Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-09 / 58. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1991. március 9., szombat A Koppány-patak partján A NÉPDALKINCS FORRÁSA Balázs Izolda kaposvári általános iskolás legutóbbi sikerét Mohácson aratta a dunántúli népdalénekesi versenyen. Repertoárjából mutat be néhányat az autóban az úton. Törökkop- pányba igyekszünk, ahol a nagyszülőkéinek. Arra alá, áll egy nyárfa magában... — viszi a hírt a Balázs nagypapának, a dal: : Izolda hamarosan betoppan. A kislány elemében van, elmesél egy énekórát. Helyettesítő tanár tartotta a foglalkozást és magabiztosan próbálta vezetni az órát. „Szívasd meg!” — súgták Izoldának. A kislány rögtönzött kiselőadást tartott a zenei előjegyzésekről. Kételyt keltett benne a tanárnő elégedettsége, nem is hagyta annyiban: a felelete végén blöffölni kezdett. Természetesen nem vette észre a buzgó tanárnő. A „Maros partján elaludtam” kezdetű népdallal érkeztünk meg Törökkoppányba. Amiért ezt is el kellett énekelnie: kilenc hangközt is bír hanggal. A nagyszülőknél várt ránk Varga Ferencné, akitől Izolda a legtöbb népdalt tanulta. A Maros partjáról tehát megérkeztünk a Koppány patak fölé. Itt fut a kertek alatt a patak. A Varga család öröksége a népdal. Varga Ferencné apja, Cserhalmi Györgye harmincas években énekelte el a rádióban a Kinyílt a rózsa, hajlik az ága kezdetűt, amit Bállá Péter gyújtott tőle... A kislány hamar megjegyezte valamennyit. Varga Ferencnéről tudni kell, hogy a törökkoppányi asszonykórussal sok helyen megfordult. Meghívták 1971-ben Olaszországba is; a Bartók-centenáriumon szerepelt. Izolda annyira természetesen énekel, hogy kétséget hagyott benne, lehet-e ezt igazából tanulni. Beszélgetés közben kirajzolódtak azok a falusi ünnepkörök, szokások is, amelyek ágyat vetnek az örömteli éneklésnek. A fosztok, a fonók, a szüretek ilyen alkalmak. Vargáné néha most is arra ébred, hogy öltözik és megy a kórusba. A kertészetben dolgozott már, amikor Novák Juliska azért állt brigádba, hogy a széphangú asszonyokkal együtt énekelhessen. Ha nem lenne velünk Izolda, szinte csak a múltról beszélgethetnénk. Az asszonykórus nem jött volna létre Erős Lénárd tanár nélkül, aki nyugdíjaséveire átköltözött Székesfehérvárra; azóta szünetel az asszonykórus működése. A díszes törökkoppányi viselet minden házban megtalálható. A molyok elől ügyesen el vannak zárva a ruhák, utcára senki sem megy benne. A „Látom rózsám, néked mindegy, Kata” kezdetű dallal Izolda az első népdaléneklő versenyen szerepelt 1987-ben, Kisbárapátiban. Mi a titka Balázs Izolda hangjának? Varga Ferencné úgy értékeli: nagyon ügyesen tud haj- lítgatni. A Látom rózsám, néked mindegy, Kata című dallammal illusztrálják a hajlítások művészetét. Izolda szóban is elmagyarázza: —A nagy épü letet kicsi házak veszik körül, az alaphangokat díszítések. Ezek a hajlítások. Előbb próbálom, megérteni a szöveget. Az alaphangokra ezután helyezem le a díszítéseket, amelyeknek követniük kell a szöveg tartalmát,' a dallam érzelmi hőfokát. Aki már nagyon sokat énekelt, az maga is megpróbálja földíszíteni a hangokat, nemcsak az eredetit mutatja be. Az ember örömében vagy bánatában énekel. Vargáné megjegyzi: — Egy pillanatra ilyenkor félreteszi az ember a gondját. Akinek olyan baja van, nem hiszem, hogy dalol... A Róka, lakik a berekben című népdal afféle „pirulós” ének, ám a parasztok, noha elég szemérmesek, nem szégyellik. Ilyen dalokból is ösz- szeállított egy csokrot a kedvünkért Vargáné. Csapongunk dalról dalra, egyházi énekekre is sort kerít. A rózsafűzér-társu- lati tagokat egészen sajátos énekekkel búcsúztatják utolsó útjukon. Február 3-tól 11-ig tartott a kurdi kilenced. Delente a négy előénekes, köztük Varga Ferencné ajkán csendültek föl a szép egyházi énekek. Izolda karácsonyra összeállított népdalcsokra a kis Jézust dicsőítő, betlehemi énekekből áll. Balázs Béláék is vártak bennünket, az apai nagyszülők. Izolda nálunk érzi magát otthon igazán. Arra alá, áll egy nyárfa magában...— kezdem, hogy tán lesz aki folytassa. A nagypapa fürkészve néz rám. Honnan tudom? Mármint azt, hogy ez kedvenc éneke. Izolda a nagypapa kedvéért mindig elénekli, ha otthon van. Idősb Balázs Béla sem hagyott ki egyetlen alkalmat sem; ha Izi valahol szerepelt, vele utazott. így Mohácsra a legutóbbi népdaléneklési versenyre is elkísérte unokáját... A tavaszt ígérő nap melege kihűlőben — indulnunk kell haza, Kaposvárra. Mivel mással búcsúzna a kislány és a nagyapa, mint dallal. Együtt kezdik: Erdők, völgyek, vadligetek... Horányi Barna SZÉCHENYIRŐL SZÉCHENYIVEL Az emlékév terveiről a Széchenyi-kör titkára NAGYCENKI BESZÉLGETÉS DR. KÖRNYEI ATTILÁVAL, A KASTÉLYMÚZEUM IGAZGATÓJÁVAL A kastélyt, a Széchenyiek egykori otthonát renoválják. Miközben az építők dolgoznak, a termekben a múzeumi szakemberek új kiállítást terveznek, rendeznek a legnagyobb magyar születésének 200. évfordulójára. A nagycenki Széchenyi István emlékmúzeum igazgatóját, dr. Környei Attilát — aki egyben a Széchenyi-kör titkára is—az emlékévvel kapcsolatos tevékenységről, tervekről kérdeztük. Piros betűs dátum — Merem remélni, hogy nemcsak az évforduló, jelesen Széchenyi István gróf születésének 200. évfordulója indította el a közéletben a Széchenyiről, illetve a Széchenyivel való gondolkodást — mondta. — Ezt az élet hozta, a társadalom fejődése és a politikai értelemben vett megújhodása. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a Széchenyi- életmű tüzetesebb tanulmányozása, a nagy reformkori személyiség gondolatainak újrafölfedezése, népszerűsítése visszahat az említett szellemi folyamatokra; segíti a legfontosabb kérdések megfogalmazását és megválaszolását. Ezért helyes, ha a magyar társadalom megújításán munkálkodó mozgalmak arra törekednek, hogy a Szé- chenyi-ismeret jelen legyen a közgondolkodásban, ke /étkezésképpen az is célszerű, ha az évforduló adta lehetőségekre is építelek. Ennek tudatában azok a mozga mak és egyesületek, amelyek Széchenyit választották példaképül, sőt névadóul, évek óta készülnek az évfordulóra. Az 1975 óta működő, jogszerűen 1982-ben megalakult Széchenyi-kör az 1985. május 11-én tartott közgyűlésen fogalmazta meg az évfordulóra vonatkozó munkatervet, s kimondta: nem az ünneplésre, hanem az ismeretterjesztésre összpontosítja a figyelmet. Az 1987-ben megalakult Széchenyi Társaság ugyancsak folyamatosan foglalkozik az évfordulóval kapcsolatos tervek megvalósításával, s a Magyar Tudományos Akadémia T örténettudományi Intézetének munkatervében is „piros betűs” dátum 1991. szeptember 21 -e. Mondanom sem kéne talán, hogy az olyan intézmények, amelyek Széchenyi emlékét hivatásszerűen ápolják (mint például a nagycenki múzeum), szintén az évfordulóra készülnek most. Társadalmi munkabizottság —Nagyon sok egyesület választotta példaképül Széchenyit, még több intézmény viseli nevét szerte az országban; föltehetőleg valamennyien részt kívánnak venni az ünneplésben, helyesebben a Széchenyi-gondolatok terjesztésében. E tevékenység koordinálásban, gondolom, jelentős szerepe van a Széchenyi-körnek és a Társaságnak. — A jubileumi tervek mindenütt elkészültek, s megvalósításuk is folyamatban van. Mindenki megértette, magáévá tette a már említett követelményt, jelesen, hogy az ünneplés során főként tartalmi kérdésekkel foglalkozzunk. Az eddigi többékevésbé bevált gyakorlat okán ugyanakkor szükségét láttuk volna egy hivatalos vagy állami Széchenyi-emlékbizottság megalakításának is, ám végül koordinálóként, egyeztetőként maradt a Széchenyi-kör és a Társaság. 1990. április 6-án a budapesti Gellért-szállóban a 25 szervezetet, egyesületet, területi emlékbizottságot stb. képviselő küldöttek kimondták a társadalmi munka- bizottság megalakulását. Vezetőséget nem választottak, működési elvként pedig megfogalmazták, hogy a bizottságnak tagja minden csatlakozott s csatlakozni óhajtó szervezet. A munka koordinálására a Széchenyi Társaság főtitkára (dr. Rubovszky András) és a Széchenyi Kör titkára (jómagam) vállalkoztak. Megfogalmazták továbbá, hogy közös cél az ismeretek minél hatékonyabb terjesztése, s nem évfordulóban, hanem emlékévben gondolkodunk. Kevés a pénz —Számíthatnak-e valamilyen anyagi támogatásra az említett bizottsági tagok munkatervük megvalósításában? — Ez a dolog második legfontosabb kérdése — Széchenyi szerint is —, az elhatározás, az együttműködés és a munka. A résztvevők nagy része társadalmi egyesület, társadalmi bizottság, következésképpen csak saját magukra szám íthatnak a munkatervek teljesítésében. Kevesen támaszkodhatnak kizárólag vagy túlnyomóan állami erőforrásra (mint például a Széchenyi István emlékmúzeum). Részt vesz a munkában a Széchenyi-alap is, valamint elhatároztuk, hogy társadalmi összefogást kezdeményezünk az emlékév programjának támogatására. Hiszen azok között, akik Széchenyi politikáját, eszméjét vallják, szép számmal vannak tőkeerős cégek is, amelyek talán hajlandók erre a célra áldozni. A támogatás összegeit a Szé- chenyi-alapnál gyűjtjük, és elkülönítve kezeljük. (Az alapnak eddig is joga volt az adóalap csökkentésére vonatkozó igazolást adnia.) A jelentősebb összegeket áldozóknak „A Széchenyi emlékév támogatója” címet adományozzuk, s nevüket minden kiadványunkban feltüntetjük. Bécs, Füred, Balatonkeresztúr — Meglehetősen vaskos paksamé- ta tartalmazza az emlékév programját. A dunántúliak tervei között tallózva érdemes néhány rendezvényt megemlíteni. — Mivel Nagycenkről már mondtam egyet-mást (felújítják a kastélyt és a kiállítást), folytatom: több tudományos tanácskozásnak, országos jelentőségű kiállításnak, vetélkedőnek adunk helyet, népfőiskolát működtetünk, olvasótábort rendezünk, részt veszünk a megyei és a bécsi rendezvények munkájában is. A községi önkormányzat illetve a nagycenki faluszépítö egyesület általános községrendezést tervez, különös tekintettel a Széchenyi térre, ahol a legnagyobb magyar szobrát ez alkalommal restaurálják is. A Széche- nyi-kripta helyreállítására az Országos Műemléki Felügyelőség hivatott. Feltehetőleg sokan részt vesznek majd az április 8-án celebrálandó rekviemen, akárcsak egykor Széchenyi temetésén, amelyet az önkény titokban szeretett volna tartani. Balatoniüreden — a Széchenyi István Emlékbizottság és a Széchenyi Társaság helyi csoportjai programja szerint — egy nappal előbb lesz a rekviem, szeptember 21-én pedig Te Deumot tartanak. Továbbá szabadtéri ünnepséget szerveznek, Bécsbe és Nagycenkre irányuló emléktúrát indítanak, könyvet adnak ki (Bozóky Mária: Széchenyi hite), megrendezik a Wesselényi úszóversenyt. A déli parton a Széchenyi-kör balaton- keresztúri csoportja szeptember 21 -én rendez ünnepséget helyben és Marcaliban, s részt vesz a nagycenki eseményeken is. Sz. A. A Kaposvár Állami Tangazdaság nyilvános árverésen értékesíti a Kaposváron, Mező I. u. —Jászai M. u. által határolt 3,1 ha nagyságú ingatlanát iparterület kialakítása céljára. Az árver is március 22-én 9 órakor lesz a tangazdaság központjában (Kapcsvá , Kossuth L. u. 2.1. emelet) Érc'e k'.ő :ni lehet dr. Schablauer Zoltán jer: ‘ ác'osnál a (82)14-455-östelefonon. (io985i) | A KONZUMBANK RT. kaposvári fiókja értesíti leendő ügyfeleit, hogy megkezdte teljes körben Kaposvár, Május 1. u. 7. (a kölcsönzőbolt mellett) Telefon: 06(82)19-717 t ■1 ............................. "1 111 ........................................................
