Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-08 / 6. szám

1991. január 8., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 EGY SOMOGYI BARANYÁBAN A pécsi postaigazgató: „megszüntetjük a sorban állást" Vetőmagvakot is árulhat a hivatal (Folytatás az 1. oldalról) Akkor még nem tudta, hogy rajta kívül még tízen pályáz­tak. Az ő munkája tetszett a legjobban. A kinevezése mel­lett foglalt állást a szakszerve­zeti titkárok tanácskozása is. A céljairól mondta: — Szeretném, ha a Magyar Posta ismét elismert lenne. Ehhez a szolgáltatás színvo­nalának emelésére — minde­nekelőtt a sorban állás meg­szüntetésére — van szükség, hiszen ügyfeleinket csak így tarthatjuk meg. Gazdaságos­sá kell tegyük a munkánkat, azaz lehetőleg piaci alapokra kell helyezni. A közszolgálta­tói tevékenységhez azonban továbbra is szükséges a kor­mány támogatása. — Mi valósulhat meg törek- vésiből a közeljövőben a négy megyében? — A lapterjesztésben az előfizetést sürgősen külön vá­lasztjuk az árusítástól. Az előbbit megtartjuk — ahogy eddig volt. Az utóbbit azonban kizárólag piaci alapon végez­zük. Áprilisig erre minden megyében — legutoljára Somogybán — külön üzemet hozunk létre. A somogyi lesz — a Balaton miatt — a legna­gyobb. Szeretnénk, ha min­denütt feloldanák a monopó­liumjogot, hogy megjelenhes­sen a konkurencia. Ugyanis a verseny számunkra is hasz­nos: mindig látjuk, jó irányban haladunk-e. Nemcsak a lap- terjesztésre gondolok. Pé­csett rajtunk kívül már más is kézbesít levelet, igaz, nem mindig a legszabályosabban. A konkurenciának is be kell tartania azonban a szabályo­kat. — Milyen postai fejlesztés várható a közeljövőben So­mogybán? — Siófokon, — mivel a terü­let már rendelkezésre áll, — idén megkezdjük egy teljesen új posta építését. Új posta épül Barcson is. A kaposvári egyes postán egy nagyobb szabású felújítással idén rendbehozzuk a kiégett épü­letrészt. — Megvannak-e a feltéte­lek a célok eléréséhez? — Szükség van az emberek —főként a helyi vezetők—ru­galmasságára, ötletességé­re. Elképzelhető például, hogy egy helyi postahivatal­ban lehet majd külföldi zöld­ség- és virágmagot vásárolni. Az egységek kellő önállósá­got kapnak ahhoz, hogy a pia­con kibontakozhassanak. Mindehhez a személyi feltéte­lek — noha tudjuk, hogy ko­rábban a munkaerő-gazdál­kodás nem felelt meg a köve­telményeknek, — megvan­nak. Meggyőződésem, hogy sok a jó szakember mind a négy megyében a postánál. Arra törekszem, hogy lehető­séget adjak nekik a bizonyí­tásra. Persze a korábbinál magasabb színvonalú mun­kára csak azok képesek, akik nem az előnyöket hajszolják, hanem az ügyet szolgálják. Én ilyen emberekkel akarok együtt dolgozni, ezért a sze­mélyzeti munkát teljesen új alapokra helyezem. S hogy komolyan is gondol­ja, amit mondott, azt bizonyít­Fotó: Szegedi ja, hogy éppen ottjártunkkor indított útnak egy szakembe­rekből álló nagy csapatot az­zal, hogy kezdjék el és áprili­sig fejezzék be a hírlapkézbe­sítés és -árusítás szétválasz­tásával kapcsolatos feladato­kat. Szegedi Nándor ÚJ SZOLGÁLTATÁS Betegápoló-szolgálat Kaposváron Teher­gépkocsiknak is van parkolásra alkalmas hely! Szita Károly kaposvári al­polgármester nemrég a közszolgálati irodák létreho­zása kapcsán arról nyilatko­zott: a tehergépkocsik éjsza­ka lakótelepeken parkolnak, s ezt törvény tiltja. Erre alkal­mas telephelyek azonban nincsenek. Zsillé László a kaposvári Szövaut üzemigazgatója, el­mondta, hogy az üzemigaz­gatóság két évvel ezelőtt tár­gyalt ez ügyben a városi ta­náccsal és a KIOSZ helyi szervezetével. Fölajánlották az Izzó utcai telepükön lévő 2 hektárnyi, bekerített köz­művesített területet gépjár­művek tárolására. Hiába tár­gyaltak, leveleztek azóta sem történt semmi, pedig a kedvező változásra több vál­lalat és magánszemély is fel­készült. A Szövaut most is hajlan­dó lenne tárgyalni az áldat­lan állapot megoldásáról. Úgy látszik, a választások körüli elfoglaltság okozta ennek feledésbe merülését. Itt az alkalom, hogy több vál­lalat megfelelő parkolóhe­lyet találjon... T. K. Kaposváron magán beteg- ápoló-szolgálatot létesítettek. Az új szolgáltatásra két ápolónő, Pintér Zoltánné és Ságvári Gabriella vállalko­zott. Mindketten a megyei kór­ház sebészetén dolgoztak, ott szereztek szakmai ismerete­ket. Azoknak a betegeknek akarnak segíteni, akik nem szorulnak intézeti kezelésre, otthoni ápolásra azonban szükségük van. Elvégeznek minden olyan feladatot — a sebkötözéstől az injekció be­adásán át a vérnyomás méré­sig —, amely nem igényel or­vosi beavatkozást. Tevékeny­ségük azonban nem terjed ki házi szociális szolgáltatások­ra, például tűzrakásra, mo­sásra, főzésre stb. Telefonhí­vásra indulnak a betegekhez. Szolgálataikért óránként 200 forintot kérnek. Mint el­mondták, budapesti és pécsi tapasztalatok — e két város­ban ugyanis van már hasonló házi betegápoló-szolgálat — azt bizonyítják, hogy sok az olyan beteg, akinek szüksége van ilyen szakmai segítségre, vagy azért mert teljesen egye­dül él, vagy mert hozzátarto­zói napközben elfoglaltságuk miatt nem tudják ellátni. Ezt bizonyítja egyebek mellett az is, hogy sok főhivatású vagy nyugdíjas ápolónő — termé­szetesen engedély nélkül — végez ilyenfajta betegápolást. Ők persze nem adóznak be­vételeik után és nincs felelős­ségbiztosításuk sem, amely arra az esetre, ha netán vala­mi baj történne, mind a beteg­nek mind az ápolónak anyagi biztonságot nyújt. A két ápolónő kapcsolatot tart a betegek kezelőorvosai­val és az ő tanácsaik figye­lembevételével látja el felada­tát. Hirdetésükre sok érdeklődő jelentkezett. Akadt, aki egész napos ápolást igényelt. Sok olyan ápolónő is telefonált, aki szívesen részt venne a vállal­kozásban. Egy marcali lakos levelében azt ajánlotta, ala­kuljanak kft.-vé és ő fizetné az ezzel kapcsolatos költsége­ket. A két kaposvári vállalkozó azonban újabb ápolónőket csak akkor kapcsol be a mun­kába, ha már nem tudja kielé­gíteni az igényeket. (Szegedi) Két hétre leállt a tahi Videoton (Folytatás az 1. oldalról) — Tehát két hétig egyáltalán nem dolgoznak? Hányán vették ma föl a munkát? —Természetesen nem teljes az „elnéptelenedés”. Ebben a két hétben a múlt év végi zárás utómunkálatait végzik néhá- nyan—a raktárak, a könyvelés, a számítóközpont — és a ter­melés előkészítésén is dolgoz­nak. A vezetők és a műszakiak egy része is bent lesz a két hét­ben, valamint a portai szolgálat és a fűtők. Összesen 70—80 dolgozót nem érint a leállás. — A részleges leállás miatt hogyan számolják el a dolgo­zóik bérét? Az intézkedést mi­ként fogadták? — Erre az időre 80 százalé­kos bért fizetünk. Az alkalma­zottak, a szellemi dolgozók a tízből két napot fizetés nélküli szabadságon lesznek. Az in­tézkedést nem fogadták lelke­sedéssel munkatársaink, hi­szen nyilvánvaló, hogy a 80 százalékos bér senkinek sem jó. Sajnos, az sem biztos, hogy csak két hét lesz, amit ilyen módon állásidőben kell tölteni... — Ön ezek után miként ítéli meg a gyáregység jövőjét? — A gyáregység és a vállalat jövője már nemcsak a mi veze­tőink kezében van. A vállalat privatizációja kapcsán kívülál­lók döntenek a vállalatcsoport sorsáról. A tabi gyáregység az első negyedévben várhatóan a jelenlegi formában működik. A kereskedelmi szerződésektől függ majd, hogyan fogunk dol­gozni. A nyomtatottáramkör-szerelő üzem bemérő műhelyében, Vasi János művezető a követ­kezőket mondja: — Üzemünk dolgozói közül csak öt műszerész és két beta­nított munkás dolgozik. A Sa- telit műholdvevő-berendezés kártyáit indítják, illetve javítják. Ebből háromszáz darabot kell leadnunk ebben a hónapban. Ezen túl a Mátrix nyomtatóbe­rendezés kártyáit indítja két műszerész kolléga. Ők folya­matosan dolgoznak. Kifelé tartva, a gyárkapu előtt szólítom meg Cser József meg­bízott üzemvezetőt: — Tőlünk két fűtő teljesít fo­lyamatos szolgálatot — mond­ja. — Csak néhány épületré­szekben, csökkentett energiá­val fűtenek. Hibaelhárításra két szakemberünk otthoni ügyele­tet lát el. A többiek állásidőn vannak. Lenner Zoltán megbízott üzemgazdasági osztályvezető: — Nálunk nincsenek állás­időn a dolgozók, ugyanis az el­távozott munkatársaink helyett átcsoportosított személyek be­tanítása, bérszámfejtés és az SZTK-val kapcsolatos elszá­molási munkák végzése folyik. A jövő héten megkezdjük az év végi leltártablók elemzését, így nem várható, hogy állásidőre küldjünk bárkit is. — Több mint 50 dolgozónk van állásidőn — magyarázza Kecskés Jánosné, a display szerelőüzem művezetője. — Összesen három műszerész dolgozik: ők a terepi, a VDX és a VDY diszplay — tartós járatá­sán, átvételén dolgoznak. Császár János, a műszaki osztály technológusa: — Nekem nem lesz állásidő, mert a feladatom a francia koo­perációval kapcsolatos műsza­ki problémák tisztázása, illetve árajánlatok kidolgozása. Ezen­kívül egy tajvani céggel vegyes vállalati formára előkészítést végzek, tápegység gyártása céljából. Zárt ajtók fogadnak a mecha­nikus alkatrészüzemben. Mint Soltész Albert üzemvezető el­mondta, ők teljesen leálltak, de ha a termelés megkívánja, ak­kor azonnal indítják a gyártást. Csak ügyeletet lát el egy-egy vezető. Tegnaptól mintegy 350 dol­gozó van állásidőn, a Videoton tabi gyáregységének munka­társai közül. Krutek József Az OTP emeli a betéti kamatokat Az OTP a közeljövőben vár­hatóan tovább emeli a betéti kamatokat, miután a kormány felszabadította a 6 hónapnál hosszabb időre elhelyezett betétekre megállapított ka­matplafont, ami eddig bruttó 30 százalék volt. Kalocsai Ta­más, az OTP vezérigazgató­helyettese elmondta, hogy az előzetes számítások szerint mintegy 4-5 százalék körüli kamatemelésre kerülhet sor. Ahhoz, hogy a betétesek reálkamathoz jussanak, vagyis a bankban elhelyezett pénzük lépést tartson a várha­tóan 36 százalékos infláció­val, az OTP-nek mintegy 45 százalékos bruttó kamatot kellene fizetnie, amiből lejön a 20 százalékos forrásadó. A pénzintézet azonban ilyen mértékű betéti kamatemelés­re nem képes, mert akkor a hi­telkamatok legalább 50 szá­zalékra emelkednének. Ez pedig elviselhetetlen lenne a lakosság és a gazdálkodó szervezetek számára is. Elmondta azt is, hogy az el­múlt évben kizárólag a kamat- jóváírásokkal emelkedett né­hány százalékkal a lakosság forint-betétállománya, vala­mint az értékpapírok össze­ge, miközben háromszorosá­ra nőtt a devizabetétek össze­ge. Varga Iván, a Postabank vezérigazgató-helyettese ar­ról tájékoztatta az MTI-t, hogy nagyon gondos mérlegelés után döntenek majd a betéti kamatok emeléséről. Hiába szabad ították fel a kamatokat, mert azok emelkedésének gátat szabnak a közgazdasá­gi tényezők. A gazdaság egyelőre ugyanis nem viselne el 50 százalékos hitelkama­tot, vagy csak nagyon szűk körben lenne igény ilyen felté­telek mellett banki forrásra, így a kihelyezési lehetőség szab gátat a betéti kamatok emelésének, azaz végre ki­alakul a kereslet és a kínálat egészséges aránya. Elmond­ta azt is: vannak olyan orszá­gok, ahol nemcsak a betéti, hanem a hitelkamatok is ala­csonyabbak az inflációs rátá­nál, mert a vállalkozók nem képesek megfizetni a magas hitelkamatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom