Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-31 / 26. szám

1991. január 31csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Tetratej palackozását kezdte meg a napokban a Somogy Megyei Tejipari Vállalat Kaposvári Tejüzeme. A kétdecis Tetratejből naponta ötezret töltenek Fotó: Gyertyás László MONOPOLHELYZET — ÉS BENZINÁR Akadozó olaj kerék A termelők képviselői és a kormányzati szervek között to­vábbra sincs egyezség a hazai tejtermelést érintő lényeges kérdésekben, bár a pénzügymi­niszter egy forinttal csökkentet­te a 2,8 zsírtartalmú tej fogyasz­tói árát. A Tejdemonstrációt Előkészítő Országos Bizottság a mai, országos demonstráció megtartása mellett döntött. A fővárosi rendezvényekkel egyidőben minden megyeszék­helyen és több nagyvárosban a tejtermelők megismertetik az állampolgárokkal a jelenlegi helyzetet. Miért is tüntetnek? Az országban bizonytalanná vált a tej eladása. Sok helyütt az állatokkal etetik meg az érté­kes, kiváló minőségű tejet. A bevételek elmaradása, csökke­nése családok megélhetését veszélyezteti. Fenyeget a mun­kanélküliség, a tehenészetek felszámolása. Vészesen csökkent a lakos­ság tejfogyasztása. Az egész­séges élelmezés szempontjá­ból sokkal többet kellene fo­gyasztani, de ez a mai árak, bérek, nyugdíjak mellett lehe­tetlen. Mozduljon meg végre a kor­mányzat, és az egész társada­lom a termelők és a fogyasztók érdekében járuljon hozzá a magyar tejgazdaság megmen­téséhez! Ma délelőtt 11 órakor Kapos­váron a Kossuth téren és a Honvéd utcai ABC-áruház par­kolójában tüntetnek a somogyi tejtermelők egyre lehetetlenebb helyzetük ellen. A budapesti rendezvényekre három autóbusszal utaznak az ágazatért aggódók, hogy a Par­lament előtt is hangot adjanak követelésüknek. (Mészáros) Aláír asgyujto akció a lakás­hitelkamat-emelés felfüggesztésére Eddig több mint tízezer támo­gató aláírást gyűjtött Tóth Já­nos törökszentmiklósi lakos azzal a céllal, hogy kezdemé­nyezze, illetve elérje a lakásbi- telkamat-emelés parlamenti fel­függesztését. A kétgyermekes, jelenleg munkanélküli hegesztő szakmunkás 1990 végén költö­zött családjával újonnan elké­szült házába, amelynek építé­séhez 580 ezer forint kölcsönt vett föl. A hitelből 380 ezer volt kedvezményes lakásépítési kölcsön, ezt terhelné a havi 1500 forintos emelkedés, amit még a felesége tízezer forintos jövedelmét tekintetbe véve is képtelenek kifizetni. A sokszorosított aláírásgyűj­tő íveken egy, az Országgyű­lésnek címzett levél olvasható, amelynek bevezetője szerint a lakáshitelkamat emeléséről szóló törvény elfogadásával a képviselő-testület az állami ga­ranciákat felrúgva, szerződés­szegést követett el. Mivel az ily módon lakosságra rótt anyagi, teher meghaladja a tűrőképes­ség határát, követeli e törvény felfüggesztését és a megoldás érdekében széles körű társa­dalmi vita kezdeményezését. Az agrárágazatért Egy asztalnál az FKgP és az Agrárszövetség Kedden Kaposváron is tár­gyalóasztalhoz ültek a Függet­len Kisgazdapárt megyei veze­tőségének és az Agrárszövet­ség megyei választmányának képviselői. A meglevő politikai nézetkülönbségek ellenére megállapították, hogy törekvé­seik több ponton egybeesnek, s mindkét szervezet céljainak elérését szolgálják. A tárgyaló felek szükségesnek tartják, hogy a mezőgazdaság súlyos helyzetének javításáért — a fa­lun élő emberek jövőjéért érzett felelősségük tudatában — kö­zös erőfeszítéseket tegyenek az agrárágazat pozíciójának javításáért. Sürgetik a parla­mentet, hogy a szövetkezeti tör­vényt és a földtörvényt a lehető legrövidebb időn belül alkossa meg, mert csak ez jelenthet megnyugvást a parasztság, a mezőgazdasági népesség szá­mára. Elhatározták, hogy 3-3 tagú tárgyalócsoportot jelölnek ki a fontosnak ítélt kérdé­sek megvitatására, rendszeres szakértői tárgyalások folytatá­sára. Lengyel Hétévi szünet után ismét Kaposvár a székhelye a köz­úti igazgatóságnak. 1983-ban vonta össze a közlekedési mi­niszter Somogy, Tolna és Bara­nya megye országos útjainak üzemeltetési és fenntartási ke­zelői ügyét, s az elmúlt évek igazolták, hogy az akkori dön­tés hibás volt: a „gazdaszemlé­let" elsorvadt és romlott az utak állapota. A minisztérium új ve­zetése úgy döntött: az idén, ja­nuár 1-jétől visszaállítják a megyei igazgatóságokat. Jaczó Győző, a Kapos­vári Közúti Igazgatóság igazga­tója: — Alaptevékenységünk az Jól föltankoltunk! Mármint olajból — nyilatkozta a minap Zsellengér István, az OKGT ma már októberi nyugdíjazása foly­tán fölmentett vezérigazgatója. A tárolók tele vannak a barellen- ként 30 dolláros áron vásárolt „folyékony arannyal”. Mi, autó­sok pedig dühöngünk! Az olaj világpiaci ára január közepe óta 20 dollár körül alakul, de hoz­zánk ez nem gyűrűzik be, és nem csökken a benzin ára. Bezzeg az áremelkedés... A bizonyítványt magyarázó nyilatkozatokból — ugye, mi­lyen ismerős — nincs hiány, de az érvek elégtelenek. Egyre nagyobb a közvélemény nyo­mása az OKGT „üzletpolitikája” ellen. Nehezen értjük meg — s vajon miért értenénk? —, hogy mi mindig mindenről lemara­dunk. Nekünk már az olcsó olaj­ból sem jut. Az olajimport libera­lizálását még egyáltalán nem érezzük. Antal Lajos, az OKGT keres­kedelmi igazgatója attól tart — hivatkozva a szaúd-arábiai olaj­miniszter rádiónyilatkozatára —, hogy márciusra esetleg ba- rellenként 12 dollárra esik az olajár, s mi lesz, ha most meg­kötjük a 20 dolláros üzletet. Sőt, azt is megtudtuk, hogy nincs szoros összefüggés a kőolaj világpiaci ára és a benzin útkezelői és üzemeltetési fel­adatok ellátása, a forgalom biz­tonsága érdekében. Gazdái szeretnénk lenni a megyében levő 1600 kilométeres országos közútnak. Állandóan figyelem­mel kísérjük a ránk bízott úthá­lózatot. Számítógép tartja nyil­ván a feladatokat, s ezek döntő többségét versenytárgyaláson igyekszünk kiadni. Közismert, hogy a tárca idei költségvetése alapján a fejlesz­tést az útalapból fedeznék. Ez azonban még a szinten tar­táshoz is kevés. Tervezik a 2000-ig szóló úthálózat-fej­lesztési programot: erre 230 milliárd forintot irányoztak elő, fogyasztói ára között, hiszen a benzin 65 százalékos áfát tar­talmaz. A mindenkori árát pedig az importból beszerezhető, hasonló minőségű üzemanyag árát alapul véve alakítják ki. Mi szoros összefüggést vé­lünk fölfedezni a monopolhely­zetben levő OKGT és a ma már a tőzsdézéstől kevésbé elzár­kózó Mineralimpex törekvései és a magyar benzinár között. A két vállalat nem érdekelt abban, hogy olcsó olajat vegyen. Az OKGT kezében van az összes olajfinomító és -szállító veze­ték. azzal, hogy még ennyi pénzből is csak az 1990-es állapotnak megfelelő útminőséget tudják garantálni... Az utóbbi 15évben megháromszorozódott hazánk­ban a gépkocsik száma. Szá­muk 1990-ben 1,8 millió volt, 2000-re 2,5 millióra számíta­nak. Az országos közutak rossz állapota évente 23 milliárd forin­tos közlekedésüzemi többlet- költséget okoz; a nemzetgaz­daságot több mint 38 milliárd forintos veszteség éri emiatt. A balesetek száma növekszik: tavaly 2200-an haltak meg a közutakon. Az okok között első helyen szerepel az elsőbbségi Nehéz tehát megérteni a ki­alakult helyzetet, s nemcsak a benzinár okán. A monpolhely- zetek megtörésére a kormány­nak volnának eszközei. Az inf­láció leszorítása pedig — kivált­képpen az „energiazabáló” magyar gazdasági struktúrá­ban — az indokolatlanul ma­gas, versenyfeltételektől füg­getlen árak letörését is jelenti. S azt sem szabad elfelejteni, hogy az olaj tőzsdecikk. A tőzs­depiacon pedig köthető ügylet mai áron, későbbi szállításra. No, persze, ehhez szakembe­rekre van szükség... A tőzsdén veszíteni és nyerni is lehet. De aki nincs jelen, annak nincse­nek nyerési esélyei sem. A tőzsdén lehet adni, venni. S ha esik az olaj világpiaci ára, akkor még elfogadható ráfizetéssel lehet „megszabadulni” az üz­lettől. Nem értjük hát a monopóliu­mok aggodalmát, hiszen eddig is a fogyasztókra hárították az elszalasztott lehetőségekből adódó veszteségeiket. Európa ott van a tőzsdén, és üzletel. Mi pedig a fejlett világot akarjuk követni. Habár a benzinárban már előttük vagyunk! Lengyel János jog meg nem adása, és ez a csomópontok nem megfelelő kialakításával is összefügghet. — Lesz-e joga a közúti igaz­gatóságnak arra, hogy ha szük­séges, akár meg is büntesse azokat a vállalatokat, tsz-eket, amelyek sárfelhordással rend­szeresen veszélyessé teszik az utakat? — Az útellenőrzési szolgálat­nak az lesz a feladata, hogy fo­lyamatosan figyelje az utak álla­potát, és szükség szerint akár be is avatkozzon. Sajnos, bün­tetni nincs jogunk, mert nem vagyunk hatóság; szabálysér­tési eljárást indíthatunk a ron­gálok ellen. Jelenleg a megye úthálózatának csak a felén van aszfaltbeton, így az utak tűrőké­pessége is kisebb. A nemzet- gazdasági fejlődéshez, Euró­pához való felzárkózásunkhoz azonban elengedhetetlen az infrastruktúrának ez a fejleszté­se is. Jelenleg azonban csak a szinten tartáshoz elegendő az útalap, ezért a továbblépés megyénkben és országosan is bizonytalan. Hunyadkürti Ilona Miniszteri hitvallás a mezőgazdaságról Egy forinttal olcsóbb lesz a hatósági áras tej —Aki tehenet vág, kárpótlást kap — Nem a szövetkezetekkel, a kolhozrendszerrel van baj — Dr. Gergátz Elemér a magántulajdon híve (Folytatás az 1. oldalról) A megoldás: kevesebb tejre lesz szükség. A lakossági fo­gyasztást viszont azzal kíván­ják segíteni, hogy a közeli na­pokban 22 forintról 21 forintra mérséklődik a 2,8 százalék zsírtartalmú, polietilén csoma­golású egyliteres pasztőrözött tej ára. A Földművelésügyi Mi­nisztérium kezdeményezte a Népjóléti Minisztériumnál az ún. „szociális tej” intézményé­nek bevezetését is. Mint el­mondták, az önkormányzatok­nak egészen bizonyosan ren­delkezésére áll azoknak a sze­gény, segélyezésre szoruló embereknek névsora, akiket megilletne ez a kedvezményes áru tej. Sárossy László államtit­kár úgy fogalmazott, hogy mi­közben az ország 35 százalé­kos exporttámogatással ösz­tönzi az arab vagy a szovjet emberek tejfogyasztását, ná­lunk hovatovább hárommillió ember már azt sem tudja, milyen a tej. Dr. Gergátz Ele­mér földművelésügyi miniszter egyébként óva intett attól, hogy bárki is tehénirtásként fogja az állomány csökkentésének szorgalmazását. Hangoztatta, hogy normális helyzetben évenként 20 százalék körüli se­lejtezés természetesnek mond­ható, a mostani kivágásokat a még hatékonyabb szelekció részének kell tartani. Bemutat­kozó nyilatkozatában egyéb­ként a tárca új vezetője kifejtet­te, hogy munkája során a kis­gazdapárt politikáját kívánja érvényesíteni, de a felelős ma­gyar kormány tagjaként kell gondolkodnia. Szólt arról, hogy az agrárágazatban is meg kell teremteni a piacgazdálkodás feltételeit, nálunk azonban je­lenleg még igen nehéz piacról beszélni. A piac kialakulásának egyik feltétele a tulajdonviszo­nyok rendezése — fogalmazott a miniszter és meggyőződéssel állította, hogy a piac működésé­hez elsősorban magántulaj­donra van szükség. „Magántu­lajdonban szeretnénk látni zö­mében a mostani szövetkezeti tulajdont, de a szövetkezést, mint termelési formát hosszú távon támogatni kell, mert olyan előnyöket nyújt, amelyek a kis családi gazdaságokban elkép­zelhetetlenek” — jelentette ki dr. Gergátz Elemér földműve­lésügyi miniszter, hozzátéve: „Semmi más problémánk nincs a szövetkezetekkel, csak a kol­hozjelleget akarjuk megszün­tetni.” Az élelmiszer-feldolgo­zásról, agrárkereskedelemről kijelentette, hogy csak akkor lehet megteremteni ezen a terü­leten is a piaci feltételeket, ha a nagy monopóliumok piacgátló hatását megszüntetik. Ez nem azt jelenti, hogy nem kellenek a jól, hatékonyan működő nagy- vállalatok, megmarad például a mostani állami gazdaságoknak az a része is, amely jól működik. A többiek sorsának eldöntése előtt tárgyalni fognak az érdek- képviseleti szervezetekkel, hogy mely üzemeket lehet a legkisebb ráfordítással meg­szüntetni. Hamarosan elké­szülnek egyébként a miniszté­rium agrárpolitikai elképzelései ágazatokra lebontva a célkitű­zéseket. Ezek közé tartozik a tejtúltermelés felszámolása mellett a sertéshústermelés gondjainak megoldása is. Ta­valy egyes adatok szerint 20 százalékkal csökkent a sertés­húsfogyasztás, bár ezt a szá­mot sokan kétlik, hiszen senki nem tartja számon a háztáji gazdaságokból piacra került húsmennyiséget. Jelenleg min­denesetre tény, hogy a terme­lőktől mintegy 200 ezer kész hízót nem vesz át senki, a jó­szágok már 10-20 kilóval súlyo­sabbak a kelleténél. A vágóhi­dak győznék kapacitással, de a hűtőraktárak zsúfoltak. A meg­oldás kulcsa az exportőrök ke­zében van, s a szaktárca azt is kezdeményezi, hogy átmeneti­leg oldják fel a hús- és húské­szítmények kiviteli tilalmát a kishatárfoígalomban. Fogyasz­tói árcsökkenésről nem esik szó. Ingyen tejet osztanak a rászorulóknak ÚJABB CSEPPEK A CSORDULÁSHOZ Egyforintos árcsökkentéssel nem lehet megmenteni a magyar tejgazdaságot Ismét van gazdája a megye közútjainak Úthálózat-fejlesz tési program 2000-ig

Next

/
Oldalképek
Tartalom