Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-08 / 57. szám

1991. március 8., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 Körmön- fortás, gicázás A megye szinte minden részéről érkeznek népműve­lők arra a kurzusra, amit Csík- vár József szervezett Kapos­váron. Az ötlet Buzsáki Ist- vánnétól és Szomenauer Zsuzsannától származik, akik úgy gondolták, jó lenne megismerni a gyakorlatban is a tárgyi népművészetet. A júniusig tartó foglalkozáso­kon úgy sajátíthatják el, hogy mindig egy-egy hónap nép­szokásaihoz kapcsolódó tár­gyak, eszközök készítését tanulják meg. Képünkön: a körmönfonást és a tojás gicá- zását gyakorolják. Fotó: Kovács Tibor Székely Péter francia kitüntetése Macjas francia kitüntetés­ben részesült a Párizsban élő világhírű magyar szobrász- művész, Székely Péter. Ki­magasló művészeti tevé­kenységéért, a nemzetközi kulturális kapcsolatok építé­sében szerzett érdemeiért a francia Nemzeti Érdemrend lovagjává nevezte ki a köztár­saság elnöke. A kitüntetést tegnap műtermében nyújtot­ták át, számos tisztelője jelen­létében. Székely Péter legújabb műveiből szerdán nyílt kiállí­tás a párizsi Odeon galériá­ban. Alkotásaiból az idén ál­landó szabadtéri kiállítást lé­tesítenek Pécsett. 15 csecsemő közül 11 rendellenességgel született Rinyaszentkirályon Riasztó adatok — Sajtótájékoztató a Népjóléti Minisztériumban — A mentőszolgálat reformtervei Egy kézirat viszontagságai DICSÉRŐ SZÓ VAN — KIADÓ NINCS —Az írás már jó ideje életem igen fontos része, mondhatnám, a foglalkozásom­mal egyenértékű — mondta dr. Uj- kéry Csaba, a megyei bíróság bírója, s ha most is játszani akarnánk a szavakkal, ne­vezhetnénk bíró­írónak is, hiszen novelláival a la­punkban, megje­lent köteteivel a könyvesboltok­ban sokszor talál­kozhattunk már. — Ha valamilyen okból egy nap nem ülök az író­géphez, lelkiisme- ret-furdalásom van. A „szünetek” nálam azt jelentik, mint a béke a ró­maiaknál: különleges állapot. (Munkatársunk telefonjelen­tése) Somogy megye állt a figye­lem középpontjában azon a saj­tótájékoztatón, amelyet tegnap tartottak a Népjóléti Miniszté­riumban. Volt egy jó hír és egy rossz. Sajnos, a rossz most is nagyobb jelentőségű volt, mint a jó... Néhány hete érkezett a körzeti orvos jelentése a kapos­vári köjálhoz: Rinyaszentkirály és Görgeteg térségében egy szűk, behatárolható területen több kisbaba halmozott fejlődé­si rendellenességgel született. Azonnal megkezdték a vizs­gálatot; ebben a köjál szakem­berei mellett részt vett a Pécsi Orvostudományi Egyetem gyermekklinikájának orvosai, valamint dr. Czeizel Endre or­vos-genetikus. A tények Tizenöt gyermek született 1989—90-ben Rinyaszentkirá­lyon, s közülük 11 valamilyen fejlődési rendellenességgel. Ez 73 százalékos (!) arány. Riasz­tó, ha összehasonlítjuk az or­szágos — 6 százalékos — át­laggal. Ennél is megdöbben­tőbb az 1990-es adat: 11 kisba­ba közül 9 jött rendellenesség­gel a világra (82 százalék!). Tovább szűkítve a kört, kiderül: 1990 október—novemberében mind a 6 újszülött valamilyen rendellenességgel született. Egy borvirágos reggelen oda­botorkáltam kisfiámhoz, mond­ván: ébredjen föl trabant-szóra, mivel itt az idő, bölcsődébe, óvodába, alapfokú tanintéz­ménybe, gimnáziumba, egye­temre kell gyorsan mennie, nehogy lekéssük életre nevelé­sének eme állomásait! — Ugyan, apu, szólott félál­mában a kétméteres, tápsze­rekkel alultáplált csecsemő, kár buzgólkodni. Ki vagyok én már előre oktatva minden fontos tudnivaló felől. — Hogyan? — kérdeztem elhűlten. — Tudatlan, de számomra azért kedves elődöm — kezdte mondandóját a bájos gyermek, — ismerhetnéd. Tudvalevő, a népmesék mind teli vannak szörnyűségekkel, vörösbort vedelő nagymamák, ember­evők, magyar gyártmányú hat­fejű sárkányok, kétszemű kük- lopszok, hétfejű királykisasz­A leggyakoribb rendellenes­ség, a Down-kór az esetek 36 százalékában fordult elő. Ez az országos átlagnak—amely 0,1 ezrelék — a 360-szorosa! Emellett előfordult szívrendel­lenesség, ajak- és szájpadha- sadék, tüdő- és végbélrendelle- nesség, valamint lágyéksérv. A vizsgálat megállapította: Ri­nyaszentkirályon eddig ilyen rendellenességek nem fordul­tak elő, és a környező települé­seken sem. A problémát tehát időben és térben lokalizálni le­het. Az okok közül kizárható az öröklődés, illetve a vérrokon- házasság, így egyetlen lehetsé­ges magyarázat, hogy valami­lyen helyi, környezeti hatás idézte elő a tragédiákat. Hogy mi, az eddigi vizsgála­tok nem tudták kideríteni. Dr. Virágh Zoltán, a Somogy Megyei Köjál igazgató főorvosa elmondta, hogy megvizsgáltak minden lehetséges környezet- szennyező objektumot, ám sem ipari, sem mezőgazdasági, sem egyéb üzem nem használt is­meretlen vagy tiltott anyagot. A falu körül található halastavak sem bizonyultak szennyezett­nek. Mit mond a genetikus? Dr. Czeizel Endre vélemé­nye: a rendellenességek oka genetikai, ám pontos kiderítéséhez részletes vizsgá­szonyok, etcetera... mondjam tovább? —Mondd, ámbár ezeket én is tudtam—rebegtem kissé félve, nem tudván, hová akar kilyu­kadni a bőszült csemete! — Halld igéimet, elfajzott ős, — kiáltá bölcsejéből a nemes arcvonásokkal terhelt kisded; — kezdem az elhülyült szülő­kön meggazdagodó könyvki­adáson. Milyen jogon vásárolsz példának okáért te, ünnepekkor s más alkalomra ún. gyerek­könyvet? Te lapozgatod őket? Neked kell szenvedni az iszo­nyatos klapanciák olvastán? Olvastál mar egyáltalán Csiper- kené Zöld Máli-gyermekmesé- ket, amiktől hideg veríték veri ki az emberfiát, s álmában koro­sodó meseírónénik üldözik egy szakadék szélén ? Be kellett látnom, igaza van. Az ember, ugye, megveszi a reklámozott, kirakatban gye­rekirodalomnak nevezett dol­latokra lesz szükség. Ezek egyike a vérvizsgálat — ezt a közeli jövőben Berlinben min­den csecsemőtől vett mintán elvégzik. Ami még nagyon fontos — mondta az orvos-genetikus —, a születés időpontja. 1989-ben és 1990-ben is szinte kivétel nélkül november—december­ben születtek ezek a gyerme­kek, így a legkritikusabb már­cius—áprilisi fogamzás. Ez a kritikus időszak. Akik erre az időre tervezik a gyermekáldás megalapozását, azoknak sem­mi biztatót nem mondtak a sza­kemberek. Csak reménykedhe­tünk... Változások a mentőszolgálatnál A Népjóléti Minisztériumban tartott sajtótájékoztató másik fontos témája az Országos Mentőszolgálat reformterve volt. Ezt az új főigazgató, dr. Gőbl Gábor ismertette. A lénye­ge: ez évtől az OMSZ finanszí­rozása a végzett teljesítmény arányában történjék. Ehhez az kell, hogy mém/'tudják a teljesít­ményt. A főigazgató hat pontba sűrít­ve vázolta az elképzeléseket. Ezek egyike: a társadalmi ellen­őrzés megteremtése egy fel­ügyelőbizottság létrehozásá­val, amely a tulajdonosi jogkört got, anélkül, hogy meggyőződ­ne művészi értékéről, olvasmá­nyosságáról és egyebek. Csak az árát nézi, meg a képeket, szenvedjen vele a megajándé­kozott. — Vagy tanulmányoztad-e az újsütetű gyermekeknek írott versantológiát? Idézek belőle: Farkinc Rezső: A DISZNÓ „Disznóéknál disznótor van, hortyog a fődisznó az ólban! Röfög a koca: ez megint részeg, hogy készül el így ebédnek?!” — No, mit szólsz hozzá, te műértő atya?! — Igazad van, hagytam rá, mert ez a valami nagyon bor­zasztó és értelmetlen hülyeség. Csak őrült elme szüleménye lehet. Kicsinyem csak legyin­tett: mit nekem disznóvagás, pálinkaivás, vérfürdő. —És a képes kisregényekkel hogy állsz? Denevérember, ku­tyafejű rendőr, tirannosaurus is gyakorolná. Az egyszemélyi vezetést testületi váltaná fel: az intézményi tanács. A főhatósáp szerepköre a szakértői munká­ra korlátozódjék, illetve a sze­mélyi, tárgyi, anyagi feltételek tervezését és biztosítását végzi majd. A megyei mentőszerve­zetek vezető testületéit megerősítik, döntési jogkörüket kiszélesítik. Lényeges, hogy biztosítsák az egységes sür­gősségi alapellátást. Ez utóbbi­nál figyelemre méltó változás lesz, hogy a 04-es hívószámot kiterjesztik más egészségügyi alapellátásra is, így a híváskor a szervezet tudja eldönteni, hogy a betegnek mentő kell-e vagy ügyeletes, illetve körzeti orvos segítsége. A felesleges mentő­futások egy része így kiküszö­bölhetővé válik. Megerősített szolgálat Szó esett a pápalátogatás egészségügyi biztosításáról is. Minden helyszínt megerősített szolgálattal látnak el. Ebben az OMSZ segítségére lesznek az önkéntes szervezetek is. Ezek egyike a napokban munkába állt dél-magyarországi helikop­teres mentőszolgálat, amelyet a Fór Life alapítvány működtet. A tájékoztató után bemutat­ták az új Toyota mentőautót is, és összehasonlításul melléje állítottak egy régi Nisát. Meg­győző volt. rex, mindent széttaposó robo­tok, dzsiandzsúk, karatézó maj­mok... És te akarsz engem olyan iskolába járatni, ahol az órákon olvasás és szabad gon­dolkodás helyett makogni taní­tanak?! Elegem van! Holnap elutazom Afrikába, és beállók Tarzanhoz ipari tanulónak. Annak legalább gyakorlati hasznát is veszem hazatértem után, amit ott, az őserdőben tanulok majd. — Megértlek, és igazat adok neked, válaszoltam megtört szívvel. Egyetlen bánatom, hogy sajnos, én már nem tart­hatok veled... — De miért, apu?! Olyan jól meglennénk. — Tudod, fiam, én nyolcvan kiló vagyok... és ugye... az in­dák. .. meg az ágak esetleg... A kölyök azonban már nem is hallgatott rám. Kiugrott az ágy­ból, és elkezdett csomagolni a tanulmányútra. Novák Béla Dénes — A közelmúltban elkészült a Harangszó a vizek felett című Somogyvárral foglalkozó regé­nye. Miért erre, a,történelemtu­domány által is hazánk egyik legjelentősebb történelmi he­lyére esett a választás két Szi­getvár történelmét feldolgozó regénye után? — Amikor 7—8 évvel ezelőtt betévedtem a romokhoz, meg­határozó volt a hely élménye, így kezdődött, de lényeges, hogy idén lesz a 900. évforduló és nem utolsósorban az vonzott ehhez a helyhez, hogy szerin­tem Szent László az egyik leg­nagyobb magyar király volt. Teste itt porladt el, ám minderről a somogyiak többsége alig tud valamit. — Hány éves történelmi bú­várkodás előzte meg a kézirat megszületését? — Négy év. Kétszer a pan­nonhalmi apátság lakójaként tanulmányoztam a bencés ren­det illetve a szokásait. — Miről szól a könyv? — A cselekmény három szá­lon szövődik: egyrészt a so- mogyvári várról, az akkor itt élő pogányság és kereszténység határán lévő magyarokról szól, ezen belül egy kalandos szere­lemről; a második szál a bencé­sek illetve egy fiatal novicius életét és tragédiáját dolgozza föl; s mindez ötvöződik Szent László személyével a lovagki­rály korával és történelmével. A mese 1085-ben kezdődik és 1095-ben László halálával feje­ződik be. — A kötetet ki adja ki? Fotó: Lang Róbert — Ezt szeretném én is tudni! — nevetett föl keserűen dr. Uj- kéry Csaba. — Mivel a könyv egyházi vonatkozásúnak is mondható, úgy gondoltam, hogy az Ecclesia kiadó partner lesz. A válaszlevelükből idézve: „a hitelesen felrajzolt történelmi háttér és a meseszövés” tet­szett nekik, ám mégis úgy dön­töttek, hogy a kötet a szépiroda­lom kategóriájába tartozik, nem direkt vallásos mondanivalójú. Az Új Idők vállalkozna a könyv kiadására, ám a nyomdaköltsé­get, mintegy 1 millió 200 ezer forintot nekem kellene előte­remtenem. Erre azonban kép­telen vagyok, szponzorokra lenne szükségem. Lehetőség­ként kínálkozik az is, hogy az a kaposvári Perl kiadó foglalkoz­na a regényemmel, amelyik a közeljövőben kiadja a Pamfi című mesekönyvemet, ám a nyomdaköltséget ekkor is ne­kem kellene állni. Csupán köl­csönről van szó, hiszen ha a kiadó a könyvet értékesítette, a befektetett pénz — talán nyere­séggel is — megtérül. Éddig egyetlen ígéretet kaptam: a megyei közgyűléstől, hogy szá­míthatok valamennyi támoga­tásra. Ehhez a krónikás csak annyit fűzhet hozzá: ez a kötet nem­csak az író magánügye. Egy olyan „darabot” idéz múltunk­ból, amelynek közzétételét ré­gészeti, irodalmi és egyházi szempontok alapján — a lekto­rok — egyaránt szorgalmaz­zák. Egyelőre csak dicsérő sza­vakkal... Tamási Rita Varga Ottó BESZÉLGETÉS KISFIÁMMAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom