a cserkész Rinyabesenyö élni akar „Úgy tetszik, a mi gondunkat csak egy dózer oldhatja meg, amely a földdel teszi egyenlővé a falut”—recsegett egy elkeseredett hang a rinyabesenyői lakossági fórumon. Ez a megnyilvánulás sok mindent elárult. Ecjy 255 lelket számláló, isten hata mögötti település lehetetlent nem ismerve küzd a holnapért. Lakóinak többsége cigány, magas a nyugdíjasok aránya, a faluban munkalehetőség nincs. „Ránk szakadt a szabadság, de vajon mit lehet kezdeni vele!?” — tették föl többen a kérdést. Elhangzott egy sajátos válasz is: „ássuk el magunkat?! Mert út innen már nem vezet tovább. Öt kilométeres földút visz Homokszentgyörgyre. Ha netán ezt valaki leaszfaltozná? De ki, és milyen pénzből? Ez reménytelen várakozás. így marad az egyetlen járható út, amely a világ felé a nyolc kilométerre levő Lábodon keresztül vezet. * * * A Fidesz lábod—rinyabesenyői csoportja kezdeményezte a falugyűlést. Mészáros Tibor- né, az egyik szervező sokakkal együtt reménykedik abban, hogy a falu nincs halálra ítélve. Mondandóját is így kezdte: azok jöttek el a fórumra, akik hisznekabban, hogy mégis lesz jövője a besenyői embereknek. Az optimizmusra a legújabb fejlemények után még inkább szükség lesz. A Volán nagyatádi leányvállalata ugyanis arra az elhatározásra jutott, hogy megszünteti a hajnali autóbusz- járatot, mert gazdaságtalanul üzemel. A vállalatnak nem éri meg, hogy 3-4 emberért bejárjon az autóbusz Rinyabesenyő- re. A többség nehezen értette meg a Volán képviselőjének amúgy racionális okfejtését, amely szerint a vállalat nem veheti figyelembe a szociális szempontokat, hiszen eredményesen kell gazdálkodnia. A gazdaságtalan járatokat — szem előtt tartva a közlekedési alapellátást—meg kell szüntetni, s erre a sorsa jutott a rinyabesenyői járat is. Arra sincs lehetőség, hogy a közlekedési vállalat kisebb teljesítményű mikro- buszt közlekedtessen, mert ilyen nincs és feltehetően nem is lesz. Ugyanakkor „kompromisszumos „megoldást ajánlott a Volán: nem szüntetik meg a hajnali járatot, ha az önkormányzat mindaddig fizet kilométerenként 45 forintot, amíg nem lesz gazdaságos az üzemeltetés. Voltak, akik úgy gondolták: ez a 22-es csapdája. Mert a Volán azt kéri, hogy legyen több utas, a falu pedig azt, hogy legyen hajnali járat, de az önkormányzat nem tudja vállalni a költségeket. * * * Fenyvesi József önkormányzati képviselő beletörődötten mondta: az rendben van, hogy gazdaságossági szempontok miatt megszünteti a járatot, de ki biztosít a faluban munkát? Az önkormányzat költségvetéséből a szociális segélyekre és az intézmények fenntartására is alig futja, nemhogy autóbuszköltséget fizessenek. Nem kellene elfelejteni: „mi is emberek vagyunk”. — Van óvodánk és 1 —3 osztályos iskolánk. Tehát vannak fiatalok — mondta Farkas Sándor polgármester. — Csak önerőből nem tudjuk megoldani a gondjainkat. Most dolgozzuk ki a szervezeti és működési szabályzatot és költségvetést. Nem könnyű a kis települések élete. Eddig a szerepkör nélküliség hatásaival küszködtünk, most meg azért, mert magunkra maradtunk. Mi lesz az aprófalvas településekkel? Az alapfeltételek hiányában mit sem ér az önállóság. Rinyabesenyőn kiderült: van tenni-, jobbítani akarás. Működik a fiatalok klubja, a kisebbeknek pedig a narancsvirág klub. Vannak emberek, akik társadalmi munkában magukra vállalják a terheket. Egyre inkább felismerik, hogy eredményt csak összefogással érhetnek el. Az itt élők többsége — úgy tetszik—megteszi a tőle telhetőt. De ez meddig lesz elég?! (Lengyel) nagytanácsban A Magyar Cserkész Szövetség Baranya, Somogy és Tolna megyei cserkészeit összefogó VI. kerület szombaton Pécsen tartotta meg regionális közgyűlését. A megalakult cserkész nagytanácsba beválasztották Förster Gyula osztopáni esperes-plébánost, a Magyar Cserkész Szövetség Somogy megyei szervezetének elnökét is. Bűnmegelőzés és önvédelem (Tudósítónktól) Balatonföldvár lakossága megalakította a bűnmegelőzési és önvédelmi egyesületet. Az egyesület bankszámlát nyitott, s az oda irányított összegeket a felszerelés gyarapítására használják. A költségekhez a helyi önkormányzat is hozzájárul. Mivel az egyesületi tagoknak intézkedései joguk nincs, ezért segítségként a helyi rendőrök ajánlatot tettek, hogy a szezonban megerősített járőrszolgálatot adnak, ha túlórájuk díját a helyi ónkormányzat vállalja. Minderre szükség van, hiszen eddig is számtalan megbízást kapott az egyesület, hogy villákat, butikokat, ABC-ket őrizzen. LÁTSZÓLAG LASSÚ, DE MEG ALAPOZOTT A TÖRVÉNYALKOTÁS Jogszabálylogika a dzsungelben Várostakarítási napot javasol az SZDSZ Dr. Kecskés László: A privatizáció olyan jelenség, amelyet lehet csinálni törvénnyel és törvény nélkül is Dr. Kecskés László, az Igazságügy Minisztérium helyettes államtitkára A nemzetgazdaság helyzete, aktuális gazdaságpolitikai feladatok címmel tartott előadást. Az egyik legérdekesebb kérdés az volt, hogy hogyan viszonyuljon a mai magyar jogalkotás a régihez? A helyettes államtitkár szerint két lehetőség van: félretolni a régit és teljesen újat alkotni, vagy: az új politikai hatalom kompromisszumokkal—együtt él a régi joggal. Nálunk az első változat nem valósítható meg, nem is voltak ilyen követelések. Az előadó szerint kissé későn kezdtünk hozzá a törvényalkotáshoz. Ennek több oka van: a parlamentben is gyakran lassan csordogálnak a törvényalkotó folyamatok, s ez Kecskés László szerint azzal is magyarázható, hogy az Országgyűlésben sok a jogász. Hosszú távon megvan ennek a haszna: a döntések megalapozottab- bak. A lassúság miatt azonban így sem kell szégyenkezni: a világ más, fejlett demokráciájú országaiban általános törvénykezési időnek töredéke alatt születtek jogszabályok Magyarországon. Most az egyik legfontosabb feladat az általános privatizálási törvény. Nem kell már sokáig várni rá, de négy-öt gazdaság- politikai döntésre szükség van ahhoz, hogy a jogászok kialakíthassanak egy jó privatizációs törvényt. Az államtitkár-helyettestől a Somogyi Hírlap munkatársa azt kérdezte: — A jogi dzsungel és az ezzel járó bizonytalanság mennyire okozója a gondoknak? — A világon mindenütt sok a jogszabály. Az USA-ban Kalifornia államában január 1-jén például 1445 új jogszabály lépett hatályba. Természetes, az hogy napjainkban aprólékossá válnak a jogszabályok. A fontos az, hogy megfelelő struktúrában alkossuk meg azokat. — Említette, hogy a privatizáció során visszaélések is előfordultak: lesz felelősségre vonás is? — Ehhez a tényállást kell tisztázni. Amíg a jogásznak nincs pontos képe a tényállásról, megfelelő bizonyítéka, nem tud a visszaélésekről felelősséggel nyilatkozni. Ma nem tudom megmondani, hogy a felelősségre vonás, az ügyek kivizsgálása napirenden van-e. Ha igen, akkor sem az Igazságügy Minisztérium feladata a tények tisztázása. — Milyen jogi problémákkal találkoznak leggyakrabban manapság? Fotó: Gyertyás László —A legtöbb aktuális jogalkalmazási kérdés, vita a Vagyonügynökség és az önkormányzatok közötti hatáskör elosztásából adódik. A kellemetlenségeket elkerülendő nem lehet általános tanácsot adni. Privatizációs ügyekben én mindenesetre kincstárpárti vagyok. Tisztábbnak látom, ha mind többet bízunk a Vagyonügynökségre. Az önkormányzat részvételével a privatizációban — bármennyire kedvezőnek látszik is — óvatosan kell bánni, a partikularizmus miatt. Korlátozottnak tekintem tehát az ön- kormányzat igényeinek előtérbe helyezését a vagyonügynök- ségi illetve állami érdekkel szemben. — Gyakran mondják az állampolgárnak: várja meg ezt meg ezt a törvényt a privatizációs kérdésekben. Mikor jön el az az idő, hogy nem kell ezt mondani, folytonos várakozásra kényszerülni? — Én az ezzel kapcsolatos kritikákkal nem értek egyet, mert igaztalanok. A privatizáció olyan jelenség, amit lehet csinálni törvénnyel és anélkül is. Jobb persze törvénnyel, ám alapvetően nem a nagy csodát tevő gazdasági törvények hiányáról, vagy késői megalkotásáról, hanem inkább kulturális tényezőkről, a történelem sajátosságainak visszahatásáról van itt szó. Annál gyorsabb jogfejlesztésre nincs példa, mint ami az elmúlt félévben Magyar- országon volt. Valóságos jogi honalapításnak nevezhető, ami történt. Én tehát azt mondom, nem szabad határidőket várni és kitűzni. Különösen nem az Igazságügy Minisztériumban: a tervezetek sorsáról ugyanis nem a minisztériumban, hanem a parlamentben illetve a parlamenti bizottságokban döntenek. Szegedi Nándor ÉRDEKEKET SÉRT A „LENGYEL PIAC A Szabad Demokraták Szövetségének kaposvári szervezete tenni akar a város tisztaságáért. Ezt a közelmúltban tartott pártközi megbeszélésen is javasolták. Csapó Tamás ügyvivő szerint az egykor virágos Kaposvár büszke címét viselő város — nincs rá enyhébb kifejezés — förtelmesen néz ki. Erre példaként a gyalogos felüljáró donneri környékét, a távolsági buszállomás letarolt növényzetét, a lakótelepek szétvert játszó- és pihenőövezeteit hozta fel. — Az SZDSZ kaposvári szervezete szorgalmazza, hogy a város vezetősége egyszer s mindenkorra vessen véget az úgynevezett „lengyel piac” körül kialakult áldatlan állapotoknak. Nincs a civilizált világnak olyan városa, ahol ilyen rendezetlen, ellenőrizhetetlen „kereskedelmi egységet” megtűrnének. Városunk kiskereskedői, vállalkozói, piacozó őstermelői, akik üzletet vesznek, bérelnek, köjál-előírásokat tartanak be, helypénzt és területfoglalási díjat fizetnek, áfa, személyi jövedelemadó terheli őket és társadalombiztosítási követelményeket nyögnek. A liberális demokrácia arculcsapásá- nak veszik, hogy csempészek, orgazdák, zugkereskedők a város közepét egy szeméttelep szintjére züllesszék. — Mit javasol a szervezet? — A Szabad Demokraták Szövetsége fölkéri a város lakóit, hogy az idegenforgalom kezdetére, elsősorban saját közérzetünk javítása érdekében, találjuk meg azt a lehetőséget, amellyel szebbé, kulturáltabbá, európaiabbá tehetjük városunkat. Lakóházunk, lakásunk környékének tisztán tartása, szépségének megőrzése közérdekű. Fölkérjük városunk vezetőit, hogy jelöljék meg azt a napot, amikor szervezetten — akár zöldpárti alpolgármesterünk vezetésével — nekiláthatunk a város kitakarításának. Utána már nem lesz más gondunk, mint megőrizni szépségét és tisztaságát. Az SZDSZ kaposvári szervezetének tagjai vállalják, hogy a közterületeken összeszedett és szemeteszsákokban — erről talán az önkormányzat gondoskodhatna — gyűjtött hulladékot ingyenesen kiszállítják a szeméttelepre. Várjuk a város lakóinak ötleteit, javaslatait, véleményét személyesen vagy levélben az SZDSZ irodájában (Kaposvár, Szent Imre utca 14.). L.G.
