Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
1991. február 5., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 ONKORMANYZATI Harckocsik „halála” A haderőcsökkentési megállapodások alapján fölöslegessé vált harckocsik teljes megsemmisítését végzik a Gödöllői Gépgyárban (MTI-fotó — Mónos Gábor felv.) Tabon se szén, se brikett (Folytatás az 1. oldalról) — A vásárlói igényeket egyáltalán nem tudjuk kielégíteni — mondta. — December eleje óta naponta több százan érdeklőd■ tek, nemcsak tabiak, hanem a környező községek lakói, de még a szomszédos Tolna megyéből is, hogy van-e szén. Válaszunk a legtöbb esetben az, hogy nincs, nem érkezett... Pedig az első negyedévre 2200 tonna szenet és brikettet igényeltünk. Igyekeztünk a vásárlói igényeknek megfelelően összeállítani a rendelést: pécsi iszapból, komlói szenekből, ' oroszlányi borsóból, import fekete és barnaszénből kértünk, valamint mecseki, tatai és német brikettet. Januárra német brikettből még csak visszaigénylésünk sem volt. A múlt hónapban az igényelt 730 tonna helyett 285 tonna érkezett Tabra. Tehát nagy a lemaradás... — A központot és a bányát is szinte naponta sürgetjük, de nem szállítanak. Egy kis vagon kazánszenet kaptunk az év első hónapjában, ám ez azonnal elfogyott. Szombaton 110 tonna mecseki brikett érkezett, amit várhatóan már ma el is kapkodnak. Ezen túl 20—30 mázsa iszapszenünk van, egyébként üres a telep. — Van-e elég tűzifájuk? — Igen, ebből megfelelő az ellátás. Van egységes és fűrészelt tűzifánk. A Sefag szántódi erdészete rendszeresen szállít, és a környező termelőszövetkezetekből is vásárolunk. Kemény tűzifából (cser, tölgy, akác) ki tudjuk elégíteni az igényeket. — És az üzemek, intézmények igénye? — A helyi és környékbeli munkahelyek igényeit csak részben tudjuk kielégíteni. Itt a legnagyobb gondot a daraszenek hiánya okozza. Igaz, ezt mindig az utolsó pillanatban szeretnék megvásárolni a cégek, de a bánya nem tudja szállítani a kért mennyiséget... —! Vesznek-e föl előjegyzést? — Nem, de a kiszolgálás során az idős emberek, nyugdíjasok igényeit helyezzük előtérbe... A tüzép tabi telepe 20—25 kilométeres körzetben igyekszik ellátni a lakosságot, a vállalatokat és intézményeket. Idei tüzelőanyag-eladási terve csaknem 21 millió forint. Tudják-e ezt majd teljesíteni? A hetek óta tartó szénhiány ezt ugyancsak megkérdőjelezi. Tabnak és térségének szénellátása egyáltalán nem megnyugtató. Mivel azonban a telep előjegyzést nem vesz föl, marad a napi személyes, illetve telefonon való érdeklődés, valamint a bosszankodás. A vevők és az eladók részéről egyaránt. Pedig nem ők tehetnek róla... Krutek József Miért drágul, ha nyereséges? Lakásprivatizáció svájci segítséggel (Folytatás az 1. oldalról) A múlt hét végén Budapesten tartotta első megbeszélését a svájci—magyar szakértői bizottság. Ebben Kaposvár megyei jogú város képviseletében Szita Károly alpolgármester vett részt. — Kaposvár lesz a helyszíne annak a felmérésnek, amely tudományosan is megalapozza a lakásprivatizációt — mondta az alpolgármester. *A svájci—magyar vegyes szakértői bizottságnak négy svájci üzletember, a svájci nagykövet, az ÉGSZÍ és a kaposvári önkormányzat a tagja. Magyarországon először nálunk valósul meg az a munka- program, amelynek keretében kidolgozzák a legoptimálisabb, a bérlők érdekeit is messzemenően figyelembe vevő, de az önkormányzat érdekeit is szem előtt tartó lakásprivatizációs programot. A program szociológiái felméréssel kezdődik; felmérik a bérlők igényeit, az ingatlanok értékét. A megbeszélésen tájékoztatta a svájci államszövetség nagykövetét a kialakult helyzetről. Elmondta, hogy a legnagyobb gondot a vonatkozó jogszabályok hiánya jelenti. A kormány még nem terjesztette a parlament elé a lakásprivatizációhoz elengedhetetlenül szükséges törvényeket. Ugyanakkor a bérlők sürgetik az önkormányzatot, hogy döntsön: eladja-e vagy sem a lakásokat. — Elmondtam azt is, hogy a mi véleményünk szerint az lenne a legkézenfekvőbb megoldás, ha a kormány teljes egészében kivonulna a lakás- és helyiséggazdálkodásból. Bízza az önkormányzatokra a megoldást! De erre kevés a remény. Kaposváron szeretnénk privatizálni a lakások egy részét, a másik részét viszont bérlakásként meg kell tartanunk. — Mikorra készül el a tanulmányterv? — Abban állapodtunk meg, hogy a vegyes bizottság két hónapon belül Kaposváron találkozik. Ha a központi jogszabályok a tavaszig elkészülnének, az megkönnyítené a tanulmányterv elkészítését. De számolunk azzal, hogy a munkaprogramot e jogszabályok nélkül is végrehajtjuk, s ezek elfogadása után majd módosít-, juk. A tanulmányterv a helyi viszonyok feldolgozása után megfogalmazza a lakásprivatizáció elvi és gyakorlati feladatait. Az ajánlásokkal remélhetőleg májusban megismerkedhet az önkormányzati testület is. A svájci szakértők Írországban már készítettek egy ilyen programot, s ezt követően építettek is többféle komfortfokozatú lakást. — Ezt szeretnénk mi is elérni — mondta Szita Károly. — Reméljük, nemcsak álom marad. (Lengyel) • • Jön ERDEKSZOVETSEGEK a távközlési bank A Magyar Távközlési Vállalat hároméves programot dolgozott ki a nyomorúságos magyarországi telefonhelyzet enyhítésére. Az elképzelések szerint a csaknem 120 milliárd forintos program befejezése után 600—800 ezerrel nőne a telefonvonalak száma. Az összeg egy része — 250 millió dollár— a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank jóvoltából már rendelkezésre áll. A hiányzó tőke megszerzéséhez szóba sem jöhetnek központi források, ezért a Magyar Távközlési Vállalatnak saját erejére kell támaszkodnia. Ezzel is összefügg, hogy önálló pénzintézet fölállítását határozták el. Ennek tervéről dr. Krupa- nics Sándor általános' vezérigazgató-helyettes beszélt. Van párja — Az európai gyakorlatban nem egyedi eset ez —, mondta. Franciaországban, Írországban vagy Svédországban is működik a távközlési beruházások finanszírozására alapított pénzintézet. Ezek az intézmények megkönnyítik a hiányzó összegek pénzpiaci úton történő összegyűjtését, és ez nálunk sem lesz másképp. Reményeink szerint az idén már meg is kezdi működését a pénzintézet. — Hogyan fogadta a tervet a többi kereskedelmi bank? — Megértéssel, hiszen lakossági szolgáltatást nem nyújtunk, főleg egy olyan ágazat hosszú lejáratú hitelezésével foglalkozunk majd, amire a kereskedelmi bankoknak nincs forrásuk. Bár a távközlés ma a világ egyik legjövedelmezőbb ágazata, a mai viszonyok között a hazai bankok nem engedhetnek meg maguknak hosszú távú tőkekihelyezést. Nálunk akár öt-hat éves nyereséghalasztás sem lesz ritkaság. — A vállalatnak saját forrásain túl csaknem 250 millió dollár áll rendelkezésére. De hogyan teremthető elő a hiányzó százmilliárdforint? — Tárgyalunk az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal további összegekről, s szóba került egy esetlegesen külföldi kötvénykibocsátás is. 1992-ben privatizálják a Távközlési Vállalatot, amitől szintén jelentős tőkebevonást remélünk. Nem lebecsülendők saját forrásaink sem: 1990-es nyereségünk körülbelül hétmil- liárd forint. Két tanulmány is készült az új pénzintézet felállítására. Külföldi és magyar partnercégek részvételét is elképzelhetőnek tartjuk. Külföldön is létrehoztunk egy fiókot; segítségével közvetlenül kapcsolódhatunk a nyugati pénzpiacokhoz. A gyufa drága? —Ilyen nyereség mellett közgazdaságilag mivel indokolható a beszélgetési tarifa emelése? — Az idén harmincmilliárdot kell beruházásra fordítanunk, aminek forrását elő kell teremteni, ha tartani akarjuk a távközlési fejlesztési program ütemét. Azt csak zárójelben említem, hogy három perc beszélgetés díja egy doboz gyufa árával volt egyenlő. — Visszatérve eredeti témánkhoz: az új pénzintézet felállításának nemcsak anyagi, hanem személyi feltételei is vannak. — Lassan egy éve van a vállalat bank- és hitelpolitikai osztálya, ahol munkatársaink készülnek a feladatra. Nem kell mamutszervezetre gondolni. Például az Írország működő hasonló rendeltetésű pénzintézetnek 15 alkalmazottja van. A szervezeti fölépítés a lehető legegyszerűbb lesz. Ezredfordulós álmok —Mi lesz az intézet sorsa, ha egyszer végre túlkínálat lesz telefonból? — Ismét külföldi példát kell felhoznom. Svédországban jószerével százszázalékos a telefonellátottság, s a távközlést finanszírozó bank mégis remekül működik. Mert a távközlés nemcsak telefon. Belép családonként a második készülék, a telefax vagy a hálózatba kapcsolt számítógép. —És ez a komplexitás nálunk mikor valósulhat meg ? — A program szerint az ezredfordulóig. Harangozó András A helyi önkormányzatokról szóló törvény lehetővé teszi, hogy bármelyik létrehozzon érdekeinek képviseletére területi vagy országos szervezetet vagy ilyenhez csatlakozzon. Az önkormányzati érdekképviselethez való csatlakozás kizárólag képviselő-testület hatásköre. Döntését minősített'többséggel hozza. Az érdekszövetség legfontosabb funkciói: az érdekképviselet, az érdekvédelem, az információ és a szolgáltatás. Magyar vargabetű Az önkormányzatiság megerősödésével viszont érezték kiszolgáltatottságukat az érdekszövetségek is, ezért önállóságukat megtartva közös érdekegyeztető tanácsokat és bizottságokat hoztak létre. Megkezdődött hát a központi kormánnyal valós partnerként fellépő erős és szervezett szövetségek kialakulása is. Svédországban a városi és községi szövetségek egyesültek, megtartva belső tagozati funkcióikat. Franciaországban, Norvégiában, Kanadában, Angliában a különböző érdekszövetségek közös szolgáltató-, információt biztosító szervezeteket hoztak létre. A helyi önkormányzati érdekszövetségbe beléptek a megyei önkormányzatok. Hazánkban a polgári demokráciákhoz hasonlóan ugyancsak létrejöttek az érdekszövetségek. Működésük és hatásuk azonban ellentmondásos volt,' mert nem képviseltek igazi érdekhordozó erőt a központi hatalommal szemben. A tanács- rendszer 1950-ben jött létre. Ezzel az érdekhordozó szervezetek végképp megszűntek. Ezen az önkormányzatiság bizonyos elemeit tartalmazó 1971. évi változások sem segítettek. Az igazi változás megindulását az 1989-es év és napjaink szerveződései jelentik. A kérdés az, hogy elölről kezdünk-e mindent, vagy okulva a ma működő külföldi szövetségek tapasztalataiból színvonalas, a legfőbb érdekeket kifejező és azokat eredményesen képviselő rendszer jön létre. Ebben az esetben csak másodlagos az, hogy mennyi szervezettel. Széttagolt szövetségek kora A helyi önállóság és öntevékenység kiteljesedésével egy időben — a múlt század végén és a század első évtizedeiben — Európa nyugati és északi felén jöttek létre az önkormányzati érdekszövetségek, amelyek voltaképpen az önkormányzatok társulási jogát jelentik. A kezdeti szerveződések világszerte széttagoltak voltak: külön hoztak létre szövetséget a városok (néhány országban várostípusonként), a falusi települések, a falusi körzetek, a megyék, az országrészek, a tájegységek. Az önállóság kezdeti időszaka ezért különösen a sajátos érdekeket állította előtérbe, félve mindenfajta országos szövetségtől, központi törekvéstől. A központi kormányok hamar felismerték, hogy a széttagoltság és a túlzottan parikuláris szervezeti megoldások előnyösek a kormányzat számára: a megosztott érdekképviseleteket egymással szemben kiját- szották. Jelenleg törvény biztosítja az érdekvédelmi szervezet jogát a véleménynyilvánításhoz, az állami szerveket pedig válaszadásra kötelezi. Azoknak a jogszabályoknak, állami döntéseknek a tervezetét, amelyek az önkormányzatokat érintik, a döntéshozónak az országos önkormányzati érdekképviseleti szervekhez el kell juttatni. Véleményükkel kapcsolatos, álláspontjáról . a jogalkotó köteles az érdekképviseleti szervet tájékoztatni. Az érdekképviselet kidolgozhat önkormányzatpolitikai irányokat, készíthet jogszabály- tervezeteket, gazdasági-ellátási elképzeléseket. Ezzel befolyásolhatja a parlamenti képviselőket. Programjait, céljait ismertetheti, és szervezhet rendezvényeket. Tanácsadás, szolgáltatás Az erős érdekképviseleti rendszer mögött széles önkormányzati mozgalom, valós érdekismeret áll. Ha az önkormányzatok közszolgáltatása szélesedik, fejlődik, akkor ez megköveteli az összefogást az olyan szervezetekkel, amelyek speciális szolgáltatásaikkal segítik a munkáját. A társulás az önszervezés révén tehermentesíti a központi kormányzatot és csökkenti az önkormányzatok kiszolgáltatottságát. Hozzájárul ugyanakkor a gazdaságosabb, korszerűbb megoldások kialakulásához is. Az önkormányzatokat érintő és érdeklő szolgáltatási tevékenység nagyon sokszínű. Két típusa az információ—tanácsadás és a szolgáltatói vállalkozás. Az önkormányzatoknak szükségük van olyan hazai és nemzetközi információkra, amelyekből a korszerű szakmai irányokat, a technikai megoldásokat megismerik. Ma csupán a lehetőségek megismeréséig jutottak el az önkormányzatok az érdekképviseleti rendszer kialakításában. Ezután következik az eredményes megoldások létrehozása és működtetése. Dr. Németh Jenő
