Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-09 / 58. szám

1991. március 9., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Friss kenyér, pilótakeksz Ötféle kenyérből naponta het- ven-hetvenkét mázsát sütnek a Somogy Megyei Sütőipari Válla­lat marcali üzemegységében. A friss kenyeret a városba és a környékbeli falvakba szállítják naponta. Az üzem bérmunkában pilótakekszeket és Erna teasüte­ményt is gyárt a Győri Keksz- és Ostyagyár számára. Pilóta­kekszből havonta százötven­kétszáz, Erna teasüteményből tizenöt mázsányit szállítottak havonta a megrendelőnek. Gyertyás László felvételei Lázas a miniszter; de vitafórumot vezet Privatizáció, szervezetváltás, verseny Másfajta szemlélet szükséges — Kereskedelmi fórum Siófokon Üdüljünk újra itthon! 528 falusi és vendégfogadó 2500 ággyal (Folytatás az 1. oldalról) A kétnapos fórumon a keres­kedelmi ágazat vállalatvezetői tegnap öt előadót hallgattak meg. Először dr. Schagrin Ta­más, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtit­kára, a belkereskedelem egyik legkiválóbb szakértője tartott előadást a kereskedelempoliti­ka céljairól, feladatairól, ame­lyek — mint hangsúlyozta — nem létezhetnek jól körvonala­zott gazdaságpolitikai elképze­lések, célkitűzések nélkül. A piacorientáltságú gazdaság megteremtésének — mint is­meretes —alapfeltétele a priva­tizáció, az állami tulajdonban levő gazdasági szervezet le­bontása; ám ezzel egyidőben struktúraváltásra is szükség van a kereskedelemben, hiszen a régi, az államosítás után kiala­kult közigazgatás logikájához alkalmazkodott, amelynek irá­nyítói nem gondolkodhattak piacban, versenyben. Ugyan­akkor az is tény, hogy az elmúlt évtizedben a kereskedelem­ben, vendéglátásban olyan vál­tozások is történtek, amelyek­nek eredménye, hogy jelenleg már 40 ezer magánkereskedő van az országban. Az úgyneve­zett „félprivatizációs” lehetősé­gek (szerződéses, bérleti, jöve­delemérdekeltségű üzemelte­tés stb.) révén kialakult egy olyan vállalkozóréteg is, amely képes arra, hogy a teljes privati­zációban jelentős szerepet vál­laljon. Az úgynevezett spontán privatizációval kapcsolatban az államtitkár megjegyezte: bizo­nyos gazdasági társulások megalakulása jelentős állami vagyonvesztéssel járt, az állami vagyon ugyanis nem egyszer értékén aluli áron került e társa­ságok tulajdonába; ráadásul az úgynevezett spontán privatizá­ció nem járt együtt struktúravál­tással. A lényeg tehát: jól műkö­dő, a korszerű piaci követelmé­nyekhez alkalmazkodó keres­kedelemre van szükség, ennek egyik alapvető feltétele a keres­kedelmi szervezetrendszer megváltoztatása. Ugyancsak a privatizáció és a struktúraváltás szükségessé­géről, a késlekedés akadályai­ról szólt dr. Dobos Ferenc, az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium főosztályvezetője. A többi között elmondta: a Világbank szerint is előfeltétele a fejlődés­nek, hogy az állami vállalat, mint olyan „kerüljön ki a közfor­galomból”. A külföldi befektetők számára minden lehetőséget meg kell adni, bár nem biztos, hogy jó, hogy máris több cég van úgynevezett külföldi több­ségű tulajdonban. Ezzel kap­csolatban a főosztályvezető megjegyezte, hogy a túlzott li­beralizmusnak e téren nem kí­vánatos hatása is lehet; sze­rencsésebb a nemzeti többsé­gű tulajdon egy-egy privatizált cég esetében. A piac fejlődési tendenciái címmel dr. Domokos József, az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium főosztályvezetője, a priva­tizáció gyakorlatáról Tóth Attila, az Állami Vagyonügynökség igazgatóhelyettese, a vállalko­zások jövedelemszabályozá­sáról pedig Simóka Kálmánná dr., a Pénzügyminisztérium osztályvezetője tartott elő­adást. Ma, a kereskedelmi fó­rum második napján a gazda­sági jogalkotás időszerű kérdéseiről dr. Kecskés László, az Igazságügy-minisztérium helyettes államtitkára, „A nem­zetgazdaság helyzete, aktuális gazdaságpolitikai feladatok” címmel pedig dr. Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi mi­niszter tart előadást. Ezt követi a vitafórum, amelyet ugyancsak a miniszter vezet. SZ. A. (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Csáky Csaba, a vendég­látók szövetségének elnöke sajtótájékoztatóján egyebek között elmondta; a jövő héten kezdődő Utazáskiállításon el­sősorban a gyerekes családok felé fordulnak, szorgalmazva a természet szépségeit kínáló fa­lusi üdülést. S persze az sem mellékes, hogy a gyerekek így a maga valóságában láthatják, hogy a csirkét nem a mélyhűtő­ben tenyésztik; hogy a gyü­mölcs fán terem és nem falá­dákban; hogy a tej nem fólia­zacskóban jön a világra... A szövetség egyébként azt java­solja a vállalatoknak, hogy az ilyen típusú üdülésekhez is ad­janak dolgozóiknak anyagi tá­mogatást, ne csak a szakszer­vezeti beutalók önköltségi árá­nak csökkentéséhez. Az elnök arról is beszélt, hogy külföldön, például Ausztriában, nagy ha­gyományai vannak a falusi üdü­lésnek, de ott például tetemes anyagi támogatást is kapnak azok a gazdák, akik 10 ágyig tartanak fenn fogadót. Szintén osztrák példa, hogy legalább 40 iskolában tanítják a leendő falu­si vendégfogadósoknak a leg­fontosabb szakmai tudnivaló­kat. Nálunk ilyen képzés je­lenleg csak a Pesti Barnabás Szakközépiskolában folyik, mint dr. Vajdáné Zajk Tamara igazgatótól megtudtuk. Egyelő­re egyéves házvezetőképzé­sen vehet részt 33 érettségizett fiatal, s a bizonyítványukba az kerül majd, hogy képesített ház­vezető. Heti 40—42 órában olyan ismereteket sajátíthatnak el a fiatalok, mint a háztartási számítások, a viselkedéskultú­ra, az idegenvezetés, élelmis­zertartósítás, konyhatechnikai ismeretek stb. Jövőre azt sze­retnék, ha az iskola másfél éves képzésre térhetne át. Szükség volna a létszám növelésére is, hiszen a szinte meghirdetetlen első évfolyamra háromszoros volt a túljelentkezés. Újabban pedig olyan felnőtt nők is érdek­lődnek, akik jelenlegi munkahe­lye bizonytalanná vált s szeret­nének valami új szakmát elsajá­títani. Polesz György Kormányszóvivői sajtótájékoztató A munkások nem bérrabszolgák Palkovics Imre: Szeretnénk visszaállítani a munkástanácsok tekintélyét (Folytatás az 1. oldalról) A szóvivői sajtókonferen­cián Kupa Mihály elmondta: legfontosabb célja, hogy vég­re megteremtsék a gazdálko­dás szabadságát is. A magyar gazdaság állapotát illetően a pénzügyminiszter optimistá­nak nevezte magát, bár han­goztatta, tisztában van a gaz­daságra váró megpróbáltatá­sokkal. A négyéves gazdaságpoliti­kai program kulcskérdése az „első számú közellenség”, az infláció megfékezése. Tavaly az infláció elérte a 28—29 százalékot, az idén pedig 34—38 százalékos fogyasz- tóiár-emelkedéssel számol a kormányprogram. A szóvivői tájékoztató má­sik meghívott vendége, Kál- noki Kis Sándor helyettes köz­lekedési államtitkár az útalap tavalyi felhasználásáról, a fej­lesztési elképzelésekről tájé­koztatta az újságírókat. Az alap tavaly 10,8 milliárd forint­tal gazdálkodott, ebből csak­nem 4,3 milliárd jutott a fej­lesztésre, 6,6 milliárd forint pedig a fenntartást szolgálta. Kálnoki Kis Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a rendel­kezésre álló pénzből az út­fenntartásoknak csak mint­egy 70 százalékát tudták fe­dezni. Az idén 10,5 milliárd forinttal gazdálkodhat az út­alap, s ennek felét a fenntartá­si, üzemeltetési költségek vi­szik el. A tárca a kormány se­gítségét kérte a nyilvánvalóan tarthatatlan helyzet orvoslá­sához. Ennek megfelelően nyárig átfogó terv készül az úthálózat kezeléséről. Az idei tennivalókról egy átmeneti terv intézkedik. A kormány első olvasatban megvitatta az egyes, állami tulajdonban lévő vagyontár­gyak önkormányzatok tulaj­donába adásáról szóló előter­jesztést. Foglalkozott a gyógyszerellátás helyzetével is, és megállapította: elkerül­hetetlen a gyógyszerek téríté­si díjainak jelentős mértékű emelése. Ennek azonban kompenzációval kell együtt­járnia, ezért a kormány a jövő héten az Érdekegyeztető Ta­nács elé viszi a kérdést. A kormány döntött arról is, hogy ad hoc bizottságot hoz létre a világkiállítás finanszí­rozási kérdéseinek felülvizs­gálatára. A kormány döntött arról is, hogy a gyermekek jogairól szóló, tavaly aláírt ENSZ- egyezményt a parlament elé terjeszti ratifikálásra. A somogyi munkástanácsok képviselői egynapos tanfolya­mon vettek részt a Munkásta­nácsok Országos Szövetsége szervezésében. A megyei sze­mináriumon szó esett az érdek- védelem, a privatizáció és az üzemi tanácsrendszer kapcsán felmerülő kérdésekről. Thoma Lászlónak, a MOSZ oktatási főreferensének elő­adásában elhangzott: társadal­munk egyharmada létbizonyta­lansággal küzd. Az állam a 80- as évektől fokozatosan „kivo­nul” többek között a lakásépí­tésből, az oktatásból. A túlhaj­szolt életmód miatt a születés­kor várható élettartam csök­kent; a szolidaritás kiveszett az emberekből, ennek oka főként a társadalmi szervezetek körüli bizalmi válság. A szegények — gazdagok ellentéte kiéleződött, a kiutat pedig mindenki egyéni­(Folytatás az 1. oldalról) Hozzájárul a kedvező hely­zethez az is, hogy a nyersolaj lényegesen olcsóbb, mint ami­vel a kormány tavaly számolt. Bár a kelet-európai kereske­delemben jelentősek a feszült­ségek, a magyar vállalatok más térségekbe gyorsan növelik szállításaikat. A múlt évi export leg keresi. A munkavállalók kö­rében csalódottság tapasztal­ható. Kovács Kikova László jogász előadásában kiemelte: a mun­kavállalói tulajdon révén lehetőség nyílna arra, hogy a munkások a béren felül az elért profitból részesüljenek. Palkovics Imre, a MOSZ el­nöke, országgyűlési képviselő is részt vett a somogyi szeminá­riumon. Tőle kérdeztük: — Milyen akadályokkal kell számolniuk a munkástaná­csoknak? — Nagyon sok helyen a mun­kahelyi vezetők nem szívesen nézik, ha egy új erő jön létre a vállalatoknál; nem egyszer aka­dályozni is próbálják. Ezzel kapcsolatban a parlamentben is interpelláltam az igazságügyi miniszterhez; ennek is köszön­hető, hogy született egy olyan dinamikája töretlen. A kedvező fizetési mérleg annak ellenére alakult ki, hogy Magyarország januárban már dollárban fizet valamennyi nyersanyagért. Az idén az ország mintegy 200 millió dollárt költött el kőolajra. Az import földgáz havonta 30— 40 millió, a villamos energia pedig szintén havonta 10—20 kormánydöntés, miszerint a munkaügyi főfelügyelőség ha­táskörébe már nemcsak a mun­kavédelmi kérdések tartoznak, hanem munkaügyiek is. Egy munkaügyi felügyelőnek joga van 10 000 forintig terjedő helyszíni bírságolásra. A priva­tizáció területén pedig kemény vétójogot követelünk magunk­nak. — Miben más a munkásta­nács, mint a szakszervezet? — Alapjaiban, a törvény sze­rint semmiben nem különbözik. De míg az állampárti szakszer­vezet rátelepedett a gazda­ságra és azzal összefonódva működött, a munkástanácsok­ban maguk a tagok igyekeznek olyan szervezetet teremteni, amely valóban sajátjuk. A régi szakszervezeti struktúrától ne­héz szabadulni. A munkásta­nácsokat nem kötik „ukázok”, millió dollárba kerül. Mivel azon­ban az export gyors ütemben növekszik, így nem okoz gon­dot az energiahordozók megvá­sárlása. Hárshegyi Frigyes úgy véle­kedett, ha kismértékben javul­nak a kelet-európai kereskede­lem feltételei, a Szovjetunióba irányuló magyar export számá­szabadon képviselik a munkás­érdekeket. — Milyen a kapcsolatuk a pártokkal? — Minden párttal vannak kapcsolataink; találkoztunk az SZDSZ-szel, az MDF-fel, az MSZP-vel, a jövő héten pedig a Fidesszel folytatunk megbe­szélést. A munkástanács-moz­galmat az MDF kezdte el szer­vezni 1989 februárjában, mára azonban a munkástanácsok a pártoktól jószerivel független­nek tekinthetők. Igaz, engem MDF-es képviselőként válasz­tottak meg a MOSZ élére, emiatt értek is támadások. Fon­tosabbnak tartom, hogy a kong­resszuson, ahol 140 munkás- tanács képviseltette magát, 114-en szavaztak rám. Szeret­nénk visszaállítani a munkásta­nácsok tekintélyét. ra sikerül biztosítani a fizetési garanciákat, akkor az év végére a fizetési mérleg ismét egyen­súlyba kerülhet. A bank alelnöke jelenleg To­kióban tárgyal egy újabb köt­vénykibocsátás előkészületei­ről. Á kötvény forgalomba hoza­talára várhatóan áprilisban, má­jusban kerül sor. T. K. A vártnál jobb a fizetési mérleg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom