Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-25 / 21. szám
1991. január 25., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Helyi adók I. Csak lehetőség A helyi önkormányzatok valódi önállósága — a szervezeti, jogi garanciákon túl — igényli a gazdasági feltételek megteremtését is. Ennek egyik eszköze az elavult tanácsi adókat felváltó helyi adók rendszere. A parlament a múlt év végén fogadta el a helyi adókról szóló törvényt. Ez a hazánkban előzmény nélküli, új típusú adóztatás összhangban van a központilag szabályozott, jól ismert adókkal (személyi jövedelem- adó, vállalkozási nyereségadó, általános forgalmi adó), mivel a települési önkormányzatok lényegében a központi adókkal közvetlenül nem szabályozott vagyontárgyakat, illetőleg tevékenységet adóztatják. A helyi adók már a parlamenti tárgyalás előtt, de különösen utána, óriási vihart kavartak. Érthető ez, hiszen nem múlik el hét anélkül, hogy újabb és újabb teher ne hárulna a lakosságra. A törvény csak az adóztatás lehetőségét határozza meg, és a települési önkormányzatra bízza annak eldöntését, hogy a törvény adta keretek között él-e — és milyen mértékben — az adóztatás jogával. Az adóztatást lehetővé tevő törvény megteremti a helyi adórendelet-alkotás törvényes feltételeit, és garanciális szabályokkal (amelyeket az önkormányzatoknak a rendelet alkotásnál figyelembe kell venniük) kizárja az adóztatással elkövetkező túlkapások lehetőségét. Ilyen garanciális szabály az adótárgyak megállapítása; ettől az önkormányzat nem térhet el. Az önkormányzat döntésétől függően nemcsak az állampolgárra állapítható meg helyi adó. Fizetheti gazdálkodó szerv, szövetkezet, egyéni és társas vállalkozó stb. is. A törvény meghatározza valamennyi helyi adó mértékének felső határát, ezt nem lehet túllépni. Garanciális szabály az is, hogy kötelező mentességeket és kedvezményeket ír elő, s ezeket — ha az adót bevezetik — az önkormányzatnak biztosítani kell. Az önkormányzat a rendeletében viszont ezt meghaladóan további mentességeket és kedvezményeket állapíthat meg, mérlegelve a helyi sajátosságokat. Néhány kötelező, garanciális szabályról (pl. adótöbbszörözés tilalma) később szólok. Az önkormányzati rendeletek törvényességét a köztársasági megbízott felügyeli. Ötféle adót lehet megállapítani. Ezek: építményadó, telekadó, kommunális adó, idegen- forgalmi adó és iparűzési adó. Az építményadót a kül- és belterületen levő építmények (lakás, üdülő, üzlet, garázs, gazdasági épület stb.) után állapíthatnak meg. Lakás- és üdülőtulajdon esetén az önkormányzat határozza meg, hogy mely kiegészítő helyiségek adómentesek. Az épületekhez általában telek is tartozik, ilyen esetben a telek után nem haladja meg a rendezési tervben előírt vagy a helyben szokásos módon kialakult mértéket. Ezt meghaladóan már telekadó is kivethető. Az építményadót vagy az épület hasznos alapterülete, vagy az ún. korrigált forgalmi érték után állapíthatják meg. (Garanciális szabály az építményadónál és a telekadónál, hogy egy településen belül az adót csak egyféleképpen: vagy alapterület, vagy korrigált forgalmi érték után állapíthatják meg.) Alapterület utáni építményadónál a felső mérték 300 forint négyzetméterenként. Az önkormányzat joga, hogy a mértéket illetően differenciáljon üdülő, lakás, üzlet, gazdasági épület között. Két fontos kötelező mentességi szabály, amely csak a lakásokra vonatkozik. A legutóbbi házadórendelet alapján biztosított tízéves házadómentességek tovább élnek, egész a lejáratig. A másik mentesség sem ismeretlen: a lakásba állandóan bejelentett egyenesági hozzátartozók (gyerek, szülő, nagyszülő, unoka) fejenként 25 négyzetméterig mentességet élveznek. Például egy 4 tagú család (apa, anya, 2 gyermek) 110 négyzetméteres lakásból 100 négyzetméter mentes, és csak 10 négyzetméter után kell adózni. Ha az önkormányzat az építményadót az ún. korrigált forgalmi érték után állapítja meg, akkor az adóalap a „piaci” forgalmi érték 50 százaléka, de itt értékelni kell a hozzá tartozó telket is. Ez esetben az adó felső határa, a forgalmi érték 3 százaléka. Például egy 3 szobás kaposvári lakás napi forgalmi értéke 3 millió forint, ennek az 50 százaléka 1,5 millió forint; ez lesz az adóalap. Az utóbbi esetben az önkormányzatnak számolniuk kell az inflációval, mivel az ingatlanok értéke növekszik. Ki biztosítja a kígyók biztonságát? OLDÁS ES KÖTÉS „A biztosítás, biztonság”—ki ne ismerné a szlogent. Bérezi Andrással, az Állami Biztosító igazgatójával beszélgetve azonban többször is szóba került, hogy aki biztosítást köt, legtöbbször nincsen tisztában annak részleteivel. A félreértések gyakran akkor derülnek ki, amikor az ügyfél bajba kerül, a biztosító pedig kárt térít. Oka ennek az is: csak a vagyon és személybiztosításnak több mint százféle változata van. — Fölkeresték már önöket különleges kívánsággal? — Valaki egyszer a kígyóját akarta biztosítani nálunk, de nem vállaltuk. A kígyó egyébként hamarosan kimúlt. Hegymászók, toronyjavítók is kerestek már fel bennünket: vállaltuk a biztosításukat. — Lakás-, életbiztosítások, CSÉB; — ezek a legismertebb formák. — 1963-ban a „CSÉB 15"-tel indultunk, akkor havi 15 forintos költséget jelentett ez az ügyfélnek. Ma a CSÉB 80 és a CSÉB 150 a legelterjedtebb forma. Mindkettő betegségi kockázatot is tartalmaz. Az életbiztosítására évente átlagosan ötvenezer embernek fizetünk. Az idén új életbiztosítási formát vezetünk be, a minimális kifizetési összeg háromszázezer forint lesz, felső határ nincs. — Előfordulnak-e visszaélések, vagy — durvábban fogalmazva — biztosítási csalások megyénkben? — A biztosítások tulajdonképpen hosszú lejáratú befektetések. Mi bízunk az ügyfeleinkben. Ennek ellenére előfordult már, hogy megtagadtuk a kártérítés kifizetését, mert a visszaélés kézenfekvőnek látszott. Életbiztosításnál, a két éven belüli haláleseteknél, a halál okát mindig megkérdezzük, mert ez a biztosítási forma orvosi igazoláshoz van kötve. Gyógyíthatatlan betegség esetén nem köthető meg. Betörések, lopások alkalmával a biztosító pedig csak akkor fizet, ha az ügyről már rendőrségi vagy bírósági határozat van. — Milyen kárra fizetett eddig a legtöbbet a biztosító? — Az elmúlt évben a legtöbb pénzt a mezőgazdaságnak fizettük ki, jégkár és állatelhullás miatt. Ez az összeg százmilliókban mérhető. Ennek ellenére visszaesett a biztosítottak száma, hiszen a termelőknek igen nagy a biztosítási kockázata. Nekik úgy éri meg, ha van biztosításuk és van káruk. Pedig az elmúlt időszakban a mezőgazdasági biztosítások díjbevételei az állami támogatással együtt sem fedezték a kárkifizetéseket. (Hunyadkürti) AZ UTAK RÖVIDÜLNEK Beszerzés magánházaknál MŰTRÁGYA MARCALIBÓL A GAZDÁLKODÓKNAK Volt idő — nem is olyan rég -, amikor a kistermelőnek sok utazással járó, fontos téli feladatot jelentett, hogy beszerezze a termelési céljaihoz szükséges műtrágyákat. Egyfajta téli „programot” jelentett ez, hiszen hol ez, hol az hiányzott, ami miatt aztán ismét utazni kellett máshová. A gazdasági, társadalmi váltás e tekintetben is új helyzetet teremt — legalábbis egy hatvan kilométeres körben, melynek középpontja Marcali. Az IKR itt levő biokémiai központja — amely már betéti társaságként működik — két hónapja csomagoló gépsort vásárolt. Alapvető céljuk volt, hogy a kistermelők és a szaporodó számú magán- gazdálkodók műtrágyaigényeinek kielégítését jobban szolgálhassák. Az új gépsorral szilárd műtrágyát szerelnek ki, tíz-, huszonöt, ötvenkilós műanyagzsákokba. A telephelyre ömlesztve érkeznek a növények számára fontos, tápláló anyagok—a kisüzemi csomagolósor beiktatásával a gazdálkodók így a különböző műtrágyafélék széles választékához juthatnak. A pétisó, kálisó, szuperfoszfát, ammóniumnitrát mellett, különböző összetételű komplex műtrágyákat is csomagolnak. A zsugorfóliában elhelyezett egytonnás egységrakományokat a Marcali Volán Somogy, Veszprém és Zala megyébe szállítja. A csomagolósor üzembe helyezésével együtt a Fotó: Gyertyás László Biokémiai Betéti Társaság természetesen az értékesítésben is új utakat keresett. A vonzás- körzet faluközpontjaiban magánházak lakóival kötöttek megállapodást. A gazdálkodók ott szerezhetik be a számukra szükséges műtrágyákat. A mostani, kéthónapos próbaüzem során mintegy harmincharmincöt telephelyet alakítottak ki. Január végén akkor nyugodt a gazdálkodó, ha termelési elképzeléseihez szükséges alapanyagokat beszerezte. Akkor, ha már a portán van a vetőmag, a műtrágya, és nem utolsósorban az eszköz, amivel elvégzi feladatait. Korántsem mindegy azonban, hogy mindezeket a feltételeket hogyan teremti meg magának. Az új csomagolósor mellett a betéti társaság öt dolgozója azt szolgálja, hogy az utak rövidüljenek. (Vörös) Áremelések után MEG A KSH IS ELBIZONYTALANODOTT Nem tudják, hogy mit tudnak A Központi Statisztikai Hivatalnak a januári áremelkedések mértékéről legkorábban március elején lesznek részletes felmérésen alapuló adatai. A hivatal szakemberei jelenleg még becslésekbe sem bocsátkoznak. A bizonytalanság több tényezőből fakad. Bizonyos mértékben, még a statisztikai számbavétel módszerein is változtatni kell, mivel Magyarországon az idén számottevő árliberalizációra kerül sor: ma már az áraknak több mint a 90 százaléka szabad. Ugyanakkor jelentősen megnövekedett a kereskedelemben a magánszféra részaránya, a magánkereskedők reakciói, üzletpolitikája nehezebben vizsgálható, számítható, mint az állami boltoké. A KSH havonta kétszer készít meghatározott körben felméréseket, ezek feldolgozása azonban egy hónapnál is hosszabb ideig tart. A vizsgált kört a jövőben módosítani kívánják: tovább növelik a bevont magánkereskedők részarányát. Becslések nélkül Ilyen körülmények között a Központi Statisztikai Hivatal szakemberei az infláció következő hónapokban várható alakulásával kapcsolatban sem bocsátkoznak becslésekbe. A Magyar Nemzeti Bank illetékeseivel egyetértőén — a közelmúltban Surányi György, a bank elnöke nyilatkozott ilyen értelemben —, a KSH-nál is a túlfűtött inflációs várakozásokat tartják az egyik legnagyobb veszélynek. A termelők és a kereskedők szerint is kialakult már az a gyakorlat, hogy az előre jelzett áremelkedést nagy rátartással, már jóelőre beépítik termékeik fogyasztói árába, nehogy a későbbiekben rosszul járjanak, nehogy a bevétel kisebb legyen az időközben megnövekedett költségeiknél. Az áremelkedés gyorsulása azért is veszélyes, mert egy szinten felül az infláció öngerjesztővé válik, s a kormány gazdasági eszközökkel képtelen megfékezni a kialakult folyamatokat. A KSH szakemberei szerint ez a veszélyes szint az 50 százalékos éves áremelkedés közelében alakulhat ki. Túlfűtött várakozások Magyarországon azért különösen nehéz ellensúlyozni a túlfűtött várakozásokat, mert a piac még nem működik megfelelőképpen és a termelőknek és a kereskedőknek lehetőségük van arra, hogy az indokolatlanul megemelt áraikat elfogadtassák a fogyasztókkal, így csak egyetlen tényező korlátozhatja a túlzott áremelkedést, ha a lakosság fogyasztóképes kereslete alacsony szinten marad vagy tovább csökken. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy az idén ne kerüljön sor bérliberalizációra, vagyis a bérek teljes felszabadítására. Amennyiben ugyanis a lakossági vásárlóerő nem növekszik, úgy egyre nehezebbé válik a jelentős inflációs várakozások következtében az indokolatlan áremelések érvényesítése.
