Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-11 / 59. szám
1991. március 11., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 A köztes privatizáció állapotáról Siófokon Bőd Péter Ákos: A külföldi tőke még csak a gyors megtérülésű vállalkozásokban lát fantáziát (Folytatás az 1. oldalról) A törvényelőkészítők modellel- képzelése szerint a tulajdonosi megoszlás a következőképpen festene: 60 százalék kormány, 10 százalék állami bank részesedés, 10 százalék kedvezményes részvény a munkavállalóknak, 20 százalék pedig ingyenes részvény az állampolgároknak. Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter előadásában a nemzetgazdaság helyzetét elemezte. Eszerint sikeres volt az 1990-es év, hiszen a 28 százalékos rubelelszámolású export- csökkenést 32 százalékos konvertibilis export ellensúlyozta. Az előző évi 15 ezerről 30 ezerre nőtt a vállalatok száma, ami elméletileg a monopóliumok megtörését és a versenyhelyzet kialakulását segíti elő. Hazánkban 3800 vegyes vállalat működik hazánkFotó: Gyertyás László bán, melyek 45 százaléka kereskedelmi, 20 százaléka szolgáltató vállalkozás, ám a tőkemegoszlásban az ipari vegyes vállalatok állnak az élen. Mindennek oka: a külföldi tőke jelenleg még csak a gyors megtérülésű vállalkozásokban lát fantáziát. A miniszter nem jósolt, csupán a már kormányprogrammá avanzsált Kupa-programra hivatkozott. A gazdaság élénkítése érdekében nagyobb hitelkeretet juttatnak a gazdálkodóknak, mert a költségvetés az eddigieknél kevesebbet igényel az államigaz- gatatási feladatokra. A kétnapos rendezvény slusszpoénja volt az a vitafórum, amelynek az előadók és szakértők a feltett kérdésekre válaszoltak. Mindenekelőtt a részletekre voltak kíváncsiak a saját szakterületükről próbáltak tisztább képet kapni. Több-kevesebb sikerrel. V. 0.-—A bankok százszor megfontolják Kisvállalkozások veszélye Palotás János: Nem jó az a rendszer, amelyben bukás esetén az első vesztes a magánbefektető A vállalkozást segítő gazdaságpolitika három pilléren: a fizetőképes kereslet bővülésén, a vállalkozások pénzügyi-befektetési lehetőségeit gyarapító gazdasági növekedésen, és az ezt segítő adókon nyugszik. Ezekről a feltételekről, a kisvállalkozások idei esélyeiről Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke mondta: — A magánszférának szerencsére nincs akkora adóssága, mint az állami vállalatoknak, mert sohasem tudott úgy eladósodni, mint az állami szektor. Soha nem részesült ugyanis kényszerhitelezésben. A bankok százszor megfontolják, mennyit, hány százalékos kamattal adnak a magánvállalkozóknak. Az állami szektor ugyanakkor már jól megszokta — bármennyire hihetetlen, amit mondok — ezt a különleges állapotot: ha egyszer rossz a pénzpolitika, és mesterséges pénzhiányt csinálnak, akkor elkerüli a pénzügyi rendszert. A jól ismert sorbanállásban szépen finanszírozgatják egymást a vállalatok. Persze a magánszférát ebbe a körbe nem engedik be. A magánvállalkozások 90 százalékának pénzforgalma — pénztárkönyveikből az egyértelműen kiderül — szinte teljes egészében készpénzforgalom. — Ha ez igaz, akkor a magánszféra adómorálja sem lehet olyan rossz. — Nem, mert csak fordított esetben lehetne igazán kijátszani az adóhatóságot. Akkor ha a vállalkozó bevételei jelentkeznének készpénzben, és a kiadásai bonyolódnának másképpen. A vásárlások azonban többnyire készpénzben történnek, és a bevétel nagy része átutalással érkezik a magánvállalkozóhoz. A költségvetés, az államigazgatás, az állami vállalatok zöme átutalással fizet. — Az előprivatizáció első tapasztalatai szerint az árveréseken csak az egymillió forint alatti boltokért volt tülekedés. A nagyértékű üzleteket alig lehetett eladni. A VOSZ másféle előprivatizációt akart. — Szerintünk a pénzügyi konstrukción változtatni kell. Egy-egy befektetés hitelezésekor nem szabadna elvárni az 50 százalékos saját erőt. Ez képtelenség. El kell fogadni: ha ma egy magyar magánvállalkozó, mondjuk, egymillió forintot befektet, az állam pedig a privatizáció révén kilencet kockáztat, akkor is valószínű, hogy a magánvállalkozónak sokkal drágább lesz az az egymillió forint, mint az államnak a kilencmillió. Nem jó az a rendszer, amelyikben bukás esetén az első vesztes a magánbefektető. Meg kell találni a módját annak, hogy a privatizálásra szánt eszközök, állami vagyonrészek versenysemlegesen, a tulajdonformától függetlenül, piaci áron kerüljenek megvételre. — Ha a nyereségesen dolgozó nagy állami vállalatokat külföldi veszi meg, mert csak ő képes készpénzzel fizetni, ám tegye. A kiskereskedelmi egységek megvásárlásakor azonban már nem biztos, hogy a külföldi vállalkozóknak kell megjelennie. Ezek szinte a világon mindenütt hazai tulajdonban vannak. Itt, ha úgy tetszik, nemzeti érdekből kell diszkríminálni. — Mit vár a VOSZ elnöke az idei esztendőtől? — Fordulatot a gazdasági szabályozásban, valódi támogatást a magángazdaságok számára. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a magánszféra terhei csökkennek, mozgástere pedig nő. Számunkra ma az is hátrány, hogy az állami vállalatnak a pénz puha, könnyebb az eladósodás. Az állami szektorban olcsóbban lehet termelőeszközöket vásárolni, ezért fordul mind a hazai, mind a külföldi működő tőke üzleti érdekből az állami nagyvállalatok felé. Viszont ha felismernék a kormányzat új szabályozási szemléletét, azt, hogy Magyar- országon hosszú távon a magánszféra valódi előnyöket élvez, akkor figyelmük felénk fordulna. G. R. Az önálló önkormányzatok a törvénynek felelnek Dr. Fekete Gábor:,,Nem pártalapon szerveződik a hivatal” A köztársasági megbízott területi hivataláról van, aki úgy vélekedik, hogy teljesen fölösleges az állampolgárok nyakára ültetni újra egy központi apparátust. Mások azt mondják: ha nem szervezik meg minden megyében a hivatalt, akkor az állampolgároknak Somogy legeldugottabb falvaiból is Pécsre kell utazni, ha megfellebbezik a helyi önkormányzat hatósági ügyekben hozott döntéseit. Dr. Fekete Gábor, a kaposvári területi hivatal vezetője: — A hivatal 3 nagy feladat- csoport köré szerveződik: a törvényességi felügyelet, a hatósági munka és az úgynevezett nem civil rendészeti ügyek osztálya működik majd a szervezet kiépülése után. Nincs kézfogás — Tehát e feladatok ellátásához kell megszervezni az apparátust is. — Az apparátus létszámával kapcsolatban már mi is sok mendemondáról hallottunk. A három megyében mintegy 120 szeméy látja el a feladatokat. Somogybán 40 szakértőre lesz szükség. A volt megyei tanácsok ennél sokkal nagyobb szakapparátussal dolgoztak, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a megyei önkormányzat 40—60 embert foglalkoztat és a dekoncentrált szervek is létrehozzák apparátusukat. Ezek együttesen sem haladják meg a korábbi tanácsi apparátus létszámát. Az önkormányzati törvény a lehető legnagyobb önállóságot biztosította az önkormányzatoknak. Nem működik felettük egy megyei tanácsi rendszer, amely irányítja és ellenőrzi a munkát. Senki nem mondja meg a helyi képviselő-testületnek, hogy mit csináljanak, csak a törvényi feltételeknek kell megfelelniük. A köztársasági megbízott hivatala minden önkormányzati ülésen készült jegyzőkönyvet törvényességi szempontból felülvizsgál. A tapasztalatok is azt bizonyítják: megfelelő szakap- pátus esetén is előfordulnak hibás, törvénysértő döntések. Ha törvénysértést észlelünk, felszólítjuk a testületet a döntés kiigazítására. Ha ennek az ön- kormányzat nem tesz eleget, akkor bírósághoz fordulunk. A köztársasági megbízott tehát perben lép fel az önkormányzatokkal szemben. Szó sincs arról, hogy hatalmi szóval kényszerítik rá a testületeket döntéseik megváltoztatására. Ebből Fotó: Kovács Tibor is látszik, hogy demokratikus rendszer épül itt ki. Hármas feladat — Az előzetes elképzelések szerint a hatósági osztályon dolgoznak majd a legtöbben. Mekkora lesz itt az apparátus létszáma, s mivel foglalkoznak? — Érdekes módon az állampolgárok szempontjából ez a tevékenység tetszik a legfontosabbnak, holott az előzőekben említett törvényességi felügyelet is segítheti a polgárok érdekeinek védelmét. Ha az önkormányzat lakossági érdekeket sértő intézkedéseket tesz, s azt mi törvényességi szempontból felülvizsgáljuk. A hatósági osztályon dolgozók másodfokú hatósági munkát végeznek. Az önkormányzatok határozatai ellen itt lehet fellebbezni többek között építési ügyekben, lakás- és helyiséggazdálkodási, a gyámügyekben, az adó- és illetékügyekben. Tehát az igaz, hogy az állampolgár egyénileg itt találkozik legtöbbet a hivatallal. A harmadik osztály (a nem civil rendészeti ügyek, pl.: határőrség, polgári vedelem, tűzoltóság, menekültügy stb.) nem a területi hivatalnál lesz, hanem közvetlenül a köztársasági megbízott regionális hivatalánál. Ezen munkaterületen kevés a polgárokat közvetlenül érintő ügy—Sokan mondják azt, hogy a területi hivatal dúskál az anyagiakban. Hol tart az apparátus kiépítése, s milyen anyagi kondíciók között dolgoznak? — Csapatunk összeállítása folyamatos: az álláshelyek mintegy 50 százalékát töltöttük eddig be. Ahogyan megjelennek a feladatok, úgy építjük a területi hivatalt is. Mi sem dúskálunk anyagiakban: igen szűkre szabott korlátok között kell dolgozni. Nem tudunk a munkatársainknak sem az átlagosnál nagyobb jövedelmet ígérni, mert akik ide jöttek dolgozni, azok szakmaszeretetből, az államigazgatási munka mellett való elkötelezettségből jöttek, s nem a fizetésért. Információm szerint a vállalkozási szférában alkalmazott szakemberek jövedelme három-ötszöröse az itt levők bérének. A szakmaszeretet tartja itt az embereket és a remény, hogy majd a közszolgálati törvény rendezi az ayagiakat is. Vegyük hozzá, ez egy magasan kvalifikált munkát igénylő hivatal, ahol zömmel jogászok és speciális képzettséggel rendelkezők dolgoznak. ,,Tanulóidő” — Eddigi munkájuk során milyen tapasztalatokat szereztek? Előfordultak-e törvénysértő önkormányzati döntések? — Naponta 30—100 ügyirat érkezik be a hivatalba. Ez nem kis mennyiség, de emellett visz- szamenőleg is meg kell vizsgálnunk az önkormányzatok üléseinek jegyzőkönyveit. S bizony előfordul, hogy az önkormányzatok több helyen hibásan értelmezik a jogszabályokat. Az elmúlt időszakban ezért több észrevételt is kellett tennünk. Egyik jellemző példa: a települések szétválásával kapcsolatos ügyek. Ennek egyik vonatkozása a vagyonmegosztással kapcsolatos, a másik pedig amikor egy adott település akar szétválni. Itt több esetben is törvénysértő volt a testületek állásfoglalása. Azt is meg kell említenem, hogy az ónkormányzatok több helyen nem tartják be az összeférhetetlenségi szabályokat. Nem vették figyelembe a törvény előírásait, mely szerint például ha a polgármestereknél összeférhetetlenségi ok merül fel, akkor azt 30 napon belül meg kell szüntetni. Előfordulnak elemi hibák is. A jegyzőkönyvek például nem tartalmazzák a szavazás arányát. — Tudja-e a hivatalvezető azt, hogy melyik munkatársa melyik part tagja ? — Csak a saját pártállásomat tudom: az MDF tagja vagyok. De ezt ebben a megyében sokan tudják. Arról is van tudomásom, hogy néhány munkatársam mely pártnak volt korábban tagja. A kédésére azt felelem: nem pártalapon szerveződött a hivatal, csakis a hozzáértés és a tiszta szakmai múlt a meghatározó Lengyel János Kevés a könnyű munka Tonnákat emelnek a nők Sokkal hatékonyabb védelemre szorulnak a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek a munkahelyeken. Ez a megyei szakszervezeti kerekasztal véleménye. A következtetést akkor vonták le, amikor tájékoztatást kaptak a megye munkavédelmi helyzetéről. Nagy Zoltán, a megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség felügyelője érdekes adatokkal egészítette ki a kerékasztalon elhangzottakat. — Több esetben tapasztaltuk az elmúlt időszakban, hogy a munkáltatók megsértik a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására vonatkozó szabályokat. Például tiltott munkakörökben is foglalkoztatnak nőket és fiatalkorúakat. Ez különösen a nehéz fizikai munkakörökre vonatkoznak, s így az ott dolgozó lányok, asszonya* §§ mmwm töltém§> tek. Rendelet határozza fflgg 3 tiltott munkakörök jegyzékét, a vizsgálatok szerint azonban több esetben azt tapasztaltuk, hogy a munkahelyek nem mindig tartják meg a központi előírásokat, sőt engedélyezik a foglalkoztatást a nők részére hátrányos, a fiatalkorúak egészségét veszélyeztető munkakörökben is. A példák azt bizonyítják, hogy a legtöbb gond az élelmiszer-, különösen a konzerv-, a tejiparban, a kereskedelemben, aztán a gyümölcstermesztésben tapasztalható, ahol az anyag- mozgatás nagy terhet ró a nőkre, a fiatalkorúakra, a szünidőben ott dolgozó diákokra is. A gyümölcsrekeszek, az élelmi- szeripari göngyölegek túl nehezek. Pedig a nők, a 16—18 éves fiúk—ők tartósan nem is rakodhatnak — számára 20 kiló az előírt súlyhatár. A 14—15 évesekkel pedig nem is végeztethetnének tartós anyagmozgatást. A nők nyolc óra alatt több tonnát is emelnek és mozgatnak. Az ellenőrzések szerint a fokozottan veszélyes gépeket nemegyszer olyan fiatalkorúakra bízzák a vas-, a faiparban, akik még nem szerezték meg a szakmunkás-képesítést. A munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség egyet tehet ilyenkor: eltiltja a fiatalkorút a gép önálló kezelésétől. Nőkkel is végeztetnek veszélyes munkát, például a mezőgazdaságban. Ez egyformán előfordul a növényvédelemben és az állattenyésztésben. Közvetlen balesetveszélynek teszik ki a nőket, amikor velük tereltetik az állatokat a vizsgáló folyosóra vagy a mérlegelési helyre. Nem könnyű a helyzetük manapság a megváltozott munkaképességű dolgozóknak, akik súlyos baleset vagy az egészségi állapotuk megváltozása után szeretnének elhelyezkedni más munkakörben. Sajnos, az előző időszakhoz képest nagyon kevés az úgynevezett könnyű munkahely: ügyelet, őr-, portaszolgálat, valamilyen kisegítő tevékenység. S nincs átképzési továbbtanulási lehetőségük sem. A megyei munkaügyi központ sem mindig tudja elhelyezni őket, így ilyenkor munkanélküli segélyre jogosultak. Még abban reménykedhetnének, hogy fölveszi őket valamelyik szociális foglalkoztató. A lehetőségek miatt azonban ez sem megoldás. — A megyék tapasztalatai arra ösztönözték az Országos Munkavédelmi és. Munkaügyi Főfelügyelőséget, hogy országos vizsgálatot indítson a nők (terhes nők), a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását szabályozó előírások megtartásáról. Somogybán húsz munkáltatónál végeznek felmérést. Egészen biztos, hogy a tapasztalatok összegezése után szükség lesz bizonyos jogszabályok módosítására, esetleg még a szigorításra is. LaiosGéza
