Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-26 / 48. szám
1991. február 26., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 ÉRDEKVÉDŐNK LEHETŐSÉGEI AZONOSÍTHATATLAN ÁRU ÉS ELTŰNT ELADÓ Gelencsér Sándor; Nem tudunk segíteni a kukkolókra panaszkodókon... Ha hétfő, akkor áremelés. Nem csoda hát, ha alaposan meggondoljuk mikor nyúlunk a pénztárcánkba és bosszankodunk, ha hiába adtuk ki a pénzt, mert két nap után festik az új ruha, az első használatkor elromlik a mosógép, éhesen kelünk föl a vendéglői asztaltól, és csapnivaló a fodrász munkája is. Akivel gyakran megesett már hasonló, tudja hová forduljon. Kaposváron a fogyasztói érdekvédelmi és árellenörzési iroda szekrényeiben tucatjával sorjáznak a levelek. Gelencsér Sándor irodavezető és beosztottai nem unatkoznak. Bár érdekes — mondja —, hogy az árliberalizáció után csökkentek a lakossági bejelentések. — Ahány bolt, annyiféle ár. Tudják ezt az emberek, s nem panaszkodnak. Inkább megkeresik azt, ahol a legolcsóbb. A szavatosság értéke Kényesebbek lettünk viszont a minőségre, s van néhány szabály, amit nem árt, ha minden vásárló ismer. A legfontosabb, hogy a szavatossági idő előtt megromlott élelmiszereket, hibás vegyi és illatszereket blokk nélkül is kötelesek a boltok kicserélni, mégpedig nemcsak ott, ahol az árut vettük, hanem minden olyan üzletben, ahol értékesítik ezt a terméket. Ha a város túlsó végén vásárolt kon- zervről otthon derül ki, hogy bár a dátum szerint még fél évig jó, de már ehetetlen, visszavihetjük a szomszéd üzletbe is, ha ott is kapható. Az iroda dolgozói nemrég fejeztek be egy élelmiszer-vizsgálatot, melynek eredményei megdöbbentőek. A vizsgált 32 üzlet és 2 vendéglátóhely közül 15 helyen kellett pénzbírságot kiszabni. A leggyakoribb szabálytalanság az, hogy minőségcsökkent, lejárt szavatosságú termékeket teljes áron forgalmaztak. 920 áruféleségből százharminckettő minőségmegőrzési ideje lejárt. Ez a több mint 14 százalékos arány minden korábbi adatot lefölöz. Probléma azonban mással is akadt. Előfordultak mérési pontatlanságok is, a legtöbbször természetesen a vásárló kárára. Ahol reklamálhatunk — A vevő ilyenkor csak helyben reklamálhat, a boltból kivitt árut utólag nem lehet azonosítani, a házi mérlegelés utáni panaszokkal nem tudunk foglalkozni — mondja Gelencsér Sándor. — Minden boltban lehetőséget kell viszont adni a vásárlónak, hogy ellenőrizhesse a mennyiséget. A panaszok többségét az üzletekben próbálják meg először elintézni az emberek, s ha ez sikertelen, akkor hozzánk fordulnak. A legtöbben írásban jelentkeznek, sajnos sokan név nélkül. Nem tudják, hogy a panasztörvény védi a panasztevőt, a bejelentőt kár nem érheti és irodánk sem zaklatja, csupán a vizsgálat eredményéről értesíti. Ha ezzel a panaszos nem ért egyet, akkor bírósághoz fordulhat, s a bíróság más szervet bízhat meg a bejelentés újbóli kivizsgálásával. A legtöbb panasz, mely a pereskedésig jut, a tartós fogyasztási cikkekkel kapcsolatos. A legtöbb probléma az elektromos háztartási gépek alkatrészellátásával van. A vállalkozások szabadsága nyomán gombamód szaporodtak a kereskedelmi egységek, amelyek egy része olyan gyorsan tönkre is megy, amilyen gyorsan létrejött, nemegyszer jogutód nélkül, így aztán a pórul járt vásárlónak nincs hol reklamálnia. — Ebben az esetben a gyártót próbáljuk megkeresni, de ez sokszor lehetetlen, hisz a termékek nagy része külföldről származik. Ilyenkor nincs mit tenni, bírósághoz kell fordulni. Amikor perre fordul... Gyakran lesz per a vége a márka- és védjegy-hamisítási ügyeknek. Farmerokat, hang- és képkazettákat ma már olyan magas technikai színvonalon hamisítanak, hogy felismerésük komoly szaktudást igényel. Nem is a vásárlók, inkább az eredeti terméket forgalmazók kérik a hamisítók leleplezését. Amit viszont egy laikus is észrevesz. Az első mosáskor színét veszti a ruha, két számmal kisebb lesz a nadrág, beázik a cipő. Ilyenkor blokk ellenében a vásárlás helyén kell panaszt tenni. Forduljanak viszont hozzánk azok, akiknek a szolgáltatásokkal van gondjuk. S hogy mi tartozik ide? Fodrásztól az órásig, minden. — Minden szolgáltatótevékenységre figyelünk, kivéve az erkölcsrendészethez tartozó ügyeket. így nem tudunk segíteni a masszázsszalonokra, a kukkolókra panaszkodókon. Mi csupán a szó hagyományos értelmében vett kereskedelmi tevékenységet tudjuk ezeken a helyeken is ellenőrizni, a többi nem a mi dolgunk. Széki Éva Ha már tönkre kell menni, akkor magunktól Lépésváltás Lengyeltótiban Talán a francia kapcsolat — Termék és márkanév kell Nem a fénykorát éli jelenleg a Kaposgép vállalat. Veszteség, igazgatóváltás jelzi a mélypontot, s ez nemcsak a központban, hanem a gyáregységek életében is komoly gondokat okoz. A talponmaradásra a vidéki telepek egyik lehetősége az önállósulás, s ezt a lépést először Lengyeltótiban tették meg. Hogyan zajlott, és mit várnak az első évtől, amikor mindenről saját hatáskörükben dönthetnek? Erre kerestük a választ a már Ferroflex Vállalat néven üzemelő telepen. A gyár sáros udvara tele van késztermékekkel, s a csarnokokban is minden gép dolgozik. — Ez már a változás jele? — Nem, ez még nem — mondta Llpusz András igazgató. — Szerencsére eddig sem volt olyan gondunk, hogy nem tudtunk munkát adni a dolgozóknak. Az udvar pedig... Amíg a fennmaradásunkért, a túlélésért kell küzdenünk, addig nem ez a legfontosabb. Gond pedig lesz bőven. Mert igaz, hogy az elszakadás gyorsan és nagyobb konfliktus nélkül zajlott le, ám ennek voltak anyagi vonzata is; ennek a következménye, hogy az új cég hitelekből kénytelen gazdálkodni. — November másodikén volt az első munkásgyűlés; ott ellenszavazat nélkül az önállóság mellett döntött a kollektíva. Ez három nap múlva már a vállalati tanács elé került, egy hónap múlva beleegyeztek, december 11 -én pedig már a minisztérium is megkapta a tervezetet, s egy hónap múlva megküldték a létesítő határozatot. Január végén megvolt a VT alakuló ülése, és azóta önállóan dolgozunk. Anyagi kérdésekben már nehezebb volt a megegyezés, mert a Kaposgép tavaly veszteséggel zárt; ez csökkentette a vagyonalapot, s hatására a saját vagyonból nem fedezhető állományunk értéke 20 millió forint lett.Ezt ki kellett fizetnünk, s a festőüzemünkre felvett tízmilliós beruházási hitelt is át kellett vállalnunk. Még egy negyedéves szerződés is köti a Ferroflexet a volt anyacéghez. Ez nyereséget nem hoz ugyan, ám a munkaellátottság miatt később biztos hiányozni fog. Mert önálló termék híján a vállalat kénytelen lesz kapacitását a piacra vinni és minden munkát elvállalni. — Úgy látom, a túléléshez egyelőre ez is elég lesz, de a cél mindenképpen a saját termék és márkanév. Vannak már konkrét szerződéseink, és jó néhány komoly nyugati cég is érdeklődik a kapacitásunk és technológiánk iránt. Ha bármelyikkel sikerül megállapodnunk, elégedettek lehetünk. Legré- ebbi kapcsolatunk a francia aucheux céggel; ők arra is hajlandóságot mutatnak, hogy betársulva vegyes vállalatot hozzunk létre. Be akarnak törni a keleti piacra, nekünk pénz és modern technológia kell, szóval az érdekek egyeznek. Már csak viszonylagos stabilitás kell részünkről; ez számukra alapfeltétel. Az igazgató optimista, de nála ez alapkövetelmény. S a dolgozók is bíznak sajat magukban. Fotó: Lang Róbert — Esély csak így van, hogy talpon maradjon a vállalat, meg arra is, hogy egy kicsit többet keressünk — mondta Pacskó László. — Erre már kaptak a dolgozók ígéretet, s ahogy arra is, hogy nem lesznek elbocsátások. Túli László művezető szerint erre nem is lesz szükség: — Munka van és lesz is, már jöttek olyan régi partnerek, akik önállósulásunk hallatára tértek vissza megrendeléseikkel. Tudja, én hiszek a túlélésben. Ezért is szavaztam a válásra, mert már úgy voltunk vele: ha tönkre kell menni, akkor legalább önállóan csináljuk. Varga Ottó Lakástörlesztésre nem, csak -szerzésre Elveszített adókedvezmények —> Mindenki keresztje Ahogy közeledik március 20-a, az adóbevallások határideje, egyre több hiányosságot, félreértést fedeznek fel az ellenőrző hivatal szakemberei. Két gyakori problémára hívta fel a figyelmet dr. Takács Antal a Somogy Megyei Adófelügyelőség vezetője. — A hozzánk fordulók kérdéseiből úgy érezzük, hogy az emberek általában nincsenek tisztában a lakáscélú megtakarítások felhasználásának lehetőségeivel. Nagyon sokan ezt az összeget az OTP-nél fennálló hiteltartozásukra fizették be kihasználva a lehetséges fizetési kedvezményeket. Ugyanakkor ezzel a lépéssel csapdába is estek. A lakáscélú megtakarítást csak lakás vásárlásra, építésre és bővítésre lehet felhasználni úgy, hogy annak betéti kamata adómentes maradjon. Ez a megtakarítás hiteltörlesztésére nem alkalmas. Aki ebből fizette ki az OTP tartozását az elveszítette a betéti kamat adó- mentességét, az igénybe vett adókedvezményt vissza kell fizetnie és ha 90 napon belül nem igazolta az APEH-nek, hogy a lakáscélú megtakarítást felhasználta, még késedelmi pótlékkal is sújtják, ami éves szinten 44 százalékos kamatot jelent. Az OTP-nek adatszolgáltatási kötelezettsége van az APEH felé, így minden esetben megküldik, hogy ki és mikor vette ki ezt az összeget. A 90 napos visszaigazolási kötelezettségre az OTP-nél elhelyezett szórólapokkal próbáltuk felhívni a figyelmet. Már most érdemes beszélni az általános forgalmi adó visz- szatérítéséről is. Mint tudjuk magánerős lakásépítésnél 1988 óta bővítés és felújítás esetében, a számlák alapján az áfát vissza lehetett téríteni. Az idén annyiban változott a helyzet, hogy a számlán a 25 százalékos áfa alá eső termékeknél a bolt nem köteles feltüntetni a KSH általi besorolást, az Ipari Termékjegyzék számot röviden IT-számot. Januártól ezt külön kell kérniük a vásárlóknak, enélkül nem tudjuk az áfát visz- szatéríteni. — Miért volt szükség ennek a megszüntetésére, ha ez a visz- szatérítésnél elengedhetetlen? — Mert csak a lakásépítésekre vásárolt építőanyagok után van visszatérítés és csak az IT alapján bejegyzett termékekre. Valószínű, hogy többletmunkát rótt a régi forma a bolti eladókra, ezért történt ebbe változás. (Hunyadkürti) NEVÉBEN A CÉLJA Polgári Tanácsadó Szolgálat A rendszerváltással járó társadalmi átalakulás következtében mintegy 2000 jogszabály megváltozására lehet számítani. Még a szakemberek számára is nehéz feladat e változások nyomon követése, nem csodálható tehát, ha az állampolgárok bizonytalanok abban, hogy melyek a jogaik és hogyan tudják érvényesíteni őket. Az 1989 végén — angliai mintára — bejegyzett, egyesületként megalakult Polgári T anácsadó Szolgálat (PTSZ) éppen arra vállalkozik, hogy az államigazgatási, jogi, gazdasági szociális tárgykörökben felmerülő kérdéseket összegyűjti, kidolgozza a szakszerű válaszokat, és azt a hozzá fordulóknak ingyenesen rendelkezésre bocsájtja. A szolgálat ügyvezető titkárát, Imre Lászlónét kérdeztük: — Hogyan képzelik el a gyakorlatban ezt a munkát? — Fórumokat szervezünk a közigazgatás, az egyesületek és a társadalmi szervezetek bevonásával. A lassan lábra kapó önkormányzatokkal élő kapcsolat kialakítására törekszünk, elsősorban az egészségüggyel, a szociálpolitikával összefüggő kérdések és az oktatás terén. Megkezdtük a közcélú információkat összegző adatbankunk kiépítését is. — Milyen információkat sorolnak ide? — A Polgári Tanácsadó Szolgálat jelenleg a következő témakörökben végez adatgyűjtést: a szociális segélyezés rendszere, a gyermekvédelem, az egészségügy, a munkavállalással, a munkanélküliséggel és a munkanélküli-segéllyel kapcsolatos kérdések, a nyugdíjba vonulás feltételei. — Hogyan tudnak segíteni? — Budapesten a II. kerületben, a Fillér utca 50/b szám alatt (irányítószám 1026, tel.: 13-18- 326) levő idősek napközi otthonában, ahol egyelőre a székhelyünk is található, minden héten csütörtökön délután, négy és hét óra között működtetünk, tanácsadó szolgálatot, itt bárki választ kaphat arra, miként kell a felsorolt témakörökbe tartozó ügye elintézéséhez hozzálátni. Nemcsak a szükséges adatokat, útbaigazítást, hanem az ügyekre vonatkozó jogszabályokat, még azok számát is megismerhetik az érdeklődők. Gyorsan fejlődnek a helyi önsegélyező csoportokkal, szervezetekkel létesített kapcsolataink, s ezek révén, az ő együttműködésükkel szolgálatunk az egész országra kiterjedhet. Persze ehhez elég sok pénzre és még egyéb segítségre is folyamatosan szükségünk van — szögezte le Imre László- né. Schöffer Jenő
