Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-09 / 58. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1991. március 9., szombat A Koppány-patak partján A NÉPDALKINCS FORRÁSA Balázs Izolda kaposvári álta­lános iskolás legutóbbi sikerét Mohácson aratta a dunántúli népdalénekesi versenyen. Re­pertoárjából mutat be néhányat az autóban az úton. Törökkop- pányba igyekszünk, ahol a nagyszülőkéinek. Arra alá, áll egy nyárfa magá­ban... — viszi a hírt a Balázs nagypapának, a dal: : Izolda hamarosan betoppan. A kislány elemében van, elmesél egy énekórát. Helyettesítő tanár tar­totta a foglalkozást és magabiz­tosan próbálta vezetni az órát. „Szívasd meg!” — súgták Izol­dának. A kislány rögtönzött kis­előadást tartott a zenei előjegy­zésekről. Kételyt keltett benne a tanárnő elégedettsége, nem is hagyta annyiban: a felelete vé­gén blöffölni kezdett. Termé­szetesen nem vette észre a buzgó tanárnő. A „Maros partján elaludtam” kezdetű népdallal érkeztünk meg Törökkoppányba. Amiért ezt is el kellett énekelnie: kilenc hangközt is bír hanggal. A nagyszülőknél várt ránk Varga Ferencné, akitől Izolda a legtöbb népdalt tanulta. A Ma­ros partjáról tehát megérkez­tünk a Koppány patak fölé. Itt fut a kertek alatt a patak. A Varga család öröksége a népdal. Varga Ferencné apja, Cserhalmi Györgye harmincas években énekelte el a rádióban a Kinyílt a rózsa, hajlik az ága kezdetűt, amit Bállá Péter gyúj­tott tőle... A kislány hamar meg­jegyezte valamennyit. Varga Ferencnéről tudni kell, hogy a törökkoppányi asszonykórus­sal sok helyen megfordult. Meg­hívták 1971-ben Olaszország­ba is; a Bartók-centenáriumon szerepelt. Izolda annyira természete­sen énekel, hogy kétséget ha­gyott benne, lehet-e ezt igazá­ból tanulni. Beszélgetés közben kirajzo­lódtak azok a falusi ünnepkö­rök, szokások is, amelyek ágyat vetnek az örömteli éneklésnek. A fosztok, a fonók, a szüretek ilyen alkalmak. Vargáné néha most is arra ébred, hogy öltözik és megy a kórusba. A kertészetben dolgozott már, amikor Novák Juliska azért állt brigádba, hogy a széphangú asszonyokkal együtt énekelhessen. Ha nem lenne velünk Izolda, szinte csak a múltról beszélgethetnénk. Az asszonykórus nem jött volna létre Erős Lénárd tanár nélkül, aki nyugdíjaséveire átköltözött Székesfehérvárra; azóta szü­netel az asszonykórus műkö­dése. A díszes törökkoppányi viselet minden házban megta­lálható. A molyok elől ügyesen el vannak zárva a ruhák, utcára senki sem megy benne. A „Látom rózsám, néked mindegy, Kata” kezdetű dallal Izolda az első népdaléneklő versenyen szerepelt 1987-ben, Kisbárapátiban. Mi a titka Balázs Izolda hang­jának? Varga Ferencné úgy ér­tékeli: nagyon ügyesen tud haj- lítgatni. A Látom rózsám, néked mindegy, Kata című dallammal illusztrálják a hajlítások művé­szetét. Izolda szóban is elma­gyarázza: —A nagy épü letet kicsi házak veszik körül, az alaphangokat díszítések. Ezek a hajlítások. Előbb próbálom, megérteni a szöveget. Az alaphangokra ezután helyezem le a díszítése­ket, amelyeknek követniük kell a szöveg tartalmát,' a dallam érzelmi hőfokát. Aki már na­gyon sokat énekelt, az maga is megpróbálja földíszíteni a han­gokat, nemcsak az eredetit mutatja be. Az ember örömében vagy bánatában énekel. Vargáné megjegyzi: — Egy pillanatra ilyenkor fél­reteszi az ember a gondját. Aki­nek olyan baja van, nem hi­szem, hogy dalol... A Róka, lakik a berekben című népdal afféle „pirulós” ének, ám a parasztok, noha elég szemérmesek, nem szé­gyellik. Ilyen dalokból is ösz- szeállított egy csokrot a ked­vünkért Vargáné. Csapongunk dalról dalra, egyházi énekekre is sort kerít. A rózsafűzér-társu- lati tagokat egészen sajátos énekekkel búcsúztatják utolsó útjukon. Február 3-tól 11-ig tar­tott a kurdi kilenced. Delente a négy előénekes, köztük Varga Ferencné ajkán csendültek föl a szép egyházi énekek. Izolda karácsonyra összeállított nép­dalcsokra a kis Jézust dicsőítő, betlehemi énekekből áll. Balázs Béláék is vártak ben­nünket, az apai nagyszülők. Izolda nálunk érzi magát otthon igazán. Arra alá, áll egy nyárfa magá­ban...— kezdem, hogy tán lesz aki folytassa. A nagypapa für­készve néz rám. Honnan tu­dom? Mármint azt, hogy ez kedvenc éneke. Izolda a nagy­papa kedvéért mindig elénekli, ha otthon van. Idősb Balázs Béla sem ha­gyott ki egyetlen alkalmat sem; ha Izi valahol szerepelt, vele utazott. így Mohácsra a leg­utóbbi népdaléneklési verseny­re is elkísérte unokáját... A tavaszt ígérő nap melege kihűlőben — indulnunk kell haza, Kaposvárra. Mivel más­sal búcsúzna a kislány és a nagyapa, mint dallal. Együtt kezdik: Erdők, völgyek, vadlige­tek... Horányi Barna SZÉCHENYIRŐL SZÉCHENYIVEL Az emlékév terveiről a Széchenyi-kör titkára NAGYCENKI BESZÉLGETÉS DR. KÖRNYEI ATTILÁVAL, A KASTÉLYMÚZEUM IGAZGATÓJÁVAL A kastélyt, a Széchenyiek egykori otthonát renoválják. Miközben az épí­tők dolgoznak, a termekben a múzeu­mi szakemberek új kiállítást terveznek, rendeznek a legnagyobb magyar szü­letésének 200. évfordulójára. A nagy­cenki Széchenyi István emlékmúzeum igazgatóját, dr. Környei Attilát — aki egyben a Széchenyi-kör titkára is—az emlékévvel kapcsolatos tevékeny­ségről, tervekről kérdeztük. Piros betűs dátum — Merem remélni, hogy nemcsak az évforduló, jelesen Széchenyi István gróf születésének 200. évfordulója in­dította el a közéletben a Széchenyiről, illetve a Széchenyivel való gondolko­dást — mondta. — Ezt az élet hozta, a társadalom fejődése és a politikai érte­lemben vett megújhodása. Ugyanak­kor nyilvánvaló, hogy a Széchenyi- életmű tüzetesebb tanulmányozása, a nagy reformkori személyiség gondola­tainak újrafölfedezése, népszerűsíté­se visszahat az említett szellemi folya­matokra; segíti a legfontosabb kérdé­sek megfogalmazását és megválaszo­lását. Ezért helyes, ha a magyar társa­dalom megújításán munkálkodó moz­galmak arra törekednek, hogy a Szé- chenyi-ismeret jelen legyen a közgon­dolkodásban, ke /étkezésképpen az is célszerű, ha az évforduló adta lehető­ségekre is építelek. Ennek tudatában azok a mozga mak és egyesületek, amelyek Széchenyit választották pél­daképül, sőt névadóul, évek óta ké­szülnek az évfordulóra. Az 1975 óta működő, jogszerűen 1982-ben meg­alakult Széchenyi-kör az 1985. május 11-én tartott közgyűlésen fogalmazta meg az évfordulóra vonatkozó munka­tervet, s kimondta: nem az ünneplésre, hanem az ismeretterjesztésre össz­pontosítja a figyelmet. Az 1987-ben megalakult Széchenyi Társaság ugyancsak folyamatosan foglalkozik az évfordulóval kapcsolatos tervek megvalósításával, s a Magyar Tudo­mányos Akadémia T örténettudományi Intézetének munkatervében is „piros betűs” dátum 1991. szeptember 21 -e. Mondanom sem kéne talán, hogy az olyan intézmények, amelyek Széche­nyi emlékét hivatásszerűen ápolják (mint például a nagycenki múzeum), szintén az évfordulóra készülnek most. Társadalmi munkabizottság —Nagyon sok egyesület választotta példaképül Széchenyit, még több in­tézmény viseli nevét szerte az ország­ban; föltehetőleg valamennyien részt kívánnak venni az ünneplésben, he­lyesebben a Széchenyi-gondolatok terjesztésében. E tevékenység koordi­nálásban, gondolom, jelentős szerepe van a Széchenyi-körnek és a Társa­ságnak. — A jubileumi tervek mindenütt el­készültek, s megvalósításuk is folya­matban van. Mindenki megértette, magáévá tette a már említett követel­ményt, jelesen, hogy az ünneplés so­rán főként tartalmi kérdésekkel foglal­kozzunk. Az eddigi többékevésbé be­vált gyakorlat okán ugyanakkor szük­ségét láttuk volna egy hivatalos vagy állami Széchenyi-emlékbizottság megalakításának is, ám végül koordi­nálóként, egyeztetőként maradt a Szé­chenyi-kör és a Társaság. 1990. április 6-án a budapesti Gellért-szállóban a 25 szervezetet, egyesületet, területi emlékbizottságot stb. képviselő kül­döttek kimondták a társadalmi munka- bizottság megalakulását. Vezetőséget nem választottak, működési elvként pedig megfogalmazták, hogy a bizott­ságnak tagja minden csatlakozott s csatlakozni óhajtó szervezet. A munka koordinálására a Széchenyi Társaság főtitkára (dr. Rubovszky András) és a Széchenyi Kör titkára (jómagam) vál­lalkoztak. Megfogalmazták továbbá, hogy közös cél az ismeretek minél ha­tékonyabb terjesztése, s nem évfordu­lóban, hanem emlékévben gondolko­dunk. Kevés a pénz —Számíthatnak-e valamilyen anya­gi támogatásra az említett bizottsági tagok munkatervük megvalósításá­ban? — Ez a dolog második legfontosabb kérdése — Széchenyi szerint is —, az elhatározás, az együttműködés és a munka. A résztvevők nagy része társa­dalmi egyesület, társadalmi bizottság, következésképpen csak saját maguk­ra szám íthatnak a munkatervek teljesí­tésében. Kevesen támaszkodhatnak kizárólag vagy túlnyomóan állami erő­forrásra (mint például a Széchenyi Ist­ván emlékmúzeum). Részt vesz a munkában a Széchenyi-alap is, vala­mint elhatároztuk, hogy társadalmi összefogást kezdeményezünk az em­lékév programjának támogatására. Hiszen azok között, akik Széchenyi politikáját, eszméjét vallják, szép számmal vannak tőkeerős cégek is, amelyek talán hajlandók erre a célra áldozni. A támogatás összegeit a Szé- chenyi-alapnál gyűjtjük, és elkülönítve kezeljük. (Az alapnak eddig is joga volt az adóalap csökkentésére vonatkozó igazolást adnia.) A jelentősebb össze­geket áldozóknak „A Széchenyi emlé­kév támogatója” címet adományoz­zuk, s nevüket minden kiadványunk­ban feltüntetjük. Bécs, Füred, Balatonkeresztúr — Meglehetősen vaskos paksamé- ta tartalmazza az emlékév programját. A dunántúliak tervei között tallózva érdemes néhány rendezvényt meg­említeni. — Mivel Nagycenkről már mondtam egyet-mást (felújítják a kastélyt és a kiállítást), folytatom: több tudományos tanácskozásnak, országos jelentősé­gű kiállításnak, vetélkedőnek adunk helyet, népfőiskolát működtetünk, ol­vasótábort rendezünk, részt veszünk a megyei és a bécsi rendezvények mun­kájában is. A községi önkormányzat il­letve a nagycenki faluszépítö egyesü­let általános községrendezést tervez, különös tekintettel a Széchenyi térre, ahol a legnagyobb magyar szobrát ez alkalommal restaurálják is. A Széche- nyi-kripta helyreállítására az Országos Műemléki Felügyelőség hivatott. Fel­tehetőleg sokan részt vesznek majd az április 8-án celebrálandó rekviemen, akárcsak egykor Széchenyi temeté­sén, amelyet az önkény titokban sze­retett volna tartani. Balatoniüreden — a Széchenyi István Emlékbizottság és a Széchenyi Társaság helyi csoportjai programja szerint — egy nappal előbb lesz a rekviem, szeptember 21-én pedig Te Deumot tartanak. Továbbá szabadtéri ünnepséget szerveznek, Bécsbe és Nagycenkre irányuló em­léktúrát indítanak, könyvet adnak ki (Bozóky Mária: Széchenyi hite), meg­rendezik a Wesselényi úszóversenyt. A déli parton a Széchenyi-kör balaton- keresztúri csoportja szeptember 21 -én rendez ünnepséget helyben és Marca­liban, s részt vesz a nagycenki esemé­nyeken is. Sz. A. A Kaposvár Állami Tangazdaság nyilvános árverésen értékesíti a Kaposváron, Mező I. u. —Jászai M. u. által határolt 3,1 ha nagyságú ingatlanát iparterület kialakítása céljára. Az árver is március 22-én 9 órakor lesz a tangazdaság központjában (Kapcsvá , Kossuth L. u. 2.1. emelet) Érc'e k'.ő :ni lehet dr. Schablauer Zoltán jer: ‘ ác'osnál a (82)14-455-östelefonon. (io985i) | A KONZUMBANK RT. kaposvári fiókja értesíti leendő ügyfeleit, hogy megkezdte teljes körben Kaposvár, Május 1. u. 7. (a kölcsönzőbolt mellett) Telefon: 06(82)19-717 t ■1 ............................. "1 111 ........................................................

Next

/
Oldalképek
Tartalom