Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-06 / 31. szám

1991. február 6., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 DÖNTÖTT A KAPOSVÁRI ÖNKORMÁNYZAT: Legyen katolikus gimnázium a megyeszékhelyen EGYELŐRE NEM UTAZUNK DRÁGÁBBAN Az az átkozott telefon I. Kitiltották a polgármestert Tegnap ülést tartott a Kapos­vári Megyei Jogú Városi Önkor­mányzat közgyűlése. A napi­rendre tűzött kérdések megtár­gyalása előtt meghallgatta Prei- ninger Ambrus vezérőrnagyot, majd úgy foglalt állást, hogy csapatzászlót adományoz a honvédség helyi seregtesté­nek. Az ünnepélyes átadásra később kerül sor. A testület ezután a kaposvári katolikus gimnázium létesítésé­ről határozott. A kaposvári Nagyboldogasszony plébánia ugyanis Kaposvár önkormány­zatának támogatását kérte egy­házi gimnázium alapításához. — Az ifjúság keresi az Istent. Ezt bizonyítja egybeket között az/is, hogy a hitoktatás iránti igény a vártnak ötszöröse volt — mondotta dr. Baráti János apátplébános. — Azt szeret­nénk, ha a katolikus gimná­ziumban az állami tanterv okta­tása mellett a keresztény szel­lemiség is érvényesülne. A megyei jogú város önkor­mányzata úgy döntött, hogy el­fogadja a kérdés előterjesz­tőjének, Garai László irodave­zetőnek a javaslatát, hogy „a létesítendő iskolát bízza meg gimnáziumi oktatás ellátásá­val". A testület döntése termé­szetesen csak az első lépés a gimnázium létesítéséhez. Hát­ra van még a megyei közgyűlés állásfoglalása, az engedélyez­tetési eljárás lebonyolítása. A katolikus egyházi iskola Kaposváron az Április 4. utcá­ban, a volt zárdaépületben kez­di meg működését 1991. szep­tember 1 -jén, ha minden kérdés rendeződik. Az épület most a megyei önkormányzat tulajdo­na. Kisebb átalakítással négy— hat osztály elhelyezése válik itt lehetővé, és a hely alkalmas arra is, hogy négy év alatt úgy­nevezett felmenő rendszerben 150 tanulót oktassanak. A gim­názium egyelőre hagyományos (négyosztályos) formában kez­dené meg működését, később — ha a feltételek meglesznek — nyolcosztályos rendszerűvé válhatna. — Rengeteg munka vár még ránk — hangsúlyozta az apát­plébános —; hiszek azonban abban, hogy legyűrjük a nehéz­ségeket, és később az iskola mellé kollégiumot is létre tudunk hozni. A képviselő-testületi tagok felszólalásaiból az csendült ki, hogy a szükséges segítséget készek megadni. A városatyák egyetértettek Szabados Péter polgármester javaslatával, mi­szerint a központi normatívá­nak megfelelő támogatáson fe­lül a megyei jogú városi közgyű­lés és a megyei közgyűlés kö­zösen próbáljon segíteni a gim­názium beindításához szüksé­ges alapvető technikai felszere­lések, átalakítási költségek biz­tosításában, és kezeljék közös gondként a szóban forgó épület kiürítését, mielőbbi átadását. A testület megtárgyalta a he­lyi tömegközlekedés díjának megállapításáról szóló előter­jesztést is. Az ügyben azonban februárban 19-re halasztották a döntést. Megszavaztak viszont két hónapra 2 millió forint ka­matmentes kölcsönt a Kapos Volánnak. — A vitából kitűnt, hogy nem volt megalapozott a Kapos Vo­lánnak a közgyűlés elé terjesz­tett javaslata, miszerint 100 százalékkal emeli meg a viteldí­jakat. Tudomásul vettük vi­szont, hogy a döntés elhúzódá­sában mind a Volánnak, mind az önkormányzatnak része volt. Azért szavaztuk meg a kamatmentes kölcsönt, hogy a benzináremelés miatt ne váljon működőképtelenné a közleke­dési vállalat. Ez a testület komp­romisszumkészségét jelzi — mondotta Szita Károly alpolgár­mester. A közgyűlés lapzártakor még tartott. (Szegedi) Megjött a hó (Folytatás az 1. oldalról) A kép percről percere válto­zott. Egyre több hó esett, és vastagodott a jég a Balatonon is. A siófoki obszervatórium munkatársaitól arról értesül­tünk, hogy egyedül ők mérik a tó jégpáncélját. Tegnap Siófokon 18 centi vastag volt a jég partkö­zeiben. A megyeszékhelyen csúszó­sak voltak a járdák, nagyobb baleset azonban nem történt. Este azonban ismét erősebben havazott. Tóth János, a kapos­vári hóügyelet vezetője el­mondta, hogy Kaposvár és Boglárlelle, illetve Szigetvár és Kaposvár között intenzív a hó­esés. Huszonhárom készenlét­ben levő gépkocsijuk közül az öt őrjáratos dolgozott a síkosság Új pályázati rendszer Kutatások segítése A műszaki fejlesztésre szánt központi pénzösszegeket elosztó új pályázati rendszer február közepétől működik — jelentette be keddi sajtótájékoz­tatóján Pungor Ernő tárca nél­küli miniszter, az OMFB elnöke. A múlt évben a parlament úgy döntött, hogy az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság ren­delkezik az állami beavatko­zásra szánt pénz teljes egészé­vel. (Megszűnt az a korábbi rendszer, amikor az OMFB mel­lett a pénzek kihelyezésében jelentős szerepe volt az ágazati minisztériumoknak.) Az OMFB- ben új pályázati rendszert dol­goztak ki, mely a finanszírozás eddigi lehetőségeit változtatja meg oly módon, hogy csak a ténylegesen hasznosítható ku­tatási témákra kíván pénzt adni. Elsősorban az energiafelhasz­nálást, a biológiai és biotechno­lógiai eljárásokat és az infra­struktúra korszerűsítését kí­vánják támogatni megszüntetésén és a hó eltávo­lításán. Aki azonban útra kel, jó, ha felhívja előbb Kaposváron a (Folytatás az 1. oldalról) Gecser Ottó, a Marubeni ja­pán kereskedőház magyaror­szági képviseletének igazgató­ja mutatta be a távol-keleti or­szág öt nagy, speciális csopor­tosulásának egyikét, a Marube­ni Kereskedőházat. A világ százhúsz országában több mint százhetven városban tart fenn irodát a Marubeni. A múlt év októberében a budapesti összekötőiroda kft.-vé alakult, önállóan szervezi a magyar pia­cot. Az előzményekről szólva Gecser Ottó utalt rá, hogy a ja­pán csoportosulás valójában már több mint egy évtizede megjelent hazánkban. Fo­gyasztási cikkeket árusítottak, alapanyagot vásároltak. A kapcsolatok az évek során egy­re bővültek, kooperációk ala­kultak ki, és sor került japán li- cencek alapján gyártásra is. Egyik példának a fotószolgálta­tást említette. A világ második legnagyobb fotóipari vállalatá­nak, a Fuji cégnek termékeit egy évtizede forgalmazza a kereskedőház. Magyarorszá­15-050-es telefonon a hóügye- letet. N.J. gon ez idő alatt százegyezer dollárról kilencmillió-hatszáz­ezer dollárra nőtt a forgalmazott termékek értéke, és ma már a közelmúltban megalakult Fuji- film Hungary Kft. a cég minden termékével jelen van a magyar piacon. Emellett keresik a part­nerkapcsolatok szélesítését, például egy fényképezőgép­összeszerelő üzem létrehozá­sát tervezik vegyesvállalati for­mában. Szólt az előadó a térképésze­ti és földmérőeszközöket gyártó Sokkisha cég magyarországi kapcsolatairól. A hetvenéves múltú, „nagy tudású” műszere­ket gyártó Sokkisha cég a pécsi Geodéziai és Térképészeti Vál­lalattal együttműködik; ők vég­zik az országban a műszerek forgalmazását, szervizelését, javítását. A híres Panasonic is a közeljövőben alakít ki hasonló kapcsolatot egy magyar céggel. Mint Gecser Ottó mondta: a kereskedőház nemcsak eladni kíván Magyarországon, hanem készséggel közreműködik ex­portüzleteknél is. Felajánlotta a kamarai tagoknak, a vállalko­Működik a gazdasági kabinet (Folytatás az 1. oldalról) A testület feladata az, hogy kidolgozza a kormány gazda­ságpolitikai stratégiájának alapvető elemeit, előkészítő munkát végezzen a felmerülő stratégiai és taktikai kormány- döntéseknél. A kabinet munká­ját három szakmai bizottság is segíti, s ezek véleményét is fel­használják az alapvető straté­giai elképzelések kimunkálásá­ban. A kabinet általában minden pénteken ülést tart. A testület következő ülésére a jövő hét utolsó munkanapján kerül sor, s várhatóan a kormány új gazda­ságpolitikai programjával fog­lalkoznak. zóknak, hogy szívesen segíte­nek versenyképes termékeik bemutatásában, piaci kapcso­latok kiépítésében. Lehetősé­get látnak arra is, hogy például Fuji-minilabor bérbe adásával támogassanak olyan induló vál­lalkozásokat, ahol hiányzik az alaptőke. Hasonló megoldáso­kat keresnek a földmérőeszkö­zöknél is. A tanácskozás résztvevői körében élénk érdeklődést kel­tettek az ajánlatok, éppúgy, mint ahogy igen nagy figyelem kísérte azt a tájékoztatást is, mely a társas és egyéni vállal­kozások termékei, szolgáltatá­sai, exportálásának jogi feltéte­leiről szólt. Mint a kamara elnöke, Bojtor László mondta: még mindig nem vállalkozásbarát környe­zetben á kamara mindennapi tettekkel igyekszik enyhíteni a gondokon. Piaci, üzleti informá­cióik bővítésére törekszik, kapcsolatokat épít, üzletembe­rekkel való találkozókat szer­vez. A mai körülmények között így segítheti legjobban a ma­gánvállalkozókat. (Vörös) Bemutatkozott a Marubeni japán kereskedöház „Tisztelt Elnök Úr! A terme­lőszövetkezet tagsága sérel­mezi, hogy Szunics Imre agro- nómust a gépjavító telepről, szóbeli utasítással kitiltotta, ezért neki nem áll módjában munkája ellátása. A tagság igényt tart továbbra is Szunics Imre munkájára, ezért kéri El­nök Urat, hogy a személyes el­lentéteket félretéve, a tagság érdekeit is szem előtt tartva, tisztázzák a nézeteltéréseket. Alulírottak a fentiekkel egyet­értünk: 36 aláírás.” A pusztaszemesi tsz gépjaví­tó üzeme (telepe) Kerekiben. — Ma egy hete történt — mondja az üzemanyagos, egy kék overállos, őszes hajú férfi, Csizmeg János. — Itt, a portán. Harmadmagammal ültem, és a reggelimet fogyasztottam. Mind a hárman reggeliztünk. Belé­pett az elnök, illedelmesen kö­szönt, majd közölte, hogy a mai naptól nincs állományban az Imre, ezért a telepre a lábát be nem teheti. Ezt vegyük tudomá­sul. Mi ettünk tovább, ő jó étvá­gyat kívánt, majd kiment, és beszállt a Volgába. Éppen ak­kor ért a kapuhoz Szunics Imre. No, erre már abbahagytuk a reggelizést. Mi lesz most? Mert hát nekünk nagyon kellemetlen lett volna megmondani az Imré­nek, hogy ki van tiltva a telepről. Ettől az elnökünk megkímélt bennünket. Kiszállt a Volgából, s közölte vele, hogy ő már intéz­kedett, a telepre ezután nem teheti be a lábát. Imre arra hivatkozott, hogy ő még tsz-tag, nem lehet megtil­tani neki, hogy legalább a holmi­ját kihozza az irodából. Végül az elnök megengedte neki, hogy bemenjen... — Ha a Szunics Imre nem ta­lálkozik össze az elnökkel, maguk az útját állták volna? — Mink ugyan nem. Meg­mondtuk volna neki, hogy mi a parancs, de azért beengedtük volna. Rendes ember Imre. És jó agronómus. — Tud az aláírásgyűjtésről? — Hogyne tudnék. Mindenki tud róla. A kézzel írt levelet az aláírásokkal Molnár László kar­bantartó lakatos mutatja. — Maga szerint van ebben valami sértő, vezetőségellenes vagy efféle? — Nagyon udvarias hangvé­telű levél — felelem. — Na látja... Nekem mégis azt hányta a szememre az el­nök, hogy vezetőségellenes akcióba fogtam. Ma reggel be­hivatott, s megkérdezte, én kez­deményeztem-e az aláírás- gyűjtést? így is mondhatjuk, fe­leltem, de mindenki akarta. Ezért fegyelmi úton el fognak bocsátani. — Maga is tsz-tag, nemde? — Az vagyok. Amíg a vezető­ség másként nem dönt. —Várható egy ilyen fordulat? — Ha az elnök akarja, feltétle­nül. (Molnár László egyébként a pusztaszemesi önkormányzat egyik képviselője.) Pintér Károly műhelyfőnök számára (amiért megengedte az aláírásgyűjtést), fegyelmi van kilátásban, Szalai Ernő műszaki vezetőt — mivel aznap nem dolgozott — csupán 20 százalékos bércsökkentéssel sújtják, mert az ominózus leve­let ő is aláírta. — Állítólag minden aláíró bé­rét . 20 százalékkal akarják csökkenteni, és mindenki meg­kapja az írásbeli figyelmezte­tést — mondják. Eszerint Dómján István, a traktorosbrigád szószólója is, aki — munkatársaival együtt — ugyancsak az aláírók számát szaporította. — Mi nem az elnök ellen cse­lekszünk, hanem a szövetkezet érdekében. Azt akarjuk, hogy Imre itt maradjon, mert szakem­bernek és embernek egyaránt megfelelőnek tartjuk; jól tudunk együtt dolgozni vele. Régóta ismerjük, sohasem csalódtunk benne, ezért kértük annak ide­jén a vezetőséget, hogy hívják haza Nágocsról. Ez az igazság. Az a kérésünk, tegyék rendbe az önkormányzati ügyeiket, egyezzenek ki a gazdaság ér­dekében. Hiszen olyan kevés a felsőbb iskolát végzett szakem­berünk. Jelenleg még főköny­velőnk sincs... Szunics Imre, a pusztasze­mesi önkormányzat polgár- mestere, 46 éves, végzettségét tekintve növényvédő üzemmér­nök. Négy esztendeje érszűkü­let miatt rokkantosították. Addig a pusztaszemesi tsz növényter­mesztő agronómusa volt, majd rokkantnyugdíjasként a nágo- csi szövetkezetben vállalt mun­kát. 1990 októberében tért visz- sza Pusztaszemesre növény- termesztőnek, az elnök kérésé­re. — Örömmel jöttem haza — mondja —, s őszintén szólva azon sem csodálkoztam, hogy az elnök hívott, hiszen azelőtt együtt dolgoztunk, és semmi bajunk nem volt egymással. Ő négy éve elnök itt, régebben más beosztásokban dolgozott; elnökké választását magam is helyeseltem és támogattam. Az ő elnökké választásának ideje körülbelül egybeesett az én rok- kantosításommal, s azért sem sértődtem meg, hogy rokkant- nyugdíjasként nem volt szá­momra hely itthon. Szívesen jártam át Nágocsra. A felesé­gem, aki szintén üzemmérnök, ez idő alatt is a pusztaszemesi tsz-ben dolgozott, akárcsak je­lenleg. A tsz révén jutottunk aránylag olcsón jó lakáshoz, némi vándorlás után itt teleped­tünk le, s nincs is szándékunk­ban odébbállni. Pusztaszeme­sen engem választottak meg polgármesternek, Bálványoson pedig az elnököt, aki odavalósi születésű. Neki, hogy úgy­mondjam, más jelöltje volt Sze­mesen, s vélem, ott kezdődött a baj, hogy mégis én lettem a pol­gármester. Az is olaj volt a tűz­re, hogy kértünk egy helyiséget az önkormányzat részére a tsz- iroda épületében, amely régeb­ben tanácsház volt. Sok huza­vona után megkaptuk az állatte­nyésztők irodáját, s ekkor kez­dődött a vita a telefonvonal miatt. (Folytatjuk) Szapudi András

Next

/
Oldalképek
Tartalom