Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
1991. február 1., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Kárpótlás, de nem teljes... Törvény rendezi az egyházi ingatlanok sorsát 8000 liter ingyentejet osztottak szét Kaposváron A magyarországi egyházak a rendszerváltás óta minden politikai korlátozás nélkül működhetnek. Munkájukat mégis mind a mai napig akadályozzák a sok helyütt hiányzó tárgyi feltételek. Ezeket a nehézségeket próbálja meg orvosolni az a most készülő törvény, amely a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetét rendezi majd. A tervezett jogszabályról beszélgettünk dr. Isépy Tamással, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkárával és dr. Szécsi Mária főosztályvezető-helyettessel. — Milyen alapelveken nyugszik a törvénytervezet? — A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat ügyében teljes körű tájékoztatást még nem adhatunk, hiszen nincs még végleges szöveg — mondja dr. Isépy Tamás. Fontos hangsúlyozni, hogy a törvényben nincs szó reprivatizá- lásról és teljes kártalanításról. Tehát nem vissza-, hanem tu- lajdonbaadás történik. Lehet, hogy valaki ugyanazt az ingatlant kapja meg, ami korábban is az övé volt, de előfordulhat, hogy cserébe másikat adnak neki, sőt az sem kizárt, hogy pénzt juttatnak, amiből építhet, vagy vásárolhat magának ingatlant. Az egyházak egyébként tudomásul vették, hogy ez a törvény nem jelent számukra teljes kárpótlást. Ez a jogszabály a volt egyházi tulajdonban álló ingatlanok közül kizárólag a jelenleg állami és önkormányzati tulajdonban lévő beépített ingatlanokra vonatkozik majd. Az egyház csak a törvényben meghatározott célokra kaphat tulajdont. Ezek a következők: vallásgyakorlás, egyházi igazgatás, egyházi alkalmazásban álló személy elhelyezésére szolgáló lakás, papnevelés, szerzetesrend, más egyházi szervezet, oktatás, nevelés, egészségügyi és szociális cél, ifjúságvédelem, valamint kulturális tevékenység. — Hol tart a törvény előkészítése? — A kormány az előterjesztést egyszer már megtárgyalta, elfogadta a törvénytervezet rendezési elveit és módozatait, azzal a megkötéssel, hogy ezt még egyeztetnünk kell az ön- kormányzati érdekképviseleti szervezetekkel, az egyházakkal, a koalíció frakcióival, és a hat parlamenti párttal. Január 25-én tartottunk egy összevont tanácskozást az érdekeltek többségének részvételével. Mielőtt a parlament elé terjesztenénk a törvényjavaslatot, a végleges szöveg újra a kabinet elé kerül. Reméljük, hogy az új törvény oldani fogja majd az e téren keletkezett társadalmi feszültségeket, és a parlamenti vita sem kavar olyan vihart, mint az utóbbi időben néhány javaslat. — Mi lesz a tulajdonbaadás menetrendje, ha elkészül a törvény? — A törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül bejelenteni az igényeket. A Né- meth-kormány felhívására történt már egyházi igénybejelentés, de ez meglehetősen fésületlen, számunkra használhatatlan. Most pontosan meg fogjuk adni az adatközlés szempontjait. Első lépcsőben az ön- kormányzat és az egyház közvetlenül állapodik meg, ha ez nem sikerül, bevonják az egyeztető tárgyalásba a kormányt, amely jogosult a végső döntésre. A birtokbaadásnál számtalan szempontot kell figyelembe venni. Várhatóan általános probléma lesz, hogy egy-egy intézménynél, beépített ingatlannál a jelenlegi használó elhelyezéséről is gondoskodni kell. — Úgy gondolom, nem lehet megkerülni e törvény politikai vetületeit, mégiscsak valamiféle korlátozott reprivatizációról van itt szó. — Nem hiszem, hogy használhatnánk ez esetben a reprivatizáció kifejezést — kapcsolódik be a beszélgetésbe dr. Szécsi Mária —, hiszen sok esetben nem is ugyanazt az ingatlant kapják vissza a kérelmezők. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy például az ELTE bölcsészkarát holnap ki tudjuk üríteni. Az egyház — nagyon józanul — egyáltalán nem állt elő irreális követelésekkel. Nyilván nem is kíván összeütközésbe kerülni a társadalommal amiatt, hogy például egy általa igényelt épület üresen álljon vagy azt bérbe adja, miközben kitettek onnan egy egyetemet. Lényegében minden esetben non-profit tevékenységről van szó. Ez a törvény tehát nem teremti meg az egyház gazdasági autonómiáját. Nem szabadna e kérdést összekapcsolni a föld, a gyár és egyéb vagyontárgyak reprivatizációjával, mert ez csak arra lenne jó, hogy húsz évig vitatkozzunk, de megoldás nem születne az aktuális gondokra. — Államtitkár úr, ön, mint képviselő részt vesz a parlamenti munkában is, tehát pontosan tudja, hogy tucatszám várakoznak a törvény- javaslatok. Mindezt figyelembe véve mit gondol, mikorra születhet meg ez a törvény? — Februárban a kormányülésen feltehetően elfogadják a végleges szöveget, ezt követően kerül a parlamentbe. Miután napirendre tűzték, több bizottságnak meg kell tárgyalnia, így többek között az alkotmányügyinek, az önkormányzatinak és az emberi joginak. Ha a kormány kéri, hogy ezt a törvényt vegyék előre, a házbizottságnak joga van ilyen döntést hozni. Hogy mihez képest sürgős ez a törvény, az nézőpontkérdése. Ha azt vesszük figyelembe, hogy az egyházak nagy része több ezer éves, akkor ráérünk. Ha azonban az egyházak és a társadalom egy részének felfokozott várakozására tekintünk és saját ígéretünkre, hogy ezt a problémát mielőbb megoldjuk, akkor bizony sürget az idő. L. László János (Folytatás az 1. oldalról.) Izgatottan várakozók és fegyelmezett termelők, mintegy ezres tömeg népesítette be a Kossuth teret 11 órára. Az utolsó pillanatokban megérkező tejszállító gépkocsit azonnal körülállták, így csak erélyes felszólítások után kezdődhetett meg a rendezvény. Kiss István, a bárdibükki állami gazdaság szakembere a hangosbeszélőn keresztül ismertette a tüntetés okait. Fehérvári György lengyeltóti magántermelő beszédében emlékeztetett a kormány korábbi, vállalkozásbarát felhívásaira, melynek következtében ma többen a tönkremenés küszö- bénállnak. Nemcsak a tejjel van csordultig a sajtár, hanem az Ígéretekkel is. A termelők ar- culcsapása a fogyasztói ár váratlan egyforintos csökkentése. A válságnak két áldozata van: a termelő és a fogyasztó — han(Folytatás az 1. oldalról) Az előfizetők közvetlenül Pécsről kapják a számítógéppel készített számlát a hozzá mellékelt csekkel együtt egy olyan ablakos borítékban, amilyet az OTP használ. Megváltozik a figyelembe vett időszak is. Eddig azt számolták el, hogy mennyit telefonáltunk 15-étől 15-éig. Ezután a tárgyhónapi beszélgetésekért, szolgáltatásokért fizetünk. Éppen ezért a februári számla mindenkinél több lesz, mint megszokta a december 21 -e és január 31 -e közötti összes beszélgetés elszámolása miatt. Tehát senki se rohanjon reklamálni, amikor meglátja az összeget. goztatta a szónok. A nagy tolongással megindult tejosztás közepette Vető József né toponári termelő nem tudta leplezni felin- dultságát. —Szégyen, hogy ide jutott az ország. Könnyedén intézkednek a „bársonyszékekben." Másként gondolkodnának, ha itt állnának a sorban egy liter tejért! Néhány tejeszacskó bánta ugyan a hirtelen kapkodást, de ezt leszámítva zökkenőmentesen zajlott a tejosztás. Voltak, akik személyi igazolványuk felmutatásával igyekeztek gyermekeiknek tejet szerezni... Még a déli harangszó idején is tartott a sorbanállók „ostroma”. Néhány vélemény a tejosztás közben: Herner Endre a termelők érdekszövetségének titkára azt mondta: ha megelégedtek volna a tárgyaláson az egyszeri árcsökkentéssel, nem lenne Jóval többet fizet, aki gyorsan akar valakivel beszélni. Az ín- terközpontban sürgősre bejelentett beszélgetés díja kétszeres, az igen sürgősre kérté pedig háromszoros. Az előbbit azonban fél órán, az utóbbit 15 percen belül kapcsolni kell. Ha az igen sürgős beszélgetésre kért állomás ennyi idő alatt nem jelentkezik, akkor csak a sürgősségi díjat számlázzák. Jó tudni, hogy a tudakozódás továbbra is díjtalan. A táviratdíjaknál az első öt szó minimális díja 30-ról 50-re, minden további ötszavas szócsoporté 10-ről 15 forintra emelkedik. Lajos Géza további keresnivalónk! Dr. Ex- ner Zoltán, az agrárkamara megyei igazgatója szerint mielőbbi megegyezésre kell jutni az érdekelteknek, hogy ne mélyüljön tovább az ágazat válsága. A holnapról is véleményt mondtak. Varga László, a marcali termelőszövetkezet elnöke szerint a jövő héten tovább folytatják a figyelmeztető demonstrációt, ugyanis a marcali gyermekintézményeknek ingyentejet adnak. Fehérvári György lengyeltóti magántermelő több társával megszervezte a helyi magánértékesítést; ma az első napon mindenki egy liter tejet kap ingyen. Nem a tej drága, mi vagyunk szegények— hirdette az egyik transzparens a Honvéd utcai ABC előtti parkolóban, a kaposvári tejosztás másik helyszínén. Délelőtt 11 órakor mintegy 6—700 ember állta körül a tej(Folytatásaz 1. oldalról) . Somogy tizenegy településén közlekednek helyi buszjáratok. Itt más a helyzet, ugyanis az ár megállapítására az önkormányzatjogosult. Közülük kettő — a lengyeltóti és a somogjádi — már döntött, ők a helyközi tarifát választották. Várhatóan a hónap közepéig Kaposvár közgyűlése, Siófok, Fonyód, Marcali, Nagyatád, Barcs, Nagybajom, Jákó, Gyékényes képvise- lő-testülete is dönt az új helyi díjakról. A február tehát átmeneti hónap, ezeken a településeken mindenki a régi áron utazik. Országosan egységesen kormányrendelet szabályozta szállító autót. Idősek és középkorúak, kisgyermekes anyák álltak sorba az ingyentejért. A négyezer liter kiváló minőségű tej itt is hamar gazdára talált. Türelem és türelmetlenség, hangtalan, csendes várakozás és beletörődés elegyedett a fel- hevült indulatokkal. — Én még tejjel neveltem föl a gyermekeimet — mondta egy idősebb asszony — ám az unokáimnak már erre sem futja. Nagyot változott a világ —, szakadt ki belőle a keserűség. Voltak akik szép halkan a jelmondatokat skandálták. ,,Ne tegyétek munkanélkülivé a teheneket! A levágott tehén nem ad tejet! Bár sokan szemérmesen távol maradtak a demonstrációtól így is kiderült, mekkora a segítségre szorulók tábora! S ha így folytatódik, napról napra növekedhet a számuk. (Lengyel—Mészáros) az utazási kedvezményeket. A helyközi buszközlekedésben megszűnik az a korlátozás, hogy a diákjeggyel csak 40 kilométerig lehet igénybe venni 50 százalékos kedvezményt. A tanév alatt ezután az esti és levelezőtagozatos hallgatók, diákok is jogosultak a tanulók havi bérletjegyére a diákigazolvány felmutatása mellett, ha nincs önálló keresetük. Balogh János igazgatóhelyettes elmondta, hogy szigorúbban büntetik a bliccelőket a jövőben. Aki a helyszínen nem fizet, az a menetdíjon felül 600 forint késedelmi díjat is köteles leszurkolni. L.G. # / _ / Á TÁLLÍTJÁK a fülkékét Mától öt forintért telefonálunk Szigorúbban büntetik a bliccelőket drágábban utazunk
