Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-21 / 67. szám
1991. március 21., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 15 Hidegék Ladával folytatják? Biztató idénykezdet a Kaposvári Építőknél Pénz kell(ene) a ralihoz is Az olvasó számára talán már unalmasnak hat, hogy a különböző sportágak képviselőivel készített riportokban egyre gyakrabban találkozik az anyagiakkal, pontosabban azok hiányával. A Hideg—Kecskeméti ralipárossal folytatott beszélgetés során nem lesz ez másként. Pedig a tavalyi versenyidény kezdetén úgy tűnt, nem lesz gond a jó szerepléssel. Új autóval, egy Ford Sierrával vágtak neki a nemzetközileg rangos Mitropa-kupa versenysorozatnak. Sokáig az összesített második helyen álltak. — Aztán elkezdődtek a bajok — kezdi Kecskeméti Zoltán navigátor. — A fokozott igény- bevétel során egyre több alkatrész mondta fel a szolgálatot. Ezek pótlása sok pénzbe került. Egy idő után, ahogy a zsebünk üresedett, már csak használt alkatrészekre tellett. Ezek minősége pedig nem mindig volt megfelelő. Négy versenyt is fel kellett adnunk technikai problémák miatt, s jelentősen visszaestünk. Ezek után még annak is örülhettünk, hogy végül a hatodik helyen végeztünk, ami tulajdonképpen nem is rossz helyezés, de a jó rajt után többre számítottunk. — Pedig azon kevés magyar versenyzők közé tartoztatok, akiket még a műholdas tv-prog- ramban is láthattak. Már legalábbis azok, akik a Screen- sport autósműsorait figyelemmelkísérik. — Igen, a sorozat utolsó álló-. másának összefoglalójában, a „három város ralin" mi is képre kerültünk. Sajnos, it is kiestünk, ekkor a turbó hibája miatt. — Ezek szerint nem vált be az új autó? — Nem ez volt a baj. A Ford remekül ment, már amikor minden „egyben volt” rajta. Ugyan csak kétkerék-meghajtású, s az élmezőny már összkerék-meg- hajtású gépekkel indul, de fel tudtuk vele venni a harcot. Legjobban az 'aszfaltburkolaton ment; a terepet kevésbé szerette, épp az említettek miatt. A legnagyobb gondunk az volt, hogy minden tartozéka többszörösébe került, mint egy szocialista gyártmányú autónak. — A viszonylag jó külföldi szereplés után idehaza csalódást keltett a páros... — Ez így van. Nem is emlékszem rá, mikor végeztünk eny- nyire hátul a magyar bajnokságban — veszi át a szót Hideg János. — Hetedik helyünk elsősorban a műszaki gondoknak tudható be. Egyszerűen nem tellett rendes alkatrészre. Az utolsó futamon például a legutolsó gyorsasági szakaszon ment szét a turbó, s ezzel csak a negyedikek lettünk. — Az év elején a Kapos Volánnál is gondok mutatkoznak. Arról lehetett hallani, hogy az autósok külön folytatják. — A vállalat részéről jelezték, az idén nem tudják biztosítani a versenysport támogatását. Ezért némiképp elébe mentünk az eseményeknek. Kft.-t alakítottunk, a szerelőműhelyt és a körülötte lévő területet béreljük a Volántól. Járműjavítást végzünk, használt kocsik és nyugati autók bontott alkatrészeinek adásvételével foglalkozunk. Megpróbálunk megélni belőle, s ha megindul az üzlet, támogatni az autósportot. A versenyzést a továbbiakban a Hideg Team Sportegyesületben folytatjuk. Ez egy különálló társadalmi szervezet, igyekszünk A Hideg—Kecskeméti páros és az a bizonyos Ford Sierra Kovács Tibor felvétele szponzorokat találni a működéshez. Nyugaton jó reklámlehetőséget látnak az autóversenyzésben. Bízunk benne, hogy idehaza mi is megtaláljuk a támogatókat. — Az idei versenyévadra mik a tervek? — Egyelőre nagyon szerények a lehetőségek. Szeretnénk néhány hazai futamon elindulni. A magyar bajnokság első rendezvényén, a Salgó-ra- lin mindenképpen ott akarunk lenni. — Milyen autóban? — Ez még nem dőlt el. Talán a Fordban, de lehet, hogy Ladában. Majd meglátjuk, miképp alakul. Kele János II. rendőr-világjátékok Hazaérkezett Trentóból a magyar „rend'órválogatott” Mint már korábban hírt adtunk róla, február 26-a és március 9-e között az olaszországi Trentóban rendezték meg — ezúttal már második alkalommal — a rendőr-világjátékokat. A kilenctagú magyar „rendőrválogatott” — amely öt csel- gáncsozóból, két sportlövőből és szintén két úszóból állt — a napokban érkezett haza. Trentóban 40 ország több mint háromszáz rendőrsportolója vetélkedett egymással. A magyar együttest a szívélyes olasz rendezők látták vendégül. A világjátékokon két magyar rendőr is a dobogó alsó fokára állhatott. A magyar csapatnak tagja volt Mergancz Sándor, a Marcali Rendőrkapitányság nyomozója is, aki a nagyöbű sportpisztoly-lövészetben egyéniben a hatodik helyet szerezte meg. A nem hivatalos éremtáblázaton Magyarország a 19. lett. — F — A Kaposcukor Rt. kiemelt bérezéssel FELVESZ: nyomástartó edények és nagynyomású csővezetékek hegesztésében jártas ív- és lánghegesztésre minősített HEGESZTŐT Cím: Kaposcukor Rt. munkaügyi, személyzeti és oktatási osztálya, Kaposvár, Pécsi u. 10—14. Tel.: 17-155/197,184 No ne!!! Már a sakkozók is...? Az már eddig is jó szokás volt nálunk—hozzáteszem, sajnos —, hogy a különböző labdarúgó-, kosár-, és jégkorong-meccseken rendszeresek voltak a szurkolói összetűzések, a bíróverések, az ellenfél játékosainak sértegetéséről már nem is szólva. Ha jól emlékszem rá, a jégkorongozóknál került először szóba, hogy ajáték- vezetők — éppen testi épségük megőrzése érdekében — inkább nem vállalják a találkozókon a bíráskodást. Most a kosarasoknál készülődik valami hasonló — legalábbis ez derült ki a tegnapi Nemzeti Sport számából. Miután nem is olyan régen Székesfehérváron Szamost, alig két hete pedig Baján Král László játékvezetőt — hogy is fogalmazzunk finoman — „paskolták” meg a helyi szurkolók (nyilván nem szeretetből), ezért a Magyar Kosárlabda-szövetség játékvezetői bizottsága úgy foglalt állást, hogy ha nem történik azonnal hathatós intézkedés, a bírók nem hajlandók mérkőzést vezetni Baján. Eddig rendben is lenne a dolog. Na de hogy már a birkatürelmükről híres sakkozóknál is kitörjön a botrány? Már pedig — és most fogódzkodjanak meg, kérem tisztelettel! — pontosan ez történt Nyíregyházán a Száév SE—Vasútépítő II. osztályú csapatbajnoki mérkőzésen. Történt ugyanis, hogy egy téves versenybírói ítélet nyomán elszabadult a pokol. Hatalmas vita támadt, a két csapat sakkozói cifrábbnál cifrább jelzőket vagdostak egymás fejéhez. Azt hiszem, erre mondják: ha ezt most Coubertin báró hallaná, legalább kettőt fordulna a sírjában... -FenyőA Fonyód II. került a döntőbe Befejeződött a női csapatok számára a megyei kézilabda-teremtorna és a Magyar Kupa döntőjének első köre. Nagy meglepetésre a Fonyód II. számú csapata jutott a március 30-án rendezendő döntőbe, amelyben rajta kívül még a Siófok VSE, a Csurgó és a Fonyód I. vesz részt. Érdekesség, hogy a teremtorna utolsó játéknapján mind a négy találkozón csak egyetlen gól döntött. Eredmények: Siófoki VSE II.—Kaposgép-Textiles 17-16 (7-9) Ld.: Vargáné (5), Kiss (5), illetve Joó (7). Fonyód II.—Kaposvári Tungsram 21-20 (17-8) Ld.: Nagy O. (9), illetve Németh E. (12). Kaposgép-Textiles—Balatonszárszó 16-15 (7-6) Ld.: Joó (4), Ivusza (4), illetve Békési (6). Kaposvári Tungsram—Siófoki VSE II. 22-21 (8-12) Ld.: Németh E. (13), illetve Kiss Á. (12). Soha rosszabb esztendőt! Ha a somogyi atlétikai (sport)életről esik valahol szó, a legtöbben azonnal egy egyesülettel azonosítják: a Kaposvári Építők SC-vel. Kétségtelen, hogy bár Barcson, Siófokon és Homokszentgyörgyön is foglalkoznak atlétikával az iskolai DSK-k keretén belül, de a legtöbb szép eredmény a kaposvári egyesülethez kötődik. Érdemes hát egy kicsit közelebbről is megismerkedni az Építők atlétika szakosztályával! Mintegy 250-en járnak le rendszeresen az edzésekre, és közülük 168(!) a különböző minősített versenyzők száma. A Kaposvári Építők atlétika szakosztálya elsősorban öt iskola — a Bartók, a Kinizsi, a, Tojdi, a Berzsenyi és Pécsi Úti Általános Iskoláról van szó — tanulóira épül. Összesen 11 edző foglalkozik velük, s közütük is csak egyetlen dolgozik főállásban. A többiek mind munka után, másodállásban irányítják a foglalkozásokat. A legsikeresebb esztendő , Tavaly nagy érvágás érte az Építőket. Több ismert versenyző is visszavonult, illetve máshol folytatta pályafutását. Vörös László az Újpesti Dózsához került, Szánti Szilvia pedig Németországban vállalt munkát. Einer Edit és Bozó Mariann abbahagyta az aktív sportolást. Ők négyen valamennyien olyan atléták voltak, akik a különböző versenyekről rendre éremmel vagy legalábbis egy-egy értékes helyezéssel tértek haza. Helyettük csak egyetlen új sportoló érkezett: Majzer Ildikó Székesfehérvárról. Igaz viszont, hogy Majzer — Gergely Zoltánnal együtt — az Építők legeredményesebb atlétájának bizonyult. (Nem a véletlen műve hát, hogy mindketten oszlopos tagjai a magyar junior atlétikai válogatottnak.) Térjünk még azonban vissza egy pillanatra a múlt esztendőhöz! Akkor mi más is lehetett volna a cél, mint az előző években elért szintet valahogy megtartani. Aztán csodák csodája: egészen más lett a dologból... 1990-ben a Kaposvári Építők SC atlétika szakosztálya eddigi legsikeresebb évét zárta. Az országos bajnokságokon három elsőséget szereztek a Kaposvári Építők atlétái: a serdülő ,,B” korosztályban Kovács Réka gerelyhaj ításban és ötpróbában szerzett aranyérmet, a junior kismaratoni OB-n (30 kilométer) pedig Gergely Zoltán állhatott fel a dobogó legfelső fokára. De akadt még vagy hat ezüstérem — ebből Szili Krisztina egymaga kettőt szerzett — és négy harmadik hely is, a számtalan pontszerző helyezésekről nem is szólva. S akkor még nem is említettük a többi versenyt, ahol ugyancsak kitettek magukért az Építők atlétái. Például a luxemburgi maratonin, ahol Gergely Zoli több mint 1500 induló közül szerezte meg az első helyet. így fordulhatott az elő, hogy az egyesületek közötti rangsorban a Kaposvári Építők a figyelemre méltó 21. helyen található, azaz a korábbi évekhez képest bizony jócskán előrébb lépett. Erről a megszerzett 21. helyről még csak annyit nagyon röviden, hogy a jóval több, mint 200 magyar atlétikával foglalkozó szakosztály közül 183 szerzett bajnoki pontot. Az új generáció Az idén egy újabb „nagy név” távozott a somogyi megyeszékhelyről: az ifjúsági válogatott Szili Krisztina most már a Test- nevelési Egyetem színeiben versenyez. Ánnál örömtelibb viszont, hogy mind több új tehetség bukkan föl. Rumi Csaba, Kiss Katalin, Szalöntai Klára, Kilvlnger Attila, Borjús Erzsébet, Bedenek László vagy éppen Kovács Réka a feltörekvő új generációt képviseli. Ha csak... ha csak el nem tűnnek abban a bizonyos süllyesztőben.. Reménykedjünk abban, hogy erre nem kerül sor! Túlzás lenne azt állítani, hogy az építősök ideális körülmények között készülhettek (készülhetnek) a megmérettetésekre. Csak egyetlen példa: télen is kinn a szabadban kellett edzeniük a versenyzőknek.‘Ennek ellenére viszont meglepően jó fedettpályás szezont zártak az idén a kaposvári atléták. Bedenek László országos ifjúsági bajnoki címet szerzett, Borjus Erzsébet pedig gerelyhajításban első éves ifista létére az ötödik lett a felnőttek között. Vagy ott van a legfrissebb eredmény: az alig másfél hete Szegeden rendezett országos felnőtt maratoni bajnokságon Gergely Zoltán hajszállal lemaradva lett a második. Mit hoz a jövő? Az utóbbi időben egyre több egyesületnél és szakosztálynál kondítják meg a vészharangot. Nincs ez másként a kaposvári — és a somogyi — atlétikával foglalkozó szakosztályoknál sem. Én azonban biztos vagyok abban, hogy amíg olyan edzők dolgoznak az Építőknél, mint Hirt Mihály és Dovigyel Csaba, vagy éppenséggel Barcson Kovács István, Homokszentgyörgyön pedig Bencsik Pál — és itt kérek elnézést mindazoktól, akiket kihagytam a felsorolásból —, addig Somogybán mindig is lesz atlétikai élet. Fenyő Gábor A Balatonszárszó és Vidéke Takarékszövetkezet tájékoztatja betétes ügyfeleit arról, hogy március 14-én 150 ezer Ft összegben kisorsolt 99 db tárgynyereményt a betétesek között A nyertes betétkönyvek számát a kirendeltségeknél és a betétgyűjtő pénztáraknál tekinthetik meg. A nyereményeket a betétkönyvüket kezelő egységünknél mától (március 21-től) vehetik át a nyertesek. Ez évben is több sorsoláson részt vesznek a nálunk váltott betétek, amelyekre magas kamatot fizetünk. (110007)
