Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-28 / 23. szám
1991. január 28., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Február végére gazdasági program A kisgazdák elfogadhatatlannak tartják Fordulatot majd csak jövőre várhatunk Vállalkozásösztönzésre törekszik a kormány — Új törvények sora kell a piac működéséhez — Tájékoztató a tervekről (Folytatás az 1. oldalról) A készülő gazdaságpolitikai program a vállalkozásösztönzésnek azt az útját kívánja járni, amely az adminisztratív akadályok csökkentésével, a feltételek javításával támogatja az üzleti szféra tevékenységét, a magánkezdeményezést. A program elveti a belföldi kereslet növelésének mesterséges, költségvetési eszközöket igénybe vevő módjait. Arra épít, hogy az export gyorsabban nő az importnál, s az exporttöbblet révén keletkező pótlólagos jövedelmek hozzájárulnak majd a hazai keresletnövekedéshez. Ugyanakkor nagy súlyt helyez arra, hogy a programot illetően létrejöjjön a társadalmi egyetértés, a társadalom valamennyi rétege fogadja el a kitűzött legfontosabb célokat. Megalkotói szerint csak így lehet megvalósítani. Új törvények Á készülő program szerint 1991-ben elsősorban a gazdasági növekedés beindításának keretei jönnek létre, s befejeződik a piaci működéshez szükséges jogrendszer kiépítése. Megszületik az új csődtörvény, az államháztartási törvény, az új számviteli törvény, a banktörvény, a privatizációs törvény. A fordulat éve várhatóan a jövő esztendő lesz a gazdaságban, amikor is sikerül az eddigi csökkenést megállítani, és az export gyors ütemű bővülésének megfelelően már kismértékű növekedésre is sor kerülhet. A kelet-európai külkereskedelemben várhatóan megáll a visszaesés, s így a nyugati export bővülése közvetlenül hozzájárulhat a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéséhez. Hasonló fordulat következhet be az inflációs folyamatban is — mondta Kovács Álmos. Várhatóan 1992-ben megváltozik a tendencia, s a fogyasztói árnövekedés ha fenn is marad, de kisebb lesz, mint 1991-ben. Ez részben annak lesz az eredménye, hogy a privatizáció hatására, a külföldi tőkebeáramlás következtében számottevően nő a magánszféra súlya a gazdaságban, s az importliberalizálással együtt hozzájárul a verseny erősödéséhez. Továbbra is szigorú marad a monetáris politika, és olyan jellegű inflációs lökésekre már nem kerül sor, mint ami az idén lejátszódik a korábbi rossz árarányok kiigazítása, az állami támogatás leépítése és a keleteurópai kereskedelemben a rubelről dollárra történő áttérés miatt. A program szerint 1993-ban megerősödnek a gazdasági fordulat következtében kialakult kedvező irányzatok. Az idén már olyan határozott növekedésre is lehet számítani, amely hozzájárul a lakosság fogyasztásának és életszínvonalának kis mértékű javulásához is. A növekedés motorja továbbra is az export lesz. Stabilizálódik az ország fizetési mérlegének pozíciója, vagyis megáll az eladósodás. Igazán kedvező változások azonban csak 1994-ben várhatók, amikor már nemcsak az export járul hozzá a gazdaság gyorsabb fejlődéséhez, hanem a belföldi fogyasztás is növekedhet. A fö feladat Kovács Álmos úgy vélekedett: a nemzeti megújhodási programban megfogalmazott alapelvek továbbra is érvényesülnek. Ennek megfelelően a kormány fő feladatának azt tartja, hogy elősegítse a gazdaság teljesítményének, hatékonyságának jelentős javítását. A program készítői szerint ezt elsősorban úgy lehet kikényszeríteni, ha tovább folytatódik, gyorsul a privatizáció, a magán- tulajdon túlsúlyba kerül a gazdaságban. Folytatódik az állami támogatás leépítése, s ez szintén a tisztánlátást szolgálja, és megfelelő kényszerítő erő a jobb gazdálkodásra. Szükség van a nagy, átfogó újraelosztási rendszerek reformjára is; ebbe beleértendő az egészségügy, a nyugdíjellátás, az oktatásügy finanszírozási-szolgáltatási rendszerének megváltoztatása. Várhatóan az állami szerep- vállalás csökkenésének érdekében a jövőben bizonyos szolgáltatások csak a rászorulók számára lesznek teljesen ingyenesek, satehetősebbeknek bizonyos mértékben fizetniük kell. Ha csökken a kiadás... Ha az állami kiadások, kötelezettségek kisebbek lesznek, lehetőség nyílik arra, hogy a költségvetés bevételeit is lefaragják, vagyis csökkenthetők a lakosságot, a vállalkozókat érintő adók. A most készülő gazdaságpolitika a magyar megújhodási programban foglalt alapelveket átveszi, alkalmazza. Változás abban látható, hogy a programban a célok világosabb megfogalmazást nyernek, és konkrétabbá válnak a megvalósításhoz szükséges lépések. HATSZÁZEZRET NYERT A TOLDI Hatszázezer forintot nyert a kaposvári Toldi Általános Iskola és Gimnázium egy, a közoktatási alap által kiírt számítástechnikai pályázaton. A pénzt az iskola szám ítógéptermének bővítésére fordjflák: új vezérlőpultot állítanak be, illetve monitorokat és számítógépeket vesznek rajta — ezzel is segítve a diákok jobb képzését. a kárpótlási törvényjavaslatot (Folytatás az 1. oldalról) Az együttes ülésen jóváhagyólag tudomásul vették az elnökség eddigi és tervezett politikai tárgyalásait. Kiemelkedően fontosnak ítélték az Agrárszövetséggel folytatott tárgyalásokat. Az elnökség felhatalmazást adott arra, hogy a tulajdonrendezéssel összefüggő törvényalkotásban a két párt képviselői egyeztetett, közös módosító indítványokat tegyenek. Ómolnár Miklós elmondotta, hogy február 4-ig tárgyalásokat folytatnak a törvényjavaslatról a Fidesz és az MSZP szakértőivel is. Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat a számszakilag sincs kellően megalapozva. A képviselőcsoport és az országos vezetőség egyetértett azzal, hogy Torgyán József a már benyújtott önálló képviselői indítványát visszavonja, ha lehetőség nyílik arra, hogy a kárpótlási törvény általános vitájának keretében a javaslat koncepcionális vitájára is sor kerülhet. Torgyán József ezzel kapcsolatban elmondotta: indítványa arra vonatkozott, miszerint a házszabály lehetőséget ad arra, hogy különösen fontos törvényjavaslatok esetében két fordulóban tárgyalják meg a képviselők a javaslatot. A gyakorlatban ez háromfordulós tárgyalást jelent, mivel először a törvényjavaslat által érintett kérdések koncepcionális vitáját folytatják le, és a második fordulóban kerül sor csak a törvény- javaslat általános és részletes parlamenti vitájára. Az FKgP parlamenti frakcióvezetője úgy ítélte meg: a kárpótlás olyan súlyú ügy, amelyben a törvénykezés során szükség lenne a koncepcionális kérdések tisztázására. Erre azonban a leghamarabb is csak február 4-én kerülhet sor, amikor valószínűleg napirendre tűzik a törvény- javaslatot. Az FKgP semmiképpen sem akarja, hogy a kárpótlási törvénytervezet megvitatása elhúzódjon, mivel ez máris jelentős társadalmi feszültséget okozott, ezért kívánatosnak tartja, hogy folyamatosan történjék a törvényjavaslat tárgyalása, de ennek kezdetén vessék fel az ezzel kapcsolatos koncepcionális problémákat is. Torgyán József megerősítette, hogy a kormányzat kátpótlá- si törvényjavaslata elfogadhatatlan az FKgP számára. Rámutatott: a törvénytervezet lényegében a már elszenvedett kárt újabb kárral kívánja tetézni, és ez irritálja a társadalmat. A kárpótlási jegyet tervezi bevezetni, a tulajdonjog helyreállítása helyett, így nem védi a munkával szerzett tulajdont sem. A törvényjavaslatban a tulajdonhoz való jogosultságokat kellett volna garantálni, mivel ahhoz olyan jogok kapcsolódnak, mint a használat, a haszon szedésének, birtoklásának joga. Érthetetlen, hogy miért ne lehetne ott visszaadni eredeti tulajdonosaiknak az elvett vagyont, ahol megvan még az eredeti tulajdon — hangoztatta. — A kártalanításba bevonandó tulajdonoknál nem kellően indokolható a 1949. június 8-i kezdő időpont—mondta a frakcióvezető. — Felvethető: miért nem vonják a kártalanítás hatálya alá a németektől elvett tulajdonokat, illetve a zsidóüldözések során elkobzott vagyonokat. A törvényjavaslat emellett számos ponton szembe került a Polgári Törvénykönyv öröklési rendjével is. És nem biztosít jogorvoslati lehetőséget az érintetteknek, annak ellenére sem, hogy a kárpótlási jegy beváltását arra a termelőszövetkezetre bízza, amely egykoron a kárt okozta. (MTI) Görög dohányt tárolnak Nagyatádon Gondok a dél-somogyi homokháton — Az idén több mint 260 hektáron termesztik Kezdeményeznek a vállalkozók Bőrdíszműüzem mozgáskorlátozottaknak — Ravensburg segít a kaposváriaknak A Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártjának kaposvári szervezete maga kívánja előteremteni működéséhez az anyagi alapot. A párt kongresszusán vállalták a mozgás- korlátozottak támogatását. A Somogy megyei egyesület ennek alapján vette föl a kapcsolatot a kaposvári szervezettel. Nagy János, a párt városi elnöke elmondta: már megkezdték egy tervezet kidolgozását. A Szigetvári Cipőgyár szívesen együttműködik velük egy kaposvári bőrdíszmű- és ajándéküzem létrehozásában. Kezdetben húsz-harminc mozgás- korlátozott dolgozna az üzemben. A szigetváriak vállalták a betanítást. Később még több embernek adnának kenyeret a bedolgozói rendszer megszervezésével. Hulladék bőrökből olcsó sporttáskákat és egyéb termékeket készítenek majd. Visszhangot keltett a párt kecskeméti kongresszusán a kaposvári szervezet javaslata az ifjúsági tagozat megalakítására. Azóta szép számban vettek föl még tanuló fiatalokat, akik egyébként sportolnak. Nem egy Európa-bajnok, világ- bajnoki helyezett akad közöttük. Az asztaliteniszezőkkel kialakult jó kapcsolat bátorítja őket arra, hogy együttműködjenek további szakosztályokkal is. Nemzetközi kapcsolataikban az első lépés a ravensburgi kereskedelmi és ipari kamarával történő együttműködés. Szó van egy olasz várossal való kapcsolatról is. Az ilyen és egyéb tervek kidolgozásában nagy szerepe van a szakértői bizottságnak. — A sok ígérgetés helyett segítséget is várunk — mondta Nagy János elnök. — A mostani szabályozók vállalkozásellenesek, az egész rendszer egy mindent elvonó keresetszabályozásra épül. Az ország gazdasági föllendülésre vár, s ezt a kormány nem tudja megvalósítani a vállalkozók támogatása^ nélkül. Mindent elkövetünk azért, hogy mérsékeljék az adóterheket. Csökkenteni kell az elfogadhatatlanul magas társadalombiztosítási- és nyugdíjjárulékot is. Szerintünk önkéntes biztosítási formákra van szükség. A pénzt egy részvénytársaság kezelné, mégpedig úgy, hogy a hasznot kedvező föltételekkel visszaadná a vállalkozóknak, tevékenységük bővítésére vagy új vállalkozások indítására. Lajos Géza Aszály sújtotta a dél-somogyi homokhát dohányültetvényeit, és már a második éve pusztít egy vírusos fertőzés, így ismét a vártnál kevesebb levelet vehetett át a feldolgozó a gazdaságoktól és a háztáji gazdálkodóktól. Hogy a hazai dohányipar szükségletét ki tudják elégíteni, Görögországból, Kínából és Olaszországból importáltak dohányleveleket. A nagyatádi dohánybeváltóban ezekben a napokban 200 tonna görög dohányt tárolnak. Selmeczi István, a beváltó vezetője ennek ellenére bízik abban, hogy ismét föllendül a dohánytermesztés a homokháVan egy bolt Nagyatádon, az Ötvöskónyi felé vezető úton. Már régen kinyitott: mondják, hogy az átmenő forgalom miatt nagy volt a kereslet, egy szendvicsért is érdemes volt megállni itt, mert ha el is fogyott a zsemle, akkor két szelet kenyér közé is odatették a parizert vagy az olasz szalámit. Voltak, akik a városközpontból is ebbe az üzletbe jártak vásárolni. A kis bolt kinőtte magát. Ezt Nokk Béla üzletvezető évekkel ezelőtt tón. Nőtt a felvásárlási ár; két évvel ezelőtt az első osztályú Virginia fajtáért mázsánként tízezer forintot adtak, most huszonegyezret. A munkanélküliség terjedése is hatással lehet a termőterület növekedésére, mert a dohányból viszonylag kisebb háztáji területen is tisztes haszonhoz lehet jutni. Az aszály megelőzésére szorgalmazzák az öntözést is. Az idén Somogybán várhatóan több mint 260 hektáron termesztenek majd dohányt. A nagyüzemek közül már csak a barcsi, illetve a pusztakovácsi termelőszövetkezetben. N. J. elmondta. Nem az ő hibája, hogy a bővítés váratott magára. Az üzemeltető áfésznek a vidéki egységek bővítése mellett már nem futotta a felújításra, még akkor sem, amikor a környékbeliek társadalmi munkájukat ajánlották föl. Most végre megnyílik megint a felújított bolt, ahol — ígérik — továbbra is mindenfélét lehet kapni, például friss kenyeret állandóan. A szomszédban van a kenyérgyár... N.J. Felújították a kis boltot BŐVÍTIK A CSURGÓI ÜZLETET Termékeiket árulják a fafeldolgozók Az Erdő- és Fafeldolgozó ron boltot nyitott. A gyár termé- Vállalat csurgói üzeme a nyá- keit: ajtókat, ablakokat, hagyományos szalagparkettát, épületfát, fűrészárut és tűzifát lehet itt kapni. Kiss Zoltán igazgató elmondta: tervezik a bolt további bővítését, lakkokat, felületkezelő anyagokat, szegeket is árusítanak majd. A bolt nyitása mellett szólt az, hogy az üzemen belüli értékesítésre az úgynevezett kiseladás- ra növekvő volt az igény. Az utóbbi négy hónap alatt az ebből származó árbevétel meghaladja a havi négy millió forintot. A bolt megnyitásával egyszerűbbé vált az értékesítés. Az egyedi termékekre a rendelések felvételét és továbbítását továbbra is a termelési csoport végzi. Az üzem dolgozóinak szándéka az volt, hogy az áruválaszték szélesítésével nagyobb nyereséghez, illetve az üzleti tevékenységhez elengedhetetlen készpénzhez jussanak. Az ország minden részéből jönnek Csurgóra a vásárlók, hiszen a tüzép-telepeken egyre kevesebb a faáru. Az első negyedévben a fűrészárut még a tavalyi áron kínálják — mondta az igazgató. (Hunyadkürti)