Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám

1991. február 2., szombat SOMOGYI HÍRLAP 5 Fekete István és Rácz Vali Emlékház az írónak, múzeum a színésznek 1987 augusztusában em­lékházat avattak Göllében Fekete István író tiszteletére. A közismert író szellemével azóta is naponta találkozunk. Állathősei évtizedek óta ott élnek a gyermekek fantáziájá­ban, megelevenednek rajzo­kon, képeken és filmeken. Nem kell rögtön a népszerű regényeit sorolni, elég meg­említeni a manapság közked­velt Lutra-albumot vagy a hoz­zá tartozó matricacsomágo- kat. Az előbb említett példák arra utalnak, hogy az író ész­revétlenül jelen van mai éle­tünkben is. Mindenki örült tehát, amikor annyi év után Gölle szülöttje ,,hazaköltözött”, és kiállítás nyílt a szülőházában. Az em­lékszoba tárgyai végigkísérik életét: kéziratok, fotók, köny­vek tanúskodnak egy életmű­ről. Ki gondolta volna, hogy a század elején még egy olyan ember lát napvilágot ebben a házban, aki szintén ismertté válik, de más pályán szerez hírnevet. Rácz Vali, a 40-es évek népszerű színésznője és énekesnője ugyanitt szüle­tett. Rácz Vali tavaly többször hazalátogatott szülőfalujába. Látogatásai nem jártak ered­mény nélkül, hiszen adomá­nyai segítségével felújították a községi temető kápolnáját. Majd felmerült az ötlet, hogy színészmúzeumot rendezze­nek be szülőházában. A kívül­állók talán meg is botránkoz- tak azon, hogy valaki életében múzeumot alapít magának. Rácz Vali édesapja szintén tanító volt, akárcsak Fekete István édesapja. A színészi kellékek, emléktárgyak mel­lett miért ne férne meg egy iskolatörténeti kiállítás is? Ma már valósággá váltak az el­képzelések, hiszen a Fekete István-emlékszoba mellett íz­lésesen elhelyezték a korabeli iskolapadokat, a katedrát, no és egy másik szobában ter­mészetesen a színészi jelme­zeket. Ezek után következett, ami­re nem számítottunk, vagy ta­lán igen... írói emlékházban hogyan kaphat helyet színészmú­zeum? Fekete István özvegye tiltakozott. A vita talán még ma is tart. Vajon miért is jut eszembe mindez? Miért került egymás mellé az újságcikkben is az író és az énekesnő? A sors szeszélye folytán szinte azonos időben foglal­kozhat a közvélemény az író­val és az énekesnővel. A múlt héten emlékeztünk meg Fe­kete Istvánról születésének 91. évfordulójáról. Az író tisz­teletére emlékversenyt ren­deztem a göllei iskolában a városi és városkörnyéki isko­lák csapatai számára. A ver­seny lebonyolítása közben mindvégig örömmel tapasz­taltam, hogy a mai gyerekek ismerik az író hőseit, szívesen olvassák műveit. Miért gondolunk éppen most az énekesnőre is? A te­levízió február 2-án este egyórás randevút sugároz Rácz Valival. A műsor címe: Szép volt... Részleteket látha­tunk benne régi játékfilmek­ből, a riportokban találkozha­tunk a színész-énekesnővel. Népszerű riporter, Antal Imre kalauzolja végig az összeállí­tást. Nemrég forgatócsoport járt a göllei szülőházban, és ez a tudósítás is bizonyára lát­ható lesz az adásban. A cikkben békésen megfért egymás mellett az író és az énekesnő, megemlékeztünk az író születésének évfordu­lójáról, riportösszeállítást lát­hatunk majd a televízióban Rácz Valiról. Mindezek pél­dázzák személyes vélemé­nyemet, hogy az emlékház­ban helye van az írói emlék­szobának, a színésznő em­léktárgyainak és az iskolatör­téneti kiállításnak. Irodalomtanárként elsődle­ges számomra az író, de ma­gánemberként szívesen né­zem az énekesnő régi filmjeit is. „Emlékház az írónak és színészmúzeum’’ — így he­lyes a megfogalmazás. Fia Fekete Istvánt és Rácz Valit távol érezzük is egy­mástól, az írás, a színészet és éneklés valahol mégis talál­koznak, amelyet egy szóval művészetnek nevezünk. Banda Zoltán A Cartier- alapítvány Kiállítást hoz Magyarországra A Cartier International világ­cég, amelynek neve parfümö­ket, órákat, tollakat, divatcikke­ket fémjelez az elegancia vilá­gában, a kultúra támogatására is jelentős összegeket áldoz. Az 1984-ben kedvezményezett alapítványukat egyenesen Jack Lang francia kultuszmi­niszter avatta fel. A Cartier-alapítvány célja a kortárs művészet testületi tá­mogatása Franciaországban. Nemcsak kiállítások rendezé­sével, finanszírozásával, ha­nem a művészek közvetlen támogatásával is. Műtermeket, alkotási lehetőségeket, festé­ket, vásznat, más anyagot biz­tosít számukra. Alkotótelepén francia és külföldi festőket, szobrászokat, építészeket lát vendégül. Az alapítvány szék­helyén Jouy-en-Josas-ban fo­lyamatosan nagyszabású te- metikus kiállításokat rendeznek kortárs művészek alkotásaiból. És itt nemcsak a hagyományos képzőművészeti műfajok van­nak jelen, hanem a legkülönbö­zőbb iparművészetek, az épí­tészet, a fotográfia meg a divat is. Az 1990-es esztendő jelentős volt a Cartier-alapítvány szá­mára azért is, mert ekkor indí­totta világkörüli útjára az első nagy kortárs francia művészeti kiállítást. Ezzel az aktussal fel­vállalva a francia művészet kül­földi népszerűsítését, megis­mertetését. 1990 nyarán egy rendhagyó kiállítás nyílt Jouy-en-Josas- ban. A New York-i Museum of Modern Art kollekciójából Andy Warhol szeriografikáiból (le­nyomataiból) összeállított tárlat utazott Európába. A New York-i múzeumot tulaj­donképpen a prágai Narodni Galéria kereste meg, hogy ősei hazájában bemutathassa Ame­rika meghatározó művészének alkotásait. S mivel az utaztatás, a biztosítás költségeire sem az amerikai sem a prágai mú­zeumnak nem volt kellő fedeze­te, felkérték a Cartier-alapít- ványt szponzornak. Az pedig vállalta. Méghozzá úgy, hogy Andy Warhol műveinek gazdag kiállítását európai turnéval szé­lesíti ki. S hogy ez számunkra miért érdekes? Nos, azért, mert a franciaországi, a prágai, a drez­dai bemutató után (és a jugo­szláviai meg lengyelországi kiállítás előtt) Budapesten is lát­hatjuk februárban Andy Warhol műveit. S így a mi közönsé­günknek is alkalma nyílik rá, hogy egy olyan művész eredeti munkáival ismerkedjen meg, akit eddig jószerivel csak hírből ismert, műveit reprodukciókon, képes albumok lapjain látta. Iskolai tűzparancsolat Tűz esetén, a szaggatott vészjelzéseket követően, tanulóink a következő mó­don helyezkednek el: a jobbszárnyon lévő tanulók a balszárnyra, a balszárnyon lévő tanulók a jobbszárnyra, az emeletiek a földszintre, a földszintiek az emeletre vo­nulnak, s mindaddig nem hagyják el helyüket, míg arra, a tantermekben elhe­I lyezett hangszóró dobozo­kon keresztül határozott uta­sítást nem kapnak. A tantermek felső ablakait gondosan nyissuk ki, hogy azokon szabadon áramol­hassanak kifelé a szén-mo­noxid-molekulák és az egyéb füstgázok. Levonulás esetén csakis a kijelölt, szabályos, jobb oldali sávban közlekedjünk, hogy he­lyet hagyjuk a bal oldalon mene­külőtanároknak, valamint az ott elhaladó füstgázoknak. Először a lányok kezdik a le­vonulást. Azalatt a fiúk eltávolít­ják a kémiaszertárban föllelhető gyúleíegyeket. Csak a legszükségesebb hol­mit visszük magunkkal. Ezek: 1. ) Egy pár zokni 2. ) Egy váltás fehérnemű 3. ) Egy darab munkaköpeny 4. ) Diákigazolvány 5. ) Egyéb Aki az utasításokat megszegi vagy pánikot kelt, huszon­ötre vágattatik, agyonüttetik, felkoncoltatik, kerékbe töre­tik, karóba húzatik stb. stb. kívánság szerint! Aki még ezek után is úgy érzi, hogy megfullad, vagy egyéb égési sérüléseket szenved, az haladéktalanul dobassa ki magát az abla­kon az erre a célra kijelölt sávba, ahol már várják a vö­röskeresztes brigádok, hogy elvégezzék a szükséges amputációkat illetve egyéb elsősegélyt. Eligazításra je­lentkezni lehet a kémia szer­tárban — NÁLAM! —fota— Megjelent a Magyar Színháztörténet ÚJ AKADÉMIAI KIADVÁNYOK A kezdetektől 1873-ig terjedő időszakot fogja át a Magyar Színháztörténet címmel megje­lent akadémiai kiadvány. Az első ilyen jellegű összefoglaló könyvben többek között olvas­hatunk a honi színjátszás fejlő­déséről és a korszak színészei­ről, alkotóiról. Magyarországról és a ma­gyarságról foglalják össze tö­mören ismereteiket a szerzők A magyarságtudomány kézi­könyve címmel ugyancsak most megjelent kötetben. Újdonság, és a szép, értékes könyvek gyűjtői számára ajánl­juk az Akadémia Kiadó gondo­zásában napvilágot látott Nagy Lajos kora című könyvet. Az író, Dercsényi Dezső bemutatja a Nagy Lajos korabeli udvari éle­tet, az építészetet, szobrásza­tot, iparművészetet, a kor szel­lemi műveltségét. Kuriózumként üdvözölhetjük Kohn Sámuelnek a Héber ki­források és adatok Magyaror­szág történetében címmel meg­jelent kötetét. A szerző olyan adatokat tesz közzé a könyvé­ben, melyeket héber nyelven, zsidó szerzők gyűjtöttek Ma­gyarországon. (Várnai) Történelem orosz íróktól Az évad újabb bemutatóját tartották tegnap este a Kaposvári Csiky Gergely Színházban. XX. századi orosz írók művei alapján, számos szamizdat kiadvány fölhasználásával Jeles András állította színpadra a Vala­hol Oroszországban című színpadi művet. Az előadást az Eötvös-alapítvány támogatta. Képünkön: Csáká­nyi Eszter, Kulka János és Kristóf Katalin Fotó: Lang Róbert Több korosztály együtt Kétszáz növendéke van a MÁV Kaposvári Nevelő- és Diákotthoná­nak. Háromtól tizen­nyolc éves korig több korosztály él itt együtt. Az idei tanévtől már ál­talános iskolás fiúk is lehetnek bentlakók. A képek a leányok és a fiúk hálótermeiben ké­szültek illetve az ötödi­kesekről, kedvenc já­tékukkal, a villany- vasúttal Fotó: Kovács Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom