Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-14 / 62. szám
1991. március 14., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 5 Sokrétű kínálat Hagyomány, hogy évről évre felkeresik a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola elsősei, iskolájuk névadójának, újvárfalvi, egykori lakóházát. Ezzel kezdetét veszi a Noszlopy-napok rendezvény- sorozata. A programot részben a diákok ötletei alapján állították össze. Gazdag, sokrétű a kínálat. A szerdai közül megemlítendő, Mezőfi Zoltán fotókiállítása, a saját vers- és próza előadása valamint Orosz László önkormányzatról tartott előadása. Érdekes még, az Ügyes kezek c. hobbikiállítás is (képünkön, Varga Ildikó az egyik résztvevő, anyagával). Csütörtökön iskolai ünnepséggel kezdődik a nap, majd vetélkedők, ügyességi versenyek kezdődnek és találkozhatnak a diákok Bertók László költővel is. Fotó: Kovács Tibor Kétezer kiadó brüsszeli randevúja A képregények művészei népszerű figurákat rajzoltak amúgy frissiben, a nagy enciklopédiák kiadói sorsjegyeket kínáltak a látogatóknak, hogy megszerezzék címeiket, a számítógépes könyvárusítási programok forgalmazói képernyőiket villogtatták, a gyerekek prospektusokat gyűjtöttek, az írók az olvasókkal találkoztak, a rádió- és tévériporterek a hírességeket interjúvolták: a brüsz- szeli könyvvásár nagy gépezete egy héten át úgy működött, ahogy a nagykönyvben meg volt írva. Az idén huszonharmadszor rendezték meg a belga fővárosban a hagyományos találkozót, amely ugyan nem versenyezhet a frankfurti könyvvásárral,, a kiadók legnagyobb randevújával, de a francia nyelvű kiadók, rangsorában a genfivel együtt a legjelentősebb. Kétezer kiadó mutatta itt be több száz ezer publikációját az érdeklődő kollégáknak és a nagy- közönségnek Az Együd-hagyaték sorsa Molnár Éva gyűjteménykeze- lő dolgozik íróasztala fölött fiatalkori, apróbb képek Együd Árpádról, a néprajzosról. A falon nagyméretű portré. Néhány napja egykori dolgozószobájának ajtajáról idekerült a névtáblája is. — Jól ismertem Együp Árpádot — mondja Molnár Éva. — Muzsikusként sokat találkoztam vele: ezért tekintem szívügyemnek, hogy mielőbb feldolgozzuk a hagyatékát. A fiatal gyűjteménykezelőt hat éve éppen erre alkalmazták a múzeumban. Együd Árpád 1983. évi halála után örökségének csak egy része került ide. Később a hangszalagok, fotók, filmek rendezetlen halmaza kiegészült a feleség tulajdonában lévő könyvekkel, tanulmányokkal, kéziratokkal és levelekkel.. — A több mint 200 hangszalagon más-más sebességűek voltak a felvételek—jegyzi meg Éva. — A Magyar Tudományos Akadémi Zenetudományi Intézetével vettük fel a kapcsolatot, s így az egységes tekercseknek egy része elkészülhetett. Á hangszalagok 90 százalékán somogyi, a többin pedig erdélyi gyűjtés található. Idáig mintegy 12 órányit dolgoztak föl teljesen. — A hangzó anyaggal párhuzamosan a gazdag hagyaték más része is rendeződik — magyarázza, s közben borítékokra mutat. — Hetek óta a leveleken dolgozom. Több mint félezer került hozzánk. A filmek alaprendezésével is elkészültünk. Táskay Mihály operatőrnek és csoportjának köszönhetően már viedoszalagon rögzítve láthatjuk a ránk maradt 153 tekercs filmet. Ők restaurálták az archív anyagot is. Közülük 70 még a Zenetudományi Intézetben van. Megtudtuk azt is, hogy sok segítséget kapott Olsvai Imrétől és Csíkvári Józseftől. Gyűjtőútjaira ugyanis ők ketten kísérték el leggyakrabban Együd Árpádot. Ä hagyatékban számos, kiadásra váró kézirat is található. A Búcsúsok és históriások című, a szerző halála miatt került vissza a budapesti lektortól. A család és a Zenetudományi Intézet még tavaly megállapodott abban: közös érdek, hogy a hagyaték itt, a megyei múzeumban egyesítve legyen. A zenei anyag kivételével mára kutathatóvá is vált a tartalmas életmű, ám amit a szerzői jogok nem tisztázódnak, a múzeum munkatársain kívül senki nem férhet hozzá ahhoz. Lőrincz Sándor Fotó: Kovács Tibor VIDEÓSOK VIZSGÁJA A Somogy Megyei Művelődési Központban tegnap adott számot felkészültségéről az a 19 videós szakember, aki szeptembertől egy 200 órás videofilmkészítő tanfolyamon vett részt. A megye különböző településeiről érkezőket amatőr filmes és videós oktatók vizsgáztatták. Ary Ernő, a Művelődési Minisztérium Film-fő- igazgatóságának főelőadója, dr. Buglya Sándor, a MAFSZ elnöke és Dékány István videós szakembernél adhattak számot a tanultakról. A szóbeli, video- esztétika-vizsgát kiegészítette az általuk készített 2—10 perces vizsgafilmek bemutatója. A résztvevők kétféle — eseményrögzítői és -szerkesztői—szakminősítéssel zárhatták a vizsgát. Ez utóbbi kategóriában teljesítőknek lehetőségük nyílik arra, hogy a kábeltelevízióknál szerkesztői munkakört töltsenek be. Az önkormányzati hivatalban a működési engedélyt is megkapják a sikerrel vizsgázók. Kovács Ernő például már június óta vezeti a nagyberki kábeltelevíziót. Háromszemélyes szerkesztőségét a helybeli téesz szponzorálja. Az egy kamerával, 3 videóval és számítógéppel ellátott stáb főleg a falusi lakosság tájékoztatására szervezi meg a heti egyórás adást. Az érdeklődést bizonyítja: Nagyberkiben már 450 család köttette be a kábeltévét. Az SMK munkatársa, Halmos Károly ügyes szervezéssel már második eve rendezi a tanfolyamokat, de jövőre szünetet tartanak a képzésben, mert úgy tűnik — egyelőre — telített a piac videós szakemberekből. (Várnai) Nem lesz bemutató a színházban Nem mutatja be ebben az évben a színház Henrik von Kleistn Két szomszédvár avagy A Schroffenstein család című darabját. A bemutatót eredetileg március 15-re tervezték. A döntést technikai okokkal indokolják. És hozzátették azt is, hogy emiatt a darab márciusra és áprilisra tervezett előadásai is elmaradnak. Kitüntetettek, díjazottak A királykisasszony dala A pódiumon: Leblanc Győző és Csonka Zsuzsa Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter tegnap délután Budapesten, a Néprajzi Múzeum dísztermében megtartott ünnepségen adta át az 1991. évi művészeti díjakat. Kiemelkedő filmművészeti és televíziós tevékenysége elismeréseként Balázs Béla-díjat kapott: Balogh Zsolt, a Magyar Televízió rendezője, Bojár Sándor fotóművész; Enyedi Ildikó, a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője; Hertzka György né a Magyar Televízió főmun- katarsa; Kormos Ildikó, a Magyar Mozi- és Videofilmgyár rendezője; Orosz István, a Pannónia Film Vállalat rendezője; Prekop Gabriella a Magyar Televízió dramaturgja; Réti János, a Magyar Filmgyártó Vállalat hangmérnöke; Vékás Péter, a Magyar Mozi- és Videofilmgyár rendezője, valamint Zsugán István a Filmvilág munkatársa. Kiemelkedő zenei rendezői, zenetudományi tevékenysége elismeréseként a kultuszminiszter Erkel Ferenc-díjat adományozott: Dimény Juditnak, a Magyar Rádió szerkesztőjének; Sári Józsefnek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola docensének és Imre Zoltánnak, a Szegedi Nemzeti Színház balett-igazgatójának. Kiemelkedő színművészeti tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjban részesült Antal Csaba, a Katonai József Színház díszlettervezője; Árkosi Árpád, a Miskolci Nemzeti Színház rendezője; Helyei László, a kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze; Kerekes Éva, a Radnóti Miklós Színház színművésze; Mácsai Pál, a Madách Színház színművésze, Mertz Tibor, a szolnoki Szigligeti Színház színművésze; Pásztor Edina, a veszprémi Petőfi Színház színművésze; Ráckevei Anna, a Nemzeti Színház szín művésze; Rudolf Péter, a Vígszínház színművésze, valamint Virág Katalin, a Magyar Televízió Művészeti Főszerkesztőségének szerkesz- tő-főmunkatársa. Kiemelkedő irodalmi-alkotó munkája, illetve tevékenysége elismeréseként József Attila- díjat vehetett át Ács Margit író; Döbrentei Kornél költő, a Hitel irodalmi-, társadalmi- és kritikai lap irodalmi szerkesztője; Lász- lóffy Aladár Romániában élő magyar költő, író; Pomogáts Béla irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos osztály- vezetője; Serfőző Simon költő, író; Tolnai Ottó Jugoszláviában élő magyar költő, író, színműíró, műfordító; Vasadi Péter író, költő és Várady Szabolcs költő. Kiemelkedő zenei, tánc-előadóművészeti tevékenysége elismeréseként a miniszter Liszt Ferenc-díjat adományozott Dés László előadóművésznek, zeneszerzőnek; Gantner Istvánnak a Honvéd Együttes néptáncművészének; Kováts Tibornak, aMagyar Állami Operaház magántáncosának; Németh Pálnak, a Capella Savaria régizenei együttes vezetőjnek. a szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskola fuvolatanárának, valamint Sebestyén Márta népdalénekesnek. Kiemelkedő képző- és ipar- művészeti tevékenysége elismeréseként Munkácsy Mihály- díjat kapott Házi Tibor iparművész; Hegyi Loránd művészettörténész, a Bécsi Modern Művészetek Múzeuma igazgatója; Károlyi Zsigmond festőművész, a Magyar Iparművészeti és a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára; Mezei Gábor belsőépítész; Gaál József grafikusművész; Polgár Rózsa textiliparművész; Szent- királyi Miklós, a Magyar Nemzeti Galéria restaurátora; Tetta- manti Béla grafikusművész; Várnagy Ildikó szobrászművész és Zala Tamásipari forma- tervező. Kiemelkedő újságírói tevékenysége elismeréseként Táncsics Mihály-díjat vehetett át Gádor Iván, a Magyar Hírlap főmunkatársa; Hardy Mihály, a Magyar Televízió moszkvai tudósítója; Kepes András, a Magyar Televízió szerkesztő főmunkatársa; Lengyel Nagy Anna, a Magyar Rádió Ifjúsági Főosztálya főmunkatársa; Magyar Ferenc, az Új Ember katolikus hetilap nyugalmazott fő- szerkesztője, valamint Tamás Ervin, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese. Kitüntetési ünnepséget tartottak tegnap a Földművelésügyi Minisztériumban is. Nyugállományba vonulása alkalmából, eredményes munkájának elismeréséül, a Magyar Köztársaság Csillagrendje kitüntetésben részesült Dr. Csomós Zoltán, a Mezőgazdasági Minősítő Intézet főigazgató-helyettese, Domokos György, a Kartográfiai Vállalat igazgatója, Krämer Antal, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgató-helyettese és Zöld Antal a Budapesti Édesipari Vállalat vezérigazgató-helyettese. Eötvös Loránd díjat kapott dr. Bocsa Iván, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kompolti kutatóintézetének tudományos főosztályvezetője, Dr. Gaszto- nyi Kálmán, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, dr. Páll Miklós, a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyugalmazott osztályvezető főmérnöke és dr. Rónai Ferenc, az Erdészeti és Faipari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.. Újhelyi Imre Emlékéremben részesült dr. Bodó Imre, az Állat-orvostudományi Egyetem tanszékvezetője, dr. Horváth Sándor, a Pannon Agrártudományi Egyetem tudományos főmunkatársa, Huszár Lajos a Hódmezővásárhelyi Állami Tangazdaság osztályvezetője, dr. Kakuk Tibor, a Pannon Agrártudományi Egyetem nyugalmazott tudományos tanácsadója, dr. Schaffer Béla, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet tudományos osztályvezetője és Unger András, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet tudományos csoportvezetője. A kitüntetéseket dr. Gergátz Elemér, a földművelésügyi miniszter adta át. A kaposvári MTESZ-szék- házban lévő Business Clubban Leblanc Győzővel és Csonka Zsuzsával találkozott a közönség. A népszerű házaspár keddi előadóestje egy rendezvény- sorozat nyitánya volt. ugyanis a Kaposvári Galéria havonta, máshavonta szeretne egy-egy műsoros estet rendezni, amelyen neves művészek szórakoztatnák a publikumot. A Kaposvári Galéria pódiumának vendégei mindketten az Operaház magánénekesei, ám ezúttal ismert operettrészletek uralták repertoárukat. Bevezetőül Puccini A nyugat lánya és a Bohémélet című műveiből Johson, Miete Musette áriája hangzottéi P. Szabó Anikó zongorakíséretével. E két szám elegendő volt ahhoz, hogy megalapozza az est jó hangulatát, s a dalok közötti rövid szünetekben kötetlenül essen szó a művészházaspár mindennapjairól. Megtudtuk: legnagyobb örömük másfél éves kisfiúk. New Yorkba, Párizsba készülnek, ám ha akad egy-egy vidéki meghívás, azt is szívesen vállalják. Bár ez utóbbi a művelődési intézmények anyagi helyzetének köszönhetően egyre ritkábban adatik meg. Leblanc Győző megjegyezte: az Operaház 100 tagja közül csupán húszat hívnak rendszeresen különböző előadói estekre. Az őszinte beszélgetést szellemes sztorik fűszerezték, s felidézték a zenei pályák kezdetét is. Szó esett arról, az operák mellett mindketten szívesen énekelnek operettet. Nem félnek a populáris műfajtól; hazai és külföldi színpadokon egyaránt jólesik a vastaps. Az országhatárokon túl kiváltképp nagy örömmel fogadják az andalító, érzelmes melódiákat. Azt mondták, hogy az operett, olyan, mint a kalocsai paprika: elszakíthatatlan Magyarországtól. Mi más következhetett volna ezután, mint egy gazdag összeállítás e műfaj legjelesebbjeitől. Többek között Husz- ka Jenő Bob hercegéből, a Londonban hej..., Kacsóh Pongrác János vitézéből A királykisasz- szonydala hangzott el. Ez utóbbinak érdekessége, hogy Csonka Zsuzsa néhány évvel ezelőtt a Csiky Gergely Színház meghívott vendégeként több tucatszor énekelhette el. A Kaposvári Galéria estjén a müvészházaspár és a meghívott vendégek is jól érezték magukat. Pezsgővel koccintottak arra, hogy a remek kezdeményezés hagyománnyá válik. (Lőrincz)
