Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-27 / 49. szám
1991. február 27., szerda SOMOGYI HÍRLAP 5 AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN Klasszicizmustól a biedermeierig A klasszicizmus a 18. század közepétől a 19. század harmadik negyedéig virágzó európai stíluskorszak. Magyarországon a 18. század végétől a 19. század közepéig van jelen. Születésekor a klasszicizmus tiltakozást jelentett a barokk mozgalmassága ellen. Egyben a felvilágosodás antikvitás-kultuszhoz csatlakozva az ókori művészet formáiban találta meg a legfőbb kifejezési formákat. A biedermeier olyan átmeneti stílus, amely a klasszicizmust és az empire-t váltja fel, amely stílus különösen az iparművészeiben jelentős. A biedermeier bútort célszerű szerkezet, anyagszerűség, műgond jellemzi. E stílusok megannyi jellegzetessége műtárgyakon követhető soron az Iparművszeti Mú- zuem új kiállításán, amely a Klasszicizmustól a biedermeierig címet viseli. A múzum nagylélegzetű, stíluskorszakokat bemutató sorozatában immár a harmadik nagyszabású rendezvény ez, amely a Reneszánsz és mánierizmus, valamint a Barokk és rokokó című kiállításokat követi sorrendben. S az előzőkhöz hasonlóan ez a kiállítás is hosszú ideig — egy évig — látogatható. Időrendben az 1770-es évektől 1840-ig készült műtárgyakkal találkozhatnak a látogatók a múzeumban. Elsősorban francia és angol bútorokkal, ötvösművekkel, üveg-, kerámia-, porcelán- és textilművészeti tárgyakkal, meg apró használati és viseleti darabokkal — legyezőkkel, miniatűrökkel, ékszerekkel. Az európai klasszicizmus és biedermier reprezentatív bemutatásától nem marad el a stíluskorszak hazai bemutatása. Kiállították az első magyar „bútorgyárnok”, Vogel Sebestyén Antal munkáit. A Vogel műhelyben angol és francia tervek alapján dolgoztak. 1816- ban már 130 alkalmazottat foglalkoztattak. S ekkor már Pesten elárusítóhelyet is nyitottak, ahol saját munkáikon kívül bécsi árut is kínáltak. A Vogel gyár olyan elismertségre tett szert, hogy megbízták a pesti új színház, a debreceni református nagytemplom, a pesti Nemzeti Kaszinó és a Vigadó bútorzatának elkészítésevei. A klasszicizmuson nevelkedett a Steindl Ferenc asztalos vált híressé biedermeier bútoraival. A 19. század közepén már neobarokk berendezéseket készített. E korszakot jegyzi a mindmáig legnagyobb magyar ötvösművész, Szentpéteri József is, akinek 250 ezüst- és bronztárgya maradt fenn, köztük figurális domborművek. A reformkorban, 1840-ben indult meg a munka az első magyar porcelángyárban He- renden. Fischer Mór gyárában a konzervatív és rokokó igézetében sajátos formavilágot alakítottak kis, amellyel nemzetközi rangot vívtak ki maguknak. Az Iparművészeti Múzeum gazdag gyűjteményéből a kiállítás kapcsán számos műtárgyat most láthat először a közönség. Kádár Márta Szentpéteri József: Kávéskészlet (1823) Herendi teáskanna (1843) Érdekességek innen-onnan Kurzus az Agykontroll után Ezek még csodák... A belső energiák dimenziói Tar Józsefné állítja: mindannyian képesek vagyunk ki- sebb-nagyobb csodákra. Életútja nem épp átlagos. Teljes pigmenthiánnyal született, s meg kellett volna barátkoznia azzal a szörnyű ténnyel, hogy húszéves korára elveszíti sze- mevilágát. Érettségi után a legnevesebb orvosokhoz fordult segítségért, ám meggyógyítani sehol nem tudták. Végül talált valakit, akinek a segítségével sikerült megállítani szemének gyors ütemű romlását. Igaz, távolra semmit sem látott, de az a tény, hogy esélye van — új erőt adott neki. Mára szemüveggel kielégítően lát és ez az orvostudomány mai hivatalos állása szerint szinte hihetetlen. Azt, hogy a gyógyulás hogyan történt, sokáig maga sem tudta.. Körülbelül egy éve találkozott Silva tanításával az Agykontrollal. Ennek egyik alapgondolata, hogy a képzelőerő segítségével átléphetjük a feltételezett határokat. Miután elolvasta a népszerű könyvet, Budapesten részt vett egy kurzuson: három nap alatt több száz társával együtt tanulta az ön- és mások gyógyítását. Ma már minden nehézség nélkül használja belső energiáját mások testi és lelki problémáinak megoldására. Egyik nagy vágya az, hogy továbbadhassa azt, amit megtanult, hogy nyilvánosan taníthasson. Mert azt tartja, hogy mindenki rendelkezik a már említett energiával, csak meg kell tanulni használni azt. Tar Józsefné megtanulta — több társával együtt — a jövőbe látást is, és nem okoz számára nehézséget a kanálgörbítés sem. A kaposvári asszony gyógy- masszőr: sokan vannak, akiknek rendbe hozta ízületeit, „gyógyíthatatlan” betegségük pedig javulásnak indult. Volt, akit leszoktatott a dohányzásról, mások szorgalmát „tette rendbe” és segítette őket a könnyebb tanulásban. Állítja, hogy aki kapcsolatba kerül ezzel az energiával, másként vélekedik az életéről, jövőjéről. Szerinte ez a mechanizmus nem más, mint az álom: ha elképzelünk valamit és tudunk lazítani, akkor teljesül is. Papp László Az Akadémiai Könyvtár alapjait 1826 márciusában Teleki József adománya vetette meg: a tudós társaság számára felajánlotta a család 30 ezer kötetes könyvtárát. Az alapítólevél arról is intézkedett, hogy a könyvek nemcsak az Akadémia, de a „haza összes polgárainak" is használatára szolgáljanak. A könyvtár 1844. december 23-i ünnepélyes megnyitásának szép emléke Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban című verse. Az intézmény akkori állományát 50 ezer kötetre becsülték. Napjainkban a 600 ezer könyv mellett 20 ezer kézirat és 1100 ősnyomtatvány található, orientalisztikai gyűjteménye pedig európai hírű. * * * Lengyelország és Svédország között 1654-ben az adott okot a háborúra, hogy egy lengyel nemes, aki bűncselekményt követett el, Svédországba menekült. János Kázmér lengyel király levélben kérte Károly Gusztáv svéd királytól a bűnös kiadatását. A svéd király azonban észrevette, hogy címeinek a felsorolásából két titulus, rang kimaradt. így hát megsértődött, és hadat üzent a lengyeleknek. A háború csak 1660-ban ért véget. * * * Szórványos, szétszórt lakosságú helyeken vásár vagy búcsú alkalmával a régebbi időkben a környék népei nemcsak azért jöttek össze, hogy termékeiket, áruikat kicseréljék, újakat vegyenek, hanem azért is, hogy eladósorba került lányaikat bemutassák, férjhezmene- telüket elősegítsék. A Bács- Bodrog megyei Zomborban minden év október második vasárnapján tartottak leányvásárt. A fiatalok egy kijelölt helyen, nagy kört alkotva táncoltak. A házasulandó legények szülei a kör közepén állva, fiúk részére kiszemeltek egy táncoló lányt, majd bankóval, ezüstpénzzel teli almát nyújtottak át neki. Ha a lány az almát elfogadta, rövidesen megtartották a kézfogót is. Az Orvosok Világszövetsége 1947-ben jött létre, központja Genf közelében, a franciaországi Ferney-Voltaire-ben működik. Mostanáig 46 ország független —a kormányoktól is független, és qsak egyetemi diplomás orvosokat tömörítő — orvosi kamaráit, szervezeteit tömöríti. Napjainkban mintegy 2,5 millió tagja van a szövetséghez tartozó orvosi kamaráknak, ebből 1 millió Európában, 600 ezer pedig az Egyesült Államokban dolgozik. A világ diplomás orvosainak a számát mintegy 6 millióra becsülik. TV-NÉZÖ Talajmenti kameraállásból Képletesen sem árbockosárba felülemelkedve, hanem nagyon is „talajmenti” nézőpontra helyezkedve fedezik fel mostanában a földet a kamerák. Gondoljunk akár a hétfői parlamenti közvetítésre, vagy akár az 1 -es műsorban látott vásárhelyi vitára. Érvek, esélyek, remények felizzó hangulatában kerül a viták fókuszába a föld, s azok, akiknek ideghártyáján dobolja a közelgő munkák parancsát az idő — sürgetik a döntést, mert küszöbön a tavasz. Ebbe a sorba illett, sőt nagyon is jól illett a pécsi körzeti tv műsora ugyancsak hétfőn este a 2. programban, amely Dél-Somogyot idézte. Kanizsa—Csurgó vonzáskörzetében tájékozódott a kamera, s külön örömmel írom, hogy: tájékozódott. Nem különböző koncepciókhoz gyűjtött reagálásokat, alátámasztó vagy cáfoló véleményeket, hanem képileg is türelmesen, sőt esztétikusán, „riportilag” pedig okos kíváncsisággal fedezte fel, hogy mit gondolnak a földről Iharosbe- rényben, Berzencén vagy Csurgón azok, akik megművelik. Vagy megművelnék úgy, hogy tulajdonukba visz- szakapják. Az országos viták iránya mentén természetesen itt is osztódtak a nézetek, de néhány dolog igencsak markánsan kiderült Jósfay György szerkesztő-rendező és munkatársai türelmesen feltáró kamerája, s mikrofonja nyomán. Az, hogy helyben a termelőszándék egymásra talál, az egyéni-családi vállalkozás és a szövetkezés új útjai-módjai közelíthetnek, a jó helyi adottságok pedig nem másodlagos kísérőjelenségek (pl. a jugoszláv piac). Végezetül a türelmes kamera a jelen dilemmáiból — kiútként? — ellátogatott Csurgó középfokú agrárképző intézetébe, ahol immár a paraszti gazdálkodás „sok- szólamúságára” készülnek a fiatalok — érettségi birtokában. Ez a jövőidejűség adott a kárvallottság és a kárpótlás kínzóan kemény kérdései közepette egy olyan dimenziót, amelyben a gazdaasz- szonyszerepre készülő fiatal lány vállalkozó kedve, a gazdaszerepre készülő fiatalember géppel-lóval bánni tudó szakértelme jelenti a holnapi garanciát. A dél-somogyi tájékozódás is—igényes riportban— a földet fedezte fel tehát; Iha- rosberényben és Berzencén is túlmutató tanulsággal. T. T. A megyei gyógyszertári központ példázata Mecénás medicina Gazdacsere a Vikárnál — A Somogy is számíthat segítségre Napjainkban egyre több amatőr művészeti együttes küszködik a fennmaradással. A megyeszékhely két nívós csoportjának, a Zákányi Zsolt vezette Vikár Béla Vegyes Karnak, valamint a Mosóczi István nevével fémjelzett Somogy Táncegyüttesnek sem újkeletűek fenntartási gondjaik. A létért folyó küzdelemre többen felfigyeltek ugyan, ám az első karnyújtás csak most történhetett meg. A Somogy Megyei Gyógyszertári Központ ugyanis mindkét, együttesen segíteni kíván. Olyannyira, hogy a Vikár kórusnak ezentúl a gyógyszertári központ lesz a fenntartója. Legalábbis ebben az esztendőben. Kollárovics Vendeltől, a gyógyszertári központ főkönyvelőjétől tudom, örömmel vállalták a Vikár menedzselését; természetesen más városi és megyei támogatással párhuzamosan. A Kiszöv-székházban lévő relikviák a Kilián György Városi Művelődési Központba kerülnek majd állandó kiállításra. Az még nem dőlt el, hogy a kórus teljesen önállóan, avagy a központban elkülönített számla alapján működik-e a jövőben, ám annyi már bizonyos: a vállalat menedzseli a világhírű vegyes kart. A Somogy Táncegyüttes — ha szerényebb mértékben is — szintén részesül a múlt év nyereségéből jótékony célra fordítható összegből. Amikor arról faggattam a főkönyvelőt, miért fontos számukra e két együttes felkarolása, elmondta: azért, mert semmiképpen sem akarják veszni hagyni e két nagy múltú társaságot, s hisznek abban is, hogy egy-egy külföldi kulturális kapcsolat révén gazdasági együttműködés is kialakul majd. A gyógyszertári központ mecénásszerepre vállalkozott, ami mindenképpen példaértékű. Vajon lesznek-e követői? (Lőrincz) MERRE TOVÁBB? A szakközépiskolákat ostromolják a diákok Ezekben a napokban összegezik a továbbtanulásra jelentkezés tapasztalatait az általános iskolák pedagógusai. Fellegi Bálint, a nagyatádi 1. számú általános iskola igazgatója mondja: — Az idén 93-an végeznek iskolánkban, s közülük csupán egy fiú nem jelentkezett továbbtanulásra, ő munkába áll és ezzel együtt tanulja a szakmát. Gimnáziumba 22-en, szakközépiskolákba 32-en, szakmunkásképzőkbe pedig 28-an jelentkeztek. A továbbtanulni szándékozók zöme Nagyatádon szeretné folytatni tanulmányait, de szép számmal vannak akik — mivel a választott iskolatípusból nincs a városban — másutt tanulnak majd. Az elkövetkezendő napokban kerül sor a felvételi vizsgákra illetve elbeszélgetésekre és azok tapasztalatai alapján döntenek a középfokú intézmények a felvételekről. Valamennyi tanuló két iskolatípust jelölt meg a jelentkezési lapján, s ha az elsőre nem sikerül bejutnia, akkor reménykedhet abban, hogy a második helyre felveszik. Tavaly valamennyi jelentkezőt felvették a középfokú iskolákba, ahonnan a napokban érkeznek a visszajelzések a tanulók első félévi szerepléséről. D. S.
