Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-05 / 30. szám

1991. február 5., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 ONKORMANYZATI Harckocsik „halála” A haderőcsökkentési megállapodások alapján fölöslegessé vált harckocsik teljes megsemmisítését végzik a Gödöllői Gépgyárban (MTI-fotó — Mónos Gábor felv.) Tabon se szén, se brikett (Folytatás az 1. oldalról) — A vásárlói igényeket egyál­talán nem tudjuk kielégíteni — mondta. — December eleje óta naponta több százan érdeklőd­■ tek, nemcsak tabiak, hanem a környező községek lakói, de még a szomszédos Tolna me­gyéből is, hogy van-e szén. Vá­laszunk a legtöbb esetben az, hogy nincs, nem érkezett... Pedig az első negyedévre 2200 tonna szenet és brikettet igé­nyeltünk. Igyekeztünk a vásár­lói igényeknek megfelelően összeállítani a rendelést: pécsi iszapból, komlói szenekből, ' oroszlányi borsóból, import fe­kete és barnaszénből kértünk, valamint mecseki, tatai és né­met brikettet. Januárra német brikettből még csak vissza­igénylésünk sem volt. A múlt hónapban az igényelt 730 tonna helyett 285 tonna érkezett Tabra. Tehát nagy a lemaradás... — A központot és a bányát is szinte naponta sürgetjük, de nem szállítanak. Egy kis vagon kazánszenet kaptunk az év első hónapjában, ám ez azonnal el­fogyott. Szombaton 110 tonna mecseki brikett érkezett, amit várhatóan már ma el is kapkod­nak. Ezen túl 20—30 mázsa iszapszenünk van, egyébként üres a telep. — Van-e elég tűzifájuk? — Igen, ebből megfelelő az ellátás. Van egységes és fűré­szelt tűzifánk. A Sefag szántódi erdészete rendszeresen szállít, és a környező termelőszövet­kezetekből is vásárolunk. Ke­mény tűzifából (cser, tölgy, akác) ki tudjuk elégíteni az igé­nyeket. — És az üzemek, intézmé­nyek igénye? — A helyi és környékbeli munkahelyek igényeit csak részben tudjuk kielégíteni. Itt a legnagyobb gondot a darasze­nek hiánya okozza. Igaz, ezt mindig az utolsó pillanatban szeretnék megvásárolni a cé­gek, de a bánya nem tudja szál­lítani a kért mennyiséget... —! Vesznek-e föl előjegy­zést? — Nem, de a kiszolgálás so­rán az idős emberek, nyugdíja­sok igényeit helyezzük előtér­be... A tüzép tabi telepe 20—25 ki­lométeres körzetben igyekszik ellátni a lakosságot, a vállalato­kat és intézményeket. Idei tüze­lőanyag-eladási terve csaknem 21 millió forint. Tudják-e ezt majd teljesíteni? A hetek óta tartó szénhiány ezt ugyancsak megkérdőjelezi. Tabnak és térségének szén­ellátása egyáltalán nem meg­nyugtató. Mivel azonban a telep előjegyzést nem vesz föl, ma­rad a napi személyes, illetve te­lefonon való érdeklődés, vala­mint a bosszankodás. A vevők és az eladók részéről egyaránt. Pedig nem ők tehetnek róla... Krutek József Miért drágul, ha nyereséges? Lakásprivatizáció svájci segítséggel (Folytatás az 1. oldalról) A múlt hét végén Budapesten tartotta első megbeszélését a svájci—magyar szakértői bi­zottság. Ebben Kaposvár me­gyei jogú város képviseletében Szita Károly alpolgármester vett részt. — Kaposvár lesz a helyszíne annak a felmérésnek, amely tu­dományosan is megalapozza a lakásprivatizációt — mondta az alpolgármester. *A svájci—ma­gyar vegyes szakértői bizott­ságnak négy svájci üzletember, a svájci nagykövet, az ÉGSZÍ és a kaposvári önkormányzat a tagja. Magyarországon először nálunk valósul meg az a munka- program, amelynek keretében kidolgozzák a legoptimálisabb, a bérlők érdekeit is messzeme­nően figyelembe vevő, de az önkormányzat érdekeit is szem előtt tartó lakásprivatizációs programot. A program szocioló­giái felméréssel kezdődik; fel­mérik a bérlők igényeit, az in­gatlanok értékét. A megbeszélésen tájékoztat­ta a svájci államszövetség nagykövetét a kialakult helyzet­ről. Elmondta, hogy a legna­gyobb gondot a vonatkozó jog­szabályok hiánya jelenti. A kor­mány még nem terjesztette a parlament elé a lakásprivatizá­cióhoz elengedhetetlenül szük­séges törvényeket. Ugyanak­kor a bérlők sürgetik az önkor­mányzatot, hogy döntsön: elad­ja-e vagy sem a lakásokat. — Elmondtam azt is, hogy a mi véleményünk szerint az len­ne a legkézenfekvőbb megol­dás, ha a kormány teljes egé­szében kivonulna a lakás- és helyiséggazdálkodásból. Bízza az önkormányzatokra a megol­dást! De erre kevés a remény. Kaposváron szeretnénk privati­zálni a lakások egy részét, a másik részét viszont bérlakás­ként meg kell tartanunk. — Mikorra készül el a tanul­mányterv? — Abban állapodtunk meg, hogy a vegyes bizottság két hónapon belül Kaposváron ta­lálkozik. Ha a központi jogsza­bályok a tavaszig elkészülné­nek, az megkönnyítené a tanul­mányterv elkészítését. De szá­molunk azzal, hogy a mun­kaprogramot e jogszabályok nélkül is végrehajtjuk, s ezek el­fogadása után majd módosít-, juk. A tanulmányterv a helyi vi­szonyok feldolgozása után megfogalmazza a lakásprivati­záció elvi és gyakorlati felada­tait. Az ajánlásokkal remélhető­leg májusban megismerkedhet az önkormányzati testület is. A svájci szakértők Írországban már készítettek egy ilyen prog­ramot, s ezt követően építettek is többféle komfortfokozatú la­kást. — Ezt szeretnénk mi is elérni — mondta Szita Károly. — Reméljük, nemcsak álom marad. (Lengyel) • • Jön ERDEKSZOVETSEGEK a távközlési bank A Magyar Távközlési Vállalat hároméves programot dolgo­zott ki a nyomorúságos ma­gyarországi telefonhelyzet eny­hítésére. Az elképzelések sze­rint a csaknem 120 milliárd fo­rintos program befejezése után 600—800 ezerrel nőne a tele­fonvonalak száma. Az összeg egy része — 250 millió dollár— a Világbank és az Európai Új­jáépítési és Fejlesztési Bank jóvoltából már rendelkezésre áll. A hiányzó tőke megszerzé­séhez szóba sem jöhetnek köz­ponti források, ezért a Magyar Távközlési Vállalatnak saját erejére kell támaszkodnia. Ez­zel is összefügg, hogy önálló pénzintézet fölállítását határoz­ták el. Ennek tervéről dr. Krupa- nics Sándor általános' vezér­igazgató-helyettes beszélt. Van párja — Az európai gyakorlatban nem egyedi eset ez —, mond­ta. Franciaországban, Íror­szágban vagy Svédországban is működik a távközlési beruhá­zások finanszírozására alapí­tott pénzintézet. Ezek az intéz­mények megkönnyítik a hiány­zó összegek pénzpiaci úton tör­ténő összegyűjtését, és ez ná­lunk sem lesz másképp. Remé­nyeink szerint az idén már meg is kezdi működését a pénzinté­zet. — Hogyan fogadta a tervet a többi kereskedelmi bank? — Megértéssel, hiszen lakos­sági szolgáltatást nem nyúj­tunk, főleg egy olyan ágazat hosszú lejáratú hitelezésével foglalkozunk majd, amire a ke­reskedelmi bankoknak nincs forrásuk. Bár a távközlés ma a világ egyik legjövedelmezőbb ágazata, a mai viszonyok között a hazai bankok nem engedhet­nek meg maguknak hosszú távú tőkekihelyezést. Nálunk akár öt-hat éves nyereségha­lasztás sem lesz ritkaság. — A vállalatnak saját forrá­sain túl csaknem 250 millió dol­lár áll rendelkezésére. De ho­gyan teremthető elő a hiányzó százmilliárdforint? — Tárgyalunk az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank­kal további összegekről, s szó­ba került egy esetlegesen kül­földi kötvénykibocsátás is. 1992-ben privatizálják a Táv­közlési Vállalatot, amitől szin­tén jelentős tőkebevonást re­mélünk. Nem lebecsülendők saját forrásaink sem: 1990-es nyereségünk körülbelül hétmil- liárd forint. Két tanulmány is készült az új pénzintézet felállí­tására. Külföldi és magyar part­nercégek részvételét is elkép­zelhetőnek tartjuk. Külföldön is létrehoztunk egy fiókot; segít­ségével közvetlenül kapcsolód­hatunk a nyugati pénzpiacok­hoz. A gyufa drága? —Ilyen nyereség mellett köz­gazdaságilag mivel indokolható a beszélgetési tarifa emelése? — Az idén harmincmilliárdot kell beruházásra fordítanunk, aminek forrását elő kell terem­teni, ha tartani akarjuk a távköz­lési fejlesztési program ütemét. Azt csak zárójelben említem, hogy három perc beszélgetés díja egy doboz gyufa árával volt egyenlő. — Visszatérve eredeti té­mánkhoz: az új pénzintézet fel­állításának nemcsak anyagi, hanem személyi feltételei is vannak. — Lassan egy éve van a vál­lalat bank- és hitelpolitikai osz­tálya, ahol munkatársaink ké­szülnek a feladatra. Nem kell mamutszervezetre gondolni. Például az Írország működő hasonló rendeltetésű pénzinté­zetnek 15 alkalmazottja van. A szervezeti fölépítés a lehető legegyszerűbb lesz. Ezredfordulós álmok —Mi lesz az intézet sorsa, ha egyszer végre túlkínálat lesz telefonból? — Ismét külföldi példát kell felhoznom. Svédországban jószerével százszázalékos a telefonellátottság, s a távköz­lést finanszírozó bank mégis remekül működik. Mert a táv­közlés nemcsak telefon. Belép családonként a második készü­lék, a telefax vagy a hálózatba kapcsolt számítógép. —És ez a komplexitás nálunk mikor valósulhat meg ? — A program szerint az ez­redfordulóig. Harangozó András A helyi önkormányzatokról szóló törvény lehetővé teszi, hogy bármelyik létrehozzon érdekeinek képviseletére terü­leti vagy országos szervezetet vagy ilyenhez csatlakozzon. Az önkormányzati érdekképvise­lethez való csatlakozás kizáró­lag képviselő-testület hatáskö­re. Döntését minősített'több­séggel hozza. Az érdekszövet­ség legfontosabb funkciói: az érdekképviselet, az érdekvéde­lem, az információ és a szolgál­tatás. Magyar vargabetű Az önkormányzatiság meg­erősödésével viszont érezték kiszolgáltatottságukat az ér­dekszövetségek is, ezért önál­lóságukat megtartva közös ér­dekegyeztető tanácsokat és bizottságokat hoztak létre. Megkezdődött hát a központi kormánnyal valós partnerként fellépő erős és szervezett szö­vetségek kialakulása is. Svéd­országban a városi és községi szövetségek egyesültek, meg­tartva belső tagozati funkciói­kat. Franciaországban, Norvé­giában, Kanadában, Angliában a különböző érdekszövetségek közös szolgáltató-, információt biztosító szervezeteket hoztak létre. A helyi önkormányzati érdekszövetségbe beléptek a megyei önkormányzatok. Hazánkban a polgári demok­ráciákhoz hasonlóan ugyan­csak létrejöttek az érdekszövet­ségek. Működésük és hatásuk azonban ellentmondásos volt,' mert nem képviseltek igazi ér­dekhordozó erőt a központi ha­talommal szemben. A tanács- rendszer 1950-ben jött létre. Ezzel az érdekhordozó szerve­zetek végképp megszűntek. Ezen az önkormányzatiság bi­zonyos elemeit tartalmazó 1971. évi változások sem segí­tettek. Az igazi változás megindulá­sát az 1989-es év és napjaink szerveződései jelentik. A kér­dés az, hogy elölről kezdünk-e mindent, vagy okulva a ma működő külföldi szövetségek tapasztalataiból színvonalas, a legfőbb érdekeket kifejező és azokat eredményesen képvise­lő rendszer jön létre. Ebben az esetben csak másodlagos az, hogy mennyi szervezettel. Széttagolt szövetségek kora A helyi önállóság és öntevé­kenység kiteljesedésével egy időben — a múlt század végén és a század első évtizedeiben — Európa nyugati és északi fe­lén jöttek létre az önkormányza­ti érdekszövetségek, amelyek voltaképpen az önkormányza­tok társulási jogát jelentik. A kezdeti szerveződések világ­szerte széttagoltak voltak: kü­lön hoztak létre szövetséget a városok (néhány országban vá­rostípusonként), a falusi telepü­lések, a falusi körzetek, a me­gyék, az országrészek, a táj­egységek. Az önállóság kezdeti időszaka ezért különösen a sa­játos érdekeket állította előtér­be, félve mindenfajta országos szövetségtől, központi törek­véstől. A központi kormányok hamar felismerték, hogy a széttagolt­ság és a túlzottan parikuláris szervezeti megoldások előnyö­sek a kormányzat számára: a megosztott érdekképviselete­ket egymással szemben kiját- szották. Jelenleg törvény biztosítja az érdekvédelmi szervezet jogát a véleménynyilvánításhoz, az ál­lami szerveket pedig válasz­adásra kötelezi. Azoknak a jogszabályoknak, állami döntéseknek a terveze­tét, amelyek az önkormányza­tokat érintik, a döntéshozónak az országos önkormányzati érdekképviseleti szervekhez el kell juttatni. Véleményükkel kapcsolatos, álláspontjáról . a jogalkotó köteles az érdekkép­viseleti szervet tájékoztatni. Az érdekképviselet kidolgoz­hat önkormányzatpolitikai irá­nyokat, készíthet jogszabály- tervezeteket, gazdasági-ellátá­si elképzeléseket. Ezzel befo­lyásolhatja a parlamenti képvi­selőket. Programjait, céljait is­mertetheti, és szervezhet ren­dezvényeket. Tanácsadás, szolgáltatás Az erős érdekképviseleti rendszer mögött széles önkor­mányzati mozgalom, valós ér­dekismeret áll. Ha az önkormányzatok köz­szolgáltatása szélesedik, fejlő­dik, akkor ez megköveteli az összefogást az olyan szerveze­tekkel, amelyek speciális szol­gáltatásaikkal segítik a munká­ját. A társulás az önszervezés révén tehermentesíti a központi kormányzatot és csökkenti az önkormányzatok kiszolgálta­tottságát. Hozzájárul ugyanak­kor a gazdaságosabb, korsze­rűbb megoldások kialakulásá­hoz is. Az önkormányzatokat érintő és érdeklő szolgáltatási tevé­kenység nagyon sokszínű. Két típusa az információ—tanács­adás és a szolgáltatói vállalko­zás. Az önkormányzatoknak szükségük van olyan hazai és nemzetközi információkra, amelyekből a korszerű szakmai irányokat, a technikai megoldá­sokat megismerik. Ma csupán a lehetőségek megismeréséig jutottak el az önkormányzatok az érdekkép­viseleti rendszer kialakításá­ban. Ezután következik az eredményes megoldások létre­hozása és működtetése. Dr. Németh Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom