Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-16 / 40. szám

1991. február 16., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 (Folyamatos az 1. oldalról) Barcson is szinte mindenki — bizony eléggé keményen — szóvá tette, hogy a kárpótlás újabb igazságtalanságokhoz vezet. S nem csupán amiatt, mert anyagi szempontból szinte kivitelezhetetlen, hanem azért is, mert újra megosztja a ma­gyar társadalmat. A kárpótlási ügyben képtelenség igazságot tenni. Bár vallom, hogy minden állami jogsértést valamilyen for­mában orvosolni kell. Ám ezt csak úgy lehet megoldani, ha mindenkinek igazságot szolgál­tatunk, s ehhez figyelembe kell venni az ország helyzetét. Hiánycikk a koncepció Az emberek nehezen viselik el a kormány munkájában ta­pasztalható tervszerűtlenséget és kapkodást, az egymásnak ellentmondó intézkedéseket, nem érzékelnek egy összefüg­gő koncepciót s azt sem, hogy tudatos politizálás folyna. Sok helyütt megfogalmazó­dott az az aggodalom, hogy rohamosan romlik a szomszé­dos országokkal kialakult viszo­nyunk, s így még nehezebb lesz kilábalni a súlyos válságból. — Az új külpolitikai törekvé­seink mennyiben járulnak hoz­zá a magyar gazdaság meg- élénkítéséhez? — A kormány egy területen kifejezetten aktívan tevékeny­kedett. Ez pedig a nyugati kap­csolatok továbbfejlesztése. Szerénytelenség nélkül mond­hatom, hogy amit mi elkezdtünk az folytatódik, hiszen elsőként mi nyitottunk myugat felé. De az is tény, hogy a kormány meglehetősen egyoldalú külpo­litikát folytat. A szomszédos országokkal — szinte kivétel nélkül mindegyikkel — feszült­ségeket idézett elő. Meggondo­latlan nyilatkozatokkal, olyan törekvésekkel, amelyek szom­Nehéz elviselni a kapkodást szédaink körében bizonyos mértékben a Horthy-korszak külpolitikája iránti érzéseket tá­masztott. Pedig tudomásul kell venni, hogy a Horty-korszak nemcsak belpolitikájában volt antidemokratikus, hanem a kül­politikájában is. Sok olyat tett, ami a jószomszédi viszony megromlásához vezetett. S ha ezt eleveníti fel a mai kormány, akkor ez az ország számára nagyon súlyos károkat okozhat. Óriási a bürokrácia Van,még bizalom az ország iránt. Ám a fejlett országokkal való gazdasági együttműkö­dést két dolog nehezíti. Egy­részt növekszik az aggodalom, a belpolitikai zavarok miatt, és ez elriasztja a tőke egy jelentős részét, másrészt változatlanul óriási a bürokrácia, amely aka­dályozza a külföldi tőke be­áramlását, vegyes vállalatok létrehozását. Ez a bürokrácia kiegészülve az infrastruktúra hiányával és egyéb más nehéz­ségekkel sajnos nem segíti elő, hogy olyan ütemben épüljenek ki kapcsolatok, mint ahogy erre az országnak szüksége lenne. A külföldi tőke számára lé­nyeges az alapkérdések rende­zése, s ezek közé tartoznak a tulajdonviszonyok is. Most e kérdésben is bizonytalanság van. S ha valamit nem tud elvi­selni a külföldi tőke, akkor az a bizonytalanság. A kormány több hónapos késésben van a privatizációs programban. — A kárpótlási törvénytől sokan azt várják, hogy polgáro­sodás útjára vezet egy széles társadalmi réteget... — Ezzel a kárpótlási törvény- tervezettel — bar végső formá­ját még nem ismerjük—semmi­képpen sem lehet egy új társa­dalmi réteget favorizálni. Ez, a tervezet szerint csak néhány tízezer embernek biztosít bizo­nyos fajta kárpótlást. Nemcsak az előzőekben említett igazság­talanságokat fogja szaporítani, illetve kiélezni, hanem anyagi­lap sem jelent számottevő kár­pótlást. Á tervezet nem azt tar­talmazza, hocjy a volt tulajdono­sok olyan tőkéhez juthatnak, amellyel nagy egszisztenciális alapot teremthetnének. Kétségeim vannak az iránt, hogy a kárpótlási jeggyel ren­delkezők ezt vállalkozásokba fektetnék. Feltehetően fo­gyasztásra használják fel, s ez újabb inflációs nyomást jelent. A fegyverügy tanulságai — Jó lenne már lezárni a ju­goszláviai fegyvereladás körül kirobbant botrányt. Milyen ta­nulságai vannak az ügynek? — A fegyvergyártás és fegy­verszállítás a világon az egyik legfejlettebb ágazat. Ez Ma­gyarországnak is fontos. S azt is hozzá kell tennem: ezen a téren egyetlen állam sem sze­mérmes. Úgy gondolom, hogy a a erszáííítasoktól még évti- dg nem tud megszabadul­ni az emberiség. A magyar fegyverüzletben sem az volt a probléma, hogy egy vállalat Jugoszláviának fegyvert szállított, hiszen ennek megvan a szabályos rendje. A gondot az jelentette, hogy a fegyverszállítás nem kellő kö­rültekintéssel törént. Mielőtt elindult a szállítmány, már tudni kellett volna, hogy ez nem csu­pán Jugoszláviába, hanem Horvátországba irányul. Ekkor már meg kellett volna gondolni a lépést. A nagyobb hiba az volt, hogy a kormány rosszul kezelte az ügyet. Az ingatta meg szava­hihetőségét, hogy megpróbálta eltussolni, letagadni, ahelyett, hogy a kezdettől fogva nyilvá­nosan elismerte volna a szállí­tás tényét. Mindig az a leg­rosszabb, ha letagadják a té­nyékét, mert ez óhatatlanul azt az érzetet kelti, hogy a szállí­tónak meghatározott céljai vol­tak. Bízom abban, hogy végre lezárul ez az ügy és nem okoz károkat a magyar—jugoszláv kapcsolatokban. Bízom abban is, hogy a kormány levonja a szükséges következtetéseket. — Köszönöm a véleményét. Lengyel János Harmincszázalékos béremelés Lépéselőnyben a Tungsram A Tungsram Rt. Elektronikai Gyárának részvényeiből egy évvel ezelőtt az amerikai Gene­rál Elektric vásárolt 50 plusz 1 százaléknyit. Az elmúlt időszak tapasztalatairól dr. Simkó Antal gyárigazgató elmondta, hogy a vállalatnál két divízió alakult: a fényforrás és a gép és elektroni­ka. Az össztermelésük hatvan százalékát az elektronikai és gép, valamint szerszámgyártás adja. Robotvezérlő egysége­ket, ipari elektronikai eszközö­ket, autóelektromossági termé­keket, mosógép automatikákat, számítógépekhez displayket állítanak elő. Náluk a szerkezet- váltás már 1982-ben elkezdő­dött. Azóta fokozatosan igazod­nak a kereskedelmi igények­hez. Talán szerencséjük is volt abban, hogy korábban kény­szerültek a változtatásra, mert 8—9 éve még kedvezőbbek voltak a feltételek. Tárgyalásokat folytatnak az energiatakarékos fényforrások­hoz szükséges működtető elektronikák gyártásáról. Fel­adatuk, megrendelésük van elég. 760-an dolgoznak itt, lét­számcsökkentést nem tervez­nek. Fenntartják viszont a kor- engedményes nyugdíjazás rendszerét. Az elmúlt évben, bár ezzel az inflációs hatásokat nem tudták kivédeni, csaknem harmincszázalékos béremelést hajtottak végre. Áz elektronikában a legfejlet­tebb technológiával rendelkez­nek. Az 1982-ben elkezdődött váltással együtt a gépparkukat is korszerűsítették. Á General Electric egy angol céget bízott meg a Tungsram „átvilágításá­val". Lehetőséget láttak ben­nük, ezért ruháztak be ide. Leg­fontosabb feladatuk a termele- kenység számottevő javítása. Egy főre évi kétmillió forint ter­melési érték jut, ez magyar vi­szonyok között jó teljesítmény, ám ismerve a nyugati szintet ezzel messze nincsenek az él­vonalban. Igaz ez nemcsak a gyár dolgozóin múlik, a beszál­lítói fegyelem, a pontatlan alkat­részbiztosítás nyugaton elkép­zelhetetlen. A bérezési rendszer sem volt eddig olyan Magyarországon, ami kiugró teljesítményre ösz­tönzött volna. A munkanélküli­ség növekedésével azonban nemcsak a szemlélete változik az embereknek, hanem a mun­kahelyhez való kötődés is egyre erősebb lesz. A legfontosabb az, hogy olyan termékeket kell a piacra vinni, amelyek nem csak versenyképesek, hanem az előállítási költségeik is elfogad­hatók. A General Electric filozó­fiája az, hogy már az első alka­lommal jó minőségű terméket kell előállítani. Magyarorszá­gon meg legfeljebb azt mond­ták, rossz minőségű termék nem hagyhatja el a gyárat. Nagy a különbség a két gondol­kodásmód között. — Az utóbbi magába foglalja azt is, hogy többször kell javíta­ni egy-egy terméket, mire az a vásárlóhoz kerül, így egyre több munka lesz benne, — mondta az igazgató. Az értékesítéssel a vállalati központ és a gyár foglalkozik. Nagy a konkurencia, sok a „márka” ezen a területen. En­nek ellenére árban, színvonal­ban, minőségben a Tungsram állja a versenyt. Kereskedelmi hálózatukon keresztül termé­keik a világ összes országába eljutnak, s az értékesítési muta­tók jelzik: nagy irántuk a keres- leg. H.l. 3,4 millió forint jutalomra Zárszámadó közgyűlés a tabi tsz-ben Tegnap délelőtt tartotta zár- számado és tervtárgyaló köz­gyűlését a tabi Béke Termelő- szövetkezet. A városi művelő­dési központ földszinti színház- termében dr. Szűcs József tsz- elnök tájékoztatta a megjelent több, mint 200 tagot a tavalyi gazdálkodásukról, a terveikről, s szólt a szövetkezet belső szervezetével, működésével kapcsolatos változásokról, kül­ső körülményekről is. Elmond­ta, hogy eddig huszonhármán jelentették be: a kárpótlási eljá­rás keretében kívánják földjüket visszaigényelni. Ez összesen 200 hektárt jelent. Szólt a dol­gozói létszám alakulásáról, a munka- és a technológiai fegye­lem lazulásáról, a létbizonyta­lanságról. — A tagság és a vezetés kö­rében is kialakult egy várakozó álláspont, hogy mikent alakul a tsz jövője, szervezete és veze­tése. A bizonytalanság nem erősítette a munkafegyelmet. „Elgondolkodtató, hogy miért romlanak az állattenyésztés gazdaságossági mutatói, és miért olyan magasak a gépi üzemeltetés költségei”. Az 1990. évi gazdálkodásuk­ról szólva bejelentette: csak­nem 12,5 millió forint mérleg szerinti nyereséggel zárták az évet, az összes bevétel pedig több, mint 10 százalékkal nőtt. Igaz, a mezőgazdasági ágazat bevétele csökkent, de ezt ellen­súlyozta az ipari és a kereske­delmi tevékenység eredménye. 25 millió forint hitelt vettek fel, melyből 15 millió átütemezését kérték erre az évre. Beruházás­ra összesen 25,9 milliót költöt­tek. A Sérsekszőlősön készülő hidegfutózó üzemre 21 millió forintot fordítottak. A vezetőség az idei összes bevételét, 263 millió, míg a ter­vezett eredményüket 5,5 millió forintban határozta meg. A nö­vénytermesztésben nagyobb gondot fordítanak a takarmány- növények termesztésére, hogy ezzel is csökkentsék az állatte­nyésztés várható veszteségét. Ésszerű létszámgazdálkodás alapján 30 százalékos bérren­dezéssel számolnak. Végezetül — a vezetőség beszámolója — szervezeti, személyi es a szövetkezetei érintő várható változásokról szólt. — Vissza kell hoznunk a mezőgazdaságba az igazi pa­raszti gazdálkodási szemléle­tet, a tulajdonosi érdekeltséget és a hozzáállást — mondta az elnök. A tagság főkönyvelői munka­körének megtartása mellett Kleiber Józsefet közgazdasági elnökhelyettesnek választotta meg. (Krutek) Kaposvár sajátos helyzetben MÁRCIUS 17-IG MEGVÁLASZTJÁK A NÉPI ÜLNÖKÖKET Több mint száz jelöltre számítanak Február 26. és március 17. között bírósági népi ülnököket kell választani. A népi ülnö­köknek a bírákkal azonosak a jogaik és kötelességeik. Esküt tesznek. Megbízatásuk ideje alatt tartózkodniuk kell politikai tevékenységtől. Az ítélkező ta­nácsba a bíróság elnöke hívja és osztja be az ülnököket. Tiszt­ségük gyakorlása idejére átlag- keresetet, illetve tiszteletdíjat kapnak. Áz 1985-ben megválasztott népi ülnökök megbízatását az Országgyűlés március 31-ig meghosszabbította és ezzel lehetővé vált, hogy a következő négy évre már az uj önkormány­zati testületek válasszák meg az új ülnököket. —A népi ülnökök választásá­ról szóló jogszabály a korábbi­hoz viszonyítva lényegileg nem változott, ma is a pártatlanság, a feddhetetlenség, a rátermett­ség a döntő — mondotta dr. Kéki Zoltán, Kaposvár megyei jogú város jegyzője. — Erre a tisztségre minden 24. életévét betöltött, büntetlen előéletű, vá­lasztójoggal rendelkező ma­gyar állampolgár jelölhető. Az ülnököket a bíróságok ille­tékességi területén lakó válasz­tópolgárok, a társadalmi szer­vezetek és oktatási intézmé­nyek jelölhetik. A fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bírósági tanácsokba csak pedagógusok kerülhetnek. A megyeszékhelyen a már­cius 12-i közgyűlésen választ­ják meg a népi ülnököket. Rá­mutatott: Kaposvár helyzete sajátos. A városi bíróság illeté­kességi köre ugyanis nem esik egybe Kaposvár önkormányza­táéval. A városi bíróság népi ülnökeit nemcsak a kaposvári, hanem a működési területéhez tartozó többi önkormányzatok is jelölhetik és a választást nemcsak Kaposváron, hanem az érintett települések önkor­mányzatainál is megtartják. Mivel Kaposvár megyei jogú város, ezért a megyei bíróság­hoz és a megyei munkaügyi bí­rósághoz is kell népi ülnököket választani. Kaposváron több mint száz népi ülnökre számítanak. Az eddig beérkezett jelölések alap­ján megvan a remény arra, hogy meg lehet majd választani annyi ülnököt, amennyire szük­ség van. Ehhez azonban a jelö­léseket február 20-ig intenzíven folytatni kell. Célszerű lenne a nyugdíjasokra is gondolni, hi­szen ma leginkább ők tudnak időt szakítani a tárgyalásokra, nem is szólva arról, hogy a nyugdíjkiegészítés is jól jön nekik. Természetesen elsődle­ges szempont az alkalmasság, hiszen a tárgyalótermekben emberek ezreinek sorsáról dön­tenek. (Szegedi) Az ördög (néha) nem alszik VAGYONVÉDŐK RÁKSIBAN Furán pislogtak rám. Szá­momra természetes volt a félci­pő, ők azonban bélelt csizmát adtak óvó gondoskodással és sok meleg ruhát. — Hideg lesz — mondták. Igazuk lett. A hőmérséklet legalább 12 fokkal volt fagypont alatt. A „fütyülőn” ez még nem okozott gondot, ám lent a „la­pon” már mart a fagy. Didergő lépteink alatt szilánkosan tört a jég. Egyetlen melegedési lehe­tőségünknek a lóistálló felügye­letének kicsiny kuckója látszott. Az éj nyugalmát, hál Istennek, csak két vemhes kanca vajúdá­sa veszélyeztette. Lucifer álmát azonban ez sem vette el. Úgy tűnik, ma ő is az igazak álmát aludta. * * * Az emberek félnek. A háború­tól éppen úgy, mint a terroriz­mustól: az árrobbanástól nem kevésbé, mint a munkanélküli­ségtől. Társadalmi és szociális helyzetétől függően mindenki­nek megvannak a saját kis „kü- lönbejáratú” félelmei. Mondják persze, hogy jobb a félelem, és rosszabb az ijedelem. Ilyeténképpen működik Rák- siban is a félelem, ahol az akut gondot nem annyira a nagy iraki szemfényvesztő ármánykodá­sai jelentik, inkább az ismeret­len betörőké, tyúktolvajoké. Tavaly óta ugyanis soha nem tapasztalt méreteket öltött a szárnyasok éjszaka leple alatt elkövetett gazdaváltoztatása. Ez pedig mindenképpen indu­latokat szül. Az effajta problémára a Rák- sinál jóval tehetősebb települé­seken egyértelmű gyógyír len­ne, ha felbérelnének hajdanán profi, (manapság kissé poca­kos) öklözőkből álló személy- és vagyonvédelmi kft.-t; kellő mennyiségű bankók létété után megszűnne a gondok oroszlán- része. Erre azonban itt nincs se pénz, se lehetőség. Mit tettek hát a Ráksiban élők fájdalmuk orvoslására? Meg­alapították a vagyonvédelmi szervezetet. Minderről bővebben Farkas Lajos, a csoport „parancsnoka” beszélt. —Tarthatatlan állapot alakult ki: az ismeretlen tettesek több száz szárnyast tulajdonítottak el. Erre mi dr. Trombitás Tamás polgármester támogatásával létrehoztuk szervezetünket. November elején még csak 21 tagot számláltunk, most már azonban 57-re gyarapodott a létszám. Egyre többen érezzük fontosnak a falu védelmét. Saj­nálatos módon testi sértés és betöréses lopás is előfordult már, de mi bízunk abban, hogy hatékonyságunk növelésével az ilyen események száma és súlya radikálisan csökken. A járőr tacjjainak kiválasztása és az akciók időpontja is titok. Az éppen sorra kerülőknek gyakran csak a szolgálat előtt néhány órával küld értesítést. A precízség itt nem fölösleges. Már maga a bizonytalanság is labilissá teheti az ellenség erőit. Ez pedig fél siker. * * * A járőr feladata viszont nem titok. A garázdák leleplezése, majd a hivatalos szerv értesíté­se. Idővel — reménykednek — a vagyonvédelemnek ez a for­mája teret nyer és kialakulnak törvénybeiktatható keretei is. Tudniillik jelenleg az elszántsá­gon kívül egyetlen — fegyver­nek nem nevezhető — eszkö­zük van, a közjavából vásárolt, nagy teljesítményű lámpa. Ez legalább fényt hoz a sötét éjszakába, — némi világosságot. BalassaTamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom