Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-23 / 69. szám

1991. március 23., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Vagyonosodé önkormányzatok!? Az önkormányzati választá­sok óta fél év telt el. A hatáskö­reiket kijelölő törvényre váró testületek még saját szerveze­tük és működésük kialakításá­val, szűkös pénzeszközeik elosztásával vannak elfoglalva. Lankadatlan várakozással te­kintenek azonban arra, milyen vagyontárgyak kerülnek a tulaj­donukba. Az állami tulajdon a nemzeti vagyon 80—90 százalékát te­szi ki. A tulajdonreform során ezt mintegy a felére kívánják csökkenteni. Új tulajdonosai peifOltfi és külföldi természetes személyek, társaságaik, a helyi (települési és megyei) önkor­mányzatok, a kincstár, társada­lombiztosítás és a közcélú ala­pítványok, egyesületek lehet­nek. A privatizáció feladata, hogy általában üz/eí/alapon (ér­tékesítéssel, bérbeadással) le­bontsa a túlsúlyos, centralizált állami tulajdont, s piacgazda­ságra jellemző magán- és cso­porttulajdonosi modellt építsen ki. Állami tulajdont ingyenesen csak önkormányzatok, társada­lombiztosítási szervek s közcé­lú egyesületek, alapítványok kaphatnak. Törzsvagyon tulajdon A privatizációval kialakulhat a társadalmi stabilitást, gazdasá­gi fejlődést elősegítő tulajdono­si réteg: a polgárság. Mihama­rább fontos lenne kimunkálni azt is, hogy a dolgozók, a mun­kavállalók kedvezményes feltételekkel hozzájuthassanak saját vállalatuk tulajdonának egy részéhez. Áz önkormányzati tulajdon, vagyon tehát az állami vagyon­ból válik ki. Élesen elkülöníthető az állami tulajdontól, mert ma­guk az önkormányzatok rendel­keznek vele. Az önkormányzati (Folytatás az 1. oldalról) A lakosság igényeinek jobb ki­elégítésére, a környezetvédelmi feladatok ellátására és az infra­struktúra fejlesztésére a képvise­lő-testület helyi adók bevezetését határozta el. A magánszemélyek kommunális adóját évi 900 forint­ban határozta meg (a másik ja­vaslat 1000 forinttal számolt); a zártkerti és külterületi, nem lakás céljára szolgáló egyéb építmé­nyeké (például pince, présház) pedig 400 forint. Az április 1 -jén életbe lépő rendelet szerint az adó 75 százalékát az idén szep­tember 15-ig kell befizetni. Két elképzelés volt a vállalko­zók kommunális adójáról is: a helyben foglalkoztatott szemé­lyek alapján évi 1200 vagy 1600 forint, s a testület az e/őóó/ífogad: vagyonnak (ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok) nem tulaj­donosa, hanem tulajdonosai vannak: az adott település lak­kossága, közössége. Az önkor­mányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely forgalom­képtelen (közutak, terek, par­kok stb.) és korlátozottan forga­lomképes (közművek, középü­letek stb.) dolgokból áll. A helyi önkormányzat a vagyonával közfeladatai ellátását biztosítja, de részt vehet olyan vállalko­zásban is, amelyben a felelős­sége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét A helyi önkormányzatokról szóló törvény már rendelkezett az önkormányzati vagyonról. A szabályozás azonban helyen­ként kusza és ellentmondásos. A törvény megkísérelte megha­tározni az önkormányzatok tu­lajdonába kerülő vagyon körét, az átadás módját és idejét. Vég­ső rendezését azonban újabb törvények szabályozási körébe utalta. Az önkormányzatok tulajdo­nába kerülő módon jutnak va­gyontárgyak. így az önkor­mányzati törvény értelmében 1990. szeptember 30-tól tulaj­donukba kerültek a korábbi ta­nács és szervei, valamint intéz­ményei által kezelt állami ingat­lanok, erdők, vizek, pénz és ér­tékpapírok. Kivételt képeznek azonban a műemlékek és a ter­mészetvédelmi területek. A volt közös tanácsok esetében a fen­ti vagyontömeg a közös tanács­hoz tartozott települések önkor­mányzatainak közös tulajdona. A közös tulajdonba kerülő vagyontárgyak megoszthatók. Bármelyik önkormányzat köve­telheti a tulajdonközösség megszüntetését; megállapo­dás hiányában a bíróság dönt. Persze egy közös intézmény (pl. iskola) esetében célszerű a ta el. Ez ugyancsak április 1-jétől hatályos. Tervezték Tabon helyi iparűzési adó bevezetését is. Hosszas vita után a képviselők elfogadták a tervezetet, az adó mértékéről azonban csak az ápri­lisi ülésen döntenek. A képviselő-testület elfogadta az együttműködési megálla­podást Lulla, Sérsekszőlős, Tor­vaj és Zala község esetében a gyermekek óvodai és általános iskolai ellátására, Kánya, Kapoly és Somogymeggyes esetében pedig a felső tagozatosok ellátá­sára. Tab és a 11 volt társközség képviselö-testülete a lakosság egészségügyi alapellátására és a szakrendelesek fenntartására is együttműködési megállapodást köt. Krutek József közös tulajdon fenntartása, a közös működtetés. . Külön törvény alapján A megyei vagyonátadó bi­zottságok közreműködésével további tulajdonhoz jutnak az önkormányzatok. A vagyonáta­dó bizottság 13 fős, társadalmi alapon szervezett, testületként működő hatóság. Feladata, hogy külön törvény alapján meghatározott vagyontárgya­kat (pl. épületeket, műemléke­ket, földeket, közüzemeket, közmüveket) önkormányzati tulajdonba adjon. Döntései el­len bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért az önkormány­zatok. Ha állami vállalatok, gazdál­kodó szervezetek gazdasági társasággá (pl. részvénytársa­sággá, kft.-vé alakulnak át, az önkormányzatot illeti meg ezek belterületi földjeik értékének megfelelő üzletrész (részvény). Az idei költségvetést megállapí­tó törvény alapján pedig a tanácsi alapítású vállalatok Ál­lami Vagyonügynökség által történő értékesítéséből befolyó összeg fele jut alapító települési vagy megyei önkormányzat­nak. Az önkormányzatok tulaj­donába kerülő vagyoni kör meghatározása szoros össze­függésben van a földkérdés, a volt egyházi ingatlanok tulajdo­ni rendezésével, a kincstári vagyonról stb. szóló törvénnyel, s függvénye más társadalmi és gazdasági kérdés eldöntésétől is. Az Országgyűlés programjá­ban az elsők között szerepel az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló tör­vény elfogadása. Voltaképpen a többször említett „külön tör­vényről” van szó. A törvényja­vaslat szerint a tanácsi in­gatlankezelő szervek kezelésé­(Tudósítónktól) Dél-Dunántúlon hagyomá­nya van az uborkatermesztés­nek. Sokan próbálják ezzel ki­egészíteni jövedelmüket. Szá­mukra rendezett fórumot teg­nap Nagyatádon a holland Sluis és Grót Magyarország Vető­magtermelő és Kereskedő Kft. Kétszázan zsúfolódtak össze a konzervgyár klubjában. Nemcsak megyénkből, hanem Zalából és Baranyából is jöttek, hogy meghallgassák a konzerv­uborka termesztéséről szóló, ben álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (pl. üzlethelyiségek, garázsok) fő Szabályként a fekvésük szerint illetékes települési önkormány­zattulajdonába kerülnek. Esze­rint ha községben van ilyen szerv által kezelt épület, az nem közös tulajdonba kerül. A műemlékek értéküknél, az ország történelmében betöltött szerepüknél fogva meghalad­hatják egy település lehetősé­geit. Ezért a korábban tanácsi kezelésű műemlékek csak a környezetvédelmi, valamint a művelődési miniszter egyetér­tésével adhatók annak az ön­kormányzatnak a tulajdonába, amely a műemlék épületben közszolgáltatást biztosít vagy közhatalmi feladatot lát el. Az át nem adott ingatlanok az állam tulajdonában maradnak, s az önkormányzat vagy annak in­tézménye kezeli. Földek, közmüvek Az épületek, helyiség mellett talán a belterületi földek iránt a legnagyobb az önkormányza­tok érdeklődése. Míg az önkor­mányzati törvény széles körű önkormányzati földtulajdont sejtet, a tervezett ezt jóval sző­kébbre szabja. Azok a beépítet­len földek kerülnek kérelemre az önkormányzat vagyonába, amelyeknek kezelői jogát a ta­nácsi szervek meghatározott célból másnak átadták, azon­ban ez acél később meghiúsult. Egy másik alternatíva szerint a beépítetlen mellett a részben beépített földterület beépítetlen része is a településeket illeti. A tanácsi alapítású közüzemi (vízellátási, közlekedési, köz- tisztasági stb.) vállalatokon túl különböző vízfolyások, víziléte­sítmények (árvízvédelmi mű­vek, belvízelvezető csatornák stb.) és víziközművek (vízellá­tást biztosító — és szennyvíz­színes diákkal illusztrált előadást. Kádár András, a cég marketingmenedzsere az ubor­katermesztés technológiájának több változatát mutatta be. El­mondta: a térségben eddig ha­gyományos síktermelés helyett célravezetőbb a kordonos mű­velés, a támlás rendszer, mert így megkétszerezhető a termés mennyisége. Hangsúlyozta a minőség szerepét is a konzerv­ipari növények termesztésé­ben. Atalaj előkészítéséről és javí­közművek) is az önkormányza­tokhoz kerülnek. A települési vízellátást bizto­sítótörpevízmű például az adott települési önkormányzat va­gyonát képezi. Közös tulajdon­ba kerül viszont amelyik több település ellátását biztosítja. Az állam kizárólagos tulajdonát képezik majd a nagyobb térség vízgazdálkodási alapellátást szolgáló létesítmények (regio­nális víz- és szennyvízvezeté­kek, tisztítóművek). A vízmű tu­lajdonosa köteles gondoskodni azok biztonságos üzemelteté­séről. Kötelezettségekkel jár A tulajdonszerzéssel kapcso­latosan kiemelem: kötelezett­ségekkel is jár a tulajdon (ingat­lanok, vízfolyások karbantartá­sa, vízművek üzemeltetése stb.) A tervezet szerint a vagyon­átadó bizottságok által átadan­dó vagyontárgyak tulajdonát az önkormányzatok — néhány ki­vétellel — visszautasíthatják vagy hozzájárulhatnak más önkornyzat tulajdonába való adásához. Az önkormányzati tulajdon nagysága önkormányzaton­ként jelentősen eltérő lesz. A vagyontárgyak általában jöve­delmet nem termelő dolgok. Az önkormányzatok boldogulását — a rendelkezésükre bocsátott állami és saját forrásaikon túl — vagyoni helyzetük is befolyásol­ja. Kívánatos lenne, hogy az ál­lami tulajdonból a társadalom- biztosítás mellett minél na­gyobb arányban részesüljenek az önkormányzatok is, amelyek közel egy év alatt jutnak majd a fentiekben érintőlegesen tár­gyalt vagyoni körhöz. Dr. Kolber István tásának lehetőségeiről dr. Tér­be István adjunktus tartott elő­adást, s tanácsokat adott a fel­használandó műtrágyák fajtái­ról is. Solt Ferenc, az óbudai kertészet technológusa az iz­raeli Netafin öntözőrendszert mutatta be; ez több mint 20 éve megbízhatóan működik, szerte a világon, szabadföldi és nö- vényhazi kultúrákban egyaránt. Az ankét résztvevői a helyszí­nen fajtaleírásokat, termés­technológiákat kaptak, és kü­lönböző vetőmagokat is vásá­rolhattak. Átvették megbízó- levelüket a népi ülnökök Letették az esküt dr. Mózes Gábor megyei bírósági elnök- helyettes előtt a megyei bíróság népi ülnökei is. A fiatalkorúak büntetőügyében eljáró bírósá­gon 8, a megyei bíróságon 17, a munkaügyi bíróságon 15 népi ülnök vette át megbízólevelét dr. Gyenesei Istvántól, a me­gyei közgyűlés elnökétől. Jelen volt dr. Szentes József, a mun­kaügyi bíróság elnöke is. Tegnap óta jár a komp Tegnap óta újra jár a komp a Balatonon, s mindjárt az első napon meglepően nagy forgal­mat bonyolított le. Úgy látszik, a szép idő meghozta az emberek kirándulókeovét, mert sokak­nak támadt kedve egy kis vízitú­rával egybekötött tihanyi sétá­hoz. Ezután a komp mindennap reggel héttől délután ötig órán­ként közlekedik a Szántód és Tihany közti szakaszon. Fölkészítő anyakönyv­vezetöknek A napi munkát segítő szak­kurzusokat szervez a balaton- földvári közigazgatási tovább­képzési központ. Baranya, Somogy, Vas megye önkor­mányzatainak több mint 400 szakembere vett részt költség­vetési-gazdálkodási, adóügyi tanfolyamon, valamint anya­könyvvezetői szakvizsga-elő­készítőn az utóbbi negyedév­ben. Primerát küld a Nissan A Nissan japán autógyár Ju­goszlávia után más kelet-euró­pai országokba, így Magyaror­szágra is szállít Primera autókat az ősszel — jelentette be a cég tegnap Tokióban. A nagy-bri- tanniai fióküzemben készült „családi" autókat Lengyelor­szágban és Csehszlovákiában is értékesíteni kívánják. Jugo­szláviában már október óta áru­sítják. Az első évben 2 ezer Pri­merát szeretnének eladni Ke­let-Európábán. Dinamikus export Húsz százalékos exportnö­vekedést tervez 1991-ben a Magyar Kábel Művek a konver­tibilis piacon, ugyanilyen mérté­kű fejlődést ért el a vállalat ta­valy is. A 2 milliárd 513 millió forint értékű exportot a vállalat a szerkezetváltás révén érte el 1990-ben: csökkentette a ha­gyományos szabadvezetékek részarányát a termelésben. Helyi adókról döntött a tabi képviselő-testület Uborkatermesztők fóruma Lemondott a fizetése „VONALBAN” A BALATON FÜSZÉRT feléről a csurgói polgármester Szép elhatározásról kaptunk hírt Csurgóról. Szászfalvi László, a város polgármestere lemondott fizetése feléről egy általa létesí­tett karitatív alapítvány céljára. Dr. Szél Károly, a Servio Caritati nevű alapítvány kuratóriumának elnöke pontos adatokat is közölt: 16 250 forint kerül az alapítvány kasszájába, a polgármester pe­dig 9400 forintot visz haza havon­ta a levonások után. Szászfalvi László szerény fize­tésből élő református lelkészként vállalja mások gondjait. Az alapít­vány célja ugyanis az, hogy segít­se mindazokat, akik önhibájukon kívül anyagi támogatásra szorul­nak. Köztük lesznek a továbbta­nuló, nehéz anyagi helyzetű kö­zépiskolások, a betegség miatt anyagi segítségre szorulók. Bizo­nyos esetekben életet menthet az alapítvány, ha olyan családnak juttat pénzt, amelyik nem tudja állni egy műtét költségeit. Az álla­mi gondozott fiatal pályakezdők, a Csurgón letelepülő külföldi magyar menekültek szintén kap­hatnak pénzt az alapítványból. Öt hónap alatt több mint 81 ezer forint került az alapítvány számlá­jára a polgármester fizetéséből, több mint 19 és fél ezer forintot pedig azok fizettek be, akik támo­gatják a Servio Caritati alapít­ványt. Dr. Szél Károly kuratóriumi el­nök felhívta a figyelmet arra, hogy minden hazai és külföldi termé­szetes, jogi személy csatlakozhat az alapítványhoz. »a «I A nyugati áruházakban oly sokszor csodált vonalkódok egyre több hazai terméken is megjelennek. Sajnos, nem azért, mert a magyar áruházi gyakorlatban annyira elterjedt a kódolvasó számítógép, inkább azért, mert a nyugati piacra szánt árukat enélkül már át sem veszik. S ha már egyszer úgyis rajta van a termékeken a kod, miért ne használják ki előnyeit? Erre gondoltak a Balaton Fű- szért három hete megnyitott raktáráruházában is, amikor mintegy ötmillió forintos beru­házás eredményeképp üzem­be helyezték Somogy első vo­nalkódolvasóval működő pénz­tár- és raktárrendszerét. Segít­ségével nemcsak a pénztár előtti sorbanállás idejét csök­kentik jelentősen, hanem napra kész nyilvántartást kaphatnak a Fotó: Lang Róbert bolt árukészletéről is, egyetlen gombnyomással. így elkerülhe­tővé válik, hogy a polc üres, bár a raktár tele van. De — nyugati minőség ide vagy oda — még nem minden hazai termék kerül forgalomba vonalkóddal ellátva, sót, jóné- hány áru, amelyet csak belföldi boltokba szánnak^ nem is kap mostanában ilyet. így a Fűszért kénytelen volt egy vonalkód­gyártó rendszert is beszerezni, hogy a hiányzót saját maguk pótolhassák. A számítógép ismeri az összes termék ada­tait, így csak a termék cikkszá­mát kell megadni, s máris ontja az öntapadós vonalkódokat, darabját 24 fillérért. Hogy a plusz költségek elle­nére, hogy engedhetik meg maguknak azt, hogy minden fogyasztói árból 8 százalék kedvezményt adjanak, az már a cég titka. V. O.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom