Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám

1991. február 2., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Tizenhét év telt el azóta... Valamennyi hajó kifut a nyáron Filmszerepre készül a Kelén A nagykövetség tanácsosa Kaposváron Új alapokon a magyar—szovjet barátság Dr. Kopár lstvárr\ 969. május 15-től 74 közepéig dolgozott Siófokon, a Mahart igazgatója­ként. E fél évtizedben a gazda­sági reform szellemében tevé­kenykedett, a balatoni hajósok megelégedésére. A dolgozók részére kulturált munkahelyet teremtettek, öltözőket, mosdó­kat, irodákat, utakat építettek, ez időben készült el a színvona­las hajósszállás, s ami a legfon­tosabb: a negyedik év végétől már a legjobban fizetett kollektí­vák közé kerültek. A fellendülés évei Mert 1969-re, a szűkkeblű bérezés miatt, az ipari munká­sok közül alig maradt hatvan a száztízből. A környező cégek, gazdaságok az értékes, sokol­dalú embereket „elcsábítot­ták”. Az úgynevezett hajósállo­mányú dolgozók közül is igen sok értékes embert vittek el, s alkalmaztak különböző gépé­szeti ismereteket kívánó mun­kakörökben. 1971-ben ünne­pelték a balatoni hajózás 125. évfordulóját, s akkorra fejezték be az említett építkezéseket. Két év múltán a vállalat vezér- igazgatósága dr. Kopár Istvánt kinevezte gazdasági vezér­igazgató-helyettessé azzal a megbízatással, hogy nagyvál­lalati szinten is végezze el azt a munkát, amit Siófokon. Ám köz­bejöttek az országos gondok, a reform megállt. 1977 augusztu­sában a nyugat-európai felső­dunai Mahart vezérképviselőjé­vé nevezték ki Bécsbe, itt öt évig működött, majd 1982 au­gusztusában a csepeli szabad­kikötő kereskedelmi vezetője lett. Miután a szabadkikötőt összevonták a Mahart folyam- hajózással, őt — 58 éves korá­ban — nyugdíjba küldték. Azóta különböző cégeknél, de főként a Közlekedési Dokumentációs Vállalatnál dolgozott belső el­lenőrként. Utast szereznek jutalékért — 1990. november 6-án a megbízott vezérigazgató felhí­vott telefonon és kérte, vállal­jam el ismét a Balatoni Hajózás vezetését — mondja. — De­cember 1-jétől aktív állomány­ba kerültem, s a megbízásom három évre szól. Nagy örö­mömre, több régi munkatársat itt találtam még, például a fő­könyvelőt, valamint két ipari részlegvezetőt, és nagyon sok hajós szakembert. Az az érzé­sem, a régi és új dolgozók egy­aránt bíznak bennem, ez jól­esik, s remélem, most sem fog­nak csalódni bennem. Persze, ma más az ország anyagi hely­zete, mint a 60-as években volt, s az a népréteg, amely legin­kább vette igénybe szolgáltatá­sainkat, szegényebb lett, s kér­dés, hogy ezután igénybe fogja- e venni? Ezért igen óvatosan emeltük az elő- és utószezoni díjtételt egy főszezoni díjtétel- emelés mellett. Közismert, hogy nekünk a nyári két és fél hónapban kelle­ne megkeresnünk egész évi jövedelmünket, s ez, nyilvánva­ló, lehetetlen. Ezért a mellék­vagy kiegészítő tevékenységet sem szabad elhanyagolnunk. A főszezonban a többi között ze­nés sétahajókat indítunk. Az ORI-val kötött szerződés értel­mében a hajókon a hagyomá­nyos zene mellett műsor is lesz. A hét hat napján minden kikötő­ből kifut egy ilyen zenés-műso­ros hajó. A tavaly megszünte­tett Kilián-telepi és akali kikötő­ket újra bekapcsoljuk a menet- rendszerű forgalomba, s az összes hajót üzembe helyez­zük a szezonban. A járatokat sűríteni szeretnénk, s ahol ala­csony volt az utasszám, ott ha­tékonyabbá tesszük a szerve­zőmunkát. Akik ebben részt vesznek, jutalékot kapnak. (A kikötők dolgozóinak érdekük­ben áll majd, hogy elmenjenek egy-egy üdülőbe kirándulócso­portot szervezni akár a menet- rendszerű hajókra is. 1974-ig létezett ez a jutalékos rendszer, de csak a sétahajókra.) Jelen­leg 28 hajónk és négy kompunk van. Ipari tevékenységet is vég­zünk, különböző célfeladato­kat; az ipari munkások állandó foglalkoztatottságát szeretnénk biztosítani. Vasipari célgépeink vannak (például élezőgép), készítünk parkolásgátlókat: ezeket főként a szállodák ren­delik meg. Révfülöpnek nem kell komp Vitorláskikötőt építenek kül­földi tőke bevonásával Balaton­kenesén, de másutt is, ahol azt a külföldiek igénylik és erre le­hetőség van. Mint ismeretes, két vitorláskikötő van már a déli parton: Bogláron és Földváron. Ezek kft.-tulajdonban vannak, de eddig egy fillér hasznot sem hoztak a cégnek. Nullszaldó­sak. — A Mahart területtel és tőké­vel „szállt be” ezekbe a kft.-kbe. A napokban részt veszek egy tárgyaláson, ahol a földvári kft. számol majd be a gazdálkodá­sáról. Nagyon kíváncsi vagyok, miért nem hozott hasznot ez a vállalkozás. A bogiáriak mér­legbeszámolója márciusban lesz. A Mahart érdekelt egy soproni idegenforgalmi kft.-ben is: az oda érkező osztrák ven­dégeknek szerveznek balatoni programokat. Érdekes módon, ez a kft. sem hozott hasznot. Ha a Mahart bankba tette volna a pénzét, jobban jár. Ennek is utánanézek... Szerettünk volna Boglár és Révfülöp között új kompjáratot indítani, mert a je­lenlegi két kikötő már képtelen arra, hogy négynél több jármű­vet indítson. A bogiáriak öröm­mel vették volna, hisz egy kompkikötő fellendíti a helység idegenforgalmát, ám a rév­fülöpi polgármester elzárkózott, mondván: sértené az ottani üdülőtulajdonosok érdekeit. A teherszállítás a beruházási hiány miatt teljesen leállt. A vontató és teherszállító hajóin­kat nem tudják üzemeltetni, leg­alábbis addig, amíg a sporthajó­kikötők építését meg nem kezd­hetjük. A dolgozók nemrég még attól tartottak, hogy nem lesz mun­kájuk, most meg lehetséges, hogy egy ideig túlórában is dol­goznak majd. Egy amerikai magyar filmprodukciós társa­ságnak ugyanis szüksége len­ne a Kelén motorosra még az idény előtt. A készülő film 1917- ben játszódik, s az akkori álla­potot kellene rekonstruálni a hajón körülbelül május elejére. Dr. Kopár István egy pénteki napra hívta össze a munkás­gyűlést, s megkérdezte a dolgo­zóktól, hogy hajlandók-e napi 12 órát dolgozni és szombaton is műszakot tartani. A válasz egyértelmű volt: ha megrende­lik a munkát, vállalják. Sz. A. Az MSZBT területi elnöksé­gének meghívására csütörtö­kön Kaposvárra látogatott Vik­tor Szpiridonov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetsé­gének tanácsosa. Délelőtt talál­kozott és megbeszélést folytatott Szabados Péterrel, Kaposvár megyei jogú város polgármesterével, a testvérvá­rosi kapcsolatok újraépítéséről és folytatásáról. A kaposvári önkormányzat már korábban levelet küldött a tveri tanácsnak, melyben az utóbbi időszakban meglazult kapcsolatok újraépítésének szándékát is kinyilvánították. A somogyi megyeszékhely érde­kelt a kölcsönös előnyök alap­ján nyugvó gazdasági és kultu­rális együttműködésben. Szor­galmazza a vállalatok és intéz­mények kapcsolatfelvételét is. A nagykövetségi tanácsos és a polgármester kölcsönösen egyetértett abban, hogy a két ország politikai berendezkedé­sének ellenére a kapcsolatépí­tést folytatni kell, s az ideológiai különbség sem lehet akadálya a baráti kapcsolatok fejleszté­sének. Viktor Szpiridonov ezt köve­tően találkozott Sárdi Árpáddal, az MSZP megyei elnökével. Az egyórás találkozón mindenek­előtt a gazdasági kapcsolatok élénkítéséről, a vállalatközi kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeiről, a mindkét fél szá­mára előnyös együttműködési formákról tárgyaltak. (Folytatás az 1. oldalról) A közgyűlés figyelembe vet­te: a lakosság szinte minden nap sürgeti a mielőbbi intézke­dést, hiszen az emberektudnak arról, hogy a helyi önkormány­zattól kérhetnek támogatást azok, akik nem képesek a föl­emelt törlesztés fizetésére. El­sősorban azok kerültek ilyen helyzetbe, akik többféle ked­vezményes kölcsönt vettek föl, s a törlesztés most már megha­ladja a havi jövedelmük 25 szá­zalékát. Az önkormányzatok a kommunális tevékenység cí­mén megállapított keretből ál­landó lakosonként 200 forintot használhatnak fel a belügymi­niszteri javaslat szerint. Kapos­váron mintegy 14-15 millió forin­Balról jobbra Viktor Szpiridonov A nagykövetségi tanácsost Hifner Ferenc tájékoztatta az MSZBT területi elnökségének tevékenységéről, törekvéseiről. Délután a Szent István utcai középiskolai kollégium tárgya­lótermében a parlamenti pártok és az MSZMP kaposvári kép­viselőivel folytatott megbeszé­lést, aktuális kérdésekről. Viktor Szpiridonov elmondta, hogy a szovjet nagykövetség és a magyar parlamenti pártok kap­csolata az utóbbi időszakban javult. Mindkét fél egyre inkább felismeri, hogy a változások el­lenére továbbra is vannak kö­zös találkozási pontok, hiszen két szomszédos országról van tot tesz ki ez a keret. Éppen ezért megfogalmazódott egy határozott kifogás e javaslattal szemben, hogy miért ebből kell fizetni, hiszen az önkormányzat a kommunális célra kapott ösz- szeget egyébként minden fel­használási kötöttség nélkül költhetné el. Éppen ezért min­denképpen el kellene különíteni a segélyezésre felhasználandó összeget. Vita volt azon, hogy szükséges-e egy olyan rendelet megalkotása, amely szabá­lyozza a lakáscélú kölcsön tör­lesztő részletének fizetéséhez nyújtott támogatást, vagy elég felhatalmazni a polgármesteri hivatalt a segélyezésre. Az utóbbi esetben az igényeket úgybírálnákel, mint a rendkívüli segélyeket, azzal a kikötéssel, szó. Hangsúlyozta: azért kell találkozni, hogy mind jobban megismerjük egymást. Á szov­jet nagykövetség, mint állam­képviselet érdekelt abban, hogy a magyarországi pártokkal, ál­lami szervekkel és tömegszer­vezetekkel folyamatos munka- kapcsolatba kerüljön. A találko­zón csak a Fidesz nem képvi­seltette magát. A baráti hangvé­telű beszélgetésen sok minden szóba került. A kaposvári pár­tok képviselői is elmondták: az új típusú kapcsolatok építésé­ben mindkét fél érdekelt. A gaz­dasági együttműködés és a ke­reskedelem fejlesztése azon­ban a szovjet berendezkedés­ből adódóan adminisztratív akadályokkal terhes. hogy a kérelmező családjában az egy személyre jutó nettó (adózott) jövedelem nem több 5200 forintnál, a fölemelt tör­lesztőrészlet pedig több, vagy eléri a havi nettó összjövede­lem 25 százalékát. A közgyűlés mégis azt a megoldást tartotta elfogadhatónak, hogy a jegyző dolgozza ki a támogatás módjá­ra vonatkozó rendeletet, s ter­jessze a közgyűlés elé. Ter­mészetesen addig sem hagy­hatja a polgármesteri hivatal fi­gyelmen kívül a sürgős kérel­meket, így a rendelet elfogadá­sáig rendkívüli segélyben ré­szesítheti az egészségügyi iro­da a rászorulókat az általános szabályok szerint. A balti eseményekkel kap­csolatban a pártok képviselői szóvá tették, a népek önrendel­kezési jogának biztosítása min­den jogállam kötelessége. Ezért egységesen elítélik a fegyveres beavatkozást. A konfliktusok megoldásának tár­gyalásos útja vezethet csak er­edményre. A jó hangulatú megbeszélé­sen a nagykövetségi tanácsos a legkényesebb kérdésekre is válaszolt. A hivatalos álláspon­ton túl esetenként az ezzel nem egyező magánvéleményét is elmondta. Az őszinte, baráti eszmecsere a továbbiakban is reményekre jogosít. Lengyel JÁnos Pártok sötétben? Öt párt és két társadalmi szervezet január 31-ig nem fizette ki székháza bérletidíj­hátralékát, ezért e szerveze­tekkel az aznap lejáró szer­ződéseket a Fővárosi Ingat­lankezelő és Műszaki Válla­lat nem hosszabbította meg. Az állammal szembeni adós­ság összesen csaknem hét­millió forint. A kormány tavalyi ülésén úgy döntött: 1991 júliusának végéig fenntartja azt az álla­potot, amelyet még a Né- meth-kormány teremtett a pártok ideiglenes elhelyezé­sével. (Az akkori verdikt sze­rint idén márciusig kialakítot­ták volna a végleges állapo­tot, ám ehhez egyelőre szá­mos feltétel hiányzik.) Az újabb kormányhatározat azonban csak a számlájukat kifizető szervezetek számá­ra tette lehetővé a bérleti szerződés meghosszabbí­tását. Komoly összeggel tartozik a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt és a Független Magyar Demokrata Párt, de adós a Független Szociálde­mokrata Párt, a Cigányok Szociáldemokrata Pártja, a Független Kisgazda Föld­munkás- és Polgári Párt, va­lamint a Magyarországi Ci­gányok Demokratikus Szö­vetsége. A listán szerepel a Bajcsy-Zsilinszky Társaság is, ők azonban a határidő le­járta előtt elmaradásuk egy részét törlesztették és jelez­ték: rövid időn belül teljesen rendezik a cehhet. Kilakoltatásra egyelőre nem kerül sor mondta, s hoz­zátette: valószínűleg a vil­lany és a fűtés lekapcsolásá- val „ösztönzik" majd az adós szervezeteket a helyzet ren­dezésére. Elképzelhető az is, hogy a FIMÜV is beszün­teti szolgáltatásait, azaz a székházakat üzemeltető személyzet (takarítók, fűtők, gondnokok) elhagyja az épületeket. Lajos Géza Ötmillió forintot fordít gépparkja felújítására az idén a Kapostáj termelőszövetkezet. Korszerű gépműhe­lyében jelenleg 10 erőgép nagyjavítását végzik. Ha az időjárás engedi, már február végén megkezdik a munkát a földeken a talaj lezárásával, hogy a földbe jutott kevés csapadékot megőrizzék Fotó: Gyertyás László Átmeneti intézkedés a rendeletalkotásig Rendkívüli segély az OTP-kölcsön visszafizetésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom