Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-25 / 47. szám
1991. február 25., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 KISGAZDAPÁRTI NAGYGYŰLÉS KAPOSVÁRON Torgyán József: Az ország egy „zuhanó repülő” A koalícióbontás azért meggondolandó—„Mit csinálnak maguk odafenn?” — Nagy Ferenc József: Átmenetileg a jól működő tsz-eknek is van helyük Fotó: Lang ÁTALAKULÁS KÖZBEN Polgármesterek a határőröknél Az együttműködésre ma is szükség van (Folytatás az 1. oldalról) A tőle megszokott szenvedélyességgel bírálta a kormányt, szemére vetve, hol, mitmulasz- tott. Ez a lista meglehetősen terjedelmes volt. A legfőbb vád a kormány ellen, hogy rendszerváltás helyett rendszerátmentést csinál, nem tartja be a Kisgazdapárttal kötött egyezségét, nem számoltatja el a volt pártállam meggazdagodott vezetőit, a rendszer kihasználóit, akik úgymond bőröndszám hordták nyugatra a forintot és a valutát, hogy ott gyümölcsöző vegyes vállalatokba fektessék. Ám ma is sok visszásság történik. — Elfogadhatatlan számomra — mondta —, hogy amíg a népnek nem jut kenyérre, addig a kormánytagok kéthavi prémiumot vegyenek fel. Elérkezett az ideje annak, hogy különbséget tudjunk tenni szavak és tettek között. Hiába fogja nekem azt mondani a magyar kormány, hogy rendszerváltást csinál, amikor a tettek nem ezt igazolják. Az állóvíz-politika — állította — nem viszi előre az ország szekerét, és felveti a kérdést, célszerű-e továbbra is a koalícióban maradni. Erről egyébként ő is, és az ugyancsak jelentékeny beszédet tartó Nagy Ferenc József is megnyilatkozott. Alig kezdték kifejteni véleményüket, a hallgatóságból mind többször hangzott el a kiáltás: „Mondjon le a kormány, a Kisgazdapárt pedig lépjen ki a koalícióból!”. Nagy Ferenc József, aki a legrészletesebben foglalkozott ezzel a kérdéssel, kijelentette, hogy ha pártja nagyválasztmánya ezt kéri, kilépnek a koalícióból. Ám — fűzte hozzá — a kilépést azért meg kell gondolni. Rámutatott azokra a veszélyekre, amelyek a „mérleg nyelvét" jelentő Kisgazdapárt e radikális — A kongresszus arra hivatott, hogy végérvényesen eldöntse az Agrárszövetség helyét a ma magyar társadalmában és a gazdasági életben — kezdte előadói beszédét Nagy Tamás az Agrárszövetség első kongresszusán. Az agrárre- formköri mozgalom megindulása óta eltelt 444 nap eseményei, és a mélységes gazdasági csődben lezajló rendszerváltás arra késztették a szövetséget, hogy pragmatikus programpárttá alakuljon. — Az agrárszféra állapota megköveteli ezt, letelt a befektetés 444 napja, elérkeztünk a szürethez — mondta. A szövetségnek harcot kell indítani az esélyegyenlőtlenség ellen, és olyan társadalom megteremtését kell segíteni, melybe nem lesz szégyen beleszületni. Az ország helyzetét elemezve Nagy Tamás kijelentette: — Nem a vállalatok jutottak csőd- nelyzetbe, hanem maga az „intézmény". Az agrárágazat hoz- rábetegedett a többi ágazat- ioz. Az agrárpolitikai helyzet- jlemzés során az előadó sze- int a kárpótlási törvény elfoga- iása oldaná ugyan a koalíciós jörcsöket, de előbb ki kell dol- jozni a kormány agrárpolitikáét, meg kell alkotni a működő lépése következtében előállhatnak. Arra a kérdésre, elképzelhető-e esetleg egy nemzeti össznépi kormány, a párt országos elnöke azt válaszolta, hogy a politikában minden lehetséges. Ezen a nagygyűlésen többször szóba került, hogyan lehetagrárpiaci rendtartást, meg kell alkotni az új földtörvényt és biztosítani kell a belföldi keresletet fenntartó ellátást. A kárpótlás ügyéről szólva a társadalmi megosztottság veszélyeire hívta fel a figyelmet. Szerinte kárvallottak a szövetkezetek is és nem szabad engedni az erőszakos reprivatizációt. Teret kell engedni a kárvallottaknak és teret hagyni a föld- tulajdonnal nem rendelkezőknek is, mondta, majd kijelentette, hogy semmiféle paktumot nem kötöttek a Kisgazdapárttal! Az érdekképviseletekről szólva kifejtette, hogy az egykamarás parlament miatt a szociális partnerség intézménye csak vágy marad. A jövőben politikai és gazdasági érdekképviseletekre egyaránt szükség lesz. Nagy Tamás véleménye szerint a rendezetlen problémahalmaz veszélyeztetheti a demokráciát. Az ország harmada mára már válságövezetté vált. A hozzászólásokból kiderült, a párttá szerveződő Agrárszövetség csak hiteles képviselőkkel nyerheti meg a vidéki tömegeket a pártoskodástól már elforduló időkben. Pragmatikus programpártként viszont a gondokat nem szabad a szőnyeg alá söpörni. Szilágyi Adolf küldött kijelentette: a fejlett Nyugat ne kimenekülni abból a katasztrófahelyzetből, amelybe az ország jutott. A pártelnök és a frakció vezetője hangoztatták, hogy a jelenleginél tehetségesebb vezetők megmenthetik a süllyedő hajót. Tippként ajánlották, hogy a 22 milliárdos adósságot, amelyről egyébként mint álmában sem remélte a magyar agrárágazat ilyen összeomlását. Minden bizonnyal meg is köszönik azoknak a hangadóknak, akik csak virágcserépből ismerik a földet! Kováts Kálmán balatonszentgyörgyi küldött szerint a kárpótlás során ismét csak kár keletkezik, s azt vajon ki fogja finanszírozni? Több küldött hangoztatta az önértéktudat fontosságát, legtöbben visz- szautasították a vidéki értelmiségi réteget sértegető kitételeket. Egy nógrádi küldött úgy fogalmazott: sajnos mára már belyeg a paraszti származás, az agrárdiploma és a szakmában eltöltött 20 év! , A hosszú és tartalmas vita után a kongresszus elfogadta a párt alapszabályát és állásfoglalásban rögzítette véleményét a mezőgazdaság megmentésével és fejlesztésével kapcsolatban. Céljai elérése érdekében az Agrárszövetség pragmatikus programpártként konstruktív ellenzéki szerepet vállal. Az első kongresszus záróakkordjaként megválasztották a 11 tagú elnökséget. Az Agrár- szövetség (immár párt) elnöke Nagy Tamás, főtitkára Nagy Husszein Tibor lett. Mészáros Tamás mondták, már a kezdet-kezdetén meg kellett volna állapítani, hogy nem a magyar nép vette fel és költötte el, magyar élelmiszerekkel lehetne legköny- nyebben „ledolgozni”. Torgyán József szerint a világkiállításról sem szabad lemondani, mert az ritkán adódik egy nemzet életében, és alkalom arra, hogy bizonyítsunk és gazdagodjunk. Nagy Ferenc József szerint átmenetileg a jól működő termelőszövetkezeteknek is van helyük a palettán. Szerinte azonban annak a szövetkezeti formának, ami jelenleg van, befellegzett. Kifejtette véleményét arról, hogyan lehetne a szövetkezetek szellemi és gépi kapacitását felhasználni — akár egy lazább szövetkezeti formában is — az egyéni gazdák megsegítésére. Sokan kértek szót. Akadtak, akik csak egyéni problémáikra kerestek választ. Mások szenvedélyesen ostorozták a kormányt. Többek között egy magát „MDF-esnek” mondó úr is, akinek felszólalása után Torgyán József megjegyezte: ők ilyen MDF-esekkel kötöttek szerződést. Kellemetlenebb válaszra kényszerült, amikor az egyik — vélhetően gazdálkodásra vállalkozó — fiatalember gondjaikat sorolva amolyan ,, mit csinálnak maguk odafenn ” módon vonta kérdőre a Kisgazdapártot és képviselőit, emlékeztetve őket, miért is adták rájuk annak idején szavazatukat. A mikrofonpárbajból Torgyán József került ki győztesen, mondván: ő nem miniszter, nem is miniszterelnök, csak képviselő. Á szólásra jelentkezők még este 8-kor se igen akartak fogyatkozni, ezért az ülést levezető dr. Tarján Lászlóné megszakította a szóáradatot és megköszönte az érdeklődést. Szegedi Nándor Kifogyunk apechből? Magyarország jóformán kifogyott a szerencsétlenségekből, miután az elképzelhető legnagyobb csapások már tavaly meglátogatták, s ha kissé oszlik a búbánat, a híresen pesszimista magyarok meglepődhetnek, mennyi minden megy jól országunkban — írta pénteken a The Economist című brit gazdasági hetilap budapesti tudósítója. Elismeri, hogy a hivatalos gazdasági adatok lesújtóak, de úgy véli, hogy a statisztikák rosszak, mert úgyszólván nem veszik figyelembe a magán- szektor teljesítményét, amelyekkel együtt nincs is visszaesés Magyarországon. A hároméves készenléti hitelmegállapodás kapcsán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) központjában elismeréssel méltatják a magyar gazdaságnak az elmúlt évben elért eredményeit, egyúttal felhívják a figyelmet az idén várható nehézségekre és a feltételekre, amelyek a több mint 1,5 milliárd dolláros hitelkeret felhasználásához fűződnek. Az IMF negyedévenként vizsgálja meg a helyzetet és a hitelek lehívását befolyásolja az A nagykanizsai határőrkerület parancsnoksága Somogy és Zala megye közgyűlési elnökei szombaton találkozóra hívták a két megye határvidékének országgyűlési képviselőit és polgármestereit. A találkozó folytatása volt annak a már hagyományszámba menő kapcsolattartásnak, amely a határőrségre jellemző évtizedek óta. Erre a rendszerváltás és a határőrségnél folyamatban lévő változások ellenére is szükség van. A határőrség nyilván abból a meggondolásból, hogy jól együttműködni csak úgy lehet, ha a felek ismerik egymás törekvéseit, gondjait, szükségesnek tartja, hogy folyamatosan tájékoztassa környezetét. Az információra a somogyiak is igényt tartanak. Jelzi az is, hogy határvidéki községeink polgár- mesterei közül sokan részt vettek a szombati találkozón. Megjelent dr. Bőgner Miklós, köztársasági megbízottunk, dr. Jákli Péter, a somocjy megyei közgyűlés főjegyzője, dr. Ferenczi László ezredes, megyei rendőr- főkapitány, s dr. Bálint Ferenc alezredes, a Nemzetbiztonsági Hivatal megyei kirendeltségének vezetője is. A meghívott somogyi képviselők úgy látszik, más fontos elfoglaltságuk miatt sajnos nem tették tiszteletüket Nagykanizsán. A hivatásos határrendészetért A találkozó résztvevői két előadásból kaphattak képet a határőrség jelenéről, illetve jövőjéről. Az egyiket dr. Pásztor László ezredes, a nagykanizsai határőrkerület parancsnoka, a másikat Kiss Kálmán ezredes, a BM határőrség törzsfőnöke tartotta. Ezekből megtudhattuk, hogy a határőrség alapos változásokon megy át napjainkban. Ez valójában már 1988-ban elkezdődött, és 1995-ben fejeződik be. Az átalakulás célja az, hogy a határőrségből az európai követelményeknek megfelelő hivatásos határrendészet jöjjön létre, amely magas színvonalon képes megfelelni feladatának. A változás természetesen nem megy egyszerre, évenként más-más határszakaszokat vesznek át a hivatásosak. A jugoszláv szakaszon 1994-ben áll be lényeges változás, eszerint Somogybán is ekkor érik el a koncepcióban meghatározott célt. Hogy mindez megvalósulhasson, ahhoz az országgyűlésnek el kell fogadnia a határőrségről szóló új törvényt. Erre előreláthatóan még az idén sor kerül — mondta Kiss Kálmán ezredes. Újkori nép- vándorlásban A határőrségnek az átmenet idején helyt kellett és kell állnia. Ez igen nehéz feladat, hiszen ország költségvetési helyzetének, külső fizetési mérlegének alakulása. A magyar kormány középtávú gazdasági stratégiája, amelyet az új hitelek támogatnak, nagy hangsúlyt helyez a privatizálásra, az állam gazdasági szerepének csökkentésére, a piaci törvények érvényesítésére, mutatnak rá az IMF-ben, egyúttal hangsúlyozva: a magyar kormány tudatában van annak, hogy a fontos külső tánemcsak a megnövekedett forgalommal, csempészettel, a terrorizmusból fakadó veszélyekkel kell megbirkózniuk, hanem az „újkori népvándorlással” is, amely elsősorban a keleti, délkeleti országokból halad Nyugat felé. E bonyolult, s ma még sok más szervezet közreműködését igénylő munka ellenére. a mintegy 200 kilométer hosszú főként „vizes” határ- szakaszokon — Dr Pásztor László ezredes tájékoztatása szerint — sikerült lényegében panaszmentesen elvégezni feladataikat a zömében sorkötelesekből álló határőrséggel. Ez utóbbi nemcsak szakmai kérdések miatt kapott nyomatékot, hanem mert — ahogy a parancsnok fogalmazott — a sorkatonák magukon viselik a társadalom ellentmondásait. Sok közöttük a deviáns, pszichológiailag negatív, súlyos szociális gondokkal küszködő, majdhogynem kezelhetetlen személyiség. Szerencsére azonban, amikor nagy feladatokkal kellett megbirkózni, ezek a fiatalok elismerésre méltó szívóssággal és felelősséggel dolgoztak. Egyebek mellett ezért is mondható el, hogy a két megye országhatárán rend és nyugalom van, az együttműködés déli szomszédunkkal példamutató. Egy-egy megtárgyalandó kihágást, amelyet rendszerint magukról megfeledkezett horgászok és vadászok idéznek elő, kevés kivételtől eltekintve úgyszólván levélben rendezni lehet. A két vezetőtiszt kifejtette, bármilyen magas színvonalon dolgoznak is majd a határőrök, szükségük lesz a lakosság együttműködésére. Kifejezték, hogy bennük mindig adott a készség arra, hogy tevékenyen részt vegyenek, a lakosság gondjainak megoldásában. Rendezett határ- szakaszokat! A közös gondokról szóltak a képviselők és polgármesterek is. Többen nyilván környezetük ösztönzésére már arról érdeklődtek, hogy jelentkezhetnek azok a fiatalok, akik „profi” ha- tárrendészek szeretnének lenni. Megtudtuk: Nagykanizsán a parancsnokságon. Voltak, akik segítséget kértek határátkelőjük színvonalasabbá tételéhez. Mások az önkéntes határren- dészek létjogosultságát kérdőjelezték meg, mondván egy profi szervezeténél semmi keresnivalójuk sincs az amatőröknek. Felszólalt dr. Pálfi Dénes, a Zala megyei közgyűlés elnöke is. Kissé a házigazda szemével is nézve a dolgokat, hasznosnak értékelte a találkozót és többek között arra kért minden érdekeltet, munkálkodjon azon, hogy nálunk is mielőbb megho- nosuljon határainkon az a rend és tisztaság, ami Nyugaton általában tapasztalható. mogatás mellett stratégiájának sikere lényegében a saját, belső erőfeszítéseken múlik majd. A konvertibilis fizetési mérleg tavaly egyensúlyba jutott, ám más mutatók kedvezőtlenebbek: a vártnál nagyobb volt az infláció és a gazdaság teljestí- ményének csökkenése: a hírközlés kivételével minden ipari és mezőgazdasági ágazat stagnált, vagy visszaesett, további gátja volt a növekedésnek az aszály. PÁRTTÁ ALAKULT AZ AGRÁRSZÖVETSÉG Sz. N. Az IMF elismeréssel méltatja a gazdaság tavalyi eredményeit
