Somogyi Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-12 / 60. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. március 12., kedd Javul a gépexportunk A Budapesti Szerszámgépipari Rt. esztergagépgyára az idén Nyugat- Európába és az USA-ba szállít számjegyvezérlésü esztergagépeket. Az előző évekhez képest a gépekbe beépített importhányad igen cse­kély (MTI-fotó: Balaton József felv.) Nyelvi magánfőiskola Székesfehérvárott? Önálló nyelvi főiskola létesítését tervezi — vállalkozási alapon — a nyelv- és felnőttoktatással, középfokú képzéssel, felvételire előkészítő táborok szervezésével, valamint a könyvkiadással foglalkozó, székesfehérvári székhelyű Come- nius Tanulmányi Társaság. A főiskolán — nyolc félév alatt — nyelvtanárokat, tolmácsokat, szakfordítókat illetve újságírókat képeznének, s a programot később menedzserképzéssel illet­ve informatikai képzéssel is kiegészítenék. A Balatonfüred Idegenforgalmi Részvénytársaság ügyvezető igazgatót keres Feltételek: közgazdasági egyetem, vagy közgazdasági jellegű főiskolai végzettség, utazási irodai gyakorlat. Német középfokú nyelvvizsga, és más idegen nyelv ismerete előny. Fizetés megegyezés szerint. A pályázatokat március 17-ig kell beküldeni az rt. igazgatóságának elnökéhez, Balogh Jenőhöz. (Polgármesteri Hivatal, Balatonfüred, Szent István tér 1.) Ugyanitt szerezhetők be a szükséges információk is a (86)42-500-as telefonon. A Balatonfüred Idegenforgalmi Részvénytársaság gazdasági vezetői állás betöltésére munkatársat keres. Feltételek: Lehetőség szerint számviteli főiskolai végzettség. Fizetés megegyezés szerint. A pályázatokat március 17-ig kell eljuttatni az rt. igazgatóságának elnökéhez, Balogh Jenőhöz. (Polgármesteri Hivatal, Balatonfüred, Szent István tér 1.) Ugyanitt szerezhetők be a szükséges információk is a (86)42-500-ás telefonon. (109698) I mm mm H H H H __ H H bhh HH a mmmm r TÖRVÉNY KÉSZÜL A SZERENCSEJÁTÉKOKRÓL FORTUNA A KÖLTSÉGVETÉS SZOLGÁLATÁBAN Manapság a törvényterveze­tek is „sorban állnak”. Hol türel­mesen, hol türelmetlenül vár­nak a hatályba lépésre, hogy a majdan meghatározandó kere­tek révén végre megszűnjön a szabályozatlanságból, a joghé­zagokból eredő „törvényes” ügyeskedés. A készülő bank-, csőd- és számviteli törvény mellett — gazdasági jelentőségét tekint­ve—eltörpül az új szerencsejá­tékok szervezéséről szóló új törvénytervezet. Itt találjuk azonban a leginkább kaotikus állapotokat. A szerencsejáté­koknál minimális befektetéssel óriási jövedelmek képződnek, amelyekből a költségvetés egyelőre vajmi keveset profitál (tavaly mindössze néhány tíz­millió forint volt a bevétele). Dr. Lóránt Zoltán, a Pénzügy­minisztérium illetékese a ké­szülő törvényről és az ennek kapcsán alakuló Szerencsejá­ték Felügyeletről elmondta. — Menedzselem a törvényt, s feladatom a Szerencsejáték Felügyelet megszervezése, fel­állítása. Egy még el nem foga­dott tervezetre apparátust ala­pítani nem lehet, ezért mindez feltételes módban értendő. A szerencsejáték állami koncesz- szió, s előkészületben van már a koncessziós törvény is. — Mennyiben támaszkodik egymásra a két tervezet? — A koncessziós törvény adja az alapot a szerencsejá­ték-törvényhez, mivel definiál­ja, hogy mindennemű szeren­csejáték állami monopólium. Ebből adódik, hogy az állam a koncesszió befizetéséért meg­határozott időre—öt-tíz évre— lemond egyes játékformákról. — Valamilyen szabályozás­nak eddig is léteznie kellett, hi­szen egymás után alakulnak a szerencsejátékokkal foglalko­zó kft.-k, rt.-k. Mennyiben hoz­hat újat a készülő törvény? — Egységesít. Ma ugyanis négyféle szabályozás van ér­vényben. A sportfogadás állami monopóliumnak számít. A sor­solásos játékok a Vám- és Pénzügyőrséghez, a kaszinók a Pénzügyminisztériumhoz, va­lamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz tartoznak. A pénznyerőgépek területén tel­jes a káosz. Jogszabályilag az utóbbi minisztérium felügyeli ezeket is, de a piacon szinte el­lenőrizhetetlen a helyzet. Az új törvény a nyereményhez jutást szabályozza, méghozzá három lépcsőben. Elsőként a PM ha­tásköre lenne a koncessziók ki­írása és megkötése. Ezután lépne be a Szerencsejáték Fel­ügyelet mint a működési és já­tékengedély kiadója és mint el­lenőrző hatóság. — Mi lesz azokkal, akik már —a jelenlegi szabályozás (sza­bályozatlanság) szerint—jogot szereztek ilyen tevékenység folytatására? — Újra kezdődik minden, persze nem azonnali hatállyal. Hat hónap türelmi idő után meg kell újítani, illetve meg kell kötni a koncessziós szerződéseket. Például a kaszinók esetében ez a szerződés tíz évre szól, adott összegre, adott helyre. A leen­dő jogszabály kizárja azt a lehe­tőséget, hogy valaki a megszer­zett koncesszióját eladja. A tör­vény már engedélyezi a forintos kaszinók életre hívását is. — Végül is mi indokolja az egységesítést? — Hosszú évtizedeken át úgy tartották: elég itt a totó és a lottó. Csakhogy az emberek szíve­sen játszanak, bíznak a sze­rencséjükben. Minél nehezebb a megélhetés, annál többen reménykednek a hirtelen meg­gazdagodásban. Ez a költség­vetésnek is jót tesz. Magyaror­szágon az állam eddig — ki tud­ja, miért? — lemondott a sze­rencsejátékokból származó extraprofitról. — E terület felügyelete külön apparátust igényéi. — A Szerencsejáték Fel­ügyelet országos hatáskörű ál­lamigazgatási szervként műkö­dik majd, amelynek mindenkori vezetőjét — a pénzügyminisz­ter javaslatára — a kormány nevezi ki. Feladata a játéksza­bályok elbírálásától az ellenőr­zésig terjedne. Alapelv, hogy a játék szervezője, gazdája fizes­sen az ellenőrzésért. — Tudomásom szerint pél­dául Olaszországban a totó ha­talmas összegeket juttat vissza a fociligának. Nálunk is megold­ható lesz az, hogy a szerencse- játékok bizonyos közkiadások —sport, kultúra stb.—támoga­tásával tehermentesítsék a költségvetést? — Ilyen kitétel is szerepel a törvényben. Az sem elképzel­hetetlen, hogy bizonyos játékok koncesszióját a sporthivatal kapja. Ezt — egyedi engedély alapján—továbbadhatja. Harangozó András A mezőgazdasági kistermelők adója Mezőgazdasági kistermelés a munkaviszonyon kívül vég­zett növénytermesztés, kerté­szeti termékek előállítása, ültet­vénytelepítés — kivéve a virá­gokat és a dísznövényeket. Az élő állatok tenyésztése — kivé­ve: a sportlovat, a versenylovat, az élő vadat, a lőtt vadat, a ku­tyát, a macskát, a laboratóriumi állatokat, a dísz- és az állatkerti állatokat, a hullatott agancsot, az agyart, a trófeát — az erdei magok és csemeték előállítása és gyűjtése, erdősítés és az erdei, mezei melléktermékek előállítása és gyűjtése. A fen­tiekkel esik egy tekintet alá a saját termelésű alapanyag fel- használásával történő termé­kek előállítása pl.: műlép, tejipa­ri termékek, befőttek, püré, dzsem, aszalt-, cukrozott gyü­mölcs, gyümölcsszörp, mag­bél, savanyúság stb. feltéve, hogy a magányszemély a tör­vény szerint nem minősül egyé­ni vállalkozónak. —Hogyan számolja el a jöve­delmét a mezőgazdasági kis­termelő?— kérdeztük dr. Biczó Saroltát, az APEH osztályveze­tőjét. — A mezőgazdasági kister­melésből származó bevétel 500 000 forintig mentes a sze­mélyi jövedelemadó alól. Ettől a határtól kétmillió forint bevételig élő állatok tenyésztése és állati termékek előállítása esetén 10 százaléka, minden esetben a bevétel 30 százaléka tekinten­dőjövedelemnek. — Hogyan számolják el a jö­vedelmüket, ha a család közö­sen végzi ezt a tevékenységet? — A közös háztartásban élő, 16. életévüket betöltött közeli hozzátartozók, ha a mezőgaz­dasági kistermelést közösen folytatják, akkor az elért bevé­telt egybe kell számítani, és az ebből származó jövedelmet közöttük egyenlő arányban kell megosztani. Felhívom a figyel­met, hogy ebben az esetben az 500 000 forint mentesség csak együttesen illeti meg a kister­melőket. —Hogyan vehető figyelembe a mentes rész, ha növényter­mesztésből és állattenyésztés­ből is származik jövedelem ? —- Ebben az esetben a bevé­telrészekből olyan arányban kell levonni, amilyen arányban az összbevétel az állattenyész­tés és a növénytermesztés kö­zött megoszlik. Mezőgazdasági kistermelés esetén bevételnek a termék vagy állat eladási árát kell tekinteni. Kivétel, ha a gaz­dálkodószervezet által kihelye­zett állatokat értékesítik. Ebben az esetben a kapott bevételből le kell vonni az állatok kihelye­zésekor! értékét. — Mikor tudja a megvásárolt eszközei után visszaigényelni az általános forgalmi adót a mezőgazdasági kistermelő? — A lehetőség akkor nyílik meg, ha a mezőgazdasági kis­termelésből származó igazolt bevétel az 500 000 forintot meghaladja. Ebben az esetben az adott évben a tevékenység­hez szükséges vásárlásait ter­helő általános forgalmi adónak a 3000 forintot meghaladó ré­sze igényelhető vissza az illeté­kes adófelügyelőségen. A visz- szaigénylést 63. számú igény­lőlapon kell megtenni és csatol­ni kell hozzá az igazolt bevéte­leket és azokat a számlákat, melyekről az általános forgalmi adót vissza kívánja igényelni. — Milyen lehetősége van még a mezőgazdasági kister­melőnek, ha a költségei megha­ladják a fentiekben írt jövede­lemhányadot? — Választhatja a tételes költ­ségelszámolást is. Ebben az esetben költségeit a mezőgaz­dasági kistermelés összes be­vételevei szemben kell elszá­molnia. Az így megállapított jö­vedelmének olyan hányada adómentes, amilyen hányadot az adómentes (500 000 Ft) be­vétel a mezőgazdasági kister­melés összes bevételében kép­visel. — Mi a teendő ha az árbevé­tel meghaladja a 2 millió forin­tot? — A jogszabály ebben az esetben egyéni vállalkozóvá nyilvánítja őket. Adószámot kell kérniük és az általános forgalmi adó körbe be kell jelentkezniük. Az egyéni vállalkozókra vonat­kozó szabályok szerint számol­ják el a költségeiket. Ilyenkor, ha a naptári évben felmerült költségük meghaladja az abban az évben elért bevételüket, ak­kor az ezt meghaladó költsége­ket a következő évi bevételeik­kel szemben számolhatja el. 1990. január elsejétől biztosítja továbbá a törvény a mezőgaz­dasági kistermelők részére, összeghatárra tekintet nélkül, hogy egyéni vállalkozóként az adóhatóságnál bejelentkezze­nek. Ilyen esetben az előbb elmondottak szerint számolhat­ják el költségeiket. — Ki veheti igénybe a jogsza­bályban biztosított támogatáso­kat? A jogszabályokban meghatá­rozott termelési támogatást csak a mezőgazdasági kister­melők és mezőgazdasági vál­lalkozók vehetik igénybe, akik a vállalkozási nyereségadó hatá­lya alá bejelentkeztek. A Boglárlelle és Vidéke ÁFÉSZ bérleti üzemelésre kívánja adni a következő egységeit: 1. sz. Hullám étterem, söröző 8630 Boglárlelle, Dózsa Gy. u. 61. éves üzemelés 14. sz. Hullám presszó 8630 Boglárlelle, Dózsa Gy. u. 61. éves üzemelés SZ8630Boglárlelle, Szabadstrand 'denyjellegu 9. sz. Bisztró . .. .. 8630 Boglárlelle, Rákóczi u. 161. eves uzemeles Érdeklődni: dr. Szabó Zoltán főkönyvelőnél Tel. sz.: (84)50-863 A versenytárgyalás helye: Boglárlelle, Dózsa Gy. u. 55—59., központi iroda tárgyalóterme. Ideje: április 5-e (péntek) 10 óra (109860) Az Óra és Ékszer-kereskedelmi Vállalat 30 százalékos árengedménnyel VISZONTELADÓK RÉSZÉRE március 1-jétől 15-ig Az érdeklődőket szeretettel várjuk bemutatótermünkben: Budapest V., Vámház krt. 8. (volt Tolbuhin krt.) (Bejárat a Veres Pálné utcából!) Telefon: 117-0410 Ahol megtekintheti legújabb bizsu- és ajándékáru-kínálatunkat is! S.t ’ '• (109716/a)

Next

/
Oldalképek
Tartalom