Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-31 / 26. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — EZ VAN ! 1991. január 31., csütörtök Családi öröm süléknél A szászországi Hoyerswerda állatkertjében kis tarajos sü­lökkel szaporodott az állomány. Az intézmény gazdasági ve­zetője állítólag nagyon dühös volt, mert az állatok ellátása egyre többe kerül. A sülmama mindenesetre felhőtlen bol­dogsággal szemléli a kis pamacsokat. (MTI PRESS Képszer­kesztőség) Muzulmán illemtan Hogyan viselkedjék egy mu­zulmán a nem igazhitűekkel szemben? A vallásháborúk korát idéző kérdés mai gondo­kat takar a Perzsa-öböl térsé­gében, s korántsem elméleti sí­kon várva a választ. A Le Mon­de a szaúd-arábiai hatóságok hivatalos körözvényét idézte ezzel kapcsolatban. „Vajon a karácsony, az új esztendő al­kalmából köszöntenünk kell-e azokat a nem muzulmánokat, akik együtt dolgoznak velünk? Megengedi azt az iszlám, hogy részt vegyünk az ünnepükön, ha erre meghívnak? És aki udvariasságból, vagy akár sze­mérmesen, netán kényszerből, esetleg más okból jelen lesz ezen, vajon bűnt követ-e el?" A válasz: „Tilos a nem mu­zulmánokat a karácsonyi vagy más vallási ünnep alkalmából köszönteni, mert az egyfajta elismerése lenne a szoká­saiknak. Tilos részt venni a val­lási ünnepélyeiken is, mert ez Istennek nem tetsző cseleke­det... Még akkor is tilos köszön­teni őket az ünnepük alkal­mából, ha ők ezt teszik a mi ünnepünkön, azért, mert az iszlám semmisnek nyilvánított minden más vallást. Ha ők jó­kívánságaikat fejezik ki nekünk az ünnepük alkalmából, azt vá­lasz nélkül kell hagyni!” Allah legyen irgalmas, aki boldog új esztendőt kívánt az Öböl-térség homokjában! Ha itt a hó, síel a pápa is Mitterand francia elnök egy alkalommal Isten atlétájának nevezte II. János Pált. Meg is indokolta: a pápa fáradhatatlanul utazik, a fiatal atléták energiájával járja a világot. Pedig a pápa a téli sportokat ked­veli. Mint korábban, az idén is elutazott az egyik olasz síparadicsomba. Az eseményről a La Stampa számolt be: „Élt a lehetőséggel, hogy végre megérke­zett a várva várt hó, és hódolhatott ked­venc sportjának, a síelésnek.” Hogy nem lett belőle képes szenzáció, az a körülte­kintő szervezésnek köszönhető, az ese­ményt ugyanis akkor hozták nyilvános­ságra, amikor már lezajlott. Eszerint de­cember végén, a reggeli órákban, várat­lanul érkezett az ismert síközpontba, de erről senkit sem értesítettek, még a rend­őröket sem. A pálya kezelői azonnal lepa­rancsoltak mindenkit a legjobbnak tartott területről, és természetesen el is zárták az illetéktelenek elől. így tehát II. János Pál zavartalanul élvezhette kedvenc sportjának örömeit; a lap szerint „öt vagy hat alkalommal siklott le, három férfi kísé­retében. Közben többször is megállt, hogy élvezze a napot és a havat, vala­mint, hogy elköltse tarisznyában hozott uzsonnáját.” Campo Felice, azaz Sze­rencsés Tábor volt a helyszín; s á terep, ahol a Szentatya síelt—ki tudja miért?— a Szerelmesek Pályája néven ismere­tes... Amnesztia disznóknak Akárhogy is alakul a sorsuk a továbbiakban, az új esztendő első nap­jairól a boldog elégedett­ség hangján röföghetnek a kubai kocák. Az AP amerikai hírügynökség szerint ugyanis Fidel Castro „általános am­nesztiát” hirdetett a disz­nóknak. A jelentést a Le Monde ismertette, s hoz­zátette, hogy „minthogy 200 ezer sertés élte túl az év végi ünnepeket Kubá­ban annak a stratégiának a jóvoltából, miszerint a hatóság növelni kívánja az állatállományt. A „közkegyelmet” maga az államfő jelentette be a parlament év végi ülé­sén, amikor is a mező- gazdaság helyzetét tár­gyalta a kubai T. Ház. „Általános amnesztiát rendeltünk el a disznók számára” — mondotta Castro a honatyák nagy tapsa és nevetése köze­pette, akik — így a Le Monde — ekkor még nem számoltak azzal a következménnyel, hogy a kocák meghosszabbí­tott élete milyen súlyos élelmiszerhiányhoz ve­zet majd januárban, feb­ruárban és márciusban... A Magellán megleste a Vénuszt A pasadenai (USA, Kalifornia állam) űrközpont hozta nemrég nyilvánosságra ezt a képet, melyet a Magellán-szonda készített a Vénusz bolygó Alfa-körzetében levő lávaboltozatokról. Átlagos átmérőjük huszonöt kilométer, legnagyobb magasságuk 743 méter. (Telefotó—MTI Külföldi Képszerkesztőség) Egy tévhit áldozatai Egy hónap a földi űrben Férfiaknak tilos a bemenet Berlinben kaput nyitott egy új hotel, de csak hölgyvendé­geknek. A férfiak minden igye­kezet és ravaszkodás mellett is csak a földszintig juthatnak, legfeljebb teát és röviditalt rendelhetnek a bejárat melletti diszkrét szalonban — ahol is árgus hölgyszemek figyelik minden lépésüket. „Az Arte­misia — mint az ötlet kiagyaló­ja és finanszírozója, Gabriella Bernhard nyilatkozta — höl­gyek kezelésében lévő mene­dékhely olyan nőknek, akik nem kívánnak maguk mellett unalmas társat, alkalmi udvar­lót, erőszakos szeretőt.” A Brandenburgische Stras­se kétemeletes antik épületét újították fel — sajátos, ám a szándékot kifejező módon. A mindössze nyolc szoba tapé­tája rózsaszínű, mentazöld, platinaszürke és fehér. A für­dőszobákat az északi kénye­lem és a francia rafinéria jel­lemzi. Mindez miért? „Hogy a vendégek vérmérsékletüknek megfelelő módon és környe­zetben öltözhessenek, vet­kezhessenek, szépítkezze- nek, ameddig csak kedvük tartja”. A személyzetnek nincs egyetlen férfitagja sem, sza­kácsnők főznek és termé­szetesen hölgyek szolgálnak fel. A berlini fal lebontása után érthető a kíváncsiság e luxus­elzárkózás iránt. Egy texasi olajmilliomos például a leg­hatékonyabb fegyverrel vette ostrom alá az Artemisiát: a recepció (természetesen höl­gyekkel) azonban állta a ro­hamot, még a kilátásba helye­zett mesés borravalóért sem adott szobát. Kudarcát egyéb­ként nyílt levélben ismerte be az úr, és ezt így zárta: „Elő­ször sajnáltam az életem so­rán, hogy nem születtem nő­nek!” Amikor nemrégiben betörtek egy skóciai házba, egyetlen dolgot raboltak el: egy másfél méteres rinocéroszszarvat, amely a maga nemében a legnagyobb a világon. Ki tudja miért, néhány távol-keleti országban elpusztít- hatatlanul él az a hit, hogy az orrszarvú szarvá­ból készült különféle porok gyógyhatásúak. A legnagyobb gyártónak Kína számít. Üzemeik­ben tízezer kilogrammot tárolnak az értékes anyagból, amely kereken 3500 rinocérosz kiir­tása nyomán nyerhető. Jelenleg egyébként összesen ennyi fekete rinocérosz él Afrikában. Ha vadászatuk a jelenlegi szinten marad, tíz éven belül a kihalt állatok listájára kerülnek. Az állatok védelmére alakult szervezetek megpró­bálják meggyőzni az érdekelt országokat arról, hogy az orrszarvúak éke helyett inkább a ha­sonló hatású vízibivalyszarvat használják. A szakemberek szerint egyébként is teljesen mindegy. Az orrszarvú szarvának az égvilágon semmiféle gyógyhatása nincs, legalábbis nem több, mint ha az ujjúnkat szopogatnánk — mondja egyikük. A legutóbbi időkig, amíg az űrutazások szin­te mindennapos eseménnyé nem váltak, úgy tekintettek az űrhajósokra, mint valóságos hősökre. Nagy gondot fordítottak fizikai kikép­zésükre, ám vajmi keveset foglalkoztak a pszi­chés felkészítésükkel. Ezen kíván segíteni az Európai Ürhivatal, az ESA, amely a jövőben saját embereit szeretné a világűrbe küldeni. A norvégiai Bergenben egy hónapon át végeztek pszichológiai kísérletet, amelyben hat személy részvételével űrbéli körülményeket szimulál­tak, s az elvégzett vizsgálatokkal elsősorban a kísérleti alanyok lelkiállapotát, munkaképessé­gét, ezek változásait próbálták kideríteni. Másfélszeres földfelszíni légnyomású, vi­szonylag szűk, űrkabinokra emlékeztető zárt térben töltötték az időt, csupán hang- és video- láncon érintkezve a külvilággal. A túlnyomásos kamra ajtaját például ugyanúgy csak néhány órás késleltetéssel lehetett kinyitni, mint ami­kor egy űrhajó kabinja vészhelyzetben tér visz- szaa Földre. Hol terem a marijuana? Jó fogást csinált a kalifor­niai rendőrség, amikor a közelmúltban Lanchester város egyik pincéjében valóságos marijuanaül- tetvényt talált. Hétezer cserépben, valóságos üvegházi viszonyok kö­zött fejlődtek a kábítósze­rek alapanyagát képező növények. A képen Bili Wehner megyei seriff he­lyettes szemléli a zsák­mányt. (Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) A „kozmikusparittya” látogatása Decemberben földkö­zelben járt az amerikai Galileo űrszonda, amelyet még 1989-ben indítottak útjára a Jupiter tanulmá­nyozására. A kutatók úgy választották meg a szon­da pályáját, hogy az elha­ladjon a Vénusz közelé­ben, felvételeket készít­sen róla, s mielőtt folytat­ná útját a Jupiter felé, visszatérjen földközelbe, hogy bolygónk vonzerejé­től felgyorsulva elegendő energiát gyűjtsön a távoli cél eléréséhez. Most 950 kilométer távolságban ha­ladt el a Föld mellett, s leadta azokat az adatokat, amelyeket a Vénusz köze­lében elhaladva gyűjtött a szomszédos bolygóról. Olyan radarképeket to­vábbított a kutatóknak, amelyek a Vénusz-felszín eddig sosem látott részle­teit ábrázolják. A mérések azt mutatják, hogy a Vé­nusz légkörének felső szintjén mintegy 100 mé- ter/másodperc sebességű szelek tombolnak. Érde­kes megfigyelés, hogy az Egyenlítő és a sarkok közt kialakuló légkörzés ha­sonlít a földi légkör ilyen­fajta mozgásaira.

Next

/
Oldalképek
Tartalom