Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-26 / 48. szám

1991. február 26., kedd SOMOGYI HÍRLAP 5 Zenetanárok a pódiumon Szép hagyománya és népes közönsége van már évtizedek óta a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola tanári hangverse­nyeinek. Tanár és diák számára egyaránt különleges élmény. Ezekről a koncertekről beszél­gettünk a testület néhány képvi­selőjével. — Éppen most érkeztünk meg egy teltházas siófoki fellé­pésről a Kaposvári Szimfoniku­sokkal — mondja Csupor Lász­ló fuvolatanár, igazgató-helyet­tes. — Mozart-művekből ösz- szeállított hangversenyt ad­tunk, a muzsikálás mellett a kö­zönséget is bevontuk egy zenei kérdés-felelet játékba. — A tanításban is nagy hasz­nát vesszük annak, ha a diák­jaink előtt a pódiumon is meg­mérettetünk — kapcsolódik a beszélgetésbe Papp Tibor he­gedűtanár. — Könnyebb így a gyerekekkel kontaktust terem­teni és gyakorló muzsikusként a pedagógiai problémákat is se­gíti megoldani egy-egy közös pódiummuzsikálás. Antalfai Ottó a fiatal zongoris­ta-tanár generációt képviseli. — Számomra olyan egy kon­certfellépés, mint amikor az ember levegőt vesz — mondja. — Kondícióban tart, a gyere­keknek ugyancsak elengedhe­tetlen az „élő” zene hallgatása. Mindemellett hiánypótló is ab­ban az értelemben, hogy a ze­netanároknak nincs sok lehető­ségük a bemutatkozásra. Bogáthy József a rézfúvósok oktatójának az adja a legna­gyobb élményt, hogy az együtt csak igen ritkán megszólaló hangszerekkel mutatkozhatnak be. A kürt, a hegedű, a zongora hármasa kivételes kamaramu­zsikálásra ad lehetőséget és egyúttal jó alkalom a módszer­tani feladatok megoldására is — állítja. A pályakezdő fiatalok első megmérettetésére hozta létre a Madách Könyvkiadó a Főnix fü­zeteket, amelynek az elmúlt években több mint húsz kötete látott napvilágot. Ez a sorozat olcsó, papírkötésű, könnyen kezelhető kiadványokkal gya­rapította a szlovákiai magyar könyvtermést. Telitalálat a cím, a főnix a halhatatlanság és a megújuló élet jelképe az egyip­tomi és a görög-római mitoló­giában. Az ötszáz évente ön­magát elégető és hamvaiból azonnal újjáéledő madár akár a nemzetiségi lét egészét, el- pusztíthatatlanságát is szimbo­lizálja. Iródiások... A sorozat legfrissebb darabja a nyolcvanas évek szlovákiai író-költő nemzedékét mutatják be. Az iródiásokaX, akik 1986- ban a Próbaút antológiában mutatkoztak be, s akik kezdet­ben a közös gondolkodás igé­nyével léptek föl, s nemzedéki jegyeket mutattak. A látásmód egyezésén túl azonban — az önálló köteleket lapozgatva — úgy tűnik, a nemzedék szó rájuk sem használható a szó eredeti értelmében, a Próbaút csupán keret volt, az iródiások (a szó kezdő Írogatok negyedéven­kénti érsekújvári találkozóját je­lölte az évtized derekán) önálló útra léptek, s az elkülönülés, a másság igénye munkál a köte­tekben. Közös vonásnak talán az iro­nikus látásmód mondható, s hogy a modern stílusirányzatok csupán színezik az alkotáso­kat. S hogy mindegyikük alapél­ménye az elbizonytalanodás, a hiány. S hogy létezésüket nem képesek a maga teljességében Csupor László, mint az iskola egyik legrégibb tanára markán­san foglalja össze ezeknek a bemutatkozásoknak a jelentő­ségét: — A hangszereinkkel igazá­ból csak akkor tudunk foglal­kozni, ha van egy célunk. Ezek a koncertek pedig évi két-há- rom bemutatkozást tesznek lehetővé. Tanártársainkkal rég­óta dédelgetjük művészi ambí­cióinkat, még akkor is, ha az élvonalba nem nagyon jutunk el. Nem utolsó sorban pedig azért is szeretjük ezeket a fellé­péseket, mert hisszük, hogy ily módon tanáraikat kedvelő, ze­neszerető közönséget nevelhe­tünk. A fiatalabb zongorista gene­ráció képviselője, Miniska Mó­nika. Egy éve oktat Kaposvá­ron. Feltűnt neki, hogy kollégái mekkora hangsúlyt fektetnek a művészi ambíciók kiteljesítésé­re. — Úgy vélem, hogy ezeknek a hangversenyeknek van egy sajátos, bensőséges hangula­ta, amely mindenképpen él­ményt jelent. Az sem kis dolog, hogy a pedagógus itt vállalja a diákjai előtti megmérettetést is — mondja. Sasvári Attiiáné klarinéttanár az együttes muzsikálás ke­mény, de az alkalmazkodást és egymás megismerését is előse­gítő munkáját tartja figyelemre méltónak. Nagy Dénes gitáros állította, hogy a tanárok közt meglevő generációs problémák kezelé­sére is kitűnően alkalmas egy- egy fellépés. Az utolsó kérdésem azonban torzó maradt. Mindössze addig jutottam, hogy „és mennyit?” Mert a „labdát” röptében „le­ütötte” a zongora ifjú bűvölője Antalfai Ottó. versbe fogni, s hogy fanyar, rövid ópuszaik az élet ugyan­azon szerétét próbálják leírni. S hogy verseik képeikben tökéle­tesek, nem egészükben. Van, aki — mint Ravasz József— a látomásos, én-költészet felé tá­jékozódik, s megpróbálja kettős elszigeteltségét (cigány szár­mazású szlovákiai magyar) erénnyé párolni. S van — mint Juhász R. József— a kassáki szabadverset újraforgalmazni, folytatni. Vagy mint Farnbauer Gábor a filozófiai, a formák elté­rése irányába tájékozódni. A nemzedék majd mindegyik tag­ja mintha egyszerre látná foly- tathatatlannak és kikerülhetet- lennek az előző irányzatokat. Ezen vívódásoknak lenyomatai a könyvek. Ami viszont majd mindegyiküknél érezhető; a ko­rábbi nemzedékekkel szemben érzékenyebbek a kisebbségi lét keszonbetegségére, s ezt átté­teleken keresztül meg is próbál­ják fogalmazni. Három verseskötet A nemzedék három költőjé­nek majd egyidőben látott nap­világot verseskönyve. Hizsnyai Zoltánnak Tolatás című könyve már második kötete, s ez nem a sorozat darabja. Ő nemzedéke legérettebb tagjaként már 1987-ben megjelenhetett a Főnix füzetekben. A Rondó a helyzetfelmérő, sorsával szem­benéző költő portréját villantot­ta föl, aki kudarcokat, vágyakat verselt meg, ironikusan látta a világot, de akinek iróniája mö­gött mindig érződött egy kis ér­zelgősség is. A Tolatás medita­tiv kötet, a fejlődés vitathatatlan jeleivel. Olyan könyv, amelyik­nek versei egymást erősítik, s amely egy gondolkodó, ‘a léte­Antalfai Ottó: ....olyan ez, mint a mikor az ember levegőt vesz..." Bogáthy József: ....kivételes k amaramuzsikálásra ad lehető­séget...” * — Semmit!—vágta ki szapo­rán a választ. — Azaz semmit sem kapnak azért a tanárok, hogy hetekig készülődnek, gya­korolnak, majd koncerteznek zés alapkérdéseivel szembe­néző költő arcát rajzolja meg. S amelyiknek nyelve a szürke hétköznapokból táplálkozik. Hizsnyai új könyvéből már hiányzik a groteszk, nem töre­dékekből próbál egészet létre­hozni. M. Csepész Szilvia első könyve a Főnix füzetek 21. dar­abjaként jelent meg. Lecsupa­szított, érzelmességtől mentes lírája „harmónia és számbavé­tel”. Töredékei, ötlet-versei, groteszkjei nem emelik ki őt a Próbaút költői közül, de önálló megjelentetésük mégis fontos; a könyv a huszonéves költő le­hetősége, hogy pontosítsa léte­zését. „A küszöbig eljutottam. Minden megtörténhet” — írja a Történések küszöbén f ü Iszöve- gében. Kisebbségi sors Ravasz József kiforrottabb költő, de volt is ideje érlelni ver­seit, meglepően későn, 41 éves korában jutott el az önálló kötet­hez. Hangja szubjektív, az egyes darabok megélt élmé­nyekből táplálkoznak, s úgy lát­juk, ő kötődik az iródiások közül legjobban a hagyományokhoz, bár ezt a tipográfia ellenpontoz­za. Hisz a költészet erejében, s úgy látja, a vers képes teremtő erővé válni:, Jegyen egyre több madaram / mit a láztól kínzott ajkam teremt";,, tónak álmodom magam". Sorsa, a kétszeresen kisebbségi sors hitelesíti szo­rongásait, látomásait, álmait. Remélhetőleg az első kötet ins­piráló is, hisz aki tudja, hogy „a versben / mezítelen vagy / és egyedül...”, az sokat tud az al­kotás megszenvedett örömé­ről. Böröndi Lajos Papp Tibor: ,,..a pedagógiai prob­lémákat is segíti megoldani..." Csupor László: „...régóta dédel­getjük művészi ambícióinkat...” (Fotó: Gyertyás László) mások gyönyörűségére is. Ne­kik ugyanis ez a természetes. Ahogy mondták: életforma. Várnai Ágnes A szép magyar beszédért Megyei döntők Marcaliban és Kaposváron Huszonhatodszor mérik össze tudásukat a szép magyar beszéd nyelvi verseny résztve­vői. A Péchy Blanka által 1960- ban közzétett alapítvány lehe­tővé teszi, hogy a középiskolás diákok a pódiumon is bizonyít­sák: élő nyelvünk helyes és míves használata egyik legfon­tosabb tartozéka mindennap­jainknak. A gimnáziumok és szakkö­zépiskolák versenyzői március 5-én a Marcali Berzsenyi Dániel Gimnáziumban lépnek a közön­ség és a zsűri elé. Ez utóbbi vezetője Olasz Istvánná lesz. Zalánfiné dr. Pere Katalin szaktanácsadó irányításával rendezik meg a szakmunkás- képzők és szakiskolák tanulói­nak versenyét 7-én 9 órakor a kaposvári 503-as szakmunkás- képző intézet kollégiumában. A résztvevő 40—40 diák közül az első 2-2 helyezett mérheti össze tudását az orszá­gos döntőn, melyet 26-tól 28-ig rendeznek meg Győrött, a Kazinczy Ferenc Gimnázium­ban. Megszenvedett öröm Fiatal magyar költők Szlovákiában FILMJEGYZET HAVANA Egy igézőén szép férjes asszony, egy politikai üldözött (a férj) és egy nagyvonalú életművész, szabadidejében hazárdjátékos — ez a felállás Sindey Pollack tipikus szerelmi háromszöget feldolgozó filmjében. Mindezt belehelyezve a kubai forradalom izgalmas eseményeinek közegébe, nagyjából felvázoltnak tud­hatjuk a Havana című „cha-cha-cha-thriller” alapszituációját. Mindennek klasszikus feldolgozása, egyben legemlékezete­sebb sikere — más körülményekkel — a magyar származású amerikai filmrendező, Kertész Mihály Casablanca című alkotá­sa. Pollack állítja, hogy ha idejében eszébe jutott volna a Bo- gart—Bergman páros főszereplésével leforgatott produkció, esze ágában sem lett volna megcsinálni a Havanát. ,,Csak utóbb jöttem rá— mondta nevetve a rendező a nemré­giben megtartott Atrium Hyatt-i sajtókonferenciáján —, hogy ezen választásommal megpecsételődött a sorsom. ” Az ötvenkilenc éves, orosz nagypapától, lengyel nagymamá­tól származó, ám ízig-vérig amerikai Pollack színészként kezd­te, majd tanárként folytatta pályafutását a több tucat színitanoda egyikében. Aztán a televízióhoz került, ahol éveken át gyártotta a végeláthatatlan sorozatokat. 1965-ben forgatta első mozifilm­jét. Elemezve filmes karrierjét, kitűnik: Pollack korántsem tarto­zik a termékeny alkotók táborába. 65 és 86 között átlagosan egy-két évente forgat filmet, az Oscar-díjas Távol Amerikától után öt év kihagyással következett a Havana. A legutolsó alkotásával kapcsolatos érdekesség, hogy Ma­gyarországon előbb kerül a vászonra, mint Németországban vagy Franciaországban. Eddig csak az Egyesült Államokban és Angliában tartottak bemutatót. Otthon nem volt túl nagy siker — így a mester. A kedvező fogadtatást elősegítendő járt nemrégi­ben az európai kontinensen. A magyar újságírók kérdésére elmondta: nem annyira politikai krimit, mintsem szerelmi törté­netet akart forgatni. A Havanából mégis politikai film lett. Egy óvatoskodó politikai krimi, amely 1958 karácsonya és 1959 január elseje között ját­szódik. Ez utóbbi dátummal dől meg Fulgencio BatistayZaldivar diktatúrája, akit amerikai beavatkozással juttattak hatalomra az 50-es évek elején. Ennek tevékeny részese (a felkelők oldalán) a főszereplő házaspár, melyben a gazdag és tekintélyes férjet politikai cselszövéssel „kivonják a forgalomból”. Az asszony, Roberta Duran (Lena Ölin) nem hagyja veszni a forradalom esz­méit, és a harcok gócpontjába siet. Hazárdjátékosunk, Jack Weil (Robert Redford), aki néhány nappal ezelőtt „ismerkedett” meg Robertávat; aki e találkozásig csak a kártyának hitt— úgy­mond —, teketóriázás nélkül utána megy. Bravúrosan szug- gesztív része ez a filmnek egyben az öt igazán hiteles perc. A meggyőzés erejével hatva, a hölgyet ráveszi, dobja sutba ma­gasztos eszméit. Innét órákon át lehetne boncolgatni a bonyo­dalmak okait, legvilágosabban mégiscsak a történelemkönyvek beszélnek: a kubai forradalom győz. Ezzel kezdetét veszi a Castro nevével fémjelzett kommunizmus. Ezekről az időkről már más filmek beszélnek. Az alkotás kevés erényeinek egyike a szimpatikus tárgyila­gosságon túl, hogy a visszaadhatatlannak hitt trópusi hangulat tökéletesen „lejön” a vászonról. Mégha díszlet is. A filmbéli Havanát ugyanis Sant Domingóban építették fel. Hogy ez szem­fényvesztés? Nem. Ez film. Balassa Tamás NEM POLGÁRPUKKASZTÁS!(?) Tábor tizenötezerért Hol vannak már azok az idők, amikor pár száz forintért tíz szép napot tölthettünk a Bala­ton partján? Igen, régen tova- szálltak a hetvenes évek, ami­kor még 3-4 piros hasú bankót kérve a szülőktől az iskolák megszervezték diákjaik gond­talan nyaralását... Mára mind­ebből csak a nosztalgia maradt, hiszen az akkori hátulgombolós nebulókból lett szülők nemigen tudják biztosítani csemetéjük táboroztatását. Hogy miért? Csupán azért, mert megfizethe­tetlenek. Legalábbis azok a nyelvi táborok, amelyeket a Somogy Megyei Művelődési Központ a pécsi „dozsó-val” közösen hirdetett meg. Szalay Lillától, az SMK elő­adójától tudom, hogy a június 24-től július 6-ig tartó középis­kolai idegen nyelvi tábor „po­tom” 15 ezer forintba kerül. Az intézmény balatonfenyvesi to­vábbképző táborában angolt, németet vagy franciát választ­hatnak a diákok, akik haladó és középfokon naponta 7 órát szentelhetnek az intenzív nyelvtanulásnak. Fenyvesi Bé­la, a pécsi Doktor Sándor— Zsolnay Művelődési Központ igazgatóhelyettese faggatá­somra elmondta, hogy a tavalyi 350 forintos napi rezsi az idén duplájára emelkedett, és a szaktanárok bére, a szállítási költségek is tovább emelik a részvételi díjat. Azonban az óradíj személyenként így sem rúg 60 forintnál többre. Hogy e magas ár ellenére lesz-e jelentkező? A szervezők optimisták, ugyanis e közös szervezésű nyári tábor majd másfél évtizedes múltra tekint vissza. Somogy és Baranya megyén kívül a tolnai középis­kolásokat is várják ide. — Nem polgárpukkasztás ez a magas ár — jegyezte meg Fenyvesi Béla, hozzáfűzve: a táboron egy fillér haszon nem marad egyik művelődési intéz­mény tarsolyában sem. Csak ezért az összegért vállalkozhat­nak a tartalmas tábori élet megszervezésére. Vagy így, vagy sehogy! Az SMK az általános iskolá­sokra is gondolt. Nekikjúlius 8-a és 18-a között — szintén Bala- tonfenyvesen — 7-8 ezer forin­tért garantálnak teljes ellátást, valamint kezdő vagy haladó szinten intenzív francia, spa­nyol, angol vagy német nyelvű képzést. Úgy vélem, meg kell szokni, hogy gyerekeinkre (is) egyre több pénzt kell szánnunk. Hogy a fenti összegek „polgárpuk- kasztóak-e”, minden szülő el­döntheti. Én már így, hallomás­ból is kezdenek pukkadozni, pedig a fiam még alig múlt há­roméves. Lőrincz Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom