Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-07 / 32. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — EZ VAN! 1991. február 7., csütörtök Veszélyben a Nílus-delta A Nílus-delta északi részén az ország nagy része lassan süllyed, és belebillen a Földközi-tengerbe — ez a következtetés adódik az utóbbi 5 évben végzett mérésekből. A süllyedés következtében erodálódik a talaj, a tenger sós vize egyre beljebb hatol a szárazföldre, és elsősorban a mezőgazdaságot fenyegeti. A Smithsonian Intézet óceanográfusainak véleménye szerint, ha nem tesznek védőintézkedéseket, a tenger száz éven belül 70 kilométerre nyomul be Egyiptom földjére. Cápaakvárium Ötmillió dolláros költséggel készült el Hongkongban ez a hatalmas cápaakvárium. A decemberben megnyílt látványosság iránt igen nagy az érdeklődés. A biztonságos üvegalagutakból közelről figyelhetik meg a látogatók a félelmetes tengeri ragadozókat. 25 fajta száz kapitális példánya él az akváriumban. (MTI Press Képszerkesztö- ség) Fogamzásgátlás bírói ítéletre Magasra csapnak az érzelmek az új fogamzásgátló körül az Egyesült Államokban. S hozzá nem is valláserkölcsi alapon, hanem jogi szempontból. Mint a magyar szaksajtó is beszámolt róla, az amerikai kutatók olyan fogamzásgátlót ajánlanak, amely a bőr alá beültetve (a felső karba) öt évig biztosítja a fogamzásképtelenséget. A vitákat azonban nem a Norplant várható esélyei váltották ki, hanem egy bírói döntés. Az egyik kaliforniai bíróság ugyanis gyermekeinek elhanyagolása, az anyaságra méltatlan magatartása miatt úgy ítélkezett, hogy az egy év börtönön kívül Darlene Johnson asszony esetében ,,meg kell akadályozni az ötödik, hatodik, netán a hetedik gyereke világra hozását”. És ezért be kell ültetni szervezetébe az új fogamzásgátlót! Igen ám, de a sajtó fontosnak tartotta, hogy az Ítéletet fehér bíró hozta egy fekete asszony ügyében. A Philadelphia Inquirer vezércikkben szögezte le, hogy a szert elsősorban a néger nőknél kívánatos alkalmazni. Aztán a fölzúdulás miatt a lap helyreigazításra kényszerült. A Washington Postban maga a Norplant egyik fölfedezője minősítette elhibázottnak a fogamzásgátló erőszakos alkalmazását. Arthur Cap- lan, bioetikai szaktekintély szerint: „Nyugtalanító, hogy a szaporodási képesség megakadályozása a büntetés egyik formája legyen." Johnson asszony egyébként a tárgyalás során beleegyezett a sterilizációba. Ügyvédje szerint azért, mert „fogalma sem volt róla, hogy miről is van szó. Hiszen sem ő, sem ón nem hallottunk még erről a csodaszerről.” Amit egyébként februártól már árusítanak Amerikában. Lady Kong Az újságcsinálás történetében új lapot nyitottak Japánban, szó szerint is. Megjelent az első napilap, melyet hölgyeknek írnak, szerkesztenek, és a főszerkesztő szerint elsősorban nekik is adnak el. Masahiro Oshima asszony elmondta: a 60 tagú szerkesztőségből 36 a hölgymunkatársak száma. A férfiakat azonban csak olyan rovatokban foglalkoztatják, „ahol a cikkek hangvétele ezt megköveteli." Történetesen a hírrovatban, mely az első oldalt foglalja el. A lap voltaképpen a nők problémáival, és soksok divattal foglalkozik. Ami az előbbit illeti, az ANSA hír- ügynökség kiemel a nevezetes első oldal hírcsokrából egyet. Azt, ami sajátos módon a férfihiúságról informálja a nyájas olvasót, a pénzkibocsátáspéldáján. A világ jegybankjai közül mindösssze tizenöt tartja fontosnak, hogy híres hölgyek arcképe díszítse az általa kibocsátott pénzt. Ha ugyanis a királynőket, nagyhercegnőket leszámítjuk, mindössze két költőnő (Chile és Mexikó), két írónő (Ausztria és Norvégia), egy kutató (Lengyelország), egy festőnő (Németország) képét hordhatják az erszényükben az állampolgárok. És ez vitathatatlanul a gyengébb nem mellőzése. Egyébként az újság címe: Lady Kong. King Kong, a nagy hírű és rettenetes majom gyengéd párja után... PótSztálin Sztálin életrajzírói — a hivatalosak és az üldözöttek egyaránt—figyelmen kívül hagytak egy, a generalisszimusz közérzetére is utaló, jellemző epizódot, melyet a Ra- bocsaja Tribuna a közelmúltban hozott nyilvánosságra. A moszkvai újság szerint Sztálin — felt. Pontosabban tartott tőle, hogy az életére törnek, merényletet követnek el ellene. Ezért a Ki- rov gyilkosság (1934. december) után utasította a titkosszolgálatot, hogy találjanak egy embert, aki hasonlít rá. A Cseka ezt a személyt egy ukrán zsidóban vélte megtalálni. Kiderült azonban, hogy a derék könyvelő mégsem tökéletes mása a Nagy Embernek, ezért plasztikai, fodrászi és maszkmesteri beavatkozással tették partiképessé. Azokon a nyilvános rendezvényeken ugyanis, ahol a veszély bármely formáját feltételezték, a Sztá- lin-helyettes vett részt. A népek tanítómestere, mint tudjuk, 1953-ban távozott. Lubickij-,,Sztálin” azonban ezt már nem érhette meg; ő nem várhatta meg, míg a függöny végleg legördül a nehéz szerep vegén. Az újság szerint 1952-ben csaladjával együtt eltüntették az élők sorából. Régi bronzszobrok sorsa Starsky leszámolt „Nem, én már nem vagyok Starsky, a jóképű, erős és rokonszenves nyomozó, akit oly sokszor láttak a képernyőn. Starsky, akit alakítottam, Hutch elválaszthatatlan társa, örökre meghalt. Többé már nem jelenik meg önök előtt. Életem minden percét a családnak szentelem, melyet az elmúlt évben szétrombolt az AIDS. Két esztendeje meghalt a lányom, Ariel, most a feleségemet és hatesztendős fiamat környékezi a halál. Mindketten fertőzöttek. Én most már velük és azokkal akarok törődni, akiket megvert a sors, akik a mindmáig megfókezhetetlen betegség, az AIDS áldozatai." A drámai bejelentés helyszíne a New York-i Mariott Maquis Hotel volt, s aki tette, Paul Michael Glaser47 esztendős színész, ezúttal nem szerepet játszott, saját monológot adott elő, egy jótékonysági rendezvényen. Starsky rendőrtől ez a szöveg kétségtelenül szokatlan. A Gente magazin szerint Starsky, azaz hogy Glaser, a fájdalomtól meggyötört emberként állt a hallgatóság előtt, amikor nyilvánosan is vázolta családi drámáját. Először a feleséget fertőzte meg az AIDS, majd a betegség átterjedt az 1981 -ben született lányukra. Aztán a három évvel később született fiú következett. A családfő az egyetlen, aki még egészséges. Glaser szerint a fertőzés eredete az első terhesség idején alkalmazott vérátömlesztéshez nyúlik visz- sza; a vírus az anya vérével jutott be mindkét magzat szervezetébe. Az épületeket, szobrokat— földrajzi helyzetüktől függően is — igen sok tényező: a légkör szennyezettsége, eső, szél, fagy, algák, moszatok, baktériumok stb. károsítják. A tudomány és a technika számára elsősorban a szabadban levő épületek, szobrok és egyéb műemlékek megmentése a nehezebb feladat. Legnagyobb veszélyben természetesen a fémszobrok vannak, hiszen köztudott, hogy a korrózió legfeljebb a nemesfémeket kíméli meg, márpedig a köztéri műalkotások nem ilyen anyagból készülnek. Sokkal inkább bronzból, mely az egyik legrégibb ember megmunkálta fém (illetve fémötvözet). A bronz fő alkotója a réz, amelyhez a régi hagyományoknak megfelelően 5-6 százalék ónt adagolnak. A fémszobrok megmentésére általában kémiai módszereket alkalmaznak. A meglévő fémmagot akként óvják meg a teljes pusztulástól, hogy a korróziós okokat megszüntetik. Ha viszont a fém pusztulása már nagyon előrehaladott, nincs más megoldás, mint hogy a fémet az erre a célra kikísérletezett, jól kötő, tartós műanyaggal itatják át. Képünkön Marcus Aurelius római császár bronzszobrát és a hozzá tartozó lovat láthatjuk. Az 1800 éves, kéttonnás műalkotáson kilenc évig tartó restaurálási munkát végeztek. Nem az eredeti helyén, a szabad ég alatt, hanem a múzeum előcsarnokában állították fel, itt a környezeti hatások kevésbé veszélyeztetik. Látványos ormányos A 102. virágfesztivált rendezték januárban a kaliforniai Pasadenában. A rózsából, szegfűből, orchideából, íriszből és gerberából összeállított elefánt hatalmas agyarain csinos lányok mutatnak be akrobatagyakorlatokat. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztöség) Napzavarok okozták a kis jégkorszakot A 17. században Európa- szerte erős lehűlést, az átlagosnál sokkal hidegebb teleket éltek át, úgyhogy ezt az időszakot kis jégkorszakként is emlegetik. Mi lehetett az oka ennek a sokáig megmagyarázhatatlan lehűlésnek? Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a Nap mágneses aktivitása, s ezzel együtt a fényereje átmenetileg csökkent. A szóban forgó időszakban a Nap valóban sokkal nyugodtabb volt az átlagosnál. Felszínén legalább fél évszázadon át alig voltak napfoltok. Valószínű, hogy központi égitestünk felszíni hőkibocsátása 0,2—0,5 százalékkal csökkent a normálishoz képest. Ismeretes, hogy a napfolt- ciklusok átlagosan 11 évenként követik egymást, s ilyenkor a naptevékenység változása sosem nagyobb 0,1 százaléknál. A mágneses ' aktivitás rendellenes gyengülését egyébként más, a Naphoz hasonló csillagok esetében is kimutatták. Néhány klímakutató egyenesen azt feltételezi, hogy a földi éghajlat korunkban folyó gyors melegedése inkább a Nap hőkibocsátásának átmeneti növekedésével, s kevésbé az üvegházhatással magyarázható.
