Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-24 / 20. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP— GAZDASÁGI HORIZONT 1991. január 24., csütörtök Tőzsde­szótár A-tólZ-ig Goodwill: egy vállalatnak a tiszta vagyon feletti értéke (például hűséges ügyfélkör, kedvező földrajzi fekvés, sza­badalmi és licencjogok, jól bevezetett név, szakértelem stb.) Határidős áruügylet: olyan áruk vétele vagy eladása, amelyeknek a szállítása vagy átvétele egy későbbi időszak­ban esedékes. Ez a kereske­delmi forma főleg az amerikai és a londoni határidős áru­tőzsdéken koncentrálódik. Határidős devizaügylet: devizák bizonyos határidőre történő adásvétele. A szerző­dés megkötésekor megálla­podás történik az átváltási ár­folyamról és a szállítandó, il­letve átvételre kerülő mennyi­ségről, a szállításra, illetve az átvételre azonban csak egy későbbi időpontban kerül sor. Határidős kereskedelem: áru, deviza vagy értékpapírok adásvétele, amikor az előre megállapított áron történő szállítás vagy átvétel csak egy későbbi időpontban realizáló­dik. Hátralevő futamidő: fix ka­matozású értékpapír esedé­kességéig hátralevő idő. Hausse: (fr.: hosszáremel­kedés) a tőzsdei árfolyamok többségének tartós, nagyobb mértékű emelkedése. Hausse-spekuláció: rész­vények felvásárlása árfolyam­emelkedésre számítva. Hedge: (ang.: kerítés, sö­vény) biztosítási ügylet. Olyan határidős ügylet, amelyet az áru-, deviza- és értékpapír­kereskedelemben az árválto­zások veszteségeinek korlá­tozására kötnek. Hitel: kölcsönképpen, több­nyire kamatra, esetleg biztosí­tékok ellenében rendelkezés­re bocsátott pénz. Hitelező: jogi vagy termé­szetes személy, aki szolgálta­tásáért (áru, pénz, értékpapír) szerződés alapján teljesítést követelhet. Hitelezői kamat: a bank ol­daláról nézve az a kamat, amelyet a takarékbetétre vagy más, az ügyfelek által elhelye­zett pénzösszegre fizetni kell. Hitelképesség: a visszafize­tés biztonságát szavatoló té­nyezők, vállalat vagy személy esetében a hitel felvételéhez szükséges fedezet megléte. Hivatalosan nem jegyzett értékpapírok: mindazon érték­papírok, amelyek nem kaptak engedélyt a tőzsdei hivatalos kereskedelemben való rész­vételre. Hivatalos árfolyamjegyzék: valamennyi tőzsdén, minden tőzsdenapon megjelenő hiva­talos közlöny, amely egyéb tájékoztatás mellett tartalmaz­za az összes, hivatalos keres­kedelemben részt vevő rész­vény árfolyamát. Hivatalos jegyzés: a hivata­los kereskedelemben részt vevő részvények árfolyam- jegyzése. E kereskedelem­ben csak olyan értékpapírok vehetnek részt, amelyek meg­felelnek a tőzsde által előírt követelményeknek. Holdingtársaság: tőkéscso­port az érdekkörébe tartozó vállalatok tevékenységének ellenőrzésére és pénzügyi irá­nyítására. Csúcstársaságnak is nevezik. A csatolt vállalatok függősége a tág körű önálló­ságtól a teljes gazdasági alá­rendeltségig terjedhet. Hozam: tényleges kamato­zás, azaz a befektetett tőké­nek a befektetett összeghez viszonyított évi hozadéka szá­zalékban kifejezve. MINDENKI ERRŐL BESZÉL Védőháló nélkül A GONDOK LAVINÁJA INDUL UJ RENAULT A Renault gyár tavaly szeptember 4-én bocsátotta a sajtó rendelkezésére a „Lagúna” névre keresztelt új kétszemélyes, 210 lóerős, turbófeltöltéses gépkocsijának fényképét. A 250 km/óra végsebességre képes gépkocsit az októberi párizsi autókiállításon tekinthette meg először a nagyközönség Nem hozott minőségi változást Tőzsdemérleg 1990 Az évkezdet sokkoló gazda­sági intézkedései között a helyi adók bevezetése és a lakás­kölcsönök visszamenőleges megdrágítása jár majd várha­tóan a legsúlyosabb következ­ményekkel. Ennek ellenére nehezen vitatható, hogy mind­két lépés indokolt. A helyi adók elvben lehetőséget adnak arra, hogy az önkormányzatok és a lakosság együtt munkálkodjon a közös helyi célok megvalósí­tásán, és ki-ki teherviselő ké­pessége szerint vegyen részt a szűkebb környezet fejlesztésé­ben. A kedvezményes lakáshi­telek kamatainak és egyéb fel­tételeinek módosítása, azaz je­lentős megdrágítása ellen sem lehet igazi ellenérveket találni, hiszen tudomásul kell vennünk, hogy a korábbi lakásépítési hi­telkedvezmények mai terheit egyszerűen képtelen tovább viselni a költségvetés. A kapkodás jelei Csakhogy mindkét intézke­dés enyhén szólva a kapkodás jeleit viseli magán, s ami még nagyobb baj, szinte teljesen érzéketlen a nyomában kelet­kező szociális feszültségek iránt. A kapkodással magyarázha­tó, hogy az idei költségvetés­ben már fix összeggel, 26 mil- liárddal szerepelnek a helyi adókból származó bevételek, miközben a legtöbb önkor­mányzat még azt sem döntötte el, hogy egyáltalán kiveti-e az új adófajtákat. A lakáscélú hitelek törlesztési feltételeit is a dolog jelentőségéhez képest minden­képpen elkapkodva változtat­ták meg. Kötelezték az adóso­kat, hogy alig néhány hét alatt döntsék el, melyik új törlesztési változatot fogadják el. Ráadásul a hiányos informá­ciók mellett miként várható el, hogy az adósok százezrei, a számukra kedvező megoldást ki tudják választani? A helyi adók parlamenti vitá­jában kizárólag a volt pénzügy- miniszter, Békési László „jóvol­tából" került a szövegbe a pasz- szus, amely a lakásban élők számára 25 négyzetméteres személyenkénti adómentessé­get ad. Elgondolkoztató, hogy az eredeti törvényjavaslat egyáltalán nem tartalmazott ilyen kedvezményt, miként az is, hogy a költségvetést előter­jesztő Botos Katalin a vitában határozottan ellenezte a módo­sítást, amely az átlagméretű lakásban élő, kis jövedelmű családok számára esetleg az egyetlen esély otthonuk meg­tartására. Csak pénzügyileg „ korrekt" Ugyancsak a tárca nélküli miniszterasszoy volt az, aki par­lamenti előterjesztésében kije­lentette: a számítógépes tech­nika nem teszi megvalósítható­vá, hogy a lakáshitelek megdrá­gításánál tekintettel legyenek az adósok anyagi, szociális helyzetére. Ezt egy rádiómű­sorban az OTP számítógépes szakértője cáfolta. Végül is a következmény az, hogy most ugyanannyival nőnek a 300 négyzetméteres villában élők terhei, mint az 52 négyzetméte­res szövetkezeti panellakás tu­lajdonosáé. Ami pénzügyileg lehet „korrekt” megoldás, de hogy a szociális gondok ma még felmérhetetlen lavináját indítja el, azt már most is látni lehet. Aki ugyanis nem tudja fi­zetni a megdrágított lakásköl­csön részleteit, az legfeljebb a helyi önkormányzattól kérhet segélyt. Az önkormányzatok nyomorúságos anyagi helyze­tét ismerve, nem sokan re­ménykedhetnek ilyen támoga­tásban. Pedig nagyon sokan lesznek rászorulva. Májusi megnyitása óta mint­egy 130 napon kötöttek üzletet a Budapesti Értéktőzsdén. E nagyon várt intézmény megnyi­tása — mint azt a szakemberek előre jelezték — egyelőre nem hozott minőségi változást a hazai tőke- és értékpapír-piaci folyamatokban. Émlékezetes, hogy a nyár végén felelős kormányzati poli­tikusok még úgy vélték, az el­múlt év végéig akár húsz cég papírjait is jegyezhetik vagy for­galmazhatják a tőzsdén. Ezzel szemben december közepén mindössze két jegy­zett részvény — az IBUSZ és a Konzum —, a forgalmazott ka­tegóriában pedig négy cég pa­pírja szerepelt. Ez utóbbiak; a Martfűi Szövetkezeti Sörgyár, a Fotex, a Dunaholding és a MÜSZI. Tőzsdei megjelenésre ter­mészetesen senkit nem lehet kényszeríteni. A kibocsátók nyilván saját érdekeiknek meg­felelően időzítik papírjaik beve­zetését. Néhány jó nevű, a be­fektetők által nagy érdeklődés­sel várt cég nem vállalkozott erre 1990-ben. Márpedig de­cember 31. után csak beveze­tett részvények adásvételére lesz mód a tőzsdén. Elképzel­hető tehát, hogy az idén — leg­alábbis az év elején—a válasz­ték szűkössége miatt még az eddiginél is alacsonyabb lesz a forgalom. Ha egyetlen szóval kellene jellemezni a tőzsde elmúlt évi üzletmenetét, a legmegfelelőbb kifejezés alighanem a „lanyha” volna. Noha voltak forró pillana­tok, nagy kiugrások, a legtöbb nap,,langyos" volt. A tőzsde az év végére telje­sen „száműzte" a kötvényeket. Ezekre az értékpapírokra a ko­rábbiakban is nagyon kevés kötés történt, a piacvezető bankok pedig fokozatosan fel­mondták a velük kapcsolatos kötelezettségeiket. Nagy kér­dés, hogy a kötvények mikor és milyen formában kerülnek visz- sza a tőzsdére, ha egyáltalán visszakerülnek. A szakembe­rek egy része ugyanis azon a véleményen van, hogy a köt­vénykereskedelem maradjon „kapun kívül”. A nagyközönség számára a legnagyobb gondot továbbra is az információhiány okozza. Itt nem elsősorban a bevezetések körüli hírverésre gondolok, ha­nem az alapfokú ismeretek el­terjesztésére. Az idén nagyon sok területen kell(ene) előbbre lépni a tőzs­dén. Halaszthatatlan a befekte­tési alapok létrehozása, az adó­zási kérdések megoldása, a nemzetközi értékpapírpiaco­kon való részvényadásvétel fel­tételeinek liberalizálása. S akkor talán az idei esztendő úgy vonulhat be a történelembe, mint amelyik meghozta a Buda­pesti Értéktőzsde nagy „boom- ját”. Miniatűr tévé A Firato elektronikai vásáron mutatták be a SHARP japán cég újdonságát, a 6E JD1 típusú, 15 cm képátmé­rőjű, folyadékkristályos, színes tévékészüléket. A készülék sztereó hangsugárzású és 19 csatornára prog­ramozható. Jobbról egy régebbi és kisebb folyadékkristályos tévé. Az új árusítását rövidesen megkezdik Európában MADÁRKA'* -KÖZELBEN *» A hordozható telefon újszerű változatát próbál­ják ki az NSZK-ban. Münster a színhelye annak a kísérletnek, amely a birdie (madárka) elnevezésű mobil telefonnal folyik. A részvételhez szükséges vezeték nélküli, hordozható telefonkészülék 300 márkáért vásárolható meg. Az ilyen készülék bir­tokosa akár utcai séta vagy egyéb elfoglaltság közben is telefonbeszélgetést folytathat, ha egy birdie-állomás közelében tartózkodik. A „madár­kákat” útkereszteződésekben, bevásárlóutcák­ban, egyetemeken, autópálya melletti pihenőhe­lyeken, valamint a repülőterén állítják fel. Egy- egy birdie hatósugara szabad ég alatt elérheti a 200 métert is. JAPÁN UTÁN A MÁSODIK Tovább tart az osztrák gazdasági csoda A „sógoroknak” nincs okuk panaszra — legalábbis ami a gazdaságot illeti. Tavaly 4,5 százalékos volt a gazdasági növekedés, és 1991-re is igen kedvezőek a kilátások: Auszt­riát csupán Japán előzi meg a ranglistán. Ausztriában nap­jainkban gyorsabban fejlődik a gazdaság, mint a közös piaci államokban. Ez a tény annál is figyelemre­méltóbb, mivel a szakértők igen különböző módon ítélik meg az 1991-re világgazdgsági fejlő­dést. Az Egyesült Államokban recessziótól tartanak, a skandi­náv országokban 0 százalékos növekedéssel számolnak. Csu­pán itt, Közép-Európában — annak is a nyugati felén — ala­kult ki a német egyesítés révén egyfajta „növekedési sziget”. A nyugatnémetek mellett főleg az osztrákok profitálnak ebből. Az osztrák munkavállalók bruttó fizetése 1991-ben 6,8 százalékkal nő majd — hosszú évek óta ez a legmagasabb ér­ték. A nettó reáljövedelem-nö­vekedés a tavalyihoz hason­lóan alakul, vagyis átlagban 1,6 százalékkal emelkedik. Ugyancsak kedvező tenden­ciák rajzolódnak ki a fogyasztá­si szférában: közel 3 százalé­kos emelkedést prognosztizál­nak 1991-re, amely ugyan nem éri el a tavalyi értéket (4,3 szá­zalékot), de az 1989-es szinttel azonos. Minden jóban van azonban valami rossz: Ausztriában is szembe kell nézni az emelkedő inflációval. 1991 -ben 4,5 száza­lékos pénzromlás várható, szemben a tavalyi 3,3-del. Nemzetközi összehasonlítás­ban azonban nyugati szomszé­dunk még az inflációt tekintve is a legstabilabb államok közé sorolható. A munkanélküliség is egy kicsit nagyobb lesz az idén, de még így is szinte elhanyagol­ható: a tavalyi 5,5-ről 5,7 száza­lékra növekszik. Ez az érték a beáramló külföldiek számát is figyelembe véve kimondottan hízelgő. A gazdasági szakértők mind­ezeket a biztató prognózisokat azonban két feltételhez kötöt­ték: 1991 -ben az átlagos dollár/ Schilling árfolyam 10,25 lesz, és a kőolaj hordónkénti világpiaci ára nem lesz 25 dollárnál maga­sabb. Ha ez így alakul, akkor mindenki biztos benne, hogy 1991-ben is tovább tart majd az osztrák gazdasági csoda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom