Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-15 / 63. szám
SOMOGYI HÍRLAP II. évfolyam, 63. szám Ára: 7,90 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1991. március 15., péntek ro A termelők egyre idegesebbek ÖSSZEOMLÓ GABONAPIAC Egységes agrárlobbyra lenne szükség Dr. Gergátz Elemér, földművelésügyi miniszter legutóbbi interjújában a gabonások lob- by-érdekének minősítette a tavalyi aszálykár okozta állítólagos veszteségeiket. Kierőszakoltnak vélte a drága takarmányimportot, és feleslegesnek a búzaexporthoz kért szubvenciót. Mindezek ellenére az összeomlás veszélye fenyegeti a gabonaágazatot, és a termelés kényszerhelyzetéből következően — a dominóelv alapján — az egész mezőgazdaságot. A Somogy Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat az ágazati minisztérium kereskedelmi főosztályának március 9-én levélben jelezte a megye gondjait. —Az 1988-as 112 337 tonnához képest a múlt évben már csak 35 622 tonna búzát tudott vállalatunk exportálni. A második félévben kiszállított exporton tonnánként 143 forint a veszteségünk—mondta Perge István kereskedelmi igazgató- helyettes. (Folytatás a 3. oldalon) SZABAD GYÖRGYSAJTOTAJEKOZTATOJA Szerdán is ülésezik a T. Ház A magyar sajtó napjára tekintettel ünnepélyes külsőségek között, baráti beszélgetéssel egybekötve tartotta meg szokásos heti sajtótájékoztatóját csütörtökön Szabad György, az Országgyűlés elnöke a Parlament delegációs termében. Mivel a következő heti parlamenti programot ismertető sajtótájékoztatókat általában péntekenként, a Házbizottság ülése után rendezik, ezúttal csak az események várható körvonalairól tájékozódhattak az újságírók. Eszerint azonban valószínű, hogy a parlamenti bizottságok „visszaadják” azt az egy napot, amelyet ezen a héten kaptak a plenáris üléstől, s így a Tisztelt Ház szerdán is — legalább fél napig — tanácskozik. A tájékoztató végeztével Szabad György sajtónapi köszöntőt mondott, s annak jelképeként, hogy a T. Ház vezetése rendkívül nagyra becsüli a tényszerűen, hitelesen, pontosan tájékoztató újságírói, tudósítói munkát, a parlament nemrégiben kiadott ezüstérmét nyújtotta át Kerekes Andrásnak, a Rádió parlamenti tudósítójának. (MTI) Katona Tamás külügyi államtitkár nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak Eszményekért, gondolatokért mindig Európához fordultunk A magyar külpolitika törekvései — Kelet és Nyugat közé zárt sorsunk meghatározó elemei — erőteljesen befolyásolták lehetőségeinket. A csendes magyar forradalommal megváltozott a külpolitika irányultsága Is. Az utóbbi időszakban azonban egyre többen úgy gondolják, hogy a magyar külpolitika a korábbi egyoldalúságot meghaladva ugyan, de újabb egyoldalúságok felé tart. Erről kérdeztük Katona Tamást, a Külügyminisztérium politikai államtitkárát. — Nehezen tudom értelmezni, mit jelent az, hogy a magyar külpolitika egyoldalúvá válik, hiszen mást sem csinálunk, mint diverzifikálunk. Azt elismerem, hogy a magyar külpolitika egyoldalú volt, mégpedig abban az időben, amikor a szovjet „járószalagon” tevékenykedett. Mára elmondhatjuk, hogy nincs azon. Sőt egyetlen országé sem. Ha valaminek a járószalagján van, akkor az Európa, az a kontinens, amelyhez több mint ezer esztendő óta tartozunk, amelyhez eszményekért és gondolatokért fordultunk, tehát oda óhajtunk tartozni. Az új magyar kormány rövid idő alatt elérte, hogy az Európa Tanács teljes jogú tagja, s azt is, hogy jövő évtől az európai közösség társult tagja lesz. Ezek több nemzetből álló szervezetek, tehát ezért sem lehet a magyar külpolitika egyoldalú. Nemcsak a külpolitikánkat akarjuk sokszálúvá tenni, hanem a külgazdasági kapcsolatainkat is. Ezen a téren is jelentős eredményeink vannak. Az elmúlt évet a magyar külgazdaság több mint egymilliárd dolláros aktívummal zárta, szemben a korábbi hasonló összegű passzívummal. Ez önmagában is minősíti a kormány külpolitikájának irányultságát. (Folytatás a 3. oldalon) Elmaradt mintegy 120 milliárd forint értékű fejlesztés, s ezzel a nemzet egykor legkivételezettebb és a fejlődésben élenjáró vállalata, a MÁV háttérbe szorult. Most szinte minden területet fejleszteni kellene. Ennek része a villamosítási program. Tudósításunk a 3. oldalon. Ünnepünk, mácius 15. Egyetlen év telt el azóta, hogy a korábbi Országgyűlés engesztelő törvényeket hozva megkövette a magyar társadalmat és átadta helyét az új, demokratikusan választott parlamentnek. Másnap, visszanyerve száműzött méltóságát, ismét igazán szabad március 15- ét ünnepelt az ország. Éreztük: rendszerváltást, békés, de kusza, szélsőségektől. sem mentes forradalmat élünk meg. Forradalom. ízlelgettük s ízlelgetjük ma is a szót. Évtizedeken át egyik mitikus szavunk volt. Hol azt tanították róla, hogy annál jobb, minél véresebb és kegyetlenebb, hol a fordítottját. Valójában a forradalom sohasem kívánni való égi áldás, sokkal inkább a népek húsbavágó kényszerűsége, s így jobb, ha minél kevesebbszer kerül rá a sor. Nagy dolog, s — ha vér nélküli — akár hősinek is nevezhető. Az 1848-as forradalom ilyen volt. Ahogy a történész írja: „A kort a szélsőségektől való félelem, az érzelmek túláradása és a tettvágy jellemezte". Miért lehetett ilyen? Mert a társadalom vezető szellemi csoportjai körében olyan szociális és liberális, függetlenséget és autonómiát célzó, demagógiától mentes párbeszéd előzte meg, amely a hatalom oldaláról is semlegesítette, mi több: átállította a tisztességesen gondolkodó embereket a forradalom mellé. Az a forradalom elbukott ugyan, de vívmányai a perifériáról Európa felé fordították az országot. Az ünnep máig segít bennünket. Szussza- násnyi időt biztosít most is a korrekt számvetésre, ahol együtt gondolkodhatunk el azon, honnan indultunk, hol tartunk és merre igyekszünk. Nagy szükségünk van erre, hiszen a hitevesztettség, az események egyoldalú megközelítése nem vezet el a megoldáshoz. A mérleg nyilvánvalóan szubjektív lesz. Ki-ki hite és vérmérséklete szerint talál magának emlékezni valót s az ünnepből fakadó új teendőket egyaránt. Azt, hogy mi — kései utódok—valójában hova is érkeztünk el ez alatt az egy év alatt, kibogozzák majd a történészek. Nekünk azonban itt és most élnünk kell, sőt talpon maradni az egyre mélyülő gazdasági és morális válsághelyzetben. A katarzis mára elmúlt. Mivel feszítő teendőinkből még az ily kokárdás hetek végére is jut, nehéz ünneplőbe öltöztetni lelkünket. Hogy is egyenesíthetné ki derekát az a sokaság, amelyet a kenyér nélkül maradás, sőt az éhezés gyötrő félelme vezérel, s amelynek a tisztes emberi körülmények elérése belátható időn belül csak álom lehet! A társadalom sirámok és ígérgetések helyett tetteket és a jogállam kiszámítható biztonságát követeli, ahol csak a törvény a tiszta beszéd. És nyíltságot követel, olyan politikát, amely nagykorúként kezeli az állampolgárokat. Az emberek lakható országban megélhető életet akarnak élni. S mivel társas lények vagyunk, újraszerveződnek azok a kisebb-nagyobb csoportok, nem feltétlenül párttípusú közösségek, ahol az ember „másokban moshatja meg arcát". Kívánom, hogy így legyen! De sok minden itt még a tennivaló. Tegyük hát meg, szépen sorban. Ne késlekedjünk! így kerülhetjük el, hogy ünnepi költők helyett majdan csak a szél mondjon verseket. Dr. Gyenesel István Somogy Megye Közgyűlésének elnöke Gazdasági vállalkozássá alakul a Sió Tv Inflációt követő lakbérek Siófokon Siófok város képviselő-testü- lete tegnapi ülésén a kiadott napirendtől eltérően elsőként a népi ülnököket választotta meg. Majd az interpellációk meghallgatása után került sor a helyi tömegtájékoztatás jövőjének, finanszírozásának megtárgyalására. A testület határozata szerint a városi televíziót a jövőben gazdasági vállalkozássá alakítják át, míg a helyi újság főszerkesztői posztjának betöltésére pályázatot írnak ki. Ezt követően a város nemzetközi kapcsolatairól szóló előterjesztést vitatták meg. A városatyák egyetértettek abban, hogy a város nemzetközi kapcsolatait meg kell újítani, s ennek során mindenekelőtt a szomszédos országokkal kell kibővíteni. Molnár Árpád polgármester hangsúlyozta: a testvérvárosi kapcsolatok finanszírozása a jövőben nehéz feladat lesz, de ha ezek megfelelő szervezettséggel működnek, sok hasznot hozhatnak a városnak. (Folytatás a 2. oldalon) Alapítvány — tiszteletdíjból A Marcali Városi Önkormányzat képviselő-testülete legutóbbi ülésén foglalkozott a testületi tagok tiszteletdíjával. A képviselők úgy döntöttek, lemondanak a tiszteletdíjról, és az így megmaradt 1 millió 700 ezer forintból 500 ezret egy, a fiatalokat segítő alapítvány létesítésére fordítanak. Ebből a főiskolán, egyetemen továbbtanuló, rossz anyagi körülmények között élő marcali diákokat segítik. Ezenkívül — százezer forinttal — számlát nyitottak azzal a céllal, hogy az összegyűlt pénzből vásárolnak a városnak egy korszerű Toyota mentőautót. A megmaradt pénzt szociálpolitikai célokra használják föl. Dr. Sütő László polgármester szerint a testület ezzel igen sokat segít a városnak, mert jelenleg a támogatásra szorulók okozzák az önkormányzatnak a legnagyobb gondot. Somogyi ifjúsági díjas A Magyar Köztársaság kormánya F. Komáromi Gabriellának, a kaposvári tanítóképző főiskola tanszékvezetőjének „az elfelejtett" gyermek- és ifjúsági irodalom értékeinek bemutatásáért és történeti kutatásáért, kivételes szakmai értékű munkásságáért Ifjúsági Díjat adományozott. Nyitott égbolt Bukarestben magyar és román külügyminisztériumi katonai szakértők részvételével tárgyalásokat folytattak a két ország között kötendő „nyitott égbolt” egyezmény megszövegezéséről. A két ország közötti bizalom erősítésére hivatott egyezmény lehetővé teszi, hogy évente néhány alkalommal meghatározott feltételekkel fegyvertelen repülőgépek megfigyelő repüléseket végezzenek a másik állam területe fölött. Koszorúzás Fotó: Kovács Tibor Halálának kilencvenedik évfordulójára emlékezve a kaposvári Köjál dolgozói megkoszorúzták Fodor József szobrát. Ahogy azt dr. Virágh Zoltán, az intézet igazgatója elmondta, a közegészségtan előharcosa és első tanára volt ő. Több mint negyven ország tudományos akadémiájának volt tagja, a Lakócsán született tudós és éppen száz esztendeje, hogy a nagy hírű Cambridge-i egyetem is doktorává fogadta.
