Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-07 / 56. szám

1991. március 7., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Nincs bankgarancia Nem lesz osztrák áruház Kaposváron Veszteséget okozó késedelem — Ismét pályázatot hirdetnek Három követelmény egyszerre (Folytatás az 1. oldalról) Csak látszólag jutott akkor nyugvópontra az ügy. Dr. Mát­rai Márta jogász, az önkor­mányzat jogi és igazgátási bi­zottságának vezetője a múlt év végén arról tájékoztatta a városi közgyűlést, hogy a Willinek nyújtott szolgáltatás és ellen­szolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség, s ez már a szerződés megkötésekor is fennállt. Arról pedig szó sem volt, hogy a várost ajándékozá­si szándék vezette volna múlt év szeptemberében. Ezért a szakértő azt javasolta az önkor­mányzat közgyűlésének, tá­madja meg a megállapodást és ötezer helyett 12 ezer forintot (Folytatás az 1. oldalról) Szabó Tibor, a Közúti Igazga­tóság főmérnöke az útépítés előkészítésének összehango­lója. —A megyei előkészítő bizott­ságok tanulmányokat készítet­tek az autópálya nyomvonalá­nak változatairól. Ezt már egyeztetik az önkormányzatok­kal, az érdekelt szervezetekkel. Ez az alapja annak, hogy to­vábbgondoljuk: merre célszerű vezetni az utat Somogybán. Itt is három változatról van szó — mondta Szabó Tibor, a Közúti Igazgatóság főmérnöke. — A megyék között is megkezdődött az egyeztetés a csatlakozópon­tokról. Még vajúdik a zalaiak döntése. Van egy zalaegersze­gi valamint egy nagykanizsai javaslat; az utóbbi szerint dé­lebbre vezetnék az utat. Ez a döntés befolyásolja majd, hogy Somogy hol csatlakozik az au­tópályához. A déli autópálya kft. egyéb­ként szindikátusi szerződést kötött a Co-Nexus Rt.-vel, az autópálya építésének ötletgaz­dájával. Most már jogi kerete van az eddigi tevékenységnek. Az a cél, hogy minél több önkor­mányzat csatlakozzon a kft.- hez az alaptőke növelése érde­kében. A tervek szerint később részvénytársasággá alakulnak át. Szabó Tibor hangsúlyozta, hogy a társaság az utat üzleti alapon kívánja megépíteni, nem állami beruházásként. Az érdeklődés nagy a megyék, va­A Szakszervezeti Kerékasz­tal felbomlásának körülményei­vel és ennek a következmé­nyeivel foglalkozott legutóbbi ülésén a Munkástanácsok Or­szágos Szövetsége — mondta Sándor János, a somogyi mun­kástanácsok képviselője. Beje­lentették, hogy az Érdekegyez­tető Tanács munkavállalói olda­lának képviselői továbbra is egyeztetik állásponjukgt. Érde­keltek abban, hogy az ÉT mun­kája hatékonyabbá váljék. Mivel az utóbbi időszak­ban egyre több szakszervezeti kérjen a telek négyzetméte­réért. így a korábbi 22 millió 635 ezer forint helyett 54 millió 324 ezer forint lenne a város bevéte­le. A közgyűlés a javaslatot jó­váhagyta, és megbízta a vállal­kozó bizottságot, hogy keresse föl a külföldi befektetőt, s pró­bálja rávenni arra: fizessen töb­bet a telekért. A találkozó végül is nem jött létre. A kaposvári önkormány­zat továbbra is tartva magát az eredeti szerződéshez, megvár­ta január 15-t, azt az időpontot, amire a Willi Kft.-nek le kellett volna tennie a terület vételárát. A pénz azonban nem érkezett meg. Kaposvár ezután felbont­hatta volna a szerződést. De nem tette, mert továbbra is bí­lamint a külföldiek részéről is. A megyei előkészítő csoportok nemcsak azzal foglalkoznak az önkormányzatokkal való tár­gyalások során, hogy merre menjen az út a kiválasztott 30— 50 kilométeres sávban, hanem azzal is, milyenek az üzleti— vállalkozási lehetőségek, be­leértve az idegenforgalmat is. Az autópályát megépíteni ugyanis csak akkor éri meg, ha úgynevezett gazdasági csator­naként is működik. A társaság föltett szándéka, hogy feltár szerveződés kért helyet az ÉT munkavállalói oldalán, ezért a résztvevők kinyilvánították: csak azok a bejegyzett, bírósá­gi nyilvántartásba vett szerve­zetek csatlakozhatnak, ame­lyek országos szervezetként több szakmában vagy ágazat­ban foglalkoztatott munkaválla­lókat képviselnek és megyei, területi szervezetekkel rendel­keznek. Az érdekegyeztetés feladata, hogy a munkavállalók nagy csoportjait érintő, átfogó megállapodások szülessenek, zott a bevásárlóközpont meg­valósulásában. Ezt követően ez év januárjában Szita Károly al­polgármester találkozott az osztrák vállalkozóval és felaján­lotta neki: nem kell kifizetnie a telek, valamint a Petőfi tér 1—3. számú épület ominózus vétel­árát (12 millió forintot), ha az ön- kormányzat apporttal beszáll­hat a beruházásba. Ugyanak­kor arra kérte az osztrákot, hozzon bankgaranciát mintegy 600 millió forintról. Ennyi ugyan­is a beruházás tervezett költsé­ge. A válaszra harminc napot kapott. A vállalkozó február 26-án megjelent Kaposváron az alpol­gármesternél, és közölte: minden ipari, kereskedelmi, idegenforgalmi lehetőséget, és megpróbálja élénkíteni a vállal­kozásokat abban a térségben. Az biztos, hogy az út csak külföldi tőkével épülhet meg, s az kezd majd hozzá, aki a leg­előnyösebb pályázatot nyújtja be. Nyilván bevon majd magyar vállalkozókat is, hiszen ez min­denképpen kedvező. A főmérnök elmondta, hogy tudósokat, közgazdászokat, különféle szakembereket is szeretnének megkérdezni az s közelítsék az eltérő álláspon­tokat. A Munkástanácsok Orszá­gos Szövetsége (az F. Ebért Stiftung támogatásával) meg­kezdte a munkástanácsok tag­jainak továbbképzését. Már­ciusban és áprilisban minden megyében egynapos tanfolya­mot szerveznek, ennek témája: a rendszerváltás politikai gaz­dasági és társadalmi kérdései, a privatizáció — részvétel — alkalmazotti tulajdon, az üzemi tanácsok és a szakszerveze­tek. Az előadásokat neves egyetért azzal, hogy az önkor­mányzat is beszálljon a vállal­kozásba, bankgaranciát azon­ban nem tud felmutatni. Ehhez fél évre lenne szüksége. Ez megingatta a bizalmat a Willi Szerszámkereskedelmi Kft. áruházépítési szándéka iránt, és úgy látszik, hogy az együttműködésnek vége sza­kad. A kft.-től peres úton köve­telni fogják azt a veszteséget, amit a késedelem okozott a vá­rosnak. Az önkormányzat tö­rekvése továbbra is az, hogy legyen bevásárlóközpont a pá­lyaudvarral szemben. Ha a köz­gyűlés is így dönt, akkor újra pályázatot írnak ki a terület hasznosítására. Szegedi Nándor autópálya nyomvonaláról és az egyéb elképzelésekről. Még azt is be kell bizonyítani, hogy a fi­zető-autópályának megfelelő forgalma lesz. Az autópálya előmegvalósítási tanulmánya e hónap közepére készül el. A több nyomvonalváltozatból ki kell választani a legmegfelelőb­bet. — Figyelembe kell venni, hogy az autópálya megépítésé­vel csökkenne a Budapest-köz- pontúság, eddig „elmaradott” területek előtt nyílna feljődési lehetőség — mondta Szabó Tibor —; nem véletlen a fővá­rostól legtávolabb eső tíz me­gye lelkesedése. Kovács Béla, a megyei ön- kormányzati hivatal műszaki főosztályvezetője abban re­ménykedik, hogy ennek az au­tópályának a megépítése ösz­tönzően hat az eddig hiányzók megépítésére is; elképzelhető például az M7-es hiányzó sza­kaszának a befejezése is fize­tőpályaként. — Ehhez már megvannak a csatlakozási pontok, tehát nemcsak a fővárostól távoli megyék kapcsolódhatnak egy­máshoz, hanem a fővárossal is javulhat a kapcsolat autópályák révén. A déli autópálya élesztő hatással lehet további ilyen építkezésekre, ha a megvaló­sulási tanulmányterv hatékony beruházást ígér. S az idegen- forgalmi „folyosókon” érdekelni fogja az autópálya-építés a kül­földi tőkét. szakemberek tartják, s ingye­nesek, ezeken bárki részt ve­het. Kaposváron ma, csütörtö­kön a szakszervezetek székhá­zában várják az érdeklődőket. A MOSZ támogatja a világ­kiállítás megrendezését. Úgy gondoljuk — mondta Sándor János —, hogy a szükséges beruházások közvetlen munka­helyteremtő lehetőségei nagy segítséget adnak a rohamos munkanélküliséggel járó gon­dok enyhítésére. L.J. (Folytatás az 1. oldalról) Hazánk jó viszonyra törek­szik a Szovjetunióval, bár szá­mottevő problémák nehezítik a kapcsolatok fejlesztését. Ilyen rendezendő téma az a 2,5 mil­liárd rubeles magyar kártérítési követelés, amely a szovjet csa­patok állomásoztatása és kivo­nása következtében merül fel. Jelentős gond, hogy a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok nagy mértékben csökkentek. Antall József szerint ezek a feszültsé­gek a tárgyalások során felold­hatók lesznek. Magyarország jószomszédi kapcsolatokat akar kiépíteni a környező kelet­európai országokkal is. Infláció, adósság Kupa Mihály pénzügyminisz­ter szerint a tulajdon biztonsá­gának megteremtése, valamint a következetes antiinflációs po­litika érvényesítése a kormány legfontosabb teendője. A ma­gyar gazdaságot jelenleg a magas infláció, az alacsony jö­vedelemtermelő képesség és a gyorsan növekvő munkanélkü­liség jellemzi. A helyzet akkor változhat kedvezően, ha sikerül gyorsítani a piacgazdaság ki­építését, ajelenleginél lényege­sen nagyobb ütemben halad előre a privatizáció, s a vállalko­zók biztos tulajdoni környezet­ben érezhetik magukat. Bár Kelet-Európábán Magyaror­szágon halad előre leggyorsab­ban az állami tulajdon leépítése a pénzügyminiszter szerint ez még mindig nagyon lassú. Hiányzik a nemzeti privatizá­ciós stratégia, az ágazatok dol­gozzák ki és próbálják meg ér­vényesíteni saját elképzelései­ket. Elengedhetetlen a csődtör­vény korszerűsítése, egy új számviteli törvény megalkotá­sa, a jogszabály-dereguláció folytatása. Európai normák sze­rint kell kialakítani a hazai vám­rendszert valamint a devizakó­dexet. A külföldi adósságokkal kapcsolatban Kupa Mihály ha­sonlóképpen vélekedett mint a miniszterelnök. A legkritikusabb év Az infláció elleni harc — mint mondta — a kormány gazda­ságpolitikájának egyik legfonto­(Folytatás az 1. oldalról) A Merkúrnál ebben az idő­szakban egyébként is sok ne­hézséget okoz a rubelelszámo­lásról a dollárelszámolásra való átállás. A kereslet növelését célzó egyik intézkedése lehet­ne, ha a gépkocsikat részletfi­zetésre árusítaná. Ezt felismer­ve kezdett a Merkúr tárgyaláso­kat több pénzintézettel is — közöttük az OTP-vel, a Magyar Hitel Bankkal, az Országos Ke­reskedelmi és Hitelbankkal és a Takarékbankkal — a hitelnyúj­tási lehetőségekről. A Merkúr álláspontja szerint a kölcsön kamatfeltételeinek az áruvásár­lási hitelek feltételeihez hason­lóknak kellene lenniük. (Ez ma általában évi 36 százalék, 3 százalékos kezelési költség mellett.) Három típusnál jöhet­ne szóba azonnal a részletfize­sabb alapeleme. A cél, hogy rövid időn belül 20 százalék alá csökkenjen. Ha ezt sikerült elér­ni, az üzleti élet, valamint a la­kosságiturizmus számára 1992 végére konvertibilissé válhat a forint. Az idei a magyar gazdaság legkritikusabb éve. Várhatóan a válság az esztendő folyamán tovább mélyül, számos vállalat jut csődbe és nő a munkanélkü­liség. Jövőre sikerül megállítani a visszaesést, és 1993-ban pedig már — az export bővülé­sétől függően — bizonyos nö­vekedésre is sor kerülhet. A kormány elképzelése szerint 1994-ben stabilizálódhat a gaz­daság növekedése, s a kínálat bővülése is a gyorsabb fejlődés motorjává válhat. Az infláció kordába szorítása szempontjából alapvető kérdés a szigorú keresletszabályozás fenntartása a következő évek­ben is. Surányi György, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke azonban hangsúlyozta, hogy olyan korlátozó intézkedéseket akarnak érvényesíteni, ame­lyek nem akadályozzák a vállal­kozást, a gazdaság kibontako­zását. Egyébként az infláció tekintetében optimista a bank elnöke; valószínűnek látszik, hogy az áremelkedés növeke­désének üteme hamarosan megáll és az év második felé­ben lassulni fog.' Működő tőke Hasonlóan a korábbi hozzá­szólókhoz Surányi György is részletesen foglalkozott az adósságterhekkel, azok esetle­ges könnyítésével. Hangoztat­ta: az átütemezés Magyaror­szág számára semmiképp nem jelentene megoldást. Tavaly az MNB 1,5 milliárd dollár értékű kamatot fizetett az adósság után, ugyanakkor mintegy 500 millió dollárnyi külföldi működő tőke jött az országba. Ha átüte­mezést vagy adósságkönnyí-. tést kérne az ország, abban a pillanatban leállna a működő tőkebeáramlás, pedig ez egyre nagyobb szerepet játszik a gaz­daság átalakításában. Kedvező, hogy a devizatarta­lékok számottevően növeked­tek, és a fizetési mérleg az év első két hónapjában lényege­sen jobb lett a vártnál. Várha­tóan az idén a tervezett 1,2 mil­liárd dolláros hiánynál mintegy 500 millió dollárral kisebb lesz a deficit. tési kedvezmény, a jelenleg készpénzért azonnali átvételre árusított Skoda Favoritnál, a 126-os Polski Fiatnál és a Moszkvicsnál. Az 564 ezer fo­rintért árusított Favoritnál pél­dául 200 ezer forintos kölcsönt javasolnak 18 hónapra, a kis Fiatot vásárlóknak pedig 100 ezer forint kölcsön nyújtását javasolják 12 hónapra. A bankokkal folytatott kezdeti tárgyalások során elég meg­döbbentő javaslatokat is kap­tak. Voltak olyan elképzelések is, amelyek évi több mint 50 százalékos kamattal számol­tak. A tárgyalások azonban je­lenleg is folynak, és a Merkúr vezérigazgató-helyettese bízik abban, hogy hamarosan, talán már két-három héten belül is megállapodásra juthatnak bizo­nyos pénzintézetekkel. KÖZELEBB KERÜL BUDAPEST Megalakult a déli autópálya kft. A SOMOGYI NYOMVONALRA HÁROM VÁLTOZAT Lajos Géza MUNKÁSTANÁCSOK A VILÁGKIÁLLÍTÁS MELLETT A munkavállalói oldal nem adta fel Személygépkocsi hitelre?

Next

/
Oldalképek
Tartalom