Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-22 / 68. szám

1991. március 22., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 Fotó: Király J. Béla VANDALIZMUS SOMOGYVÁRON Támadás a kultúrház ellen Megdöbbentő képek fogad­tak bennünket tegnap Somogy- váron. Vandál pusztítás nyo­mait mutatja az egyébként is „lerobbant” művelődési ház. A polgármesteri hivatalban nem kis meglepetést okozott: hon­nan tudunk mi erről? Nos, egy felháborodott hangú somogy- vári polgár számolt be — bár névtelenül — e garázdaságról. Csima János jegyző rendőr­ségi feljelentést mutatott, ame­lyet a marcali rendőrkapitány­sághoz juttattak el. Eszerint március közepén — valószínűleg éjjel — befeszítet­ték a kultúrház ajtaját, kitörték az ablakokat, és kidöntöttek több ablakkeretet. Fejszét is használtak a töréshez, zúzás­hoz. Az udvaron raktározott to­jásszén nyomai jelzik a falon: „céllövőversenyt” rendeztek itt... Csima János szerint azért is furcsa ez az ügy, mert korábban az iskolában és a nevelőotthon­ban is pusztítottak vandálok. — Nem loptak el semmit; va­lószínű, hogy csak a „balhé” kedvéért csinálták — mondta a jegyző. Hogy kik lehettek, még nem tudni. A jegyző és az idő­közben megérkezett Balázs József népművelő környékbeli fiatalokra gyanakszik. Bár hoz­zátették: nem adtak okot az ef­féle „bosszúra”. Most minden­esetre rácsokat szereltetnek föl. A somogyvári jegyző elmond­ta: a marcali rendőrség még nem volt helyszínelni. Somogy- váron a közbiztonság erősítése érdekében körzeti megbízotti irodát is építenek, ám hosszú tárgyalások után sem sikerült elérni, hogy saját rendőrük le­gyen. Ehhez szolgálati lakás kellene. Van az is, de Kaposvá­ron dolgozó rendőr lakik benne, fgy csak az éppen csütörtökön alakuló ülését tartó helyi bűn- megelőzési és önvédelmi egye­sületre számíthatnak. Dr. Gyenis Sándor polgár- mester szerint a somogyvári fia­talokra nem jellemző e vanda­lizmus. Legföljebb 2—3 fiatal le­hetett részes a garázdaságban. Az önkormányzat teljesen új művelődési házat és tornacsar­nokot szeretne építeni, már megkezdődött az előkészítő munka is. Addig is szükség van e régi épületre, s hamarosan eltűnte­tik a vandálok nyomait, hiszen — különösen nyáron — szük­ség van kultúrházra. A tény ettől, sajnos, nem vál­tozik, s csak a véletlen műve, hogy ezúttal egy „halálraítélt” épület kapott kegyelemdöfést. De elkerülik-e a vandálok a töb­bi intézményt, az értékeket? Talán. Azért is fontos ez a kér­dés, mert Somogyvár közben nemzetközi rangú eseményre, fennállása 900. évfordulójának megünneplésére készül. Varga Zsolt Önállóan, a követelményekhez igazodva s Állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat Balatoni ezüstlelet New York-i bank széfjében Ki kapja meg a páratlan kincset? Az Országgyűlés szerdai ülé­sén többségi szavazattal fogad­ta el az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatról szóló törvényt. A törvény értelmében a közegészségügyi, járvány­ügyi és egészségvédelmi tevé­kenység irányítása és felügye­lete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete állami fel­adat. Ezt a népjóléti miniszter közvetlen irányítása alatt álló Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat létreho­zásával és működtetésével biz­tosítja, amely önálló költségve­tésű, országos hatáskörű ál­lamigazgatási szerv. A törvény megalkotását az önkormányzatok létrejötte tette szükségessé; az, hogy a köz- egészségügy és a járványügy, valamint az egészségügyi igaz­gatási-koordinációs szervezet rendszere igazodjon az önkor­mányzatiság elvéhez és köve­telményeihez. A helyi önkor­mányzatokról szóló törvény azonban csak a tágabb érte­lemben vett közegészségügy­ről rendelkezik. A szűkebb érte­lemben vett közegészségügyi­járványügyi feladatok ellátása már nem tartozik a helyi felada­tok körébe, hanem az önkormá­nyzatoktól független intézmény felállítását igényli. A klasszikus közegészségügyi-járványügyi tevékenységen túl a szolgálat­nak kell ellátnia mindazokat az egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatokat, ame­lyek nem utalhatók az önkor­mányzatok hatáskörébe. A szolgálat az új törvény értel­mében a többi között folyama­tosan figyelemmel kíséri és ér­tékeli a lakosság egészségi ál­lapotának alakulását, a veszé­lyeztető környezeti, életmódbe­li, valamint egyéb tényezőket, és javaslatot tesz ezek meg­szüntetésére. Feladataihoz tar­tozik a légszennyezettség nor­máinak, az ivóvíz higiénés ha­tárértékeinek, valamint a vizek­re vonatkozó közegészségügyi követelményeknek a kimunká­lása, a talajhigiénés normák megállapítása; a munkahelyi és környezeti zaj- és szennyezett­ség-határértéke meghatározá­sa; az élelmiszerek, italok, élve­zeti cikkek, kozmetikai készít­mények és ezek készítéséhez használt anyagokra vonatkozó határértékek meghatározása; és a közegészségügyi követel­mények érvényre juttatása a termelés, a feldolgozás és a for­galmazás során. A szolgálat ezenkívül megál­lapítja a járványveszélyt vagy a járvány fennállását, s annak megelőzése, illetve megszün­tetése érdekében elrendeli a szükséges intézkedéseket. Egészségvédelmi tevékenysé­gek körében irányítja és szerve­zi a népbetegségek megelőzé­sét, s ennek keretében szakmai felügyeletet gyakorol. Közvetle­nül intézkedik, ha azt valami rendkívüli körülmény (járvány, természeti csapás, egyéb ka­tasztrófa) szükségessé teszi. A szolgálat élén az országos tisztifőorvos áll, aki a feladatait a népjóléti miniszter közvetlen irányításával látja el. A megyék­ben és a fővárosban a szolgálat megyei, illetve fővárosi intézete működik. Ellenőrzése során a szolgálat tagjai beléphetnek minden munkahelyre, bármely emberi tartózkodásra szolgáló helyre, és az ellenőrzött sze­mély köteles az ellenőrzést le­hetővé tenni — ezt rögzíti a jogszabály. Változatlanul nyitott kérdés: melyik országé lesz a 150 millió dollárra becsült pannóniai ezüstkincs, amelyre a magyar állam is bejelentette igényét. Az ügyre tavaly figyelt föl a világ, amikor a Sotheby’s cég — a brit lord Northampton megbízásá­ból — New Yorkban árverésre akart bocsátani 14 remekművű, római kori ezüstedényt. A párat- lán kincs az utóbbi években került elő: főrangú pannóniai család birtokában lehetett, s pincében elrejtve vészelte át a századokat. A Pelso-kincs libanoni kivételi engedéllyel került a brit lord bir­tokába, ám az okmányokról ki­derült, hogy hamisak. A műtár­gyakra ezután a jugoszláv ál­lam formált igényt, mondván: ezek az ő területéről valók, s jugoszláv diplomata csempész­te ki őket (1977-ben) Angliába. Libanon ugyancsak igényli a kincset — azzal, hogy a kiviteli engedélyek ugyan hamisak, de a lelet a Bekaa-völgyből szár­mazik (az hajdan ugyancsak a Római Birodalom része volt)... A kincset a tárgyak felirata, valószínű származási helye alapján igényli a magyar állam is. Erre annál inkább mód van, miután a Sotheby’s cég — a botrány kirobbanása után — 29 számba jöhető országot kere­sett meg, tájékoztatást kérve, hogy onnan származhat-e a kincs. A The Wall Street Journal most újabb adalékkal szolgált: kiderült, a Sotheby’s-féle árve­rés előtt, még 1984-ben a Los Angeles-i Getty-múzeumnak ajánlották föl a Pelso-kincset, akkor 11,5 millió dollárért. Ám a múzeum egyik magyar szakértője fölfigyelt a Balaton környéki számrazásra utaló je­lekre, s a fölmerült jogi vonatko­zások miatt a múzeu m visszalé­pett vásárlási szándékától. A Christie’s, Nagy-Britannia patinás árverési háza nem vál­lalta a vitatott műtárgyak eladá­sát, az amerikai kézbe került Sotheby's igen. A botrány után azonban a jóhiszemű vásárló­nak bizonyult lord Northampon — akit a brit rendőrségi vizsgá­lat vétlennek talált — pereli az ügyet lebonyolító korábbi jogta­nácsosait, a remekművű ezüst­tálak pedig egy New York-i bank széfjében várják a nyomozás további eredményét. Schiói középiskolások Kaposváron Ötvenhat olasz diák látoga­tott egy napra a kaposvári Mun­kácsy gimnáziumba. A schiói „N. Trón” líceum növendékei magyarországi kirándulásukon egy napot töltöttek a kaposvári középiskolában; részt vettek számítástechnikai és matema­tika órákon, illetve idegen nyelvi stúdióban tartott foglalkozáson, s a most zajló diáknapok né­hány vidám, színes rendezvé­nyén. Vendéglátóik elvitték őket a szennai falumúzeumba is. A schiói középiskolások és há­rom tanáruk a hét végét Buda­pesten töltik. Kaposvári látoga­tásukat június végén viszonoz­zák a munkácsys diákok. Megújult a nagyatádi könyvtár (Tudósítónktól) Visszanyerte eredeti szépsé­gét Nagyatádon a városi könyv­tár Széchenyi téri épülete. A századelőn létesített, hajdani Burics-féle bank rekonstrukció­jának befejezéseként a főhom­lokzatra fölkerült a mintegy két­méteres sárgaréz toronykupola — Füstös István csurgói iparos munkája —, amelynek a tetején levő zászló jelzi a mindenkori szélirányt. A Zsolnay-kerámiá- ból készült méhkas a kupola alatt a bankot szimbolizálta, ám az épület jelenlegi funkciójához is illik, hiszen a könyvtárt évente mintegy háromezer olvasó láto­gatja rendszeresen. Kórusok versenye Harmadszor ad otthont Buda­pest a kórusok nemzetközi ver­senyének; az idén marácius 24- től március 27-ig rendezik meg. A kórusmozgalom e jelentős eseményére 18 országból 80 kórus érkezik, s a nagy jelentke­zésre való tekintettel az eredeti­leg kétnaposra tervezett ver­seny ezúttal háromnapos lesz. Az ünnepélyes megnyitót vasárnap este tartják a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko­lán. Vakok találkozója Olaszországban Az Alpok-Adria térségben ta­lálható vakok szövetségeinek találkozójára május 9-én kerül sor Ola’szországban Somogy és Zala megye képviselőit mint megfigyelőket hívták meg. Az olasz határhoz közeli fürdővá­rosban, Goriziában három na­pig tart majd a találkozó, ezen megyénkből négy sorstárs kép­viseli a szervezetet. Egy embert útiköltség-hozzájárulással — 15 ezer forinttal — támogat az országos szövetség. Cirkusz­hercegnő­siker Nagy sikerrel mutatko­zott be Párizsban az Ope­rettszínház együttese. A francia főváros egyik leg­patinásabb színházában, az Opera-Comique színpadán Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című művével léptek fel a ma­gyar művészek, s össze­sen nyolc alkalommal ad­ják elő — németül és ma­gyarul. A bécsi operettet alig ismerő francia közön­ségnek érdekes élmény volt az előadás; a szöve­get franciául vetítették a színpad fölé. A megoldás — kisebb döccenőktől el­tekintve — sikeres volt. Új orvosi rendelj patika Balatonienyvesen Két éve még a helyi elöljáró­ság kezdeményezte az orvosi és gyógyszerellátás javítását Balatonfenyvesen. Az új településrészi önkor­mányzat is szívén viselte a mintegy ezer lakos sokéves igényét. Fábián György, a helyi általános iskola igazgatója, a fonyódi képviselőtestület tagja örömmel újságolta, hogy az új rendelőt, gyógyszertárat és a két szolgálati lakást a műszaki átadás után — a pótmunkák befejeztével — még a szezon előtt átadják. A két létesítmény egy épület­ben kapott helyet. A helyi lakosság jogos igé­nyével találkozott a forgalmas nyár vendégseregének kíván­sága is, hogy a rászorulók — korszerű körülmények között juthassanak a szükséges pati­kaszerekhez. A gyermek- és felnőttorvosi rendelőt a mai igé­nyeknek megfelelően szerelték föl. A keszthelyi „B. Szöv” nyerte el — pályázattal — a balaton- fenyvesi egészségügyi komple­xum megépítését. A létesít­mény húszmillió forintba került. Az orvosi rendelőt és a gyógyszertárat a vasútállomás­sal szemben, az ABC-áruház mögött találjuk. H. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom