Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-30 / 75. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP 1991. március 30., szombat TAVASZ Kovács Tibor képriportja Bármelyik ujjamat harapom, fáj Tengőd és az „akkumulátortemető” Döntés még nincs, vihar már van—Szakvélemények és laikus félelmek — Visszaadott megbízólevél Egy fél év sem telt el a hely- hatósági választások óta, s Tengődön nézeteltérés alakult ki az önkormányzaton belül, a községhez közigazgatásilag tartozó tab-gyurgyókapusztai volt szovjet laktanya miatt. Szabolcs Árpád polgármester, valamint a képviselőtestület néhány tagja korábban — állítólag — nem akarta visszaigényelni a volt katonai területet és az épületeket. Néhány hete azonban fordult a kocka. A laktanya hasznosítására benyújtott polgármesteri pályázat a képviselőtestületben fölkorbácsolta az indulatokat. Vincze László, az önkormányzat egyik képviselője (az általános iskola igazgatója) azt mondta: a polgármester testületi döntés nélkül kezdett tárgyalásokat a volt szovjet katonai bázis hasznosításáról, s ide környezetszennyező — akkumulátortörő — üzemet akarnak telepíteni... Laktanya és lehetőség — A polgármester nem tájékoztatott bennünket arról, hogy milyen tárgyalásokat folytatott a laktanya és a terület hasznosításáról — mondta Vincze László. — Januárban az egyik budapesti megbeszélésről úgy jött haza, hogy a volt szovjet laktanyát illetően semmilyen illúziónk nem lehet, ugyanis azt a megyének adták szociális otthon, illetve kollégium létesítésére, a lakásokat pedig a tabi önkormányzat kapta meg. Ezt mint tényt közölte velünk, később megismételte egy falugyűlésen is. Azt mondta: már nem lát lehetőséget arra, hogy a laktanyából bármilyen módon is pénzt lehet szerezni a község javára. Ezt a kijelentését a képviselőtestület több tagja nem fogadta el... A volt katonai bázisért „harcoló” képviselők közül néhá- nyan február elején Budapestre utaztak, a Zárolt Állami Vagyont Kezelő Intézetbe (ZAVKI). Ott úgy tájékoztatták őket, hogy a laktanya ügye elsősorban Tengőd önkormányzatához tartozik; megkérdezésük nélkül semmiféle döntés nem születhet. Csúcsmann Imre képviselő (a vegyesbolt vezető-helyettese): — A laktanya ügyében kételkedtünk a polgármester által elmondottakban. Vincze László és Németh Csaba képviselőtársammal ezért is utaztunk Budapestre, hogy tisztázzuk, melyek a lehetőségeink. A Zárolt Állami Vagyont Kezelő Intézetben arról tájékoztattak bennünket, hogy döntés még nem történt a laktanyával kapcsolatban, az önkormányzat megkérdezése nélkül pedig nem is értékesítik. A község igényt tart rá. Az értékesítés révén ugyanis (akár az állam, akár az önkormányzat teszi ezt) Tengőd pénzhez juthat. Nagyon kellene a pénz... De nem mindegy, hogy hogyan. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által meghirdetett pályázatra, a Budapesti Ásvány- és Ércbányászati Vállalat akkumulátortörő üzemének létesítésére testületi állásfoglalás nélkül küldte,el a jelentkezést Szabolcs Árpád polgár- mester. Fenyvesi László képviselő: — Március 5-én értesültem róla, hogy Tengődön az ön- kormányzati hivatalban a polgármester és két helyi képviselőnk megbeszélést folytat a Környezetvédelmi Minisztérium képviselőivel. Bekopogtattam a tanácskozásra és megkérdeztem: magánjellegű vagy hivatalos tárgyalást folytatnak-e? Azt felelték, magánjellegűt. Hát nem fölháborító az a módszer — ami egyébként már nemcsak Tengőd lakosságát érinti, hanem a környékbeli településekét is —, hogy a választott testület tagjainak kihagyásával tárgyal a polgár- mesterünk környezeti szempontból veszélyes ügyben? Ha a tervezett üzem a környezetre veszélyes lehet, a tárgyalásokból nem szabad kihagyni a környező települések: Tab, Bábonymegyer, Kánya, Bedegkér polgármestereit, ön- kormányzatait sem. Többen tiltakozó akciót is ígértek. — Ha az üzem környezet- szennyező — mondja Csúcsmann Imre —, akkor Gyön- gyösorosziban miért nem engedélyezte a helyi önkormányzat? Ott már felépült az üzemcsarnok... Nem tudom elképzelni, hogy ahol használt akkumulátorokat semmisítenek meg, ott ne kerüljön a levegőbe, a talajba környezet- szennyező anyag... A savas levegő pedig tönkreteszi a fákat; a környezetet. Ezt az üzemet nem Szabad ide hozni! Mit mond a polgármester? Szabolcs Árpád, Tengőd polgármestere dokumentumokkal és Gárdonyi László képviselővel érkezik a megbeszélésre. — Az épületek hasznosítására benyújtott pályázat elküldése előbb beszéltem a héttagú önkormányzat öt képviselőjével. Valamennyiüknek az volt a véleménye, hogy jelentkezni kell. A terület ugyanis a pályázati kiírásban szereplő minden szempontnak megfelel, beleértve a vasúti szárnyvonalat is. Gyöngyösorosziban az Országos Ere- és Ásványbányák Vállalat már lerakta az „akkumulátortörő” üzem alapjait. (Mintegy 500 millió forintot költött a beruházásra.) A helyi ön- kormányzat azonban nem kívánja az üzem befejezését, az indokolás szerint azért, mert a bányavállalat szinte helyrehozhatatlanul szennyezte a környezetet. Részlet az IMP környezetgazdálkodási önálló osztályának feljegyzéséből, amelyet Bőd Péter Ákos ipari miniszter részére készítettek: „Gyön- gyösoroszi elutasító magatartását nem a HAF-üzem feltételezett szennyező hatása indokolja, hanem az Országos Érc- és Ásványbányáknak a térségében folytatott korábbi tevékenysége és az ezzel összefüggő megváltoztathatatlannak tűnő bizalomvesztés.” Eszerint tehát nem a telepítendő használt ólomakkumulátor megsemmisítő üzembe telepítendő technológiát kifogásolják a helyi képviselők, hanem a korábbi tevékenység környezetet károsító hatását. — A polgármesternek törvény adta joga — mondja Szabolcs Árpád —, hogy egy meghirdetett pályázatra elküldje a jelentkezést, ha a képviselők többsége egyetért vele. Igaz, hogy döntést a pályázat elfogadása esetén is csak a képviselőtestület hozhat. Konkrét tárgyalásról addig szó sem leheti A tervezett üzem azonban teljesen környezetbarát. A pályázatot kiíró szakhatóságoknak — az Ipari és Kereskedelmi, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának — rendelkezésére áll az amerikai Martech cég környezetvédelmi szolgáltatócsoportja által készített értékelés. Eszerint az épülő üzem technológiája teljesen zárt, vízkibocsátása nincs; a szennyvizet saját maga dolgozza föl, és az akkumulátorokból nyert savat közömbösíti. Olyan detektoring-rendszerrel (ellenőrző készülékekkel) működne, amelynek egyik elemét a polgármesteri irodában helyeznék el, s az egész üzemet egy gombnyomással ki lehetne kapcsolni, ha a környezet- szennyezés a megengedettnél magasabb értéket mutatna. Amerikai szakvélemény A Martech cég környezetvédelmi felmérése során tett ajánlásokból (13 pont megvalósítása szükséges) idézünk: „A HAF-üzemnek megvan a képessége arra, hogy a környezeti szempontból Magyarországon legbiztonságosabbak között legyen. A simán, biztonságosan működő HAF- üzem... kitűnő példa lehet egy olyan ország számára, amelynek nincs történelmi távlatú jártassága a környezetvédelem és az ipari higiéné területén. A kérdésekre vonatkozó igényes vezetői gyakorlat kialakítása fontos lépés Magyarországnak a környezetileg biztonságos ipari technológiák hatékony alkalmazójává válásához.” A kiürített tabi-tengődi laktanya területén egy teljesen új üzemcsarnokot kellene fölépíteni. A jelenlegi épületek csak raktározásra és egyéb célokra használhatók. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium munkatársai — Simon Márton Péter és Szántó Péter — a területet az üzem felépítésére alkalmasnak találták. Természetesen az előírt óvó rendszabályok betartásával és kiépítésével. Ám a március 5-i tájékozódó látogatáson semmilyen konkrét megállapodás nem született. Tényekkel, adatokkal —Az egész beruházás 1,2— 1,3 milliárd forintba kerülne, s mintegy 300 embernek adna munkát — mondja Szabolcs Árpád. — A meglevő lakásokat pedig szolgálati célú lakásként lehetne hasznosítani. Nem látom be, hogy egy olyan ipari üzemet, amelynek környezet- barát voltát a szakhatóságok és egy amerikai cég is szavatolják, miért ne lehetne ide telepíteni... Gárdonyi László képviselő (a tabi általános iskola pedagógusa): — A laktanya értékesítésével kapcsolatos tárgyalások a képviselőtestületen belül két irányban indultak meg. Ám kü- lön-külön nem dönthetünk... Az a véleményem, hogy a községünkön segíteni feltétlenül szükséges, de az is nagyon fontos, hogy olyan üzem ne települjön ide, amely környezet- szennyező. A környezetvédelem kiemelten fontos, de a munkahelyteremtés lehetőségét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Több mint hatszázan vannak munka nélkül a térségben. Az itt lakók félnek mindenféle vegyi üzemtől, ezért nagyon fontos volna a tájékoztatás. Mi a hatóságok szakvéleményére tudunk csak támaszkodni, és azt elfogadjuk. Ha majd megkezdődnek a konkrét tárgyalások, a környező települések önkormányzatait is megkeressük: tényekkel, adatokkal kívánjuk bemutatni, hogy a használt ólomakkumulátort feldolgozó üzem nem lesz környezetszennyező... És a szomszédok? Bábonymegyer a létesítendő üzem helyétől alig 6-7 kilométerre van. Dr. Ruft Flórián a polgármestere: — Aki felelősséget érez a jelenért és a jövőnkért, csak megalapozott ismeretek birtokában, minden szempontból megvizsgált tények alapján dönthet. Az ügyől csak néhány napja értesültem a tengődi polgármestertől, a részleteket nem ismerem. Valószínű, hogy képviselőtestületünk tagjaihoz, illetve a lakossághoz sem jutott el még ez az információ. Valamennyi önkormányzat pénzügyi nehézségekkel küzd, ezért valamilyen pénzt remél — mint Tengőd is —, igyekszik megszerezni. így van ez a munkahelyteremtő beruházással is, hiszen a térségben sok a munkanélküli. Ám ha az építkezés környezetszennyezéssel jár, akkor hiába hozna pénzt az önkormányzatnak, hiába biztosítana munkahelyet, az üzemet jövőnk érdekében nem szabad ide telepíteni. Az ilyen ügy megtárgyalására falugyűlést kell majd összehívni. Csak akkor szabad felépíteni, ha a megfelelő szakhatóságok dokumentumai bizonyítják, hogy az „akkumulátortemető” nem környezetszeny- nyező. Ha nem biztonságos, én ellenezni fogom... Farkas István, Tab polgár- mestere: —A laktanya ezirányú hasznosításáról most hallottam először, és meglepett, hogy ilyen veszélyes technológia kerülhet a környezetünkbe. A volt szovjet laktanya határán területileg mi is érintettek vagyunk, ezért ragaszkodunk a mi véleményünk kikéréséhez ennek az esetleges környezetszeny- nyező üzemnek az oda telepítése ügyében, még a területfelhasználási engedély kiadása előtt. S ahhoz is, hogy vizsgálja meg a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium: ahol igen magas a talajvízszint, ott nem szeny- nyezi-e el a környezet, a környék talajvizét. Alaposabb vizsgálatot! Azt hiszem, hogy ennek a kérdésnek az eldöntéséhez nem egy polgármester, hanem a nagyobb közvélemény és a szakemberek szélesebb körének a bevonása szükséges — hangsúlyozta Farkas István.— Ez ellen a technológia ellen már más községek és városok is tiltakoztak; ezt a tényt a minisztériumnak a pályázat kiírásakor, gondolom, figyelembe kellett vennie. Ha bebizonyítják, hogy nem szennyezi a környezetet, én gyanakszom. Úgy gondolom, hogy helyesebb volna, ha egy vegyipari üzemhez közelebb telepítenék, ott ugyanis magasabb színvonalon van a környezet ellenőrzése. Önkormányzatunk tehát ragaszkodik a területfelhasználási engedély kiadásakor az összes szakhatóság nyilatkozatához és a veszélyelhárítási tervhez. Az ügyhöz még annyit: a nyilatkozó tengődi képviselők — Vincze László, Csúcsmann Imre és Fenyvesi László — a cikk megjelenése előtt visszaadták képviselői megbízólevelüket. Krutek József
