Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-08 / 33. szám

1991. február 8., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Lesz még ennek böjtje „VEDTELEN” MUNKAVÉDELEM Sok helyen fölöslegesnek érzik a munkavédelemre fordí­tott pénzt. Lehet, hogy az intéz­kedések a takarékosság látsza­tát keltik az egyik oldalon, a másikon azonban nagy költsé­geket jelentenek táppénzben és sok másban is. Egy csokorba szedve nagyon elgondolkoztató, hogy az eddig jól működő szervezetet miért szüntették meg. Ma még nem lehet pontosan fölmérni, milyen kedvezőtlen hatással lesz a munkahelyi balesetek szerve­zett megelőzésére, hogy a fel­ügyeleti szervek, a főhatóságok szinte teljesen felszámolták a munkavédelem irányításával, ellenőrzésével foglalkozó szak- apparátust. Ide tartozik, hogy a szakszervezetek és más érdek- védelmi szervezetek eddigi munkavédelmi tevékenysége nagyrészt megszűnt. A koráb­ban jól működő munkavédelmi társadalmi ellenőrök tevékeny­sége nagymértékben vissza­esett, mert hiányos az irányítá­suk és rendezetlen a jogkörük. Amikor a Kiosz átalakult ipar­testületté, nem tartott tovább igényt munkavédelmi szakem­ber foglalkoztatására. Ez a „karcsúsítás” nem kerül­te el a vállalatokat sem. Egy részük az egyszerűbb megol­dást választotta, s megszüntet­te a munkavédelmi szakembe­rek státuszát, más részük — érezve e tevékenység fontos­ságát és hasznosságát—meg­hagyta a munkavédelmi szak­embert, de más feladatokkal is megbízta. A korábbi rendelkezéseknek, a megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségnek köszönhetően korábban az jel­lemezte Somogyot, hogy szinte minden gazdálkodó szervezet­nél volt munkavédelmi képzett­ségű szakember. A tapasztala­tok szerint egyre több átalakuló gazdálkodó szervezet szünteti meg az eddigi munkavédelmi szervezetet. Ezek a szakemberek eddig szívvel-lélekkel dolgoztak, hogy a dolgozók alapos fölké­szítésével, a gyakori balesetek okainak megszüntetésével óv­ják embertársaikat. Ma azon­ban közülük mind többen más állás után néznek. Általában a privatizáció, a létbizonytalan­ság, valamint a rosszul fizetett- ség miatt döntenek így. Sokan mondogatják éppen ezért: „Lesz még ennek böjtje...” Az eddigi középfokú munka- védelmi szakemberképzés jö­vőjét megpecsételi az, hogy most már nincs igény rá. Saj­nos, ez a szakszerű baleset­megelőzés visszaesését hozza magával. Nem lehet mindent főkönyve­lői szemüveggel nézni. Különö­sen nem egy olyan tevékeny­ség esetében, amelynek révén emberéleteket lehet megmen­teni! Lajos Géza Vágják a Balaton jegét Vágják a tó jegét a Balatoni Halgazdaság fonyódi telepének dolgo­zói. A vastagra hízott jégből kilencven—száz vagonnyit szeretnének a vermekbe szállítani Gyertyás László felvételei MELYIK BEFEKTETÉS A LEGJOBB? Uj pénzintézet nyílt Barcson Tegnapelőtt Csurgón, tegnap pedig Barcson nyitott irodát az Agrobank Rt. így már négy pénzintézet működik a Dráva- parti városban. A bank a Baj- csy-Zsilinszky utcai üzletköz­pontban található. Az avatóün­nepség előtt kérdeztük Halász Miklóst, a barcsi iroda vezető­jét: mire számítanak,-mit tudnak nyújtani ügyfeleiknek? Halász Miklós elmondta: a város vezetése úgy döntött, hogy létrejöhet itt még egy bank, s az áfésztól kaptak üzlet- helyiségeket. Nemcsak mező- gazdasági és élelmiszer-ipari pénzügyekkel foglalkoznak, hanem kereskedelmi és gaz­dálkodó szervezeteknek, vál­lalkozóknak is intézik majd a bankügyeit. Szolgálatatásaik között szerepel többek között hitelek nyújtása vállalkozók­nak, s privatizációs és be­ruházási hitelek adása. Mind­ez nagyon kedvező körül­mények között. Mivel az Agro­bank Rt. már a negyedik pénz­intézet Barcson, tisztességes konkurenciát akarnak — úgy, hogy az partnereiknek is jó le­gyen. A bank olyan szolgáltatást is nyújt, ami ritkaság: az ügyfél­nek — ha be szeretné fektetni a pénzét — elmondják: melyik befektetési forma lenne a leg­jobb... T. K. 30 percnél kevesebbet kell várni oz utasoknak KIS TELEPÜLÉS, KIS BOLT, KIS KERESET Ellátás és ellátatlanság Szigorúbb a rend a határon Három hete tart a megerősített határőri­zet az Öböl-háború esetleges kedvezőtlen hatásainak megelőzésére. Ez kiterjed köz­vetlenül az államhatár mentére és a határátkelőhelyekre. Dr. Pásztor László ezredes, a nagykanizsai határőrkerület pa­rancsnoka a Somogyi Hírlapnak adott tájékoztatójában kifejtette: a készültségü­ket fokozták, felkészülve a váratlan felada­tokra is. Növelték a járőrözések időtarta­mát: a határőrök két-három órával több időt töltenek szolgálatban, és a szokásosnál gyakrabban ellenőrzik az államhatárt. A parancsnok megfogalmazása szerint folya­matosan jelen vannak az államhatár köze­lében. — A határforgalom ellenőrzése átmene­tileg ismét szigorúbb. Ez különösen a sze­mélyek és útiokmányok azonosságának alaposabb vizsgálatát és az eddiginél ala­posabb vámellenőrzést jelenti. Az utasok tapasztalataik szerint ezt megértéssel fo­gadják. A Jugoszláviában — elsősorban Horvát­országban — zajló események természe­tes reakciójaként a határőrség országos parancsnoka mintegy 610 kilométer hosz- szan erősítette meg a magyar—jugoszláv határ őrzését, védelmét. A nagykanizsai határőrség személyi állománya öt átkelő­helyen és 200 kilométeres hosszúságban látja el ezt a feladatot, hogy megakadályoz­za egy esetleges déli menekülthullám ille­gális bejutását az ország területére. Horvátországban megszűnt a magasabb harckészültség, és leszerelték a tartalékos rendőröket. A jugoszláv néphadsereg harc- készültségét is visszaállítják. Ezekből arra lehet következtetni, hogy Jugoszláviában a helyzet normalizálódik, és a probléma meg­oldása politikai síkra terelődik át. Az Öböl-háború viszont elhúzódik ezért a terrorveszélyeztetettséggel továbbra is számolni kell. Ezért maradnak érvényben a korábban említett szigorítások. A parancs­nok szerint a feladatok végrehajtása feszí­tett munkát, fokozott megterhelést jelent. A feladatokat azonban a hivatásos és soro­zott állomány példamutatóan hajtja végre. Somogyi munkanélküliség-prognózis Mi lesz a járadék után ?—Az év végén 7,5—8 ezren élnek segélyből (Folytatás az 1. oldalról) Augusztustól már a szak- és betanított munkások is nehezen találtak helyet. Az állást keresők fele középfokú végzettségű, de egyre több közöttük a felsőfokú végzettségű is. A legtöbb mun­kanélküli adminisztrátor, gép­író, műszaki és mezőgazdasági üzemmérnök, pedagógus, óvó­nő volt, de van közöttük agrár­egyetemet végzett mérnök is szép számmal. Mivel kevés a munkahely, nehezen tudnak elhelyezkedni a pályakezdők is. Év végéig a végzősöknek csak a fele talált munkát. A korábbi években 70 százalék körüli volt ez az a- rány. Mindebből következik, hogy a munkanélküli-segélyre és- jára­dékra szorulók száma folyama­tosan emelkedett. Havonta át­lag 200-zal, és az év végén munkanélküli-segélyt már 2593 embernek folyósítottak, 79-nek pedig járadékot adtak. A mun­kanélküli-segélyben részesü­lők száma az egy évvel korábbi­hoz képest a tízszeresére nőtt. Száz munkanélküli-segélyben részesülő közül tíz háromszáz napnál hosszabb ideig kapta ezt az ellátást. Közülük várha­tóan sokan kerülnek a járadé­kosok közé, és egy részük a közeljövőben kikerül már a se­gélyezés rendszeréből, és nemcsak munka, hanem ellá­tás nélkül is marad. Ők lesznek azok, akik az önkormányzatok­nál támogatásért kopognak majd. A gondot csak fokozza, hogy — a jelentés megállapítása szerint — a megyében a terme­lés szerkezetváltása „félolda­las”. A létszámleépítést nem követte új munkahelyek létesí­tése. Munkahelyet ma az ipar néhány alágazata és a közleke­dési, vízügyi, ipari és szolgálta­tótevékenységet végző cégek kínálnak. A megyei munkaügyi központ prognózisa az idei évre nem sok jót ígér: a helyzet rosszabbodá­sára kell felkészülni. Számolni kell azzal, hogy az eddigi ten­denciák folytatódnak, és a KGST-piacok szűküléséből, a dollárelszámolásra való átté­résből, a hadiipari termelés mérséklődéséből a foglalkozta­tás további csökkenésére lehet számítani. Ezt a tendenciát erő­sítik az állami elvonások, a be­ruházási és építési igények csökkenése, több a termelői és fogyasztói támogatás meg­szüntetése vagy mérséklése. Ezt tetézi még a sajátos somogyi helyzet, az, hogy a megye ipari struktúrája telephe­lyes jellegű, a műszaki fejlett­ség elmarad az országostól, és magas az élelmiszer-gazdaság aránya, amely válságba került. Elsősorban a zömmel korábban KGST-piacra termelő vagy ha­diipari termékeket gyártó válla­latoknál lehet további létszám- csökkenéssel számolni; ugyan­ez vonatkozik az építőipari szervezetekre és az éleim iszer- ipari üzemek egy részére is. A munkaügyi központ prognózisa szerint az év végére tízezeréI- lást keresővel és 7,5—8 ezer segélyezettel kell számolni. Somogybán 198 olyan kiste­lepülés van, amelynek lélek- száma nem haladja meg az ezerötszázat. Ezekben a fal­vakban általában csak egy bolt van; s lehetőleg mindent ott szeretnének megvenni a hely­beliek. Már csak azért is, mert a közlekedés nehézkes, és újab­ban sokba is kerül. Minde/ről Kuszinger Rudolffal, az Áfé- szek Somogy Megyei Szövet­ségének elnökhelyettesével beszélgettünk. — Az utóbbi években két programot is meghirdettek a kis települések ellátásának javítá­sáért. Milyen változásokat hoz­tak ezek? — Somogybán négy év alatt tizenhétezer négyzetméter alapterületű üzletet korszerűsí­tettek az áfészek és kétezer négyzetméter alapterületű új boltot nyitottak. A tárgyi feltéte­lek tehát kedvezőek. A god in­kább az, hogy a kis települések boltjainak zömében olyan kicsi a forgalma, hogy kevés szak­képzett kereskedő vállalkozik a vezetésükre. Ez meglátszik a választékon is. — Az Önök kimutatásaiból tudom, hogy 1985-ben a 198 településen mindössze 19 kon­kurens kereskedő működött, tavaly pedig már 164. — A kihívást el kell fogadni, s a szövetkezeteknek megfelelő érdekeltségi formákat kell kidol­gozniuk. — Ebben tud segíteni a szö­vetség? Kérdezem ezt azért is, mert a szövetség már nem szá- monkérő szervezet és nem is mindenható adakozó, hanem érdekképviselet. — Elsősorban a piaci infor­mációk továbbítása a felada­tunk és a kereskedelem segíté­se. Kétségtelen, hogy a mai helyzetben nehéz összehan­golni a termeltetést, a feldolgo­zást és az értékesítést. — Túl sok még a bürokratikus jogszabály és a kiskapu? — így is lehet mondani. Egy szövetkezeti vagy állami boltot nehezebb megnyitni, mint egy maszek lerakatot. Mások az előírások. Az egyiknél mindent megkövetelnek, a másiknál jó­formán semmit sem néznek meg. Nehéz volna felsorolni, hogy hányféle cég és hányféle előírás szerint kell például a tej­vagy a húsárusítást megszer­vezni. Egy kirívó példa: a szö­vetkezetek vállalkoztak volna arra, hogy a legkisebb települé­seken is árulnának vény nélkül vásárolható gyógyszereket. Erre nem lehetett engedélyt szerezni... A bürokratikus szemléleten kellene változtatni! Persze jó példákat is tudok mondani: míg néhány évvel ezelőtt a legnagyobb kereske­delmi vállalatunk csak nagy té­telben szállított árut a legkisebb boltokba is, addig ma már haj­landó kisebb tételeket is kivinni. — Nem lehetne a boltok ellá­tásán javítani azzal is, hogy egy-egy településen a boltok felvásárolnák az ott megtermelt terményeket? — Néhány esetben igen. Pél­dául úgy, hogy egy-egy terme­lési körzetben több szövetkezet összefogásával feldolgozóüze­meket létesítsünk. Az ilyen megoldások több érdeket is szolgálnának: volna munkale­hetőség, és jobb lenne az ellá­tás is. Tudjuk, hogy ehhez pénz kell, és jelenleg a banki hitelfel­tételek nem éppen kedvezőek. Idővel mégis csak ez lesz a jár­ható Út. Nagy Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom