Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-14 / 38. szám

1991. február 14., csütörtök

SOMOGYI HÍRLAP

3

Interjú Stefan A. Musto professzorral

I

HÓFÚVÁSSAL DACOLVA

Elkerülni

Huszonnégy órán át az utakon

a koldus ország besorolást

Az évezredforduló előtt ábránd a Közös Piachoz való csatlakozás?

Egy igazi világpolgár. így lehetne jellemezni Stefan A. Musto professzort, aki a németországi Naumann-alapítvány megbízásából tartózkodik hazánkban. Musto professzor egyébként Magyarországon született, a második világháború végén került Németországba, ott is érettségizett. Ezután egy spanyolországi egyetem következett, majd tapasztalat- szerzés a világban: Nagy-Bri- tanniában, Észak- és Dél-Ame- rikában, majd ismét Németországban, ahol már várta a nyugat-berlini egyetem közgazda- sági tanszéke. Szakterülete az európai fejlesztés, amin természetesen azt kell értenünk, hogy a professzor úr mindeddig a kontinens nyugati felének gazdasági-politikai kérdéseivel foglalkozott. Figyelme az utóbbi időszakban, a villámcsapásként bekövetkező változások után fordult Kelet-Európa felé.

— A világ az itteni eseményekre mindeddig még képtelen volt megfelelően reagálni — vélekedett Stefan A. Musto. — Példaként vessünk egy pillantást a német helyzetre. A nyugati országrész teljesen el van foglalva azzal, hogy miként integrálja a keleti oldal merőben eltérő gazdasági és jogrendjét.

— Mennyiben hátrányos hazánk szamára az, hogy a németek egyelőre jórészt a saját ügyeikkel törődnek?

— Hátránynak azt tartom, hogy Magyarország elvesztette a volt NDK-piacot, s ez több milliárdos veszteséget jelent a gazdaságnak. Ugyanakkor a két német állam egyesülésével egy, a korábbinál sokkal nagyobb piac alakul ki, s ez ösztönző lehet a versenyképes magyar termékek számára. Az egyesült Németország igen fontos támogatója lehet a magyar érdekeknek is, az európai közösséghez való közeledés, illetve a későbbi csatlakozás kérdésében.

— Néhány felelős hazai politikus szerint a Közös Piachoz való csatlakozás a nem is olyan távoli jövőben már megvalósulhat...

— Azt hiszem, hogy ez illúzió, sokkal óvatosabban kellene kezelni ezt a kérdést. Ha Magyarország ebben a pillanatban belépne — persze, ez lehetetlenség, mert nem felel meg számos feltételnek —, akkor ez az ország számára valószínűleg több hátránnyal járna, mint előnnyel. A spanyolok és a portugálok is több, mint nyolc és fél évig tárgyaltak az európai közösséggel. Közben pontosan felkészültek gazdaságilag is arra, hogy átvegyék annak a Közös Piacnak a játékszabályait, amelyik magasan fejlett ipari országokból áll, s ahol

egyetlen kritérium a versenyképesség.

— Mégis, mikorra tenné a csatlakozás lehetséges időpontját?

— Évszámokat nem tudok mondani, de az nyilvánvaló, hogy az évezred vége előtt a teljes jogú tagság nem valósulhat meg. Erre szerintem csak a kétezres évek elején, komoly, hosszú tárgyalásokat követően van remény, ekkor léphet be Magyarország abba az egyesült Éurópába, amelyik ebben a pillanatban integrálódik és gazdasági világhatalommá kezd válni.

— Professzor úr, nemrég felröppent a híre annak, hogy a nyugati bankok elengedik Lengyelország adósságainak egy részét. Hazánk nem követhetné a lengyel példát?

— Nos, én nem hiszem azt, hogy a bankoknak megesne a szíve a lengyeleken és lemondanának a tartozás egy részéről: Ilyesmi még nem fordult elő a világtörténelemben, jóllehet léteznek összehasonlíthatatlanul szegényebb államok, mint Lengyelország. Politikailag igen fontos NATO-tagállamok — mint például Törökország — képtelenek elérni az adóssáp elengedést. Tehát én ezt a híresztelést nem veszem komolyan. Ha valahol viszont csődöt jelentenek be, ahogyan az Mexikóban és Bolíviában történt, akkor abban a pillanatban le lehet mondani az életbevágóan szükséges újabb kölcsönökről. Tehát máris megszűnik a beruházás, a termelés szerkezetének az átalakítása, s ez katasztrofális következményekkel járhat. Ha Magyarország esetleg ezt tenné, abban a pillanatban koldus országnak tekintenék, amellyel nem érdemes gazdasági kapcsolatokat fenntartani.

— A magyar ember leleményességéről kisebbfajta legendák keringenek. Elég lesz ez a tulajdonság a gazdasági felemelkedéshez?

— Kérem, én több, mint negyven éve élek külföldön, s ahol csak találkoztam magyarokkal, mindenütt azt tapasztaltam, hogy mindenütt megállják a helyüket. Hogy ide jutott ez az ország, az nem a lakosság hibája, annak politikai-történelmi háttere van, s a felelősséget nemcsak a magyarok viselik. A feltételek viszont még jelen pillanatban is olyanok, hogy reményekre jogosító gazdasági kezdeményezéseket nehéz tenni. Az első számú feladat tehát olyan keretfeltételek megteremtése lenne, amelyek ösztönzik az embereket arra, hogy saját tehetségüket maradéktalanul kifejthessék, hozzájárulva ezáltal az általános gazdasági fellendüléshez. Szeri Árpád

Bizottság a telefontender kivizsgálására

A múlt héten döntés született arról, hogy parlamenti bizottságot állítanak fel a Magyar Távközlési Vállalat és a Transelekt- ro által kiírt telefontender kivizsgálására. A hat parlamenti párt képviselőiből álló bizottság nem szakmai zsűriként kíván működni, nem kérdőjelezi meg a külföldi cégek eredményeit, nem óhajtja megsérteni az üzleti titoktartásra vonatkozó szabályokat sem. Az egész vizsgálat arra koncentrálódik csupán, hogy megállapítsák, milyenek

voltak a kiírás és az elbírálás módszerei, s a döntéshozatalkor kellő súllyal vették-e figyelembe a hazai ipari érdekeit.

A vizsgálat érdekében a bizottság a lényegi dokumentumok bekérésével ellenőrzi a tenderkiírás szempontjait, valamint az elbírálási rendszert szabályozó kritériumokat és súlyozásokat. A bizottság a vizsgálat lezárásáig, azaz február 27-ig, ellenzi az üggyel kapcsolatos magánjogi szerződések megkötését.

Kaposvárról Füred felé jövet sorra kerüljük el az araszoló, jobbra-balra kifaraló személyautókat. Az utakat ugyan nemrég erre is megtisztították, de a Kaposfüred és Deseda közötti szakaszt már újra belepte a hó. Az út mellől ugyanis — jó darabon — elloptál a hófogórácsokat.

Útitársam, DamásdiMiklós, a kaposvári Közúti Igazgatóság üzem mérnökség-vezetője, most tért csak vissza ellenőrző körútjáról, s már újból indulnia kellett. A legújabb Mercedes hómarót, amely akár háromméteres hófalat is áttör és Ausztriában a hegyi hágók megtisztítására használják, kell bevetni Mernye környékén, illetve a szántód — kaposvári útvonalon. Elsősorban azért, hogy működőképességéről meggyőződjünk. Útközben megtudom: a megyében jelenleg járhatóak az utak, „rutin” éjszaka volt — annak ellenére, hogy esett a hó. Kisebb fennakadásokat csak a Kaposvár—Bodrog, Sörnyepuszta, Ráksi—Mernye—So- mogyjád, Felsőmocsolád—

Ecseny közti vonalakon jeleztek. Taszárnál pedig egy tartálykocsi csúszott az árokba... Ezeket a kritikusabb helyeket — és természetesen a főbb útvonalakat is — úgynevezett ra- jonos kocsikkal már éjjel kettő óta sózzák.

— A múlt hét sokkal nehezebb volt, és több volt a baleset is... Ilyen időben persze mindent bevetünk, de az autósok türelmetlenek. 800 tonna sót szórtunk le ebben a szezonban: kétszer annyit, mint tavaly, de mínusz nyolc foknál már a sózás sem hatásos. Éjjel—nappal ügyeletet tartunk, dolgozóink 24 órás szolgálatban vannak. A befutott információk alapján indítjuk el a kotrógépeket. Még az öreg, szovjet harckocsimotorral hajtott hómarónk is munkába állt.

Király Róbert gépkezelő Barcsról érkezett vissza éppen, s mint mondta, arra már feketék az utak. Hasonlóan jó helyzetet jelentettek a Balaton-partról. Folyamatosan sóznak, és a hetes útról már szinte teljesen eltűnt a hó. Ott most már csak a

Fotó: Lang Róbert

szélesítést végzik. Mi viszont a szántóéi vonalon csak nehezen járható utat találtunk. Volt dolga bőven a hómarógépnek.

Munka közben — míg haladunk — szóba kerülnek emlékezetes esetek is. Az idén ugyan olyan nem történt, mint négy-öt éve, mikor egy kocsis ostorral a kezében megfagyott, de három egymásba és árokba csúszott teherautót azért sikerült kimenteniük Szentbalázs közelében... Az is előfordult már — nem is egyser —, hogy maguk a hókotrógépek is elakadtak.

Nem maradtunk baleset híján mi sem. Répáspuszta határában árokba csúszott Trabantot találtunk. Tulajdonosa, Kasza István Igalba indult... Szerencsére személyi sérülés nem történt.

Nagy László

A rövid és közepes tenyészidejű fajták hiányoznak

Kevés a kukoricavetömag

A tavaszi árpát elvitték már—Árkedvezményt ad a Kaposmag

(Folytatás az 1. oldalról)

A Kaposmag tapasztalatai szerint csökken az igéhy az idén a borsó vetőmagja iránt, bár választékban is, mennyiségben is elképzeléseik szerint vásárolhatnak a termelők. Hasonlóan megfelelő a kínálat a burgonya-vetőgumókból, — egyedül a Cleopátra fajta számít hiánycikknek.

Az idei tavasz legnagyobb gondja a kukoricamag. Az ország átlagos vetőmagigénye huszonnyolcezer tonna. Az aszályos időjárás miatt már a múlt év őszén ismert volt, hogy a szokottnál nagyobb mennyiségű importra szorul az ország. A vetőmagtermeltetők — így a Kaposmag is —, már tavaly

A vetőmagboltokban már megkezdődött a nagyüzem. Sorok állnak a Zöldért 417-es vetőmagboltja előtt, hogy — mint ezt Vass Sándor és Nagy Tibor, az üzlet vezetői elmondták — hozzájussanak a tavaszi vetésekhez szükséges munícióhoz.

Mivel egyre többen rákényszerülnek, hogy termeljenek, hatalmas keletjük lett a vetőmagoknak. Most még természetesen főleg azok iránt a magok iránt nagy az érdeklődés, amelyeket korábban kell elvetni, de

szeptemberben lépéseket tett azért, hogy a termelők igényeit kielégítsék.

— Mennyiben sikerült ennek a követelménynek megfelelni?

— Érési idő szerint más és más a helyzet — mondta dr. Nagy Ferenc — A hosszabb tenyészidejű, késői érésű fajtákból nincsenek gondjaink. Igen súlyos a helyzet viszont a rövid és közepes tenyészidejű, az úgynevezett 300-as FAO számú csoportnál. Itt az igények felét sem tudjuk kielégíteni.

Pedig a termelők, a gazdálkodók körében az évi vetésváltás miatt is, ez a legkeresettebb fajta. Az ügyvezető igazgató, utalva erre a körülményre, hangsúegyre többen vannak, akik már jóelőre mindent megvásárolnak, elsősorban nem is az esetleges hiánytól, inkább az árak további emelkedésétől tartva. Az ostrom azonban különösebb fejfájást mégsem okoz a kereskedőknek, hiszen a választék gazdag. Amiből az elmúlt években kevesebb érkezett, paprikamagból, szőlőkötözőből már van bőven. Most érkezett a lucerna, a vetőborsó, s kapható a dobozos folyton érő cukorborsócsalád is. Nagy a választék

lyozta, hogy változatlanul nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy importból pótolják a hiányokat.

Az árakról szólva elmondta, hogy társaságuk a korábbi évekhez képest nem növeli az árrést, a vetőmagárakban nem érvényesíti az infláció mértékét. Sőt a kölcsönösség elve alapján árkedvezményeket is biztosítanak.

Aki például február végéig elviszi és kifizeti a borsóvetőmagokat, az hétszázalékos ár- kedvezményt kap.

Ennél kisebb, háromszázalékos kedvezményben részesülnek azok a gazdaságok, amelyek nem áprilisban, hanem korábban veszik meg a vállalattól a hibridkukorica vetőmagját.

hagymából, korai, középérő és kései vetőkukoricából, takarmányrépából. Február végére ígérnek öt-hat fajtát az egyre kedveltebb biológiai vetőkrumpliból. Az olcsóbb magyar vetőmagok mellett megtalálhatók az igényesebb holland fajták is, s természetesen a növénykultúrák megfelelő fejlődéséhez szükséges vegyszerek legtöbbje is rendelkezésre áll. Most érkeznek meg a tavaszi lemosáshoz való permetezőszerek. n. L.

Középpontban az infláció megfékezése

A Magyar Gazdasági Kamara elnökségi ülése

Igaz, a 24. órában vagyunk, de talpra lehet állítani a magyar gazdaságot — mondotta Botos Balázs, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkár-helyettese a Magyar Gazdasági Kamara elnökségi ülésén.

Mint rámutatott, egy tavalyi felmérés szerint 15 hazai vállalat tartozása haladja meg a vagyona értékét, de ennek sokszorosa küzd likvidálási gondokkal. Amíg azonban nincs átfogó kormányzati megoldás a legsúlyosabb helyzetben lévő vállalatok gondjaira, nincs más lehetőség: meg kell kísérelni egyeztető tárgyalásokon megállapodásra jutni a hitelezőkkel. Ezenkívül, ahol esély van rá, gyorsítani kell a privatizációt, vagy élni kell a néhány nappal ezelőtt a kormány által elfogadott lehetőséggel, befektetőfelvásárló holding alakításával.

Az államtitkár-helyettes a továbbiakban elmondotta: a tárca szakemberei most dolgoznak egy olyan koncepció, illetve filozófia kialakításán, hogy a megváltozott körülmények között miként kell az ipar ügyeit kezelni és segíteni. A munka várhatóan áprilisra fejeződik be.

Az ülésen részt vett Bőd Péter Ákos ipari miniszter is. Előadásában kifejtette: a jövő ipar- politikájában a gazdasági növekedés, az infláció fékezése és a szerkezetváltás kap prioritást.

Nagyüzem a vetőmagboltokban