Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-25 / 47. szám

1991. február 25., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 KISGAZDAPÁRTI NAGYGYŰLÉS KAPOSVÁRON Torgyán József: Az ország egy „zuhanó repülő” A koalícióbontás azért meggondolandó—„Mit csinálnak maguk odafenn?” — Nagy Ferenc József: Átmenetileg a jól működő tsz-eknek is van helyük Fotó: Lang ÁTALAKULÁS KÖZBEN Polgármesterek a határőröknél Az együttműködésre ma is szükség van (Folytatás az 1. oldalról) A tőle megszokott szenvedé­lyességgel bírálta a kormányt, szemére vetve, hol, mitmulasz- tott. Ez a lista meglehetősen terjedelmes volt. A legfőbb vád a kormány ellen, hogy rend­szerváltás helyett rendszerát­mentést csinál, nem tartja be a Kisgazdapárttal kötött egyez­ségét, nem számoltatja el a volt pártállam meggazdagodott ve­zetőit, a rendszer kihasználóit, akik úgymond bőröndszám hordták nyugatra a forintot és a valutát, hogy ott gyümölcsöző vegyes vállalatokba fektessék. Ám ma is sok visszásság törté­nik. — Elfogadhatatlan számom­ra — mondta —, hogy amíg a népnek nem jut kenyérre, addig a kormánytagok kéthavi pré­miumot vegyenek fel. Elérke­zett az ideje annak, hogy kü­lönbséget tudjunk tenni szavak és tettek között. Hiába fogja nekem azt mondani a magyar kormány, hogy rendszerváltást csinál, amikor a tettek nem ezt igazolják. Az állóvíz-politika — állította — nem viszi előre az ország szekerét, és felveti a kérdést, célszerű-e továbbra is a koalí­cióban maradni. Erről egyébként ő is, és az ugyancsak jelentékeny beszé­det tartó Nagy Ferenc József is megnyilatkozott. Alig kezdték kifejteni véleményüket, a hall­gatóságból mind többször hangzott el a kiáltás: „Mondjon le a kormány, a Kisgazdapárt pedig lépjen ki a koalícióból!”. Nagy Ferenc József, aki a leg­részletesebben foglalkozott ezzel a kérdéssel, kijelentette, hogy ha pártja nagyválasztmá­nya ezt kéri, kilépnek a koalíció­ból. Ám — fűzte hozzá — a kilé­pést azért meg kell gondolni. Rámutatott azokra a veszélyek­re, amelyek a „mérleg nyelvét" jelentő Kisgazdapárt e radikális — A kongresszus arra hiva­tott, hogy végérvényesen el­döntse az Agrárszövetség he­lyét a ma magyar társadalmá­ban és a gazdasági életben — kezdte előadói beszédét Nagy Tamás az Agrárszövetség első kongresszusán. Az agrárre- formköri mozgalom megindulá­sa óta eltelt 444 nap esemé­nyei, és a mélységes gazdasági csődben lezajló rendszerváltás arra késztették a szövetséget, hogy pragmatikus program­párttá alakuljon. — Az agrárszféra állapota megköveteli ezt, letelt a befek­tetés 444 napja, elérkeztünk a szürethez — mondta. A szövet­ségnek harcot kell indítani az esélyegyenlőtlenség ellen, és olyan társadalom megteremté­sét kell segíteni, melybe nem lesz szégyen beleszületni. Az ország helyzetét elemez­ve Nagy Tamás kijelentette: — Nem a vállalatok jutottak csőd- nelyzetbe, hanem maga az „in­tézmény". Az agrárágazat hoz- rábetegedett a többi ágazat- ioz. Az agrárpolitikai helyzet- jlemzés során az előadó sze- int a kárpótlási törvény elfoga- iása oldaná ugyan a koalíciós jörcsöket, de előbb ki kell dol- jozni a kormány agrárpolitiká­ét, meg kell alkotni a működő lépése következtében előáll­hatnak. Arra a kérdésre, elkép­zelhető-e esetleg egy nemzeti össznépi kormány, a párt or­szágos elnöke azt válaszolta, hogy a politikában minden le­hetséges. Ezen a nagygyűlésen több­ször szóba került, hogyan lehet­agrárpiaci rendtartást, meg kell alkotni az új földtörvényt és biz­tosítani kell a belföldi keresletet fenntartó ellátást. A kárpótlás ügyéről szólva a társadalmi megosztottság ve­szélyeire hívta fel a figyelmet. Szerinte kárvallottak a szövet­kezetek is és nem szabad en­gedni az erőszakos reprivatizá­ciót. Teret kell engedni a kárval­lottaknak és teret hagyni a föld- tulajdonnal nem rendelkező­knek is, mondta, majd kijelen­tette, hogy semmiféle paktumot nem kötöttek a Kisgazdapárttal! Az érdekképviseletekről szól­va kifejtette, hogy az egykama­rás parlament miatt a szociális partnerség intézménye csak vágy marad. A jövőben politikai és gazdasági érdekképvisele­tekre egyaránt szükség lesz. Nagy Tamás véleménye sze­rint a rendezetlen problémahal­maz veszélyeztetheti a demok­ráciát. Az ország harmada mára már válságövezetté vált. A hozzászólásokból kiderült, a párttá szerveződő Agrárszö­vetség csak hiteles képviselők­kel nyerheti meg a vidéki töme­geket a pártoskodástól már el­forduló időkben. Pragmatikus programpártként viszont a gon­dokat nem szabad a szőnyeg alá söpörni. Szilágyi Adolf kül­dött kijelentette: a fejlett Nyugat ne kimenekülni abból a kataszt­rófahelyzetből, amelybe az or­szág jutott. A pártelnök és a frakció vezetője hangoztatták, hogy a jelenleginél tehetsége­sebb vezetők megmenthetik a süllyedő hajót. Tippként ajánlot­ták, hogy a 22 milliárdos adós­ságot, amelyről egyébként mint álmában sem remélte a magyar agrárágazat ilyen összeomlá­sát. Minden bizonnyal meg is köszönik azoknak a hangadók­nak, akik csak virágcserépből ismerik a földet! Kováts Kálmán balaton­szentgyörgyi küldött szerint a kárpótlás során ismét csak kár keletkezik, s azt vajon ki fogja finanszírozni? Több küldött hangoztatta az önértéktudat fontosságát, legtöbben visz- szautasították a vidéki értelmi­ségi réteget sértegető kitétele­ket. Egy nógrádi küldött úgy fogalmazott: sajnos mára már belyeg a paraszti származás, az agrárdiploma és a szakmá­ban eltöltött 20 év! , A hosszú és tartalmas vita után a kongresszus elfogadta a párt alapszabályát és állásfog­lalásban rögzítette véleményét a mezőgazdaság megmenté­sével és fejlesztésével kapcso­latban. Céljai elérése érdeké­ben az Agrárszövetség prag­matikus programpártként kon­struktív ellenzéki szerepet vál­lal. Az első kongresszus záróak­kordjaként megválasztották a 11 tagú elnökséget. Az Agrár- szövetség (immár párt) elnöke Nagy Tamás, főtitkára Nagy Husszein Tibor lett. Mészáros Tamás mondták, már a kezdet-kezde­tén meg kellett volna állapítani, hogy nem a magyar nép vette fel és költötte el, magyar élel­miszerekkel lehetne legköny- nyebben „ledolgozni”. Torgyán József szerint a világkiállításról sem szabad lemondani, mert az ritkán adódik egy nemzet életé­ben, és alkalom arra, hogy bizo­nyítsunk és gazdagodjunk. Nagy Ferenc József szerint átmenetileg a jól működő ter­melőszövetkezeteknek is van helyük a palettán. Szerinte azonban annak a szövetkezeti formának, ami jelenleg van, be­fellegzett. Kifejtette véleményét arról, hogyan lehetne a szövet­kezetek szellemi és gépi kapa­citását felhasználni — akár egy lazább szövetkezeti formában is — az egyéni gazdák megse­gítésére. Sokan kértek szót. Akadtak, akik csak egyéni problémáikra kerestek választ. Mások szen­vedélyesen ostorozták a kor­mányt. Többek között egy ma­gát „MDF-esnek” mondó úr is, akinek felszólalása után Tor­gyán József megjegyezte: ők ilyen MDF-esekkel kötöttek szerződést. Kellemetlenebb válaszra kényszerült, amikor az egyik — vélhetően gazdálko­dásra vállalkozó — fiatalember gondjaikat sorolva amolyan ,, mit csinálnak maguk odafenn ” módon vonta kérdőre a Kisgaz­dapártot és képviselőit, emlé­keztetve őket, miért is adták rá­juk annak idején szavazatukat. A mikrofonpárbajból Torgyán József került ki győztesen, mondván: ő nem miniszter, nem is miniszterelnök, csak képviselő. Á szólásra jelentkezők még este 8-kor se igen akartak fogyatkozni, ezért az ülést levezető dr. Tarján Lászlóné megszakította a szóáradatot és megköszönte az érdeklő­dést. Szegedi Nándor Kifogyunk apechből? Magyarország jóformán kifo­gyott a szerencsétlenségek­ből, miután az elképzelhető legnagyobb csapások már ta­valy meglátogatták, s ha kissé oszlik a búbánat, a híresen pesszimista magyarok megle­pődhetnek, mennyi minden megy jól országunkban — írta pénteken a The Economist című brit gazdasági hetilap budapesti tudósítója. Elismeri, hogy a hivatalos gazdasági adatok lesújtóak, de úgy véli, hogy a statisztikák rosszak, mert úgyszólván nem veszik figyelembe a magán- szektor teljesítményét, ame­lyekkel együtt nincs is vissza­esés Magyarországon. A hároméves készenléti hitel­megállapodás kapcsán a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) köz­pontjában elismeréssel méltat­ják a magyar gazdaságnak az elmúlt évben elért eredményeit, egyúttal felhívják a figyelmet az idén várható nehézségekre és a feltételekre, amelyek a több mint 1,5 milliárd dolláros hitel­keret felhasználásához fűződ­nek. Az IMF negyedévenként vizsgálja meg a helyzetet és a hitelek lehívását befolyásolja az A nagykanizsai határőrke­rület parancsnoksága So­mogy és Zala megye közgyű­lési elnökei szombaton talál­kozóra hívták a két megye határvidékének országgyűlé­si képviselőit és polgármes­tereit. A találkozó folytatása volt annak a már hagyomány­számba menő kapcsolattar­tásnak, amely a határőrségre jellemző évtizedek óta. Erre a rendszerváltás és a határőr­ségnél folyamatban lévő vál­tozások ellenére is szükség van. A határőrség nyilván abból a meggondolásból, hogy jól együttműködni csak úgy lehet, ha a felek ismerik egymás tö­rekvéseit, gondjait, szükséges­nek tartja, hogy folyamatosan tájékoztassa környezetét. Az információra a somogyiak is igényt tartanak. Jelzi az is, hogy határvidéki községeink polgár- mesterei közül sokan részt vet­tek a szombati találkozón. Meg­jelent dr. Bőgner Miklós, köztár­sasági megbízottunk, dr. Jákli Péter, a somocjy megyei köz­gyűlés főjegyzője, dr. Ferenczi László ezredes, megyei rendőr- főkapitány, s dr. Bálint Ferenc alezredes, a Nemzetbiztonsági Hivatal megyei kirendeltségé­nek vezetője is. A meghívott somogyi képviselők úgy látszik, más fontos elfoglaltságuk miatt sajnos nem tették tiszteletüket Nagykanizsán. A hivatásos határ­rendészetért A találkozó résztvevői két előadásból kaphattak képet a határőrség jelenéről, illetve jö­vőjéről. Az egyiket dr. Pásztor László ezredes, a nagykanizsai határőrkerület parancsnoka, a másikat Kiss Kálmán ezredes, a BM határőrség törzsfőnöke tartotta. Ezekből megtudhattuk, hogy a határőrség alapos válto­zásokon megy át napjainkban. Ez valójában már 1988-ban el­kezdődött, és 1995-ben fejező­dik be. Az átalakulás célja az, hogy a határőrségből az európai követelményeknek megfelelő hivatásos határren­dészet jöjjön létre, amely ma­gas színvonalon képes megfe­lelni feladatának. A változás ter­mészetesen nem megy egy­szerre, évenként más-más ha­társzakaszokat vesznek át a hivatásosak. A jugoszláv sza­kaszon 1994-ben áll be lénye­ges változás, eszerint Somogy­bán is ekkor érik el a koncepció­ban meghatározott célt. Hogy mindez megvalósulhasson, ahhoz az országgyűlésnek el kell fogadnia a határőrségről szóló új törvényt. Erre előrelát­hatóan még az idén sor kerül — mondta Kiss Kálmán ezredes. Újkori nép- vándorlásban A határőrségnek az átmenet idején helyt kellett és kell állnia. Ez igen nehéz feladat, hiszen ország költségvetési helyzeté­nek, külső fizetési mérlegének alakulása. A magyar kormány középtá­vú gazdasági stratégiája, ame­lyet az új hitelek támogatnak, nagy hangsúlyt helyez a privati­zálásra, az állam gazdasági szerepének csökkentésére, a piaci törvények érvényesítésé­re, mutatnak rá az IMF-ben, egyúttal hangsúlyozva: a ma­gyar kormány tudatában van annak, hogy a fontos külső tá­nemcsak a megnövekedett for­galommal, csempészettel, a terrorizmusból fakadó veszé­lyekkel kell megbirkózniuk, ha­nem az „újkori népvándorlás­sal” is, amely elsősorban a kele­ti, délkeleti országokból halad Nyugat felé. E bonyolult, s ma még sok más szervezet közre­működését igénylő munka elle­nére. a mintegy 200 kilométer hosszú főként „vizes” határ- szakaszokon — Dr Pásztor László ezredes tájékoztatása szerint — sikerült lényegében panaszmentesen elvégezni fel­adataikat a zömében sorkötele­sekből álló határőrséggel. Ez utóbbi nemcsak szakmai kérdé­sek miatt kapott nyomatékot, hanem mert — ahogy a pa­rancsnok fogalmazott — a sor­katonák magukon viselik a tár­sadalom ellentmondásait. Sok közöttük a deviáns, pszicholó­giailag negatív, súlyos szociális gondokkal küszködő, majd­hogynem kezelhetetlen szemé­lyiség. Szerencsére azonban, amikor nagy feladatokkal kellett megbirkózni, ezek a fiatalok elismerésre méltó szívósság­gal és felelősséggel dolgoztak. Egyebek mellett ezért is mond­ható el, hogy a két megye or­szághatárán rend és nyugalom van, az együttműködés déli szomszédunkkal példamutató. Egy-egy megtárgyalandó kihá­gást, amelyet rendszerint ma­gukról megfeledkezett horgá­szok és vadászok idéznek elő, kevés kivételtől eltekintve úgy­szólván levélben rendezni le­het. A két vezetőtiszt kifejtette, bármilyen magas színvonalon dolgoznak is majd a határőrök, szükségük lesz a lakosság együttműködésére. Kifejezték, hogy bennük mindig adott a készség arra, hogy tevékenyen részt vegyenek, a lakosság gondjainak megoldásában. Rendezett határ- szakaszokat! A közös gondokról szóltak a képviselők és polgármesterek is. Többen nyilván környezetük ösztönzésére már arról érdek­lődtek, hogy jelentkezhetnek azok a fiatalok, akik „profi” ha- tárrendészek szeretnének len­ni. Megtudtuk: Nagykanizsán a parancsnokságon. Voltak, akik segítséget kértek határátkelő­jük színvonalasabbá tételéhez. Mások az önkéntes határren- dészek létjogosultságát kérdő­jelezték meg, mondván egy profi szervezeténél semmi ker­esnivalójuk sincs az amatőrök­nek. Felszólalt dr. Pálfi Dénes, a Zala megyei közgyűlés elnöke is. Kissé a házigazda szemével is nézve a dolgokat, hasznos­nak értékelte a találkozót és többek között arra kért minden érdekeltet, munkálkodjon azon, hogy nálunk is mielőbb megho- nosuljon határainkon az a rend és tisztaság, ami Nyugaton ál­talában tapasztalható. mogatás mellett stratégiájának sikere lényegében a saját, bel­ső erőfeszítéseken múlik majd. A konvertibilis fizetési mérleg tavaly egyensúlyba jutott, ám más mutatók kedvezőtleneb­bek: a vártnál nagyobb volt az infláció és a gazdaság teljestí- ményének csökkenése: a hír­közlés kivételével minden ipari és mezőgazdasági ágazat stagnált, vagy visszaesett, to­vábbi gátja volt a növekedés­nek az aszály. PÁRTTÁ ALAKULT AZ AGRÁRSZÖVETSÉG Sz. N. Az IMF elismeréssel méltatja a gazdaság tavalyi eredményeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom