Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-16 / 40. szám
1991. február 16., szombat SOMOGYI HÍRLAP —KULTÚRA 9 Egy manapság különösen aktuális és talán ezért is divatosnak számító művészeti kifejezésmód köré szervezett kiállítást a Somogy Megyei Múzeum és a Somogy Megyei Művelődési Központ. Ellentétben a korábban megszokott gyakorlattal, a groteszk kiállítás nem egy földrajzi egység művészeti bemutatására szerveződött, és nem is egy műfaji csoportosulás köré gyűlt alkotók rendezvénye, s nem számít a tematikus kiállítások közé sem a hagyományos értelemben. A kiállításon szereplő művekben egy sajátos művészi eszközökkel megvalósított látásmód azonosságát tekintették a szervezők kiindulópontnak. Ez a látásmód az ironikus, szatirikus és groteszk: három, egymáshoz közel álló, de nem azonos kategória, amelyek a komikumhoz, a humorhoz való viszonyukban értelmezhetők. 1 A groteszk szó a köznapi értelemben eléggé elterjedt. Eredetileg a XV. századból származó fogalom: a reneszánsz Hegedűs Z. László: „Népköztársaság u. 1.” ember ezzel a szóval illette a korabeli Róma környékén feltárt barlangok belsejét díszítő, ókori eredetű, fantasztikus növényi és állati formákból szőtt motívumokat. A kifejezés maga is a grotta (barlang) szóból származik. Az idők folyamán sokat változott a jelentése: ma elsősorban az össze nem illő elemek összekapcsolása révén keltett komikus hatást nevezzük groteszknek. Feltűnő, hogy a modern kor művészete milyen nagy vonzódást tanúsít a groteszkhez. Szinte minden művészeti ágban, a képzőművészettől az irodalmon át, egészen a zenéig átnyúló, szerteágazó sokarcú- ság jellemzi. Leginkább mégis a képzőművészethez — ezen belül a festészethez és a grafikához — kötődik legerősebben. Korunk sajátos módon kedvező szellemi légkört teremtett a groteszk virágzásához, hiszen századunkban szédítő iramú változások és váltások terhelték meg az embert. A közelmúltban elhunyt nagy svájci drámaíró, Fridrich Dürrenmatt vallomása jut eGroteszk a képzőművészetben Szomorú századvég szünkbe erről: „A mi világunk éppúgy vezetett el a groteszkhez, mint az atombombához”. Ha igaz ez a XX. századra, még inkább érvényes erre a fájdalmas felismerésekkel és kiábrándulásokkal járó századvégre, amikor az ember és emberiség létproblémái, egzisztenciális kérdései megoldatlanok, végképp megrendít- hetetlennek vélt és remélt alapigazságok dőlnek meg, és az egész emberi lét gúnyos, fájdalmas elbizonytalanodása nehezedik magára a művészetre is. Ez a társadalmi közeg, amely a ma Magyarországán oly aktuálissá teszi a keserű szájízű, tragikus groteszket. Biztosnak hitt értékek egyszeriben megszűnnek, realitás és irrealitás, látszat és valóság a mindent elárasztó bizonytalanságban elveszti jelentését. 2 A groteszkpályázat díjazott műalkotásai hasonló gondolatkörökben mozognak. A fődíjas, fiatal szentendrei művész, Regős István egész munkássága az irracionalitás, az irreális világába át-átnyúló kísérlet: szürreális—misztikus hatásaival idegeníti el szándékoltan banális szituációba helyezett bumfordi alakjait. Állatmese című képének középpontjában egy szemétdombon kapirgáló tyúkot látunk. Feléje három oldalról 3 ragadozó (két állat és egy felülről benyúló emberi kéz) közelít óvatosan lopakodva, veszélyeztetőn. A megközelített állat ostoba gyanútlan- sága a helyzet komikumán túl szorongást kelt a nézőben. Várna Gyula kimustrált használati eszközökből, ipari jellegű hulladékokból tákolt „szobrocskái” szellemes helyzetjelentések a hétköznapi és közéleti kétségbeesett kilátásta- lanságáról. A „Mutáns” egy spirálisan építkező formájú rügyszerű növekmény: száraz falevelekből kibújó, ütött-ko- pott számláló — talán egy régi pénztárgép vagy benzinkút mérőórája. Messzire vivő képzettársításokat sugall, ugyanúgy, mint „A dolgok állása” című objekt akkumulátortelepbe összegyűjtött, rétegesen felhalmazódó szemete, rugókKönyv István János: Bábel tornya kai, vasreszelékekkel és mindent beborító rozsdaréteggel. A „nacionalista szemléltető eszköz” szándékoltan kvázi hangszerként feledtetni próbálván fennen lobog a kis nemzeti színű zászló... 3 Egyre közelebb jutva a régi és újabb keletű történelmi-politikai vonatkozásokat is tartalmazó művekhez, érdemes megemlíteni Újházi Péter meséit. A „Régi utazás” egyfajta szellemi barangolás egy tőlünk keletre eső birodalomban. Mintegy 100 esztendőt átívelve apró kis szuvenírekben, banális hétköznapi tárgyakban öszEgressy Teri: Hipochondria szekomponálva jeleníti meg a történelmet. Kolesziár Arany e távolabbi, de más közelebb eső tájakon tett kalandozásokhoz ad segítségül iránymutatókat. A jobb tájékozódás érdekében valószínűleg mindenki megtalálja a kiállításon a hozzá legközelebb álló típust a 8 variációból. E „mutatók” tanulságainak figyelembevételével könnyen eljuthatunk olyan emlékművekhez is, amilyeneket Bors István állított ki. A „Diagnózis" sorozat gonosz hatalmak központosító, mindenre rátelepedni kívánó állami gépezetek gyilkos szatíráinak számítanak. Ezek a hatalom már nem is leplezett, nyílt, kegyetlen demonstrációi: oszlopait kariatidaszerű szörnyek képezik, amelyek piramist emelnek hátukon. Az építmény tetején ott pöffeszkedik önhitt magabiztossággal, saját magába feledkezve a hatalmi szimbólumként az állati vonásokat viselő maszk. A groteszk kiállítás harmadik, elég markánsan körülírható csoportját azok a műalkotások képezik, amelyek a farsangi témák hagyományos, maszkos szerepjátszó szituációival foglalkoznak. Ebben régóta mesternek számít Schéner Mihály. Több évtizede foglalkozik a farsangi figurák, maszkok, öltözékek megjelenítésével — mindezt a folklorisztikus vásári hagyományokból merítve. Maga a maszk szó álarcot, kí- sértetet, egyfajta boszorkányt jelöl, egyszóval ördögi természetű kísértetlényt. Schéner, aki az idők folyamán egy egész infernót (ördögbirodalmat) épített ki maga körül, igazi pogány lélek; szívesen enged fantasztikus és különc ötleteknek. Fejtanulmányai kétértelmű, némileg izgató, maszkos arcok, amelyekben elválaszthatatlanul egyesül a démonikus és komikus elem a groteszk révén. Tóth Ernő hasonló, álarcos, bohóckodó figurái nélkülözik a Schéner-féle brutális vitalitást. Noha színeiben izzó vörösek, sárgák dominálnak, és expresszív a felületkezelése is, esendően szállongó kis figurái enyhe, szomorkás hangulatot árasztanak. A díjazottak között említhetjük Varga Bencsik József Győzedelmes Léda című művét is. Üde bájjal fogalmazza át az ismert mitológiai jelenetet, csak éppen az isteni szépségű királynő, Léda helyét egy kis borzas, jelentéktelen figura foglalja el, és maga Zeusz isten csupán egy hattyúformára font szekérként szolgál a győztes számára. 5 A groteszk kiállítás a felsoroltakon kívül is jóval több érdekes, szellemes műalkotást mutat be, és több olyan neves művészt csábított Kaposvárra, akiknek eddig nem volt módjuk itt bemutatkozni. A remélhetőleg még többször is megrendezésre kerülő tárlat ezúttal általánosságban, összefoglalóan közelített a jelenséghez, amely mindennapjainkat — örömünkre és bánatunkra — elkíséri. Géger Melinda Muzzy Magyarországon VADERNA JÓZSEF A bukfenc színei Rezeda-Krúdy Gyulának Megterített asztal az ég. A Hold remegő velőscsont vég, bordás és gerinces hús a természet, természetem. A délibáb foga közt tartja a bibliát, zsakettes évszakot, összerágcsálja az ingem, a fogyasztásban fogyok el. Megfagyott levelek peregnek, ismét megcsalnak a nők, nem ér haza az álom, sötétednek a bukfenc színei. Süllyedek a harmadik emeleten az ugyanolyan hálószobák zátonyain széttöredezve. Búsmagyar hegedűszót tűzött gomblyukamba a nyár, a fák, virágok helyén most fátyolos, nyitott üresség szól: a magánytól nincs magányom, otthagyom a lányt, fájjon, ajkam torlasza, süket pohár, ég játszotta ki ellenem az ízeket, éhségre nevel az étel. Ha mozdulok, falevél az őszben, sötétednek a bukfenc színei... Muzzy — ha még nem ismernék — egy rendkívül barátságos, földönkívüli óriás szörny, aki igen szereti az órákat — megenni! Ő siet a börtönben senyvedő hősszerelmes, Bob segítségére. Ja, és hogy Bob, a kertész miért ül rács mögött? Hát azért, mert nem átallotta megcsókolni Szilviát, Gondo- land királyának szépséges leányát. De ami még ennél is nagyobb baj, hogy a királykisasz- szony is viszontszereti a motorral száguldozó legényt. Mindezt a fondorlatos és gonosz Corvax, a legfőbb gondo- landi miniszter leplezi le, és árulja be a királyi szülőknek. A történet fordulatos, kalandos, ahogy az egy mesefilmhez illik. Csakhogy ezúttal különleges mesefilmről van szó. A BBC által összeállított történet egyúttal angol nyelvlecke is, kisiskolásoknak szánva. A szerzők héttől tizenhárom éves korig ajánlják, de világszerte vannak Muzzy-rajongók, háromtól kilencvenhárom éves korig. Muzzy most a Magyar Televízió és a Novotrade Kiadó jóvoltából Magyarországra érkezett. A tévé nyelvoktató produceri irodája (most így nevezik a tévében a hajdani szerkesztőségeket) a kiadó közreműködésével a BBC-től a teljes oktatóprogramot beszerezte. Január második hetében elindult a tv 1-en a program, amely húsz héten keresztül folytatódik. De, mint már sejtik, nem holmi hagyományos iskolai oktatásról van szó. A mesefilm cselekménye közben ismerkedhetnek meg a szavakkal és a fogalmakkal, a beszédfordulatokkal a gyerekek, miközben leköti figyelmüket a kedves, szellemes, humoros mese. Hogy-ennek mennyi előnye van, azt bármelyik gyakorló pedagógus vagy szülő is felmérheti. A rajzfilmeket ugyanis sokszor, szívesen újra nézik a gyerekek. Az ismétlés pedig nem gyötrődés a számukra, hanem szórakozás. Izgalmas nyelvtanítási lehetőséget nyújt a videofilm a pedagógus számára is, aki módszertanilag igen sokféleképpen alkalmazhatja a segédeszközt (kimerevítve a képet, részenként ismételve, hang nélkül, csak a hangot hallgatva, hagyományos módszerekkel, találós játékkal, kártyalapokkal stb. kombinálva). Egyébként néhány budapesti, egy kecskeméti és más iskolában már oktatnak e meseprogram szerint. A gyerekek rajonganak az angol órákért. S hogy ne csak a tévében meg az iskolában foglalkozhassanak a programmal, a Novotrade megvásárolta a BBC-től az oktatócsomag li- cencét, és kiadták a tévésorozat alapján készült, 6 részből álló videokazettát. Ehhez kapcsolódik 6 szép kiállítású képeskönyv (borítóján társasjátékokkal), egy szülői és nevelői útmutató. De gondolva arra, hogy nincs még minden háztartásban videokészülék, ösz- szeállították hangkazettán a mese szövegét, számos dallal kiegészítve. (A hang után a gyerekek felidézik maguknak, magukban a jól ismert látványt.) Mint ígérték, január végére már az üzletekbe került az okJelenet a mesefilmböl tatócsomag — összesen 3000 forint körüli áron, de külön-kü- lön is forgalmazzák a könyveket, a videót, a hangkazettát. Addig pedig, gyerekek, felnőttek, érdemes hetenként egyszer (ha az ismétlést is beleszámítjuk, kétszer) öt-öt percet Muzzyra és az angol nyelvre fordítani. K.M.
