Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-04 / 3. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. január 4., péntek SZANATÓRIUMI BEUTALÓK Drágábban gyógyulunk AZ EGZISZTENCIA ALAP Egyelőre illúzió HITELKONSTRUKCIÓ BONYODALMAKKAL JANUÁR 15-IG MÉG A TAVALYI ÁRON Tegnap reggel a rádióban hangzott el a hír, hogy január 2- től a gyógykezelésre kapott beutalók már nem biztosítanak ingyenes kezelést. A társada* lombiztosftásl járulék nem fedezi a költségeket. A hír nyomán kerestem föl dr. Vincié Erzsé- beffoorvost. — Nem tudom se megerősíteni, se cáfolni a hallottakat. Az tény, hogy agyógyszanatóriumi beutalókért eddig nem kellett fizetni, annak ellenére, hogy nagyon költségesek ezek a kezelések. Éppen ezért a beutalókat csak kellő indok alapján adtuk ki. 1990-ben 973 beteget javasoltak a somogyi szakorvosok szanatóriumi beutalásra. A lehetőségeink korlátozottak; a múlt évben 90 embert a javaslat ellenére sem tudtunk gyógykezeltetni helyhiány miatt. Az várható, hogy a beutalási rendszer megváltozik, de erről hivatalosan még nem esett szó. A januári jegyeket megkaptuk, szét is osztottuk. Amíg a közlönyben új rendelkezés nem jelenik meg semmilyen más információt nem vehetünk figyelembe. — Milyen következménye lenne, ha a hír igaz? — Az igénylők nagy része nyugdíjas, rokkant vagy súlyos beteg. Többségük nem tudná kifizetni a kezelési költségeket. Nagyon veszélyes helyzet állna elő. Azt elképzelhetőnek tartom, hogy a biztosítási rendszer megváltozik, de ez is csak feltevés, mert — mint mondtam — hivatalos értesítést ez ügyben nem kaptunk, tehát változás pillanatnyilag nincs. Sárdi Gyula, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság igazgatója: — Karácsony előtt kaptuk- meg a DRV levelét, amelyben értesített bennünket, hogy a fürdőjegyeket 130 százalékkal megemelte. Ez egyoldalú szerződés, amelyet mi ebben a helyzetben nem tudtunk vállalni, hiszen január 14-én fogja a parlament tárgyalni a társadalombiztosítás költségvetését. Addig ilyen terheket nem vállalhatunk fel. — Mi lesz azokkal, akik január első felében kaptak beutalót? A többletköltségeket itt ki fizeti? —A későbbiek során a társadalombiztosítás esetleg megtéríti a költségeket. Bóta Lászlót, a DRV igazgatóját is megkérdeztük. — Igaz a hír, január elsejétől felemeltük a fürdőjegyek árát— mondta. — Igáiban 45-ről 70 forintra, Kaposváron 30-ról 70 forintra emeltük a belépőket. A múlt évben egy vendég 350 forintba került, tehát a belépők nem fedezték a költségeket, és a jövőben ezeket a terheket nem tudjuk vállalni. — Nem tudtak várni még két hetet az áremelésekkel, amikor a társadalombiztosítás már elfogadott költségvetéssel rendelkezik? — Az érvényes beutalókat, jegyeket elfogadjuk és remélem, a későbbiekben a társadalombiztosítási igazgatósággal sikerül megállapodnunk. Tegnap délután Bóta László, a DRV igazgatója hívta fel szerkesztőségünket és tájékoztatott bennünket arról, hogy január 15-ig még a tavalyi áron számolják a belépőjegyeket. Ezzel a döntésükkel azt szeretnék elérni, hogy a rászorulók gond nélkül vehessék igénybe a beutalókat. Hunyadkürti Ilona Óriási a várakozás az Egzisztencia Alap révén juttatott hitelek iránt. A hitelkonstrukciót szabályozó jogszabály már megjelent a Magyar Közlönyben, ám egyelőre a vállalkozóknak nincs lehetőségük a hitel felvételére. Az E-alapot az Országos Kls- váiiaikozás-fejlesztési , Iroda (OKI) kezeli. Csanády Ágnes, az iroda helyettes vezetője az MTI munkatársának elmondta: várhatóan legkorábban január végén lesz mód arra, hogy a kereskedelmi bankoktól E-hitelt vegyenek fel a vállalkozók. A Magyar Nemzeti Bank, az Állami Vagyonügynökség, a Pénzügyminisztérium és az OKI megállapodása alapján a kereskedelmi bankoknak szóló ajánlat elkészült, azokat már el is küldték az érintetteknek. Nem nagy haszonnal Napokon belül eldől tehát, hogy melyek azok a kereskedelmi bankok, pénzintézetek, amelyek részt vállalnak az akcióból. Mint az iroda helyettes vezetője hangsúlyozta: a kereskedelmi bankok számára nem nagy haszonnal járó hitelkonstrukcióba való bekapcsolódás iránt vélhetően mégis azért nagy az érdeklődés, mert ily módon a hitelkihelyezéssel egyidejűleg széles körű vállalkozói réteg pénzforgalmát, számlavezetését végzi a bank, s az már jó üzlet. Az első visszajelzések máris megérkeztek: az OTP, a Posta Bank, a KHB jelezte, hogy be kíván kapcsolódni az E-hitel folyósításba. Korábban gondot okozott, hogy az iroda szűkös létszáma nem elegendő az E-alap kezelésére. Az eredeti tervek szerint a bankok nem vizsgálták volna a kérelmezők hitelképességét, csupán az iroda ajánlására, automatikusan folyósították volna a kölcsönt. Ez most oly Tízmilliárd 10 év alatt Nagyobb mennyiségű papírt vásároltak fel a MÉH kaposvári telepén, és most szállítják a feldolgozóüzemekbe. Tavaly 1500 tonna papirt vásároltak fel, ezenkívül 640 tonna nemesfémet és 6400 tonna vasat Fotó: Kovács Tibor A Volkswagen nyerte a Skodáért vívott csatát, 600 millió márkát kíván befektetni a csehszlovák autógyárba. Az ezredfordulóig a német cég legalább tízmilliárd márkát ruház be a Skodába, ennek köszönhetően már öt év műlva a jelenlegi termelés duplája, 400 ezer új autó készülhet a Mlada Boleslav-i gyárban. VÉRFRISSÍTÉS — KÜLFÖLDRŐL Megnőtt az érdeklődés a magyar állattenyésztési lehetőségek iránt külföldön: már három sertéstenyésztési rendszer működik vegyes vállalatként az országban. A Földművelésügyi Minisztérium szakemberei szerint az osztrák, belga és holland eredetű tenyészállatokkal bővítik a vágóállatok választékát; ez lehővé teszi, hogy a feldolgozóüzemekben az igényeknek jobban megfelelő termékeket készíthessenek. A kitűnő képességű külföldi hibridek várhatóan csökkentik a hazai sertéshús zsírtartalmát, s jobban hasznosítják a takarmányt. 1991-ben a tiszta vérű tenyészetek fölfrissítésére 150200 nagy értékű tenyészállatot is behoznak külföldről. A három külföldi hibrid versenytársa lesz az ugyancsak három hazai nemesítésű sertéshibridnek. A Pápai Húskombinát osztrák vállalattal állapodott meg a tenyészállatok átvételéről; holland részvétellel a magyar ISV-vállalat kötelékében „Hypor” néven tartják az ugyancsak magas tenyészérté- kű állományt. Legújabban belga tenyészállatok érkeztek. A Seghers cég kötött szerződést a Húsipari Hízlalóvállalattal, amelynek kenyérmezei telepén máris 500 tenyészállatot tartanak. Utódaikkal a kistermelőket is ellátják. A Kaposvár és Vidéke ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET gazdálkodásfejlesztési osztályvezetői állás betöltésére Feladata: a szövetkezetnél folyó felújítási, beruházási munkálatok, valamint a belső ipari szolgáltató részlegek irányítása, az álló- és fogyóeszközökkel való gazdálkodás. Pályázati feltétel: legalább középfokú, szakirányú (építész, gépész) képesítés, minimum 3 éves vezetői gyakorlat. kaposvar ES vidéké A pályázatot írásban, rövid szakmai életrajzzal 1991. január 12-ig kérjük az alábbi címre: Kaposvár és Vidéke ÁFÉSZ, dr. Somoskövi Gábor, Kaposvár, Irányi D. u. 10. (109168) módon változott meg, hogy a pénzintézetek végzik az elbírálást és az iroda másodfokon dönt, ha a pénzintézet elutasítja a kérelmezőt. Erre azonban várhatóan a gyakorlatban kevés példa lesz, hiszen a hitelt igénylőnek joga van arra, hogy amennyiben az egyik bank elutasítja kérelmét, másikhoz forduljon. Az pedig nem valószínű, hogy több pénzintézet véleményétől elterően az Országos Kisvállalkozó Fejlesztési Iroda mégis viseli a hitel teljes kockázatát. Biztató ígéret Az Egzisztencia Alap hónapok óta lázban tartja a vállalkozókat, ám úgy tűnik, egyelőre a felvétele illúzió — mondotta azt Szabó Tibor, az Ipartestületek Országos Szövetségének alel- nöke. Mint hangsúlyozta: a szövetség határozott véleménye szerint az E-Alap nem pótolja a kormány vállalkozásbarát politikáját. Eredetileg az E-alap széles körű igénybevételi lehetőséget ígért, ezt az iparosság nagy örömmel és várakozással fogadta. Az azonban máris látszik, hogy a szigorú feltétel- rendszer miatt igen kevesen jutnak majd ily módon újabb forrásokhoz. Szabó Tibor kifejtette azt is: a kisiparosok érdekvédelmi szervezetének jelenlegi ismeretei szerint a bankoknál egyelőre nem egységes a hitelelbírálási rendszer. Ez pedig ugyancsak akadálya annak, hogy az E-alap a vállalkozóknak valódi gyors, megnyugtató segítséget adjon. így az E-alap olyan újabb forrás, amelyhez a kisvállalkozók nem juthatnak hozzá, csupán azoknak a nagy- vállalkozóknak kedvez, akik magas készpénzzel rendelkeznek — mondottta az IPOSZ alelnöke. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány csak közvetve kapcsolódik az E-alaphoz. Mint azt Varga Zoltán, az alapítványt kezelő iroda munkatársa elmondotta: a vállalkozások támogatását célul kitűző iroda főkent a már megvásárolt állami tulajdon felszereléséhez képes hozzájárulni. Az érdeklődés óriási, ám félő, hogy mire az Ekezdődik, kimerüíaz alapítvány anyagi-kerete. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány forrásaiból az utolsó, harmadik részt, 1,7 milliárd forintot, a napokban adták át a hitelt folyósító tizenegy kereskedelmi banknak. E bankok a forrást sajátjukkal kiegészítve, így január 7-től összesen 3,5 milliárd forintos hitelkerettel állnak a vállalkozók rendelkezésére. Csak lehetőség... Félő, hogy az E-alap csak lehetőség marad, gyakorlati haszna kevés — mondta Károlyi Miklós, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára. A VOSZ úgy véli: a pénz- és adóügyi szabályozók megváltoztatása nélküli a magántőke kialakításának ez a módja nem lehet sikeres. Mivel a hitel nem a meglévő vállalkozások „felfűtésére” szolgál, hanem új tevékenységek indítását célozza, a VOSZ tagjait az E-alap kevéssé érinti. A mostani gazdasági körülmények, a munkanélküliségtől való félelem számos olyan állampolgárt is vállalkozásra kényszerít, aki nem rendelkezik kellő tapasztalattal. Támogatásukra éppen ezért a VOSZ elengedhetetlennek ítéli a különféle kedvezményes hitelkonstrukciók mihamarabbi bevezetését. A kiskereskedők ugyancsak csalódottak amiatt, hogy egyelőre nem élhetnek az E-aíap nyújtotta pénzfelvételi lehetőséggel. A magánkereskedők már nagyon várják, hogy a kisvállalkozói iroda megkösse a szerződést a bankokkal, s így mielőbb hozzájuthassanak a kedvezményes hitelhez. A Ki- sosz becslése szerint a 45 ezer magánkereskedő mintegy negyede számít az E-alapra. Mi időben szólunk! 1991-BEN IS ÁLLUNK SZOLGÁLATÁRA TISZTELT MEGRENDELŐINKNEK. Bramac és egyéb tetőfedések készítése, javítása, felújítása! Lapostetők készítése, javítása, felújítása. Tetőösszefolyók cseréje, karbantartása. Bádogosmunkák készítése. Villámhárítók készítése, bemérése. Festés, mázolás, tapétázás. Lapostetők készítésénél az anyagokat nagykeráron szerezzük be és továbbítjuk a megrendelőnek. Iskolák, gyermekintézmények részére a munkadíjból kedvezményt adunk. Gyors, szakszerű munka. Precíz, szakmailag kiválóan képzett munkatársaimmal várjuk megrendeléseiket. Beck János tetőfedő—vízszigetelő vállalkozó 7400 Kaposvár, Léva köz 6. Tel.: 16-418 Mi időben szóltunk! (5642)
