Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-08 / 33. szám
1991. február 8., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 FÜREDEN KOSZÓNTÓTTEK Dr. Zákonyi Ferenc Siófok díszpolgára Siófoki küldöttség utazott Ba- latonfüredre, hogy a 82 éves dr. Zákonyi Ferencnek ünnepélyesen átadja a déli parti város díszpolgára címmel járó igazolást, s köszöntse Siófok egykori, alkotó szellemű főjegyzőjét. Dr. Zákonyi Ferenc (aki Bala- tonfüred díszpolgára is) a lakásán fogadta az üdvözlésre érkezőket,, a többi között Molnár Árpád polgármestert, dr. Pon- gor Tamás jegyzőt, valamint az önkormányzati bizottságok vezetőit, az úgynevezett tanácsnokokat. A családias ünnepségen résztvett és köszöntötte a vendégeket Simon Károly, Ba- latonfüred polgármestere is. Dr. Pongor Tamás jegyző felolvasta a képviselő-testület határozatát a Siófok város díszpolgára kitüntetés adományozásáról és ismertette a kitüntetett életútját, munkásságát, különös tekintettel arra a meglehetősen rövid időszakra, amelyet dr. Zákonyi Ferenc az egykori község főjegyzői posztján töltött. 1945-ben Berhidáról hívták haza Siófok polgárai a szét- züllött helyi közigazgatás élére. Javaslatára csatolták vissza Siófokot Somogy megyéhez, nevéhez fűződik a többi között a balatoni (Wesselényi) úszóverseny hagyománya, segítette a zeneiskola megalapítását, s ő adta ki 1946-ban az első többnyelvű idegenforgalmi prospektust. A következő évben létre hozta az ország első idegenforgalmi hivatalát Siófokon, s elhivatott patrónusa volt számos művelődési mozgalomnak. Ez időben irodalmi- művészeti bizottság alakult, megnyílt egy 6 ezer kötetes könyvtár, előadás- sorozatok, jelentős művészeti és históriai kiállítások rendezésével törekedett arra, hogy Siófok a déli part kulturális központja is legyen. 1946 októberében az ő javaslatára (lelkes közreműködéséven) szervezték meg a községben az első Balatoni Népfőiskolát, amely Molnár István (a magyar táncművészet talán legnagyobb személyisége) vezetésével 1949-ig működött. 1951-ben hamis vádak alapján állásából fölmentették. Ezután Balatonfüredre költözött, s ott nyugdíjazásáig az idegen- forgalmi hivatalt vezette. Mintegy félszáz útikalauzt írt és szerkesztett, helytörténeti kutatásai hézagpótlóak, ismeretterjesztő írásai élvezetes olvasmányok. Molnár Árpád, Siófok polgár- mestere adta át dr. Zákonyi Ferencnek a kitüntetést igazoló iratot, valamint a város ajándékát. Sz. A. Kaposvár a festő vásznán Dancs Ildikó képei a Bernáth-teremben A nagy elődök, Rippl-Rónai József és Vaszary János után ritkán találkozhattunk olyan alkotóval, akinek vásznain Kaposvár titcái, terei és jellegzetes épületei jelentek volna meg. Kivétel persze azért akadt, mint például Z. Soós IstvántesXömű- vész, akinek rézkarcai szinte anatómiai pontossággal jelenítették meg e szép Pannon város sokszínűséget. És most találkoztunk egy fiatal alkotóval, aki ugyan nem ennek a vidéknek a szülötte, és akit 25 éves koráig a sorsa sem kötött Kaposvárhoz, mégis lenyűgözte s megihlette a varos különleges hangulata, szépsége. Dancs Ildikó Püspökladányban született, onnan került a Képzőművészeti Főiskolára; Gerzson Pál és Sváby Lajos tanítványaként szívta magába a kortárs festészet absztrakt, expresszív és impresszionista elemeit. A gálosfai kastélyban és a marcali múzeum galériájában megrendezett kiállításainak képei ezt a festői stílusgazdagságot és kolorizmust tükrözik. Dancs Ildikó vásznán a meleg színek — a vörös, a sárga, a narancs, a lila, az azúrkék — dominálnak. A mérsékelt éghajlati öv visszafogottabb színvilágát a festőnő érzelemgazdagsága fokozza mediterrán tömörségűvé. — Beleszerettem ebbe a városba — mondta. — Csodálom a sétálóutca gyönyörű házait, a hangulatos kis tereket, a századvéget idéző épületek különleges varázsát. Dancs Ildikó képein egy ismerős-ismeretlen város „köszön ránk”. Ismerős, mert naponta koptatjuk a sétálóutca köveit, és naponta szembesülünk a látóterünkbe befogható épületekkel, terekkel. Ám ugyanakkor ismeretlen is e képek sokasága, mert ritkán adódik alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra es a festőművész optikáján át szemléljük. A Csokonai fogadó bejáratának romantikus hangulata, az An- ker-ház vagy a Havanna presszó előtere, a Vaszary kávéház, a Zsolnay-kút mediterrán hangulatú színvilága egy kisváros intimitását tárja elénk. A festőnő azonban nemcsak az idillit, a kedveset fedezte föl városunkban. A színház épületének „döglött" sárgája és az előtte levő park koszos szürkesége a kontrasztot hangsúlyozza. Mint ahogy a múlt emléket őrző Táncsics gimnázium és a múzeum épületének megjelenítésében sem fedezzük föl a megszokott színességet. Mintha az „emlékek vásznán” jelennének meg e régi épületek... Szólnunk kell még valamiről: a képeken kevés a figura. A művész jelzésszerű, sietős, lendületes ecsetkezeléssel felvázolt emberalakjai anonimitásra utalnak. S a harmóniának kontrasztjaként mindig megjelenik a disszonancia; Dancs Ildikó festményeit is át- meg átZsolnay-kút Anker-ház szabdalja egy-egy fekete kontúr, egy markánsan besötétített árnyék foltja. Áz festőművész első impressziói sokat sejtetnek, de úgy gondoljuk, a város igazi arcát benne az itt töltött idő fogja megérlelni és fölfedni igazan. Dancs Ildikó ugyanis szeptembertől az iparművészeti szakközépiskolában oktatja majd a diakokat, s emellett a színház díszletein is dolgozik. Első kaposvári kiállítása ígéret és figyelemfelkeltés, a Képcsarnokvállalat Bernáth Aurél-termé- ben. Várnai Ágnes Koltai Róbert rendezésében Harc Rejtő-kabaré Rejtő Jenő írásai sokunknak szereztek vidám perceket, szívesen vettük elő, hogy „feldo- bódjunk” tőle... Azt hiszem, nem tévedek, ha előre leírom: felhőtlen szórakozást ígér a kaposvári Csiky Gergely Színházban a „ Rejtő" című kabaré, amelyet február 17-én mutat be a társulat Koltai Róbert rendezésében. Rejtő és Koltai neve már tavaly a Pécsi Nyári Színház előadásaira is sokakat vonzott; a darabot ugyanis Pécsett mutatták be. Most lesz tehát a kaposvári „premier”, amelynek többek között Pogány Judit, Spindler Béla, Koltai Róbert, Hunyadkürti György, Sztarenki Pál és Lipics Zsolt lesz a szereplője. Koltai Róbertét az előadásról kérdeztük. — A kabarét ugyan Pécsett játszottuk — mondta —, de Kaposváron próbáltuk. Most tehát visszatér az anyaszínházba. Ideális csapat jött össze, a színészek nagy kedvvel vettek részt a produkcióban. Pécsett a vártnál is nagyobb sikerünk volt, s ez kötelez bennünket a kaposvári bemutatón. Előre Pogány Judit, Koltai Róbert és Spindler Béla a zenés kabaréban nem lehet tudni a siker mértékét, de bennünk megvan a szándék, hogy megtaláljuk a hangot a közönséggel. Remélem, hogy ezt a közönség is észreveszi. — Mennyiben más ez a produkció, mint a pécsi? — Néhány sanzon változott (Fuchs László a zenei vezető), és új díszletet készített Kondá- kor Tamás. — Milyen volt saját magát rendezni? — Abban a jelenetben, ahol játszom, nehezebben mentünk előre; ehhez sokkal több idő kellett... — Fontosnak tartja a kabaréműfajt? — A kabaré is színház; igazi örömet lehet vele szerezni az embereknek. Nem érzem „könnyebb” műfajnak, sőt... Ugyanolyan erővel kell próbálni, mint akármi mást. Most nagyon várjuk, hogy Kaposváron is ugyanúgy tetsszen a nézőknek, mint Pécsett. Varga Zsolt a gyermekért Pénzt csúsztatnak a szülők a gyámügyes zsebébe gyermekük visszaszerzéséért, és 300 ezer forintot ajánlanak a nevelőszülők az igaziaknak, hogy saját gyermekük lehessen. Mindez a Gondviselés című játékfilmben történt, amelyet nem most készítettek, de szerdán este vetítette a tv. Tragikus képsorok voltak ezek, s akaratlanul az jutott eszembe: általános jelenséget idéz-e a film? Bízni szeretnék abban, hogy nem, bár egyedisége sem csökkenti a bajt. Arról szól, hogy milyen kétségbeesett harc folyik a gyermekért, milyen ádáz helyzetbe kerülnek az egyszer már „leírt” emberek. A börtönből szabadult szülők kislányuk „kiszabadításáért”, a nevelőszülők a hozzájuk kihelyezett gyerek megtartásáért küzdenek. A gyámhatóság, a gyermekvédelmi intézmény nem tud dönteni; közben a jogszabálydzsungelben elvész a gyermek, és szeme előtt fajul el az érte folyó harc. Senki nem veszi észre: ennek leginkább a gyerek látja kárát. Ma éppen úgy, mint a film készítésének időszakában. Szerencsére Magyarországon sok nevelőszülő vállalja az árvák befogadását, és sok házaspár fogadna örökbe elhagyott gyereket. Ahhoz, hogy ne váljon piaci áruvá és ne legyen licit tárgya — sem a családban, sem az intézményben —, gyermekközpontúvá kellene tenni a családjogot. Ezzel talán elkerülhető, hogy fel ne röppenjenek hírek és álhírek egy család nélkül maradt gyermek „áráról”. Erre is figyelmeztet a film. Varga Zsolt Berzsenyi nevét kapta a Szabadság park Sok utca neve változik meg Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Szili Ferenc tanácsnok rámutatott, hogy fő rendező elvnek a történelmi utcanevek visszaállítását tartották — ott, ahol ez indokolt volt. Figyelembe vették a szakemberek által ajánlott névbokrosításokat is. Például a Kócsag utca mellé a Daru és a Gém utcát javasolták. A bizottság azt ajánlotta, hogy a most épülő 67-es útnak a Berzsenyi utcától a déli városhatárig vezető részét Orbán Balázs utcának vagy Zselic útnak, a Szabadság parkot pedig Berzsenyi parknak hívják. Indítványozták, hogy a közgyűlés bízza meg a bizottságot: a most épülő kisgáti lakótelep utcáinak elnevezésére dolgozzon ki javaslatot és később terjessze elő. Azt tartanák a legjobbnak, ha az új lakótelep utcái jeles írók, költők nevét kapnák. A közgyűlés a bizottság javaslatát kisebb módosítással elfogadta. így a 67-es útnak a Berzsenyi utcától a déli városhatárig vezető részét Zselici útnak hívják, a Pécsi utca végig így neveztetik. A Hámán Kató és a Szalma István utca esetében is volt alternatíva... A közgyűlés döntése alapján az új utcanevek 1991. június 1- jén lépnek hatályba. Az alábbiakban közöljük az új utcaneveket. Régi név Új név 1. Április 4. utca — Zárda utca 2. Április 4. köz — Zárda köz 3. Balogh István utca — Bláthy Ottó utca 4. Beloiannisz utca — Somssich Pál utca 5. Benyó János utca — Tamási Áron utca 6. December 2. utca — Kemping utca 7. Dimitrov utca — Tallián Gyula utca 8. Felszabadulás u. (K.-füred) — Állomás utca 9. Forradalmárok tere — Szent Imre utca 10. Gagarin utca — Gém utca 11. Gorkij utca — Béla király utca 12. Gorkij köz — Béla király köz 13. Hámán Kató utca — Szalay Fruzina utca 14. Jakubecz György u. — Kodolányi János utca 15. Kilián György utca — Festetics utca 16. Kun Béla utca — Gönczi Ferenc utca 17. Latinca Sándor utca — Kontrássy utca 18. Lewin Samu utca — Szalóky Dániel utca 19. Marx Károly utca — Apponyi Albert utca 20. Marx Károly köz — Apponyi Albert köz 21. Mártírok tere — Bethlen tér 22. Mező Imre utca — Mező utca 23. Micsurin utca — Körösi Csorna Sándor utca 24. November 7. utca — Daru utca 25. Pécsi utca — a Nádasdi-pataktól is Pécsi u. 26. Rózsa Ferenc utca — Kereszt utca 27. Sallai utca — Kálvária utca 28. Ságvári Endre utca — Hajnóczy József utca 29. Schönherz Zoltán utca — Nádasdi utca 30. Stromfeld Aurél utca — Szentmarjay Ferenc utca 31. Szalma István utca — Biczó Ferenc utca 32. Szalma istván köz — Biczó Ferenc köz 33. Szántó Imre utca- Nagyatádi Szabó István utca 34. Tanácsház utca — Teleki utca 35. Tóth Lajos utca — Anna utca 36. Tóth Lajos köz — Iskola köz 37. Zalka Máté utca — Baross Gábor utca
