Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-13 / 37. szám
1991. február 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 _________BIOFARM A ZSELICBEN________ V isnyei remények Havas avar ropog a talpunk alatt. A másfél kilométeres gyaloglás után érjük el az öreghegyi vályogházat, amelyben Jávor András a nyár óta él. A fiatal üzemmérnök városgaz- dász feleségével a fővárosból költözött ide, hogy a somogyi dombok között, a város zajától távol kezdjen új életet. Megvette, majd felújította a jobb időket látott házat, s 900 négyszögöl saját és a 3 hektárnyi bérelt területen gazdálkodik. S nem is akárhogyan! Feleségével együtt öt esztedeje tagja a Biokultúra Egyesületnek. Az ott hallottak érlelték meg benne egy biofarm létrehozásának gondolatát vegyi anyagok nélkül, a természet törvényeihez igazodva temeli a zöldséget, gyümölcsöt. — A biogazdálkodás gyerekcipőben jár még — mondja —, de az országban vannak hagyományai. Amit lehetett, megtanultunk itthon, s két nyarat töltöttünk Nyugat-Német- országban, hogy megismerjük az ottani biokertészkedést. Ehhez a környezetvédelem éppúgy hozzá tartozik, mint a természetgyógyászat. S mi szeretnénk ezt igazi falusi életmóddal ötvözni: a kézművesiparral, a tárgyalkotó népművészettel. A kényelemhez szokott vá-. rosi látogató talán szegényesnek találja a házat. Parányi konyha, háló, tágas nappali. A falon egy ceruzarajz — nagyapját ábrázolja, aki valaha e vidéken gazdálkodott. Két régi szekrény, nagy asztal és egy kényelmes beszélgetősarok - ez a hajdani tisztaszoba berendezése. S itt kapott helyet a hatalmas mélyhűtő, amelyben tasakolt zöldség- és gyümölcscsomagok sorakoznak, meg a néhány napra elegendő kenyér. — Kaposváron vásárolunk — fűzi tovább a szót a fiatal- asszony, akinek minden idejét leköti az egyéves Dalma gondozása és a háztartás. — Anyósomnál mossuk még a pelenkákat és a ruhákat — mutat a nedves csomagokra, amelyeket most hozott haza a férje. A régi műhelyben lesz majd a konyha és a fürdő-tudom meg Jávor Andrástól, és azt is, hogy sajátkezűleg újítja föl a házat, a melléképületeket. Az ózdi feleség vágyakozott a hamisítatlan falusi környezet után, s jólesik neki most a csend. Rajtuk kivül mindössze hárman laknak itt, a visnyei Öreg-hegyen. Gyakran fogadnak azonban vendégeket Debrecenről, Pestről, Kaposvárról. A múlt nyáron két dán egyetemista is ellátogatott hozzájuk. :— Őrülünk mindenkinek, aki bekopogtat hozzánk. Azt tervezzük, hogy túrákat szervezünk a környéken, s fogadjuk azokat, akik az ellátásért kétkezi munkával fizetnének. A biokertészet ugyanis időigényes. Gépek híján nagy szükség van a szorgos kezekre — mondja András. — Már a földben van a fokhagyma és a spenótot is elvetettük. Az idén sok krumplit, hagymát szeretnénk termelni, s bízunk a jó gyümölcstermésben is. A férj Somogyba költözésükkor megvált munkahelyétől, s a vállalkozásból származó haszonból akar megélni. Irigylem optimizmusát. A múlt évben négy-öt városi családot láttak el maguk termelte sárgarépával, zöldséggel, salátával. Rendszeres bevételüknek csak a feleség gyed-e és a családi pótlék mondható. Legtöbbet benzinre költenek most, meg élelemre. Ezért kell bővíteni az idén a termelést. Húst nem esznek: mindhárman vegetáriánusok. Étrendjükből így nem hiányozhat a szója sem. A fiatalasszony ottjártunkkor ép- pek káposztát készített, szója- kockával vegyítve. Édes must kerül a poharakba. Enikő ügyességét dicséri a zamatos nedű: 80 liternyit készített szüret után. A csorba tejesköcsögben levendula, a fonott kosárkában szárított csipkebogyó. Füben- fában az orvosság — vallják mindketten, s tervezik, hogy gyógynövények gyűjtésével és termesztésével is foglalkoznak majd. Amikor arról faggatom, miként oldják meg a termékek értékesítését, így válaszol: — Kaposváron központi elosztót bérelünk. Ott minden megrendelőnek saját doboza Foto: Kovács Tibor lesz, s a kívánt időre megérkezik majd a Biokultúra Egyesület védjegyével ellátott áru. A fiatal házaspár többet akar az egyszerű biofarmnál. Ha kapnak megfelelő támogatást, amolyan „organikus műhely” születhet itt. A szellemi és a tárgyi néprajz újraélesztésével minden bizonnyal sokakat vonzana. Alapítványon törik a fejüket, hiszen a biofarm végleges kialakítása, majd bővítése csak így valósulhat meg. Lőrincz Sándor Dr. Szabó Iván nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak 25 hektárnál kevesebb földből nem lehet megélni Az idén várhatóan 7-10 ezer új vállalkozás indul —Az ezredfordulóra jelentősen csökken az agrárnépesség száma (Foto: Lang Róbert) Szép menyasszonyt ígérnek a termelőknek Kft lett a nagyatádi felvásárló (Folytatás az 1. oldalról.) Bízom abban, hogy az alapvető struktúraváltáshoz szükséges törvények elfogadása után — ilyen az új koncessziós törvény, az új államháztartási- és számviteli törvény, a föld^- és szövetkezeti törvény — felgyorsul a privatizáció és elindul egy technológiai megújulás, amely jelentősen növeli a magyar ipar és a mezőgazdaság exportképességét. Ha elkészül a kárpótlási törvény, megjelennek az erősödő tulajdonos polgárok. A működőképességhez szükség van külföldi hitelkonstrukcióra. És akkor elmondhatjuk: elindult egy mélyreható változás. Gazdaságélénkítés — Mit vár a kárpótlási törvénytől? Milyen hatással lesz a gazdaság élénkítésére rövidilletve hosszú távon? — A. gazdaság élénkítésére rövid távon nincs közvetlen hatása, de segít a tulajdonosi pozíciók elrendezésében. Olyan rövid távú kedvezőtlen hatása lehet, hogy az értékpapír piacon általános értékpapír érték- vesztés következhet be. Ha nem sikerül a lakosság bizalmát megerősíteni a kárpótlási jegyek iránt és nem lesznek törvényi garanciák az értékállóság biztosítására, akkor fennáll a veszélye annak, hogy sokan szabadulni akarnak az értékpapíroktól. Ez pedig azt jelenti: az eredetileg tőkére fordítható értékpapírokat átviszik a fogyasztási többletre, és ez további inflációs nyomást jelenthet a magyar gazdaságra. Véleményem szerint rosszul az gondolkodik, aki a kárpótlási jegyet nagyon rövid időn belül pénzre akarja váltani: a kárpótlás hosszú távú hatása ugyanis az, hogy elindul egy széles tulajdonosi réteg polgárosodása, amely a közhangulatot is javítja. — A (örvény szerint a volt tu- lajdonosok egy részének kárpótlásáról van szó. De jelentős részük már nem él, tehát az örökösök kapják vissza a volt tulajdont. Van-e remény arra, hogy az örökösök tulajdonosként is viselkednek? — A kárpótlás jelentős része a földtulajdonra vonatkozik. A volt tulajdonosok örököseinek egy része pedig elszármazott a mezőgazdaságból. A nagy kérdés az, hogy józan mérlegelés után ők hogyan döntenek? Ez hamar eldől majd, mert a bejelentési határidő — az egy hónap — elmulasztása jogvesztő. Gyorsan el kell dönteniük, hogy a földet akarják vissza, vagy a kárpótlási jegygyei ipari, kereskedelmi, illetve szolgáltatási tőkét kívánnak szerezni. Várható, hogy a városokban élők ezt az utóbbi megoldást választják majd. Ezért a földigénylések mértéke a beharan- gozottnál alacsonyabb szinten marad. Bár minden bizonnyal lesz egy réteg, amelyik földben fogja kiváltani a kárpótlási jegyet, mert ragaszkodik az ősi földhöz. Akik a földből kívánnak élni, azoknak azt ajánlom, gondolkodjanak körültekintően, mert — szerintem — 25 ^ktárnál kisebb területé*' 1 lehet megélni.•'ebbet kíván rr más 'tevéi' *zítr-' — Számíthatunk-e arra, hogy a földtörvény elfogadását követően az agrárnépesség száma megnövekszik? S ha igen, akkor ez a népesség el tudja-e tartani magát, illetve a termékei eladhatók lesznek- e? Eladható termékeket — Az agrárnépesség átmenetileg talán növekszik. Ez közgazdaságilag ugyan nem indokolt, ha csak a munkanélküliek egy részének visszaáramlását nem tekintjük annak. Rövid távon azonban nem okoz ez gondot, mert a mező- gazdasági népesség rendkívül elöregedett. Azt azonban nem tudom elképzelni, hogy az ezredfordulón a magyar mező- gazdaságban 4-500 ezernél többen dolgozzanak. Annak, hogy a mezőgazda- sági termékek eladhatók legyenek, három feltétele van. Az egyik: a mezőgazdasági struktúrát a piac igényeihez kell alakítani. A másik: igazodni kell a keleti piac fizetőképességéhez, a Szovjetunió ugyanis nagyon nagy piac. Ha most fizetésképtelen is, korántsem biztos, hogy az lesz 2-3 év múlva is. A harmadik feltétel pedig az, hogy bejussunk a Közös Piacba, mert lehetetlen legyőzni azokat a védővámokat és diszkriminációkat, amelyeket a közösségen kívüli országok mezőgazdasági termékei elé állít. — Van olyan elképzelés, amely szerint a Közös Piachoz való csatlakozás feltétele: drasztikusan, csökkentsük a mezőgazdasági termelést és nem jelentünk konkurenciát a nyugati mezőgazdasági termelők számára. Mi erről, az ön véleménye? A J'alu vendéglátó is — Magyarországnak van lehetősége olyan mezőgazda- sági termékstruktúra kialakítására, amelyre igényt tart a Közös Piac. Nem vitás, hogy nemcsak a termékek, hanem az állami támogatások is versenyezzenek. A gyümölcs- és zöldségpiacon nekünk jók az esélyünk. Tudnunk kell azt is, hogy a tejtermékeket és a húsféleségeket általában nem lehet eladni. Nincs szó drasztikus termeléscsökkentésről, bár előfordulhat nálunk is az, ami a volt NDK területén megtörtént, hogy a német kormány bizonyos nagy területek bevetésének elmaradását premizálja. Ez a megoldás ismert már Kanadában és az USA-ban is. Szóval, meg kell találnunk azt a mezőgazdasági szerkezetet, amely ezt a megoldást elkerülhetővé teszi. A vidéki lakosságot nemcsak a mezőgazdasági termelésben kell érdekeltté tenni: a nyugati kis parasztgazdaságok bekapcsolódnak a turizmusba és termékeik egy részét ilyen módon értékesítik. Nekünk sok gyönyörű tájunk van, különösen itt, Somogybán. Érdemes erre is gondolni. Az ilyen törekvéseket támogatnia kell a magyar államnak is. — Köszönöm a véleményét. Lengyel János A Nagyatád és Vidéke Áfésznál január elsejétől megszüntették a felvásárlási és ipari főosztályt, és kft-t alakítottak belőle. Az áfész évi árbevételéből ez az ágazat eddig valamivel több mint 10 százalékkal részesedett. Ez mintegy 120 millió forint forgalmat jelent. Varga János, a kft ügyvezető igazgatója azt mondta:- A szövetkezet vezetősége nem tartotta kellően gazdaságos ágazatnak ezt a területet, mert az új kereskedelmi formákkal nem tudta a versenyt tartani. így aztán az ipari tevékenységet - szikvízüzem, szeszfőzdék, hütőház - már a múlt évben bérbe adta magán- vállalkozóknak. A felvásárlás korszerűsítése érdekében - a piacgazdasághoz jobban és rugalmasabban igazodó - kft-t hozott létre - a könnyen éppen ki nem mondható - TRIAT-KER néven.-Területünkön 22 felvásárló hely van. Terveink, hogy valamennyi gazdabolt jellegűvé alakítsuk: nemcsak a termékeket vészük majd át, hanem foglalkozunk minden olyan kiskereskedelmi tevékenységgel is, amelyhez a feltételek adottak, és amit a termelők, a települések lakói igényelnek. A felvásárlónál megtalálható lesz a műtrágya, a növényvédőszer és a kis kiszerelésű vetőmag. A keveréktakarmányok - tápok mellett - ott lesz a kon- centrátum is. Ebből és saját szemestakarmányának őrleményéből a termelő elő tudja állítani a gazdatápot. Folynak a tárgyalások a gyártó céggel ta- karmány-premixek, tápszerek és különböző vitaminok forRégóta bizalommal fogadják a hazai mezőgazdasági üzemek a jugoszláviai eredetű gabonaféléket; nagy- és kisüzemekben egyaránt jó eredménnyel termeszthetők. Az idén két újabb jugoszláv neme- sítésű növény került a hazai köztermesztésbe, mindkettőből megkezdték a vetőmagvak galmazási lehetőségeiről. A mezőgazdasági kisgépek forgalmazását megrendeléses úton tervezzük.- Az elmúlt évek tapasztalata: hogy sok volt az ütközés a kistermelők és az áfész között. Gondoljunk csak az ún. "málnaháborúra": Kiiktathatók lesznek ezek?- A termeltetésszervezést most kezdtük, folynak szerződéskötések. Szeretnénk, ha a termelő megtalálná a számítását: mindenképpen gazdaságosságra törekszünk. A zöldségfélék közül az uborka az egyik legfontosabb növény. A termeléshez a feltételek adottak a térségben, jelentősek a hagyományok is. Ezt nyers állapotban tudjuk exportálni, a termelőknek pedig garantálni a felvásárlási árat. A málnából az utóbbi években a piac eléggé telített volt, s emiatt az elmúlt évben nagyon alacsony volt az ár. A kft-nk felvásárolja az áfész-szel szerződéses kapcsolatban állóktól a málnát. Azt azonban be kell látniuk, hogy az értékesítésből származó gondok megoldása nem egyedül a mi feladatunk. A termelő számára reményt kelthet viszont, hogy a kft lényegesen kisebb igazgatási apprátussal és kisebb költséggel dolgozik, jobb munka- szervezéssel és árpolitikával. A nyúltenyésztésnek is nagy hagyományai vannak a térségben. Megfelelő vevőt találtunk ahhoz, hogy az ezzel foglalkozók is megtalálják számításukat. Ha az értékesítési pozícióink javulnak, akkor itt is szó lehet felárról. Dorcsi Sándor gyors ütemű szaporítását. Az újvidéki egyetem kutatói nemesítették ki a kitűnő termőképességű triticale-gabonát, ezt Novisadi Triticale néven honosítják meg a szajki tsz közreműködésével. A másik őszi árpa - az eszéki egyetem nemesítése. Ezt Rex néven minősítették hazánkban. Jugoszláv gabonafajták magyar köztermesztésben
