Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám

1991. január 10., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Kapufélfán a Mercedes- csillag A német kollégák támogatták — ,,Igazgató... nem akarok lenni” A siófoki autószervizben, mint ismeretes, a nyolcvanas évek eleje óta Mercedes gép­kocsikat isjavítanak (pontosab­ban: javítottak), miután a stutt­garti Mercedes-Benz Rt. kijelöl­te a szolgálat ellátására. Tények, előzmények Ehhez megfelelő szerszámo­kat, műhelyberendezést, doku­mentációt adott, valamint szak­mai továbbképzési lehetőséget Németországban az itteni sze­relőknek, s nyaranta két stutt­garti szakembert, aki együttdol­gozott a helybeliekkel, s ter­mészetesen rendszeresen in­formálták cégüket a siófoki álla­potokról. Mercedesék ugyanis a kétségtelenül kielégítő támo­gatás fejében elvárták a szer­viztől, hogy az általuk gyártott márka mindenkor előnyben ré­szesüljön; olyan fogadási és el­látási követelményeket kíván-' tak, amelyekre a sokféle autótí­pussal foglalkozó, sok nehéz­séggel küszködő szerviz képte­len volt. Különösen a nyári sze­zonban (amikor naponta mint­egy 100 kocsit kell megreparál- niuk két műszakban, s olyankor Mercedesből is a szokásosnál több érkezik javításra) bizonyult sziszifuszi erőlködésnek a nyu­gati követelmények teljesítése. Ennek következményeként 1989 decemberében már nem szerepeltette Siófokot az euró­pai segélyszolgálatokat feltün­tető címjegyzékben a rész­vénytársaság, 1990 májusában pedig kilátásba helyezte a meg­bízatás visszavonását. Szep­temberben ez bekövetkezett. Ezután történt, hogy a szerviz egyik szerelője, Együd Csaba az itt dolgozó német kollégái biztatására fölajánlotta a cég­nek, hogy magánvállalkozó­ként ellátná Siófokon a szolgálatot. Együd Csaba 21 esztendeig dolgozott a siófoki szervizben, s évek óta Merce­des gépkocsikkal foglalkozik. Sosem rejtette véka alá ama tervét, hogy előbb vagy utóbb megnyitja saját műhelyét, ame­lyet körülbelül nyolc évig épít­getett. A német szerelők, ismerve szakmai kvalitásait, nemcsak biztatták az említett vállalko­zásra, hanem támogatták is cégüknél. Az eredmény: 1991. január 1 -jétől elnyerte a megbí­zatást, s ezen a napon kisze­gezték a Mercedes-csillagot és cégjelzést egy siófoki Bajcsy- Zsilinszky utcai ház kapujára. Azóta Együd Csaba egy régi kollégájával, Pálfi Istvánnal (szintén Mercedes-szerelő) gmk-ban dolgozik otthon, a sa­ját műhelyében. Parázsló gyanú Az Együd-Pálfi páros számá­ra kétségtelenül előnyös fordu­lat normális esetben legföljebb némi irigységet keltene szak­mai körökben, de nem valószí­nű, hogy okot adna talányos megjegyzésekre, gyanakvásra is. Csakhogy Együd Csabának az a Kis Tünde a felesége, aki 24 esztendeje mérnökként dol­gozik a siófoki szervizben, s miután a régi vezető nyugdíjba vonult, jelenleg a cég megbízott igazgatója. Kiss Tünde köztisz­teletben álló szakember, az elmúlt csaknem negyedszázad alatt sohasem érte sérelem, támadás a munkahelyén, most viszont — talán mert megbízott igazgató — többen úgy vélik, ő egyengette férje útját a Merce­des Rt. által felkarolt gmk-ba, s ezt, feltehetően, összeférhetet­lennek tartják beosztásával. — Mi a véleménye erről? — kérdeztük Kiss Tündét. — Mindenekelőtt a beosztá­somról szólnék... Miután a szer­viz vezetője nyugalomba vonult s megbíztak az igazgatói teen­dők ellátásával, hangsúlyoz­tam, hogy valóban csak ideigle­nesnek tekintem a megbíza­tást. Nem akarok igazgató len­ni, következésképpen nem is adtam be pályázatot. Amikor az első választás nem hozott ered­ményt, ismét megbíztak, és én akkor is kijelentettem, hogy csakis a következő választásig vállalom. Amikor a szerződést megszüntető levél megérkezett a Mercedes cégtől körülbelül három napja voltam megbízott vezető. Korábban pedig mint mérnök minden tőlem telhetőt megtettem avégett, hogy az rt. minőségi követelményeit telje­síthessük, nem rajtam (rajtunk) múlott, hogy ez csak részben sikerült. Férjemmel több mint 20 évig dolgoztam együtt a szervizben, s ez idő alatt senki sem vádolt azzal, hogy valamiféle családi érdekszövetséget érvényesí­tettünk mások rovására. Arról a szándékáról pedig, hogy önálló szeretne lenni, természetesen tudtam (mindenki tudott róla, mióta a műhelyt elkezdte építe­ni), és eszem ágában sem volt ebben megakadályozni. Sőt! Segítettem neki, hogy mielőbb elérje célját. Képmutatás lenne részemről, ha azt mondanám, nem örülök annak, hogy meg­kapta a megbízatást a Merce- destől, ám ebben nem én dön­töttem (hogy is dönthettem vol­na?!), hanem a részvénytársa­ság illetékesei. Ettől függetlenül belátom (őszintén szólva, jóhi­szeműen erre nem számítot­tam), hogy a látszat ellenem szól. Szenzáció kerestetik (találtatott) — Támadják? — Szemtől szembe nem. De a hátam mögött mindenki bi­zonnyal... Ha már a sajtó is fog­lalkozik velünk. ^-Tény. — Nemcsak maga értesült a dologról. — Hanem? — Már járt nálam egy riporter, őszintén szólva azt hittem, ő is a Somogyi Hírlaptól jött. Csak később derült ki, hogy valami mostanában induló hetilapba szánja a „szenzációt”. Az első kérdése az volt, milyen alapon vagyok nő létemre megbízott igazgató a szerviznél, és hogy mi a végzettségem. Elmondtam neki, hogy milyen alapon va­gyok nő létemre megbízott igazgató a szerviznél, és hogy mi a végzettségem. Elmondtam neki, hogy milyen alapon. És hogy a műszaki egyetemen szereztem diplomát, okleveles közlekedési mérnök vagyok és okleveles gépjármű szakmér­nök. Valamint azt is, hogy szen­záció ide, szenzáció oda, válla­lom amit vállalnom kell, és hangsúlyoztam: szakember vagyok, hálisten nem kell fél­nem, hogy munka nélkül mara­dok. Igazgató pedig, mint emlí­tettem, nem akarok lenni. Ma­gának sem mondhatok mást, többet. Szapudi András Gépalkatrészeket újítanak fel Évente 100 millió forint értékben végez mezőgazdasági gépalkatré­szek felújítását, és hiánycikkek gyártását Kaposváron az Agrotechni­ka Rt. A megrendelések az ország egész területéről érkeznek. A mint­egy 100 főt foglalkoztató részvénytársaság öt telephellyel rendelkezik a megyében és az ország más területein. Fotó: Gyertyás László Szakvélemény a tárcaközi egyeztetéshez Az Agrárkamara a privatizáció biztonságáért Kft. alakult kábelszerelésre Tabon Fizetés nélküli szabadsággal kezdték az új évet A Kamaz még nem felelt — Hatmillió forintos megyei támogatás Nagy érdeklődés kíséri a kár­pótlási törvényjavaslat vitáját, amely most már a legmaga­sabb fórumokon zajlik. A tárca­közi egyeztetésekhez az Agrár­kamara szakvéleményt készí­tett. Erről mondta dr. Exner Zol­tán, a megyei Agrárkamara ügyvezető igazgatója: — Szakmailag a valóságos és ellenérték fejében történő, állami ösztönzőkkel elősegített privatizációt tartja elfogadható­nak az Agrárkamara. A végre­hajtás folyamatának pedig szektorsemlegesnek kell len­nie. Ha politikai megfontolások miatt ettől eltérő döntés szüle­tik, az Agrárkamara fő szem­pontnak a gazdasági egységek versenyképességét, és műkö­dőképességének fennmaradá­sát tartja. A mezőgazdasági nagyüzemeknek ezzel egyidő- ben egy korszerű vállalkozási, termelési struktúrát kell kialakí­tani. — A kárpótlásnak működőké­pes eszköze lehet a kárpótlási jegy, de a jogosultakat ösztö­nözni kell a gyors privatizációra, mert csak így nőhet az esélye a tervezett elképzelések megva­lósításának. Javaslataik között szerepel még az is, hogy ne az értékpa­pírnak, hanem az általa szerzett ingatlannak legyen hozadéka. A megváltás időpontját szerin­tük hozzá kell igazítani a ma­gyar mezőgazdasági termelés­ből az elkövetkező években várható jövedelemhez. A tör­vénytervezeten szereplő öt­éves határidőt kétségessé teszi a kedvezőtlen termőhelyi adott­ságú térségek helyzete. Ez Somogybán majd 50 százalé­kot tesz ki. — Ezeknek a korrekciós té­nyezőknek a figyelmen kívül hagyása az élelmiszer-infláció elviselhetetlen felerősödését, egyes térségekben pedig a tömeges működésképtelensé­get vonná maga után — mondta dr. Exner Zoltán. Hozzátette: a privatizáció forrása az, hogy a szövetkezetek a jövedelmeket a tagi tulajdon növelésére for- d ítsák az átmenet időszakában. A privatizáció és a kárpótlás elősegítésére szükség van, és a lakossági megtakarításokra is. Törvényes eszközként mára jól ismert célrészjegyet jelölte meg az ügyvezető igazgató. — Az ingatlanspekulációk elkerülésére az ingatlanforgal­mazás általános szabályait ja­vasolja alkalmazni a földtulaj­donnál is az Agrárkamara. A termőföldre vonatkozó speciá­lis szabályokat ki kell egészíteni azzal, hogy a földkiadásra csak a kárpótlás alapjául szolgáló területeken kerüljön sor. (mészáros) Új cég kezdte meg tevékenysé- gétTabon, az Univerzális Elektro­nikai és Kábelgyártó Kft. Kama­rás Gábor, a cég egyik ügyveze­tője elmondta: — Csaknem egy éve már, hogy súlyos gond a foglalkoztatottság Tabon és környékén. Az iskolából kikerült fiatalok számára szinte egyáltalán nincs elhelyezkedési lehetőség. A kft. ezekre a munka- vállalókra számít. Gépjárműká­beleket szerelnek az első évben, később pedig a piaci lehetősé-, gektől függ a termékválaszték. A Tűnél Kft. a Videoton segítségé­vel, de magánerőből jött létre. A Videoton Ipari Részvénytársaság a tabi gyáregység úgynevezett „belső telepét”, az épületeket és a bennük levő gépeket, eszközö­ket ötéves használatra a kft.-nek engedte át. Ezen túl az új profil kialakításá­hoz szükséges gépeket is biztosí­totta, bérleti díj ellenében. Új pro­filúkat — mondta Kamarás Gábor — jelenlegi információik szerint az első negyedév végéig meg­szűnő Videoton Számítástechni­kai Gyár felszabaduló technoló­giájára kívánjuk alapozni. A kft. 40 üzletrésszel, azaz 4 millió forintos magántőkével és 54 taggal alakult. Létüket a Video­tonnal történt megállapodásra alapozták, ám tekintettel a válla­latcsoport nehéz helyzetére, cé­gük sorsa is válságos az indulás­kor. — Szerencsénkre az elmara­dott térség fejlesztését célzó, új munkahelyeket teremtő beruhá­zásra benyújtott pályázatunk megvalósítását korábban 6 millió forinttal támogatta a megyei ta­nács. Ennek feléhez várhatóan rövid időn belül hozzájutunk. — Van-e már munkájuk? — Sajnos, a szovjet Kamaz teherautógyárral tervezett koope­ráció kereskedelmi feltételei még nem tisztázódtak, így a szerző­dés aláírása még nem történt meg. Terveink szerint ebben az évben 24 ezer garnitúra kábelkö­teget gyártunk. Ha a kooperáció létrejön, akkor hosszú távra bizto­síthat munkát. Az idén várhatóan 80—100 személy részére. Az ügyvezető azt is elmondta, hogy a kft. attól függően kezdi a munkát, hogy az első negyed­éves, videotonos bérmunkákhoz a vállalat mikor tudja biztosítani a feltételeket. Sajnálatosnak tartot­ta viszont, hogy a több mint 20 évig működő szerelvényüzem megszűnt a Videoton tabi gyár­egységében. A felgyülemlett szakmai tapasztalatok így leérté­kelődtek... — Örvendetes viszont — tette hozzá—, hogy ha áldozatok árán is, sikerült a 80 tagú kollektívát együtt tartani, bár az is igaz, hogy jelenleg minden dolgozónk fize­tés nélküli szabadságon van. Megtudtam azt is: elképzelhe­tő, hogy a kft. a jövő hónapban is hasonló nehézségekkel küzd majd: s a dolgozókat ismét fizetés nélküli szabadságra kell küldeni. Krutek József Sok bába közt el ne vesszen a gyerek Mintegy 120—150 kistermelő érdekeinek védelmét képviseli a Somogy Megyei Mezőgazda- sági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének kistermelői vá­lasztmánya. Legutóbbi ülé­sükről kérdeztük Herner End­rét, a szövetség titkárát. — A mezőgazdasági dolgo­zókat élénken foglalkoztatják a politikai gazdasági átalakulás kérdései. Kivált az, hogy lassan itt a tavaszi munkák ideje, ám tisztázatlanok a gazdálkodás feltételei. Különös félelemmel töltötte el a somogyi kistermelőket a tele­vízióban is bemutatott földfog­lalás. Ennyire egyszerű és tör­vényes volna más tulajdonának elbitorlása? A kárpótlásról is sajátosan vélekedtek. Olyan terheket tesznek a féktelen kár­pótlással az ifjúság vállára, amelyekbe ez a generáció bele­rokkan. A korábbi ígérgetések helyett a konkrét lépéseket igénylik az érdekeiket magukra vállaló szervezetektől. A privatizáció során leginkább a földdel való spekuláció megakadályozását sürgetik, hiszen jelenleg semmi akadálya nincs egy újkori nagy­birtokrendszer kialakulásának. — A mezőgazdasági kister­melés fejlesztéséhez több anyagi segítséget igényelnek. A hozzászólásokból kiderült: óriási az igény az egységes érdekvédelem megvalósításá­ra. Közeledni kell egymáshoz mindazoknak, akik a mezőgaz­dasági dolgozók érdekeinek védelmét magukra vállalják. Nem szabad hagyni, hogy a sok bába közt elvesszen a gyerek. M.T. Kistermelők aggodalma

Next

/
Oldalképek
Tartalom