Somogyi Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-12 / 36. szám

1991. február 12., kedd SOMOGYI HÍRLAP 5 GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEK Megszólalt a holland templomorgona Ajándék a somogyjádiaknak A gyógynövényekről annyit már biztosan tudunk, hogy használatuk régebbi, mint az ember írott története. Feltehe­tően már az őskorok embere is rátalált a gyógyító hatású növé­nyekre, miközben táplálék után kutatott. Az egyiptomiaknál a terápia fontos része a növé­nyekkel való gyógyítás. Az EBERS-féle papíruszteker­csek, amelyeket kb. 3500 évvel ezelőtt írták, több mint 800 kü­lönböző receptet tartalmaznak. Ezek, a hieroglifák is igazolják a retek, a hagyma, a fokhagyma és számos más növény gyógyí­tásra, megelőzésre való fel- használását. Tudományos vizsgálatok bizonyítják e három növény biokémiai és erőteljes antibakteriális hatását. A babiloniak felfedezték a cékla, a zsázsa, a kökörcsin, a csizáró gabona gyógyhatását. Az ezután következő ősi zsidó kultúra csak igazolta és széle- sítgette ezeknek a növények­nek gyógyászati fejhasználá­sát. Az ősindiai VÉDÁK-ban, az indiaiak legrégibb irodalmi em­lékében találkozunk egy „Soma” nevű növénnyel. Ko­runk botanikusainak sikerült meghatározni, hogy ez a nö­vény az „Ephedra vulganis” (csikófarkfű) volt, amelyről nemrég fedeztékfel antibiotikus hatását. A kelet-ázsiai, illetve kínai és japán ősi gyógyászat­ban már ismerték a madragora- gyökér, a rebarbaragyökér, a fokhagyma és sok más, ma is használt növény gyógyító hatá­sát. A klasszikus görög-római kul­túra orvosaia közül Hippokra- tész, Anisztotelész, Galenus értékes könyvei már rendszere­zik bizonyos növények ismere­tét a gyógyszerként való helyes felhasználását. Az ismertebbek közül több ezer év óta használt gyógyszerek, fűszerek: fehér­üröm, maszlag, beléndek, kál- mos, ricinus, mustár, sáfrány, rebarbara, stb. Az ausztráliai Déltengeri-szi- geteken utazók megfigyelték, Sokan keresnek és találnak gyógyulást a természet patiká­jában ma is: különféle termé­szetes alapanyagú készítmé­nyekkel orvosolják bajaikat. Kaposváron 1988 óta működik a város egyetlen gyógynövény­szaküzlete. Vinczéné Bányai Klára üzlet­vezető: — Százfajta gyógynövényből készült különféle készítménye­ket tartok. A kereslet rohamo­san növekszik. Ennél jóval na­gyobb választékot kívánna a hazai gyógynövénypiac is, de a forgalmazott termékek nagy részét sem kapom rendszere­hogy e minden civilizációtól tá­voli, primitív bennszülöttek ked­velt itala egy piszkos-szürkés- barna színű és nem különösen kellemes ízű folyadék, az úgy­nevezett „kava-kava”. Aki ivott belőle, az megkönnyebbült, a beteg test újra egészségessé vált, és végül mély, narkotikus álomba merült. Hatóanyaga növényi nedv, amelyről ma már tudjuk, hogy többféle antibioti­kus anyagot tartalmaz. A római birodalom bukása és a kereszténység kialakulása után a gyógyítás tudománya is a kolostorokban élt tovább, és főleg szerzetesek, apácák fog­lalkoztak gyótyteák készítésé­vel. Ebben az időben a termé­szettudomány lényegében csak az arab tudományban ha­ladt előre. Ennek képviselői közül — korának legkiválóbb tudósa: Avicenna volt. Nyuga­ton a XII. században kezdődött meg a gyógynövények széle­sebb körű ismertetése. Később, a középkorban már sok fűvész- könyv is megjelent. Amerika felfedezése és az onnan behozott értékes gyógy­növények beözönlése ismét első helyet biztosított a növényi gyógyszerek tekintélyének. A gyógynövény-terápiában fon­tos lépést jelent később Para­celsus, Mathiolus, a Bauhinok, Clusius, Hahnemann, Hufeland és a Kneipp munkássága, melynek következtében megje­lentek a régi fűvészkönyvek, herbáriumok, és bevezették a különböző rendszeres kúrákat. A XIX. és XX. századot már részben a kémiai feldolgozás és a kemoterápia jellemzi. En­nek következtében rengeteg gyógyszer került forgalomba. A vitaminok és újabban az antibiotikumok felfedezése mind jobban felkeltette az orvo­sok figyelmét a gyógynövé­nyekkel való természetes gyógymód iránt. Ma is szép számmal vannak tudósok, or­vosok, akik gyógynövényeket gyógytényezőként alkalmaz­zák egyes betegségekben. sen, sokszor pedig keveset kül­denek belőlük. A megrendelé­seket a Herbária (az országos gyógynövény-forgalmazó vál­lalat) legtöbbször válaszra sem méltatja. — Melyek a legnépszerűbb készítmények? —A különféle gyógyteakeve- rékek. Újabban népszerűek a különböző gyógynövényekből kivont olajok, illetve az egyes kozmetikai termékcsaládok. Ezekre is vonatkozik azonban a megállapítás: az sem árt, ha a kezelőorvos tanácsát is megfo­gadjuk egy-egy kúra előtt. 34 év után Újra vásznon: az Eltüsszentett birodalom 34 évig feküdt dobozban Banovich Tamás filmrendező 1956-ban készített filmje, az Eltüsszentett birodalom. A szokványos és jámbor mese­történetben azonban Rákosi és cenzorai — bár támogatták a népi hősök diadalait zengő tör­téneteket — mihelyt a hatalom birtokában elkényelmesedtek, önmagukra is ismertek a cellu­loidszalagon. így aztán a Török Tamás meséjéből készült filmet azonnal betiltották. „Királyi terület. Itt minden ti­los” — ezzel a felirattal kezdő­dött a film és a tilalom csak nap­jainkban oldódott fel. Pedig ha már nem is, de a kiváló rendező és szereplőgárda, Illés György operatőr, Tímár József, Seny- nyei Vera, Krencsey Mariann és a tragikus sorsú Soós Imre együttese bizonyára kellemes élménnyel ajándékozhatta vol­na meg a közönséget. „A zsarnokságnak vége” — áll a határtáblán és a film végén. Reménykedjünk... Tegnap a kaposvári tanító­képző főiskolán szakmai prog­ramot szervezett a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet nap­közi otthoni nevelő, munkát irá­nyító vezető pedagógusoknak, napközis munkaközösség ve­zetőknek. Megyénk különböző általános iskoláiból érkezett pedagógusokat dr. Jászberényi Ernőné napközis szaktanács- adó köszöntötte, majd röviden ismertette a továbbképzés cél­ját. Elmondta, -hogy az oktatás­nak több „neuralgikus” pontja van, s ezek közé tartozik a nap­közis nevelőmunka is. Az utób­bi években ez a tevékenység a közoktatáspolitika kiszolgálta­tottja lett, a 80-as évek végén több olyan elmarasztaló kritika érte, amely nem a működési fel­tételekben, a szemléleti hiá­nyosságokban, hanem a szer­vezeti formában kereste a hi­bát. Korunkban — amikor a családanyák is dolgoznak — jogos igény mind a felkészülés, mind pedig a szabadidős prog­ramok miatt a gyerekek napkö­ziben való elhelyezése. A nap­Ünnepséggel kezdődött a vasárnapi istentisztelet a so- mogyjádi református templom­ban. Történt ugyanis, hogy a hollandiai Amersfóort város két felekezete orgonát ajándéko­zott a somogyjádiaknak. Frans Meidoom úr elmondta, kapcsolatuknak4-5 éves múltja van. Tavaly októberben néhány somogyjádi hívő ellátogatott hozzájuk és azóta a kapcsola­közinek, mint egésznapos szer­vezeti formának komplex — szociális és pedagógiai—funk­ciója van. S ez nem jelenthet szimpla gyermekmegőrzést! A magas térítési díj, a növekvő munkanélküliség következté­ben sok diák kikerül az iskola hatásköréből, felügyelet, gya­kran élelem nélkül várja, hogy a szülők hazaérjenek. A meg­csappanó létszám a csoportok összevonásához vezet, s az így kialakuló heterogén társaság már valóban szinte csak gyer­mekmegőrzést jelenthet... Bognár Mária, az Országos Közoktatási Intézet iskolafej­lesztési központjának tudomá­nyos munkatársa az „egészna- posság" korszerű értelmezésé­ről, az iskola pedagógiai és szo­ciális szolgáltatásairól tartott színvonalas előadást. Hangsú­lyozta, hogy az oktatási rend­szer megújításának küszöbén lényeges, hogy milyen lehető­ségek, alternatívák kínálkoz­nak a közoktatásban. Az iskola nevelési szellemét meghatá­rozhatják egyrészt a — szelek­tuk még szorosabbá vált. Tud­ták, hogy a második világhábo­rúban megsemmisült a temp­lom orgonája, ezért elhatározta a Niewe Kerk és a Fontéin Kerk egyházközség, hogy orgonát ajándékoznak a testvérfeleke- zetnek. Az ünnepi istentiszteletet Bel­lái Zoltán esperes tartotta. A kétmanuálos, szép hangú orgo­nát Henk de Ridder orgonamü­cióra épülő — társadalmi szük­ségletek, másrészt pedig az egyén szabad kibontakozásá­nak a biztosítása. A szükségle­tek hierarchiájáról elmondta, hogy az alapot a fiziológiai szükségletek jelentik, erre épül a biztonság, a szeretet, a kom­petencia és az önmegvalósítás. Ezután azt ecsetelte, hogy a különböző nevelési filozófiájú iskolatípusokban milyen szere­pe van a napközi intézmény- rendszerének, a szociális gon­doskodásnak. A napközi otthon bármennyire is az iskola szer­ves része, létrejötte nem páro­sult a megfelelő pedagógus- képzéssel, s mindig az oktatás érdekei „diktáltak”. Most azon­ban a közoktatási törvény szak­mai tervezete esélyként kínálja, hogy a pedagógus testület ha­tározza meg a működés peda­gógiai célrendszerét. Azonban annak a szemléletnek is meg kell változnia, hogy a napközis tanár hátrányban érezze magát a tanult szakot okító pedagó­gussal szemben. vész, Amersfoort zeneiskolájá­nak igazgatója szólaltatta meg. A hívek nevében dr. Egyed La­jos mondott köszönetét az aján­dékért, külön is megemlítve Jan Langbroek, de Ridder, Moses Latuheru, Gys Posthouwer, Wim Buis és Meidoom nevét, akik a nehezen járható úton is elhozták Somogyjádra a be­cses ajándékot. Fotó: Kovács Tibor Szexuális kultúra Konferencia a Káma-Szutraföldjén Első alkalommal élt meg a vi­lág nemzetközi orgazmusérte­kezletet. Félezer szexológus érkezett a világ minden tájáról az eseménynek otthont adó Újdelhibe. A szexológusok szakmája — saját bevallásuk szerint — nem éppen veszélytelen. Életükben lépten-nyomon viszolygás ve­szi őket körül, sokan nemi aber­rációval vádolják a kutatókat. Helyzetük gz utóbbi időben még rosszabbra fordult, hiszen szexuálisan is nagyot változott a világ. Nyugaton régen lealko- nyult a szexuális forradalom­nak, amelyet egyrészt a fogam­zásgátló tabletták hívtak életre, másrészt pedig a korábban sú­lyos nemi betegségek gyógyít­hatósága, a penicillin térhódítá­sa. A hatvanas-hetvenes évek pezsgését, szabadosságát a természetes fejlődés rendje szerint is felváltotta volna a visz- szafogottabb, a promiszkuitás helyett a romantikára alapozó­dott monogámabb életforma iránti vágy, de ennek elterjedé­sében sokat „segített” az AIDS, továbbá a herpeszek hódítása. Az értekezleten többek között olyan kérdéseket vitattak meg a szakértők, hogy létezik-e többszörös férfiúi orgazmus; mik az orgazmus és az ejakulá­ció azonos és eltérő vonásai. Nagy teret kapott természe­tesen a felvilágosítás is. Olyan hiedelmeket kell szertefoszlat- ni, melyek szerint a fogamzás- gátló tabletták mérséklik a nemi gyönyört. Ez igencsak fontős egy olyan országban, mint In­dia, amely 880 milliós lélekszá- mával a második legnépesebb a világon, minden másodperc alatt újabb újszülöttel gyarap­szik, s amely — ha ez így megy tovább — az ezredfordulóra lekörözheti Kínát is. Növénypatika Kaposváron K.Cs. IDŐRÉS Reggeli szünetben néhány percre megpihennek a gépek; csitul a csihogó zakatolás, és az emberek fölocsudnak a műszaktaposó, olajos révület­ből. Kiegyenesednek, turkál­ják csengő fülüket, sorban áll­nak a szódás ballonnál, tréfál­koznak és sóhajtoznak, előku­tatják uzsonnájukat a satupad mélyéről, leülnek harapni, és egyszerre hallhatóvá válik a csend. Fickó kidugja boglyas, bor­szívó fejét a csarnoksarki ron­gyosládából; gyanakodva fü­lel, aztán másnapos bamba- sággal figyelni kezdi a vörhe- nyes szakállú Zsigát, aki pár méterre tőle csapágygolyót nyom a sűrített tömlőbe. Sü­gér megrántja a félfordulaté csapot, és a két merénylő vigyo­rogva néz az esztergagépek fölött elsüvítő golyó után. A műhely túlsó végén ijesztő csattanás ugrasztja fel a maró­sokat. Szendvicsen kérődzve a bejárati ajtóhoz tódulnak, és elképedve tapogatják a behor­padt vaslemezt. — Valaki jött?—néz fel Poty- ka bácsi, a veterán, nagyothalló köszörűs. — Nem jött, hanem röpült! — magyarázza Béla úr. — Ki röpül? — Maga fog, öreg, ha sokat értetlenkedik! Zsigáék röhögve buknak a gépük mögé. Hanem Szvetka, a műhelyfő­nök kijön az irodából a patáliára, s mellette koslat a gyorstalpaló­kat végző Köpenyes. — Trükkös! — biccent Szvet­ka elismerően a foltra. Ám Köpenyes fölveszi a go­lyót, és mint egy sokat megélt gömbjós, belenéz a torzító acél­fénybe: ábrázata két dühös po­fazacskóvá szakad, foga vér­szomjasán fehérük, álla és homloka kicsúcsosodik. Kisvár­tatva fölnéz, körbecirkant, és hegyes tekintetére döfi áldoza­tait: — Menjünk hátra! Bősz elszántsággal lépked a gépek utcájában, a marósok leejtett kézzel, s ernyedt rágóiz­mokkal követik. — Maguk voltak?! — dörren Zsigáékra. A merénylők összenéznek, és már-már megszólalnak, de nyikorogva nyílik a rongyoslá­da, és mindenki odanéz: Fickó tolat kifelé páni gyorsasággal. Sügér, csak hogy a pöffesz- kedő Köpenyest bosszantsa, Fickó,domborodó ülepére bök: — Ő fingta, kisfőnök! Zsiga a hirtelen megköny- nyebbüléstől, recsegő szájszél­lel engedi szabadjára a tüdejé­be szorult levegőt, mire a maró­sok durván felröhögnek. — Tökéletlenek! — mérgelő­dik Köpenyes a sapkáját mar- kolászva. Szvetka legyint, s hogy ment­se a menthetőt, az órájára néz: — Mindenki munkára! Még ki se ér a behorpasztott ajtón a sarkában lihegő Köpe­nyessel, vége a vigalomnak; az emberek szétszélednek, lenye­lik a maradék falatokat, és mun­kához látnak. A gépek felbúgnak, az acél­kések beleszisszennek a vas­ba, fröcsög a hűtőolaj, kunko­rodnak a forgácsszalagok, és Zsigáék már előrehajolva figye­lik a tokmánypofák karmaiban forgó munkadarabokat. Rótt József TOVÁBBKÉPZÉS PEDAGÓGUSOKNAK A napközi nem gyermekmegőrző

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom