Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-14 / 62. szám
1991. március 14., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Háromszázmilliót költöttek a telefonhálózatra Marcaliban (Folytatásaz toldatról) Az év első felében kielégítik a kötvénytulajdonosok igényeit, a másodikban más kívánságoknak is eleget tesznek. A félév végéig Balatonmária-fürdőn, és Balatonszentgyőrgyön megépül egy 1000 vonalkapcitású központ és átkapcsolják Fonyód és Boglárlelle településkörzetét. Jövőre Lengyeltóti bekötésére is sor kerül. Még az idén ~ újabb négy nyilvános telefonállomást létesítenek Marcaliban. A képviselő-testület joggal állapíthatta meg, hogy a városban a telefonellátás javult és hosszú távon kielégíti az igényeket. Jelentősen javult a postai szolgáltatás is. Felhívta a postahivatal vezetőinek figyelmét, tegyen meg mindent, hogy a lakosságnak minél kevesebb panaszra legyen oka. Panaszok manapság elsősorban a városba későn érkező lapok kikézbesítésével kapcsolatban merültek fel. A képviselő-testület tegnap Marcali város díszpolgára és „Marcali városáért" elnevezéssel kitüntetést alapított. Az előbbi a város legmagasabb fokú elismerése azoknak, akik Marcaliért és az egyetemes haladás ügyéért legtöbbet tették életművükkel, kiemelkedő munkájukkal. A második azokat illeti, akik a város fejlesztésében, gazdasági, kulturális életben, a tudományban, oktatásban kiemelkedtek. Az előbbi címeken már a tanács is alapított kitüntetéseket. A Marcali város díszpolgára kitüntetést eddig öten kapták meg, közöttük Lengyel József író és Bernáth Aurél festőművész. A testület úgy határozott, hogy a korábbi elismerést senkitől sem vonja meg. Az újabbakat azonban már a tegnap elfogadott szabályozás alapján adományozzák. Erre első ízben jövőre kerül sor. (Szegedi) Műanyag hulladékot dolgoznak fel Tavaly egymillió kilogramm műanyag hulladékot dolgoztak fel a Balatonmáriai ÁFÉSZ kéthelyi műanyagüzemében. A hulladékokból műanyag granulátumot, valamint táposzsákokat és különféle méretű hulladéktároló fóliazsákokat készítenek. Legnagyobb megrendelőjük a dabasi Vitafort Első Takarmány- gyártó és Forgalmazó Rt. Gyertyás László képriportja aaaft- Érdekek dzsungelében Kormányprogram kontra Torgyán —A kárpótlás kára (Folytatás az 1. oldalról) A képviselőket először arra kértük, hogy vessék egybe, illetve értékeljék a kormány stabilizációs programját, valamint Torgyán József „nemzetmentő ” programját. Gaál Antal: — Égy kormány- program kénytelen számolni a valósággal, hogy kiállja a gyakorlat próbáját, míg egy pártprogram —kivált egy választási időszakban — több idealisztikus és hangulati elemet enged meg magának. A koalíció szakítópróbája kezdettől fogva az MDF és a kisgazdák programja közti különbség volt. A programokat több-kevesebb sikerrel próbáltuk közelíteni. A sarkalatos földkérdésben például mindkét párt engedett. A Tor- gyán-féle program merev lecö- vekelés az eredeti kisgazda-állásponthoz. Ez így már nem lehet tárgyalási alap. Annál is kevésbé, mert Torgyán demagógiával fűszerezett programjában nem tesz egyebet, mint az elégedetlenség szelét próbálja saját vitorlájába fogni. Helyenként öngólt is lő, például amikor sokallja a 384 képviselőt. Nos, ha igaza van, a 184 egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselő valóban elég, hiszen így minden terület képviselethez jut, „fölöslegessé" válnak viszont a pártlistás képviselők, mint pechjére ő maga is... Mellesleg álláspontja alkotmányjogilag is támadható. Veszélyes lépés — Az ellenzék részéről sohasem érte olyan kemény támadás a kormányt, mint most a kormánykoalíción belülről... — Valóban, hiszen a széthúzást erősíti egy olyan időszakban, amikor a gazdasági stabilizációhoz közös erőfeszítésekre volna szükség. Van benne zsarolási törekvés is, mely a kormányt arra próbálja rábírni, hogy a gazdasági realitásokon túl is engedjen egyes korábbi, túlzó kisgazda-követeléseknek. Veszélyes még ez a lépés azért is, mert akár kormányválsághoz vezethet, miközben az ország gazdasági külkapcsola- tai, egész nemzetközi megítélésünk szempontjából létfontosságú a belpolitikai stabilitás. Németh Béla: — Torgyán József programját már csak azért is helytelennek tartom, mert azt előzetesen pártjában sem ismertette. Csak jelszavak Ennél is fontosabb, hogy egy sor összefüggés alapos ismerete nélkül most áll elő programmal, mikor elkészült a kibontakozásra valóban esélyt adó és szakmailag alapos Kupa-féle koncepció. Torgyán programja amúgy sem lép túl a jelszavakon, amelyeket 40 éve hallgatunk. „Lakást az ifjúságnak...” Lassan haladunk. Persze, de hát ennek megvannak az okai. Ez nem szándék és jelszó kérdése. Torgyán Józsefnek meg kellett volna elégednie a frakcióvezetéssel, melyhez jók az adottságai, ám ő többre tör, s ez már meghaladja a képességeit. A munkásság, vagy a városi lakosság túlnyomó részét a földkérdés nem érdekli. Örüljünk neki, hogy ezek az óriási rétegek csendes szemlélői az ezzel kapcsolatos hercehurcának. Kár mesterségesen „forradalmi” hangulatot gerjeszteni egy-egy kellően végig nem gondolt szónoklattal. Juhász Pál: — A kormány- program és a Torgyán-féle program nem egy súlycsoport. Ez utóbbiban sok a halandzsa, közgazdaságilag értékelhetetlen. Program csodaváróknak Ha úgy tetszik, a lakosság csodaváró részéhez szól, úgy, hogy nem lehet nem észrevenni politikai modorának szociálpszichológiai rokonságát Szá- lasival és Rákosival. O megtalálta azt az indulatokkal telt réteget, amelyik szereti megszemélyesíteni a történelem bajait, s egyre bűnösöket keres. Azt, amelyik kárpótlást akar saját sorsáért, és ezért elfogadja a mesét. — Ha így van, ez azért sem veszélytelen, mert ma ez egy bővülő réteg... — Sajnos volt már rá példa történelmünkben, hogy a harsány, bosszúálló és igazság- osztó demagógia táptalajra talált. Kupával nincs olyan vitánk, hogy amit tenni akar, az nem helyes. Annál is inkább, mert programjának második fejezete nem egyéb, mint a rendszerváltás programjának egy fésült változata. Csupán két helyen tartanánk fontosnak kiegészítést. Határozottabban kéne szembenézni a kelet-európai külkereskedelmi kapcsolatok ösz- szeomlásából fakadó nehézségekkel. Másrészt a programban megfogalmazottaknál sokkal több területen és többféle eszközzel kéne lépni. István József: — Nem ismerem a Torgyán-programot, azt sem, hogy egyáltalán eltér-e a kormány programjától vagy csupán annak egyes pontjait emeli ki sarkosabban. A Kupaféle program fő céljával, így az ■ infláció megfékezésével, a piacgazdaság erősítésével vagy a forint konvertibilissé tételének szándékával egyetértek, ugyanakkor kisgazdanézőpontból a program több kiegészítésre is szorul. Suchmann Tamás: — Az MDF-nek el kellett volna határolnia magát a Torgyán-féle programtól, mely nem egyszer rűen az elemi gazdasági ismeretek hiányát mutatja, hanem a demokráciát is veszélyezteti. A kormány gazdasági programját megalapozottnak tartom. Nem értek egyet azokkal, akik ennek gyengeségeit bogarásszák, a programot végrehajthatónak és támogatásra érdemesnek tartom. Az ellenzék szerepe persze a kritika, ám ennek segítőnek kell lennie. A Torgyán-ügy legföljebb azért érdemel figyelmet, mert a koalíción belüli erőviszonyok rendezetlenségére utal. — Hogy összegeznék a több hete folyó kárpótlási vitát, illetve a törvénytervezettel kapcsolatos saját álláspontjukat, a megoldás esélyeit? Németh Béla: — A törvény- tervezet eredetileg a tulajdonban okozott kárt kívánta részletesen kárpótolni. Az elhúzódó vita során azonban a téma ezer más üggyel egészült ki a kitelepítettek sérelmétől a politikai meghurcoltatásokat szenvedettek igazságáig. Sérelmek batyuja Ám minél nagyobb ez a batyu, annál kisebb az esély a tényleges kárpótlásra. Hiba volt itt összekeverni a dolgokat. A földdel, a tulajdonnal kapcsolatos részleges kártérítés indokolt első lépésként azért is, mert ez önmagában nem kerül sok pénzébe az országnak. A módosító javaslatok tömege már csak azért is lassítja a megoldást, mert egy részük egymásnak is ellentmond. — Lát esélyt a mielőbbi döntésre? — Igen, s ez jórészt a szakbizottságokban folyó munkának köszönhető. A gazdasági bizottság például, melynek tagja vagyok, ahelyett, hogy elveszett volna a módosító indítványok dzsungelében, az alapkérdésekben foglalt állást. Mellesleg a kormány önmagát is nehéz helyzetbe hozta, amikor először nem a három koalíciós párton belül egyeztette a törvényjavaslat sarokpontjait. így csak azt érte el, hogy e pártok képviselői több módosító indítványt nyújtottak be mint az ellenzék. Gaál Antal: — Van egy igazságérzet diktálta kárpótlás, és van egy adott gazdasági helyzet, mely korlátokat szab. Egyetértek azokkal, akik szerint a kárpótlást jórészt az egész nemzet, a ma élő generáció fizetné. így viszont az igazságtétel újabb igazságtalanságokhoz vezethet. Ezért kell ebben kompromisszum és mértéktartás a heveskedés és követelőzés helyett. Tény, hogy a lehetőségek határaival számoló kárpótlási törvény megalkotása nem tűr halasztást. István József: — A temérdek módosító indítvány közül azokkal értek egyet, melyek közel állnak a kisgazdapárt programjához, s melyek elősegítik a tulajdoni ügyek rendezését. Ez utóbbi nélkül nem lehet demokráciáról vagy szabadságról beszélni. Úgy látom, a már körvonalazódó törvény a magyar lakosság többségét érinti. Elsőbbséget mindenképpen a földügyeknek kell biztosítani, hiszen ez nem kerül pénzbe az országnak, a többi sérelmet pedig fokozatosan a gazdasági feltételek megteremtése után kell orvosolni. A jövőnkből kárpótoljuk a múltat Suchmann Tamás:— Elfogadom, hogy szükség van a kárpótlásra, ám ilyen formában azt az ország jelenlegi gazdasági helyzetében kivihetetlennek tartom. Már a törvénytervezet elveit is vitatom, hiszen a kárpótlásnak általánosnak kell lennie, s ki kell terjednie mindazokra, akik kárt szenvedtek 1938- tól 1988-ig. A célszerű megoldás az lett volna, ha most a parlament deklarálja a kárpótlás szükségességét,. és mint ezt nyugati példák is mutatják, öttíz vagy még hosszabb időtávot állapít meg a tényleges kárpótlásra. A most várhatóan elfogadásra kerülő módon azok is viselik majd mások kárpótlásának terheit, akik maguk is segítségre szorulnának. Most a jövőnkből kárpótolunk a múltért. A törvény, úgy látom, rövidesen megszületik, mert ellenkező esetben a parlament hitele forogna kockán. Gaál Antal: — Irigykedve gondolok a reformkor Ország- gyűléseire. A képviselők akkor mintha jobban megértették volna, hogy történelmi léptékben kell gondolkodni és nem pillanatnyi pártérdekekben. Azt is, hogy lehetnek viták, de a nemzet sorsdöntő kérdéseiben egységre kell jutniuk. Ez a belátás most sokakból hiányzik. — Köszönjük a véleményüket. Bíró Ferenc Elfogadták az ideiglenes költségvetést A városi költségvetés szerdán hajnali fél 2-kor fejezte be a vitát Kaposvár idei költségvetéséről. A képviselők minden részletet megtárgyaltak, majd elfogadták a 2,3 milliárdos ideiglenes költségvetést azzal a kikötéssel, hogy minél előbb fejezzék be az egyeztető tárgyalásokat a még függőben lévő intézményfenntartási — kórház, színház stb. — ügyekben a megyei önkormányzattal. A városi közgyűlés ennek figyelem- bevételével dönt majd Kaposvár végleges költségvetéséről. Holland földértékelök Somogybán Új, speciális földértékelést szervez Somogy megyében az llis nevű holland cég, melynek képviseletében Ante Zijderveld tárgyalt dr. Gyenesei Istvánnal, a megyei közgyűlés elnökével. Az előzetes tárgyalás alapján a hollandok vállalják, hogy a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát és a siófoki tsz területén 10—10 hektáron ingyenesen földértékelést végeznek. Céljuk az, hogy speciális módszerüket megismertessék, majd elterjesszék Magyarországon, s vállalják szakemberek kiképzését is. Nem kell a külföldi kormányhitel? Még mindicj csak elenyésző részét használták fel azoknak a hitelkereteknek, amelyeket külföldi kormányok biztosítottak a Magyarországon működő vállalatoknak és vállalkozóknak. Az MNB illetékes főosztályának nyilvántartásai s?erint: viszonylag jól áll a bajor illetve a baden- württembergi, 250—250 millió márkás német tartományi hitelkeret, amelyből eddig közel 130 millió márkányi hitelt „hívtak le”. Ezzel szemben a 100 millió márkás finn hitelkeretnek csupán 10—12 százalékát vették igénybe. Valamivel még ennél is rosszabb a helyzet a 150 millió dolláros svéd hitelkerettel, amelynek eddig csak a 4—5 százalékát sikerült kihelyezni. Egyáltalán nem vették még igénybe a magyar vállalatok és vállalkozók az olasz kormány által nyitott 200 milliárd lírás hitelkeretet.
