Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-22 / 68. szám

1991. március 22., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 A MENEDZSERKÉPZÉS MÁSODIK KURZUSA INDUL Százak szellemi forrása Dr. Kiscsordás István: „Az átmenet gondjai között a holnapra készülünk” A Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állatte­nyésztési Kara és az Eurocontact Kft. együttműködése alap­ján négy hónapon belül ma a második kurzus indul Kaposvá­ron. A brit Open University módszere szerint a fejlett piacgaz­dasághoz nélkülözhetetlen menedzsereket képeznek itt. A Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári kara ez évben ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Az oktatási intézetnél valamivel „fiatalabb” a továbbképzési központ, de története, fejlődése elválaszthatatlanul kapcsolódik a kaposvári karhoz. — Nem olyan rég a Pannon egyetem szervezeti struktúrájá­hoz igazodva a továbbképzés is intézetté szerveződött. Valójá­ban mitjelent qz? — Áttekinthetőséget, éssze­rűbb szervezést — mondta dr. Kiscsordás István, a kaposvári kar továbbképzési osztályveze­tője. — A korábbi rendszerben a MÉM mérnöktovábbképző inté­zete egy egyetemhez, Gödöllő- höz kapcsolódott. 1988 elejére már nyilvánvalóvá vált, hogy ez az egész országra kiterjedő gyakorlat nem egészen váltja be a hozzá fűzött reményeket. Keszthelyi központtal ezért ala­kult meg akkor a továbbképzési koordinációs bizottság; ez a Dunántúl térségében vállalta a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok szervezését, és nemcsak a felsőfokú, hanem a középfokú intézetek is tagjai let- - tek — Vép, Szentlőrinc stb. —, egyszóval mindazok az oktatá­si intézetek, amelyek ilyen fel­adatot is ellátnak. Lényegében ebből a szervezeti formából jött létre a Pannon egyetem to­vábbképzési intézete. — A Pannon Egyetemnek három kara működik a Dunán­túlon. Hol van az intézeti köz­pont, illetve a szervezeti válto­zás mit jelent itt, a kaposvári karon? — Az intézeti tanács döntése szerint csak elméleti központ létezik; ez mindig azon a karon van, ahol négy évre megbízást kap az igazgató. Most először Mosonmagyaróvárra került ez a tisztség. Az intézeti igazgató innen végzi koordinációs fel­adatait, tartja a kapcsolatot más egyetemek továbbképzési köz­pontjaival. A mi munkánk itt, a kaposvári karon lényegében nem változott, talán csak annyi­ban, hogy ésszerűsödött a szervezés. Az intézet a külön­böző képzéseket, továbbkép­zéseket ott indítja el a Dunántú­lon, ahol a témának megfele­lően legjobbak a feltételek. Pél­dául az inszeminátorok képzé­se többnyire itt van Kaposvá­ron, a növényvédő szakmérnö­kök továbbképzése Keszthe­lyen. A racionalizálás korunk alapvető követelménye. — Most, március utolsó har­madában kik meríthetnek abból a „ szellemi forrásból" amelyet a kaposvári kar továbbképzési osztálya kínál? — Március 22-én indítjuk az Eurocontact Kft.-vel való meg­állapodás alapján a brit Open Unversity-módszer szerinti menedzserképzés második kurzusát. Mint ismert, az első kurzus hallgatói ez év nyarán végeznek, erre a második kur­zusra nyolcán jelentkeztek, döntően Somogyból. Említésre méltónak tartom, hogy a cso­portba ketten a keszthelyi, ket­ten a kaposvári karról okatók is jelentkeztek, azzal a céllal, hogy elsajátítva itt az alapokat, oktatómunkájukban hasznosít­sák ismereteiket. A héten ért véget a társadalombiztosítási intézettel közösen szervezett, az agrár- és élelmiszer-ipari vállalatok társadalombiztosítá­si ügyintézőinek a képzése. Rö­videsen az ipari és kereskedel­mi vállalatoknál dolgozó ügyin­tézők számára is megszervez­zük ezt a tanfolyamot, amelyet már hagyományosan évek óta végzünk. — Az agrárágazat válsága közismert. Érzékelhető-e ez egy olyan intézménynél, amely­nek hivatása a siker , az ered­ményesség szellemi támogatá­sa? — Az elbizonytalanodást, az anyagiak szűkösségét termé­szetesen tapasztaljuk, az intéz­mény falain belül is, kívül is. Készséggel és örömmel vállal­koztunk — és vállalkozunk ez­után is — kinn, a falvakban kü­lönböző tanfolyamok, előadá­sok tartására szervezésére, ám most ez egy kicsit megtorpant. Úgy gondolom, és hiszem, eb­ből a válságbóLkijutunk. Éppen ezért a holnap feladataira igyekszünk felkészülni. Tervez­zük például, és szervezzük, a szaktanácsadók továbbképzé­sét. Ugyanis merőben más lesz az ő feladatuk a gazdálkodási szerkezet változása után. Vé­gül is hadd említsem meg: az agrárágazat mostani mélypont­ja ellenére is tavaly csaknem ezer személy szellemi gyarapo­dását segítettük. Különböző céllal, különböző időtartamban. Úgy vélem, manapság a kis eredménynek is örülni kell. Vörös Márta Éjjel-nappal dolgozik az OTP számítóközpontja Öt év alatt hatszáz kilométer autópálya A középkori kereskedelmi útvonalak modem változata — Közlekedési és idegenforgalmi előnyök — Érdeklődő önkormányzatok (Folytatás az 1. oldaltól) A déli autópálya például meg­változtatná az országrészek forgalmát, hiszen egy adat sze­rint az adriai kikötőkből, Észak- Olaszországból a Szovjetunió nyugati határvidéke 24 órán belül elérhetővé válna, teher- mentesülnénekajelenlegi útvo­nalak is, nem beszélve üzem­anyag-megtakarításról, a kör­nyezetvédelmi előnyökről. Az autópálya Rábafüzes, illetőleg Búcsú térségében érné el a magyar határt Zala, Somogy, Baranya és Tolna megyén áthaladva jutna el a Dunához, ott új hídon vezetnék át a forgal­mat, s átvágna a Duna—Tisza közén és az Alföldön, majd a beregi térségben hagyná el az országot. Csatlakozása lenne az M7-es, az M5-ös és az M3- as autópályához és több orszá­gos főútvonalhoz. Becsült forgalom alapján 2x2 sávos autópálya, hosszabb táv­latban viszont 2x3 sávos autó­pálya építése jöhet szám ításba. Szakértői vélemények alap­ján kedvező hatásai közé tar­tozna, hogy feltárná az eddig elzárt, elmaradott területeket, megrövidítené az eljutási idő­ket, magának a pályának és kiegészítő létesítményeinek üzemeltetése több ezer állandó munkahelyet teremtene a tér­ségben, a körzetben megter­melt mezőgazdasági és ipari termékek közelebb kerülnének a külföldi piacokhoz, és ami megyéket alapvetően érintené: fölértékelődnének az üdülő- és vadászterületek, a Balatont pedig minden eddiginél kedve­zőbben lehetne megközelíteni. Nagy Ervin közölte, hogy augusztus végére elkészül az a részletes terv, ami már lehetővé teszi üzleti tárgyalások megin­dítását a külföldi befektetőkkel. Semmiféle állami pénzt nem igényelnek, jóllehet bizonyos érdeklődés mutatkozik, hogy az állam esetleg részvényesként bekapcsolódna a kft.-bői hama­rosan részvénytársasággá ala­kuló cég munkájába. Magukat a megyei terveket egyébként helyi szakemberek készítik és a Fővárosi Mélyépí­tési Tervezővállalat dolgozza össze az anyagot. Ez termé­szetesen a koncesszió kiírá­sáig lesz csak így, utána a kon­cessziót elnyert pályázó dönti el, kit kíván foglalkoztatni. László András úgy gondolja, hogy a teljes autópálya 1995— 96-ra készülne el minden ki­egészítő létesítményével együtt, maga az építkezés pe­dig 9—10 szakaszban egyide­jűleg folyna, beleértve a dunai és a két tiszai híd kivitelezését is. Természetesen a külföldi befektetők valamilyen formá­ban hasznot is várnak az autó­pályától, ezért tervezik az autó­pályadíj bevezetését; ez — a jelenlegi számítások szerint — kilométerenként 2 forint 80 fillér lenne személyautóknak. Szin­tén a bevételeket növelné a pá­lya mentén működő benzinku­tak, éttermek, panziók és egyéb létesítmények után fizetendő bérleti díj. Mindezek alapján a 630 kilométeres déli autópálya építésének 140 milliárd forintos költsége 35 év alatt megtérül­hetne. Polesz György Folyamatosan dolgozza fel azt a mintegy 700 ezer számlát az OTP, amelyet a kedvezmé­nyes lakáshitelek ötven száza­lékos visszafizetésével az adó­sok megszüntettek. A pénz­intézetnél elmondták: három műszakban, éjjel-nappal dolgo­zik a számítóközpont, s napo­kon belül mindenki megkapja visszafizetéséről az igazolását. Sokan azok közül, akik meg­szüntették tartozásukat, mun­káltatói kölcsönt is kaptak an­nak idején, és ennek részleteit továbbra is fizetniük kell. Az A kaposvári kulturális bizott­ság szerdai ülésén dr. Szili Fe­renc, a bizottság elnöke lemon­dott tisztéről és elköszönt a ta­goktól. Hogy vélekedik erről Szabados Péter, Kaposvár pol­gármestere? — Szili Ferenc hivatalosan még nem jelentette be szándé­kát. Remélem, ezt nem is teszi meg, s meggondolja magát. Ugyanis ő az, akinek mindegyik szakterületre — tudomány, kul­túra, oktatásügy, sport — van „rálátása”. A bizottságban vele szemben mindenki csak félkarú óriás lenne. Megkerestük dr. Szili Feren­cet is, aki elmondta: tegnap postázta azt a levelet, amely­ben a polgármesternek bejelen­tette, hogy lemond a kulturális bizottság elnöki tisztéről és a bizottságban sem akar tovább tevékenykedni. Képviselői mandátumát viszont megtartja és a közgyűlésen a választópol­gárok érdekeit kívánja képvisel­ni. Dr. Szili Ferenc azt is elmond­ta: azért döntött így, mert nem OTP 660 ezer munkáltatói köl­csönszerződést tart nyilván. Korábban együtt kezelte a taka­rékpénztár a kedvezményes lakáshiteleket és a munkáltatói kölcsönöket; ezek szétválasz­tása most szintén időt vesz igénybe. Akiknek munkáltatói kölcsö­ne fennmaradt, azok hamaro­san megkapják az értesítő leve­let és a csekkeket, amelyeken visszamenőleg — januártól — be kell fizetniük a havi esedékes részleteket. adja nevét ahhoz, hogy egy szakembergárda által hozott egyöntetű határozatot a köz­gyűlés leszavazzon. Néhány hónapja arról döntött a kaposvári önkormányzat, hogy közös igazgatás alatt, közös költségvetéssel működ­jön az Édosz és a Móricz Zsig- mond Művelődési Ház. Infor­mációink szerint a kulturális bi­zottság ezt a döntést szakmai­lag indokolatlannak tartotta, s ezért a legutóbbi közgyűlésen javasolta, hogy a korábbi hatá­rozatot változtassák meg és az Édosz élére írjanak ki igazgatói pályázatot. A keddi közgyűlésen éles vita alakult ki ajavaslatfelett és Wolf Csaba (Fidesz) képviselő ja­vaslatára név szerint szavaztak a városatyák. Az eredmény: 18:7 arányban a testület úgy döntött, hogy fenntartja korábbi álláspontját. Mivel a név szerinti szavazásnál nem lehet tartóz­kodni, hárman — köztük Sza­bados Péter polgármester — a szavazási idejére kivonult a te­remből. Lemondott a kaposvári közgyűlés kulturális bizottságának elnöke Rögös út Matula bácsi a tüskevári bozótban valószínűleg egyszerűb­ben tudott közlekedni, mint az autósok Kaposváron a Tüske­vár utcában. A csatornázás utáni aszfaltozás nem egészen úgy sikerült, mint a kivitelezők elképzelték. Lehet, hogy ez a típusú anyagtakarékosság mégsem a legolcsóbb megoldás... Mindenesetre ha sokáig halogatják a javítást és esős lesz az idő, már csak Tutajos közlekedhet ebben az utcában... Fotó: Király J. Béla Több lábra állt a nagyatádi Áfész Rekonstrukció az üzletekben és a szemléletben Kevesebb nyereséget terveznek A nagyatádi Áfész működési területe 24 településén össze­sen 55 bolt, 33 vendéglátóhely, 22 felvásárló-, valamint 5 ipari egység működik. A szövetke­zetnek több mint 30 ezer ember ellátásában meghatározó a szerepe. A múlt évben hogyan tudtak ennek eleget tenni? A boltoknak 90 millió forintos árukészletük van. Ez az áru- mennyiség 40 nap alatt cserélő­dött ki. A különböző árenged­ményes akciókkal 2,5 millió fo­rintot juttatott vissza vásárlói­nak az áfész. A boltok összes árbevétele megközelítette az egymilliárd forintot. Mérsékel­tebb volt a forgalomnövekedés a bolti kiskereskedelemben. Az árukészlet megfelelt a kereslet­nek, még ha időnként bizonyos cikkekből nem tudták is kielégí­teni az igényeket. A vendéglátás színvonala javuló volt, a felvásárlásnak vi­szont számtalan gonddal kellett megküzdenie. — A múlt évben számotte­vően nőttek a munkabér járulé­kai, többe került az energia — mondta Szőke József áfész- elnök. — Szövetkezetünk nye­resége mégis meghaladta a 16 millió forintot. Jutott pénz a leg­szükségesebb hálózatfejlesz­tésre: tavaly összesen 11 millió forintot költöttünk korszerűsí­tésre és bővítésre. Idei nyere­ségtervünk mintegy 10 száza­lékkal alacsonyabb a tavalyinál. Valamennyi boltunkat jövede­lemérdekeltségű rendszerben kívánjuk működtetni: ez a forma hatékonyabb költséggazdálko­dásra, a keresethez rugalma­sabb, alkalmazkodóbb árukíná­latra és áralkalmazásra ösztö­nöz. Nem zárkózunk el a privati­zációs törekvésekkel egybevá­gó bérbeadásoktól sem. Az új formák alkalmazásánál is meg­határozó rendezőelvünk a tag­ság tulajdonosi jogának tiszte­letben tartása. A vagyonnevesí- tési elképzeléseket a tagság körében kedvezően fogadták. A tagok részjegyük értékének a 40—50 százalékát visszakap­ják. Továbbra is nagy gondot for­dítunk a hálózat felújítására. Az idén az Ezüstkancsó étterem, a Kossuth utcai ABC-üzlet teljes rekonstrukciója mellett So- mogyszobon a vendéglátóhe­lyeket, Segesden pedig a két ki­sebb boltot korszerűsítjük — mondta befejezésül az áfész- elnök. — Fontosnak tartjuk a kereskedelmi partnereink köré­nek bővítését, a még kihasz­nálatlan tartalékaink kiaknázá­sát. Dorcsi Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom