Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-05 / 54. szám
1991. március 5., kedd SOMOGYI HÍRLAP 5 Előkészületek Mindszenty József temetésére Hazatér a bíboros (Folytatás az 1. oldalról) A visszajelzésekből kitűnik, hogy igen sokan szándékoznak az érseki székvárosba utazni a hamvak hazahozatalakor. A plébániákon történő jelentkezésre azért van szükség, mert a bazilika előtti szektorokba csak a főegyházmegye által kiadott — ingyenes — jeggyel lehet majd belépni. Már dolgoznak a tér kialakításán, a székesegyház előtt szembemiséző oltárt állítanak föl. Ezt használják majd II. János Pál látogatásakor is. A nagy érdeklődésre való tekintettel videotáblát helyeznek el, hogy a távolabb lévők is követhessék a főeseményeket. Köztük például a koporsó kriptába való elhelyezését. Tárgyalnak a rádióval és a televízióval is a szertartás egyenes közvetítéséről. A pópa személyes képviselője A Mindszenty Alapítvánnyal történt korábbi megállapodás szerint a temetés május 4-én lesz, a hercegprímás elhalálozásának évfordulóját, május 6- át megelőző szombaton. Minden bíboros temetésére a Szentatya a bíborosi kollégium egyik tagját küldi. A pápa Opilio Rossi bíborost választotta ki, aki Mindszenty József bécsi tartózkodása idején pápai nuncius volt Ausztriában. Ő képviseli a Szentatyát és ő celebrálja a misét, valamint a temetési szertartást is. Ami a hamvak hazahozatalát illeti, Paskai László bíboros arra kérte az állami szerveket, hogy a gyászmenet méltó módon tehesse meg útját Magyarországon. Május 3-án érkeznek a hamvakat szállító koporsóval a hegyeshalmi határállomásra, és a legrövidebb úton haladnak Esztergomba. Dr. Németh László közölte, hogy nem teljesíthetők azok a korábbi kérések, miszerint különböző helységek érintésével kerülőúton jussanak el az érseki székvárosba. Úgy tervezik, hogy a menet lassított ütemben halad át az érintett településeken — olyan gépkocsit választottak, amelyből a koporsó jól látható —, de sehol sem áll meg. Ellenben azt kérik az útvonal lakosságától, hogy az elhaladáskor ünnepélyesen is fejezzék ki tiszteletüket zászlókkal, a harangok megkondításával. Hol tart a boldoggá avatás ügye? Mindszenty bíboros hamvainak máriazelli kihantolását — mint valamennyi ausztriai eseményt — a Mindszenty Alapítvány irányítja. A koporsó felvételénél jelen lesznek a boldoggá avatást intéző egyházi személyek is. A kérdésre, hogy hol tart a boldoggá avatás ügye, az érseki titkár úgy tájékoztatott: a néhány éve indított folyamat új szakaszához érkezett azzal, hogy a magyar egyház szabadon, saját törvényei szerint működhet, s ennélfogva a boldoggá avatási processzus sem történhet ettől függetlenül. Ismeretes, hogy a boldoggá avatást a bécsi érsek kezdeményezte, mert egyházjogi szempontból ő volt illetékes, ugyanis egyházmegyéjének területén halt meg a bíboros. Hosszú eljárással kell számolni, hiszen például teológiai szempontból át kell vizsgálni valamennyi írását. Ezt össze kell foglalni, majd le kell fordítani, és csak azután lehet elküldeni Rómába. A munkálatok tartanak, de még igen sok tennivaló van hátra, amíg a Vatikánban székelő szentté avatási kongregáció foglalkozhat az üggyel. Kápolnában, nagy elődök között Ismeretes, hogy Mindszenty József máriazelli sírját sokan fölkeresték. Ebből a szempontból sem közömbös tehát, hogy Esztergomban hol jelölték ki a bíboros végső nyughelyét. Dr. Németh László elmondta, hogy a korábban fölmerült javaslatok közül a Mindszenty Alapítvány döntésének megfelelően — a hercegprímás végakarata szerint — az érseki sírok közé helyezik el, egy kiemelt helyen. A kripta történelmi személyek környezetében van, itt nyugszanak a bazilikát építtető elődök. Az Alapítvány fontosnak tartotta, hogy a máriazelli kápolna után egy másik kápolna legyen a bíboros nyughelye; így a kijelölt helyet a zarándokcsoportok is könnyen megközelíthetik, elhelyezhetik virágjaikat, koszorúikat. — A Mindszenty bíboros temetését előkészítő városi és egyházi hatóság megegyezett abban, hogy az esemény előtt részletesen tájékoztatja a résztvevőket Esztergom és a magyar katolikusok e megkésett gyászünnepségéről — fejezte be nyilatkozatát dr. Németh László esztergomi érseki titkár. K. E. A csodálatos tüzszerszám BÁBJÁTÉK KAPOSVÁRON Ha csak legismertebb meséinket nézzük, már akkor is könnyen belátható: tele vannak szörnyű gyilkosságokkal, kannibalizmussal, pusztítással. A gonoszok igazi gonoszok, a halál igazi és sokszor kegyetlen halál. A mese nem sokat teketóriázik, hanem kimondja: a banya, igenis, meg akarja enni Jancsit és Juliskát, és azt is, hogy ehelyett — megbűnhődve — o sül pirosra. Hogy a farkas felfalja a nagymamát és Piroskát, aztán felvágják a hasát. Hogy a királyné gonoszságában Hófehérke szívét is kivágatná a vadásszal, majd megmérgezi a lányt... Ez az őszinteség, így is van rendjén. Az idők során mindig kudarcba fulladtak azok a törekvések, amelyek a gyermek egyfajta védőburokba zárását javasolták, csak a „széppel” és a „jóval” akarták megismertetni. Ugyanezen mesék feldolgozásaiban viszont már tökéletesen eltűnt a nyers őszinteség a halálról, a gonoszságról. Az adaptációt készítő felnőttek megijedtek a „valóság” kozme- ikázatlan bemutatásától, s in- <ább gügyögni kezdtek, komikussá formálva a gonosz sze- eplőket, és kikerülve a valódi veszélyhelyzeteket. így történt ez a napokban a .atinka Sándor Művelődési -lázban látott Andersen-mese, V csodálatos tüzszerszám lábszínházi bemutatóján is. A Kaposváron vendégszereplő tllami Bábszínház előadásában például a három rettenetes, aligakerék-szemű kincsőrző utya inkább keltett játékos, gazdi kedvence” hatást, mint erengző fenevadét, s a gono- zokon is inkább csak nevet- ink, mint féltünk tőlük. Ötletes olt viszont az udvari bolond fi- urája, aki narrátorként a paraván elé is kijött, és ügyes munka volt a díszlet is, különösen a kincsesbarlang. Elsős, másodikos gyerekeknek készült az előadás, de egyáltalán nem voltak tekintettel rájuk, mivel közben még egy ötperces szünetet sem tartottak. Árról nem is beszélve, hogy az emeleten elhelyezett csoportok teljesen ki voltak zárva az előadásból — egyrészt, mert alig lehetett hallani a szöveget, másrészt mert roppant illúzióromboló volt belátniuk a paraván mögé. Andersen meséjét Szilágyi Dezső írta át a bábszínháznak, a színvonalas zenét pedig Láng József szerezte. A díszlet Körösi Sándor munkája; a bábtervező Bródy Vera, a rendező Bánd Anna volt. N. L. Baktériumölő olajok Az illatból is megárt, ha sok Biokozmetikusok, íriszdiagnoszták, természetgyógyászok, talpmasszőrök után az aromaterápia egyik szaktekintélyét, dr. Biegelbauer Pál természetgyógyászt hívta meg a Kaposvári Életreform Klub. Az előadóról azt kell tudni, hogy elismert, nagy tudású tanárember. Beszél hét nyelven, több diplomája van. Könyve pedig Gyógyító illatok címmel nemrégiben jelent meg. Az előadásról a legtöbben mégis csalódottan távoztak. A majdnem három órában csak az aromaterápiáról szóló rész sikerült jobban. Erről az ismeretlen módszerről, amely az illóolajok — a növényi anyagcsere e melléktermékei — felhasználását jelenti a gyógyászatban, megtudhattuk: rendkívül hatékony. Amíg a gyógyteák csak lassan fejtik ki hatásukat, az illóolajok — épp töménységük miatt — azonnal hatnak. Dr. Biegelbauer Pál elmondta, a fiát agyhártyagyulladásból az illóolajos kezelés napok alatt kigyógyította. Belsőleg, kockacukorra csepegtetve használatosak az olajok, külsőleg pedig illatlámpába, vízbe csepegtetve párologtatják illetve inhalálnak velük. Az illatból is megárt a sok: a túladagolás veszélyes. Ezért hát nem szabad házilag porciózni; csak szakember adhat megfelelő dózist. Az olajokat pedig otthon jól elzárva lehet tárolni. Azt mondta az előadó: az olajjal kezelt fertőző beteg szobájában nem kapja meg senki a betegséget; az olaj ugyanis a szoba levegőjéből is kiirtja a baktériumokat. A narancsolajról kiderült: kitű-, nő a köhögésre. A borókaolaj csillapítja a belső vérzést. Minden olaj remek fertőtlenítő, és kiválóan alkalmas a tetvek, rüh- atkák irtására is... Előállításuk azonban, sajnos, igen költséges. Egy csepp rózsaolaj például 30 rózsából préselhető, s ugyanennyi citromolaj előállításához tíz tonna kell citromfűből. Biegelbauer Pál azt állította: ő nem gyógyít, de másokat hozzásegít a gyógyuláshoz. Az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársaként 27 éve foglalkozik már a természetgyógyászattal. Nagy László Filmjegyzet Nagymenők „Gyakran gondoltam már arra, hogy talán jobban kielégítene, ha festenék, ha gitároznék, vagy ha holtakat támasztanék fel. Mégis, akárcsak a kábítószer-élvező, képtelen vagyok meglenni anélkül, hogy filmeket rendezzek; hogy egyik képet a másikhoz illesszem, s aztán elnézzem, hogyan mozognak. Ez a pillanat — ez a folyamat — mindig lenyűgözött, s mind a mai napig ezt a bűvöletet érzem filmcsinálás közben.” E választ Martin Scorsese olasz—amerikai filmrendező adta a francia Liberation cimű napilap körkérdésére (Ön miért készít filmeket?). Ismerve Scorsese majd negyedszázados pályafutását, talán nem vagyok egyedül azon véleményemmel: jó, hogy nem muzsikussá, halottlátóvá vagy netán popcorn-árussá nőtte ki magát a mai amerikai filmgyártás fenegyereke. 1967-ben, holmi kedvtelésből készített egy ötperces kisfilmet [A nagy borotválkozás) s egy hollandiai rövidfilmfesztiválon díjat is kapott érte. Két évvel később debütált nagyjátékfilmmel, majd 1973-ban forgatta első (és azóta is utolsó) igazi szerzői alkotását. Ez a film a később egyre inkább gyümölcsöző Scorsese—Robert de Niro kapcsolat nyitánya. Sorra következtek kiugró sikerei. 1976-ból való Vietnam-filmje, a Taxisofőr, amelynek hőse azóta már szinte legendává vált a nagyvárosi depresszióból való kiútkeresésével. A legnagyobb vihart Krisztus utolsó megkísérlése című, lenyűgöző alkotása kavarta, amelyet Nikosz Kazantzakisz regénye nyomán készített. Legújabb, 1970-ben bemutatott alkotása, a Goodfellas (Nagymenők) a velencei filmfesztivál Ezüst Oroszlán díját nyerte el. Témája Amerikában manapság egyre divatosabb: a gengsztervilág ábrázolása. A gengszter a XX. század azon kevés mitikus alakjainak egyike, akiket nem a képzelet, hanem a valóság teremtett. Démonikus hatalmára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a Warner Brothers magát AI Caponét kérte föl 1930-ban önnön magának eljátszására. Kaposváron méltatlanul kis érdeklődés fogadta a Nagymenőket a „kismoziban”, ugyanis a vetítésre alig néhány kíváncsiskodó jött el. (Pedig a televíziós Klinika nem fogadott betegeket ezen az estén.) így, mondhatni, családias hangulatban kezdett el peregni a két és fél órás játékfilm. Az időrendben a mozi közepén szereplő jelenetsor került a stáblista alá, megadva a film felhangját; miképpen kell kinyílniuk a nézőknek a befogadáshoz. A fülbemászó dzsesszritmusra elfolyik hát az első néhány liter vér, majd a következő képsorok alatt öntudatosan lelopakodik a vászonról az ötvenes évek gengsztervilágának szelleme. Nincs menekvés. Elkezdjük kedvelni a Thompson-gitárok avatott szakembereit gátlástanságuk- kal, sebhelyes arcuk izzadságszagával együtt. Rokonszenvesek lesznek halálhozó fegyvereik, arroganciájuk ellenére is. Martin Scorsese Nicholas Pilegginek a Nagymenő, avagy Élet egy maffiacsaládban, című regénye alapján nyúlt e témához. Sergio Leone utolérhetetlen, Volt egyszer egy Amerikájához hasonlóan itt is egy életútra koncentrál a film, amely egyben karriertörténet is. A kis Henry, aki többnyire az iskola mellé jár, csodálja a helyi bandafőnököket. S jelentéktelennek látszó szívességeivel egyre közelebb kerül tűzhöz. A maffiózók hálájuk jeléül még a postásnak is kellemetlen perceket szereznek, aki arcátlan módon közvetíteni merte az iskola panaszait Henry szüleinek. Mindezt kis hősünk a taxisofőr narratív stílusában osztja meg velünk. Az apai szigor ellenére Henry elkötelezi magát a gengszterélet mellett. A hierarchikus rendnek megfelelően ível fölfelé karrierje, majd hamarosan a nagyfőnök (Robert de Niro) jobbkezeként „keresi a pénzt”, s mi tagadás, meg is találja. Felesége vajmi kevesettud párja üzelmeiről. Három évtizedes sikeres működése után, sok kortársával egyetemben, ő sem találja az örök áfium ellen való orvosságot. Kábítószerügyleteibe belebukik, magával rántva a többi havert is. Jobb megoldás híján megszegi a szabályt, amit már szinte az anyatejjel szívott magába, és beárulja kollégáit. Az FBI segítségével kezd új életet, új országban. Henry Hill szerepében RayLiottátláthatjuk. Scorsese — a többi gengsztertörténettől eltérően — a maffiózók magánéletére exponál. Nem mintha nem fröcskölne elég vér a filmben, mégis a leszámolások és akciók előterében levő magánélet a lényeg. A rendező igényes: minden részletre érzékenyen figyel. Mindezek mellett megemlítendő, úgy érződik, néha paródiát láttunk. A legkegyetlenebb pillanatokban sem tompul el a zene — mindhalálig szól a kornett ellenállhatatlan hangja. Mindhalálig szól a dzsessz. Balassa Tamás MAGYAR ÁSATÁSOK THÉBÁBAN Kutatnak két aknanyílást Újabb temetkezési helyet s benne két múmiát találtak a II. Ramszesz korabeli királyi írnok thébai sírját kutató magyar kutatók. A hét éve visszajáró csoport az idei régészeti szezonban Dzsehutimesz sírjának előudvarán folytatja az ásatásokat. Itt került elő két aknanyílás; az egyiknek már megkezdték a feltárását. A kútszerű akna aljáig még nem jutottak el, amikor az oldalfalba vésett helyiségekre bukkantak. A kamrában két múmiát látni, és azt, hogy egy vagy két folyosó indul ki belőle. Az akna túlsó oldalán másik helyiséget véstek (az ókoriak) a sziklafalba, s onnan is hosszú, kanyargós folyosó indul. A lámpafénynél egyelőre annyi vehető ki, hogy a föld alatti út elkanyarodik. A régészcsoportot vezető, Kákosy László professzor a tudósítót tájékoztatva valóságos labirintusrendszerről beszélt. Ptolemaiosz-kori, többszintes temetkezési helyről van szó, amelynek teljes egészét valószínűleg már nem tudják feltárni az idei szezonban, de az elsőként föllelt kamrából még a következő hetekben igyekeznek eltávolítani az összes törmeléket. Az ásatási szezon itt március közepéig tart; ettől kezdve az időjárás és a muzulmán böjthónap, a ramadán kezdete újabb hosszú szünetet parancsol. Az ásatáson hatvan helybeli végzi a földmunkát. A következő években derül ki, milyen meglepetéseket rejt még a két akna. Közülük csak az egyikben s ott is csak három méter mélységig ástak le. A mostani munkálatoknak az aknák valójában csak mellékágát képezik, a fő feladat Dzsehutimesz sírja előudvarának teljes feltárása. A múlt hét elején a fáraó kori sír fölött szintén érdekes leletre bukkantak a magyar régészek: egy gyerekcsontokat tartalmazó, láda ala- lyj koporsóra. A festett, de dísztelen koporsó késő Ptolema- iosz- vagy korai római kori alkotás.