Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-23 / 19. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. január 23., szerda A,, szerencsés" semleges A Svájc elleni támadás tervének elejtésében a német hadvezetőségnek az a reménye is közrejátszott, hogy a németektől lerohant és megszállva tartott Európában Svájc nem sokáig tud ellenállni... Az ország élelmiszer-tartaléka valóban Menekültek Az élelmezési helyzetet megnehezítette a nácik elől menekülők megszaporodott száma. Dicséretére mondom a svájciaknak: ebben a nehéz helyzetben is — egy két sajnálatos kivételtől eltekintve — az ország hagyományos menedékadó politikájának szellemében megnyitották az ország határait a menekültek előtt. A lengyel Andersen-hadsereg Magyar- országon és Jugoszlávián át menekülő katonáinak nagy része is Svájcban kötött ki átmenetileg. Egy másik körülményt is meg A né fogytán volt. Bevezették az élelmiszerjegyeket; az intézkedéseket a svájci polgárok hihetetlen fegyelemmel betartották. Minden talpalatnyi helyet bevetettek; a virágoskertekben és a parkokban krumplit, búzát termeltek. menedéke kell említeni, amely a nagy világégés közepette megóvta Svájcot a háború szörnyű pusztításaitól. A kis ország népe ezekben a sorsdöntő években azon túl, hogy mindent megtett az ország függetlenségének és semlegességének megmentésére, sokat imádkozott. A válság óráiban özönlött a nép Bruder Klaus sachselni sírjához. Einsiedeln híres Fekete Madonna-kápolnájában is szakadatlanul imádkozták a rózsafüzért. Még ma is sokan beszélnek Bruder Klaus csodálatos megjelenéséről. > hite A legenda szerint azokban a kritikus pillanatokban — állítólag — fénytől övezve egy hatalmas kéz jelent meg a német— svájci határ fölött, s elhárító mozdulattal nyúlt a német határ felé. A jelenség többször megismétlődött. A vallásos belsősvájci nép hite szerint Bruder Klaus, a svájciak egyetlen szentje — aki annak idején bölcs magatartásával, vezeklő életével megmentette a széthullástól fenyegetett Svájci Szövetséget — ezúttal is segítségére sietett a veszélyeztetett Helvéciának. „Bruder Klaus rettete uns!”— mondják még ma is a hívő svájciak. A politikai szerencsén túl valóban gondviselésszerű az a tény, hogy a lángokban álló Európa közepén Svájc immár két ízben is megmaradhatott a béke szigetének. A svájci kormány a nép kívánságára a háborútól való megmenekülés emlékezetére bevezette, illetve felújította az úgynevezett. „Eidgenössischer Buss und Bettag" ünnepét. Szeptember 3. vasárnapján nagy zarándoksereg vonul Sachselnbe, Bruder Klaus sírjához, és Einsiedeln- be, a Fekete Madonnához. Megindítóan szép a svájci népnek ez a hálája és fogadalma. A svájci semlegesség immár másfél százados. Először a bécsi kongresszuson kapott nemzetközi biztosítékot, majd később a párizsi békében. E garancia szövege is hangsúlyozza: „... Svájc semlegessége megfelel az európai népek érdekeinek." Nagy tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a svájci semlegességet kizárólag csak a szembenálló európai hatalmak érdeke szülte. Az ország geopolitikai helyzete, belső politikai viszonyainak stabilitása, a svájci nép politikai műveltsége, valamint az a tény, hogy a kis országnak a XV. századtól kezdve sohasem voltak imperialista törekvései, Svájcot egyenesen predesztinálják erre. A svájci nép és politikai vezetői nagy öntudattal töltik be ezt a sok körültekintést és óvatosságot igénylő szerepet. Elvek és buktatók Mert „a szerencsés semleges” helyzete sokszor nem is olyan kellemes. A semleges politikának is megvannak a maga buktatói és veszélyei. A semlegesség nemcsak deklarált külpolitikai elv, bármennyire is körül van bástyázva nemzetközi garanciákkal, a semlegesség elsősorban politikai magatartás. Mindenekelőtt nagy belső fegyelmet, szenvtelen, sokszor lélektelen tárgyilagosságot, körültekintést és óvatossápot igényel — nemcsak a kormánytól és a politikai pártok vezetőitől, hanem magától a néptől és főleg a sajtótól. (Folytatjuk) Gy. Pethe Ferenc Energiasegély Három nagy projekt keretében, összesen 680 ezer ECU értékben nyújt energia-racionalizálási segélyt Magyarországnak az Európai Közösség —jelentették be az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. Hangsúlyozták: a támogatás technikai jellegű, tehát nem konkrét beruházásra vagy berendezések vásárlására, hanem ener- giaffelhasználásunk felülvizsgálatára szól. Gázálarcexport Magyarország 24 millió dollár értékben adott el félmillió gázálarcot, tartalék szűrőket, valamint vegyvédelmi öltözékeket Szaúd-Arábiának. A Polgári Védelem Országos Parancsnokságán közölték: az eladott gázmaszkok háromnegyede még korábbi szovjet és csehszlovák rubeles importból származik, míg egynegyedét itthon gyártották. Autóadó Az autók lég — és zajszeny- nyező hatását, üzemanyag-fogyasztásának pazarló vagy nem pazarló voltát is figyelembe vevő bonyolult pontrendszer alapján kívánják megadóztatni jövőben a magánautósokat Németországban. Ez azt jelentheti, hogy egy nagyobb teljesítményű, de környezetét kevésbé szennyező és viszonylag takarékos üzemanyag-felhasználású autó után kevesebb gépjárműadót kell majd fizetni, mint egy kisebb, de súlyosan légszennyező kocsi után. (ADN) Ha kedd, akkor Tarvisio! Ha Tarvisio, akkor Piroschka! Ha Piroschka, akkor 1090 Ft-ért utazhat a bőr- és farmerpiacra Olaszországba! Piroschka Utazási Iroda Zamárdi, Jókai u. 1. Telefon: (84)31-358 (137938) Kivédik a baleseteket Magatartási kódex a környezetvédelemben Az Európai Gazdasági Bizottság — az ENSZ környezetvédelmi programja támogatásával — magatartási kódexet dolgozott ki a több országra kiterjedő, balesetszerűen bekövetkező vízszeny- nyeződések során követendő eljárásokra. A kódex az általános előírások mellett megfogalmazza mindazokat a teendőket (ideértve a nemzetközi törvényhozási és nemzetközi kooperációs feladatokat is), amelyek segíthetik a környezetvédelmi balesetek következményeinek felszámolását vagy lokalizálását. A kódex ajánlásokat is megfogalmaz arra vonatkozóan, milyen korai riasztórendszer kiépítése látszik célszerűnek, mi a balesetekkel kapcsolatos tájékoztatások formája, a kárbecslés és a rehabilitáció módszere, s a balesetet követően milyen módon ajánlatos a baleseti területen felügyeletet tartani. (Várnai) Ha Tarvisio, akkor... pp. BORPARADICSOM Ha Tarvisio, akkor bőrpiac, sőt bőrparadicsom! Nem is akármilyen. Lenyűgöző az árubőség, s az árak a hazaihoz képest rendkívül kedvezőek. Egyre több honfitársunk tudja ezt, s ez a magyarázata annak, hogy—az éjszakai utazás fáradalmaitól sem visszariadva — Somogyból is hetente több százan zarándokolnak el kocsival, autóbusszal ebbe a romantikusan szép, osztrák határ menti olasz kisvárosba. Zamárdiban Bőráruk — rogyásig Ha az önkormányzatok is egyetértenek vele Rendőri körzetközpontot létesítenek Tabon Dr. Szabó József alezredes: ,,Három-négy hónapon belül létrehozhatjuk...” Mostoha körülmények között dolgozik Tabon a rendőrség körzeti megbízotti csoportja. A Kossuth Lajos utcai épület földszintjén három szűk irodában öten végzik egyre növekvő munkájukat. Hamarosan azonban javulnak körülményeik. Tavaly megkapták — a megyei rendőr-főkapitányság igénye alapján — a volt MSZMP által bérelt és megüresedett épület emeleti részét. Ezt felújították, s a körzeti megbízotti csoport várhatóan egy-két héten belül átveheti. Tabon több mint húsz éve még rendőrkapitányság, majd 1971 végéig 31 személlyel rendőrőrs működött. A külsősomogyi kisváros vonzáskörzetéhez 11 település tartozik, s az utóbbi években ugyancsak megsokasodtak a tiszti körzeti csoport teendői. — Feladataink eredményes ellátásához sem a létszámunk, sem az elhelyezés feltételei nem optimálisak — mondja Fehér László rendőr hadnagy, a csoport vezetője. — Ez utóbbi gond azonban hamarosan megoldódik. Az emeleten 100 négyzetméter alapterületen öt irodát kapunk. A földszinti három irodát is átalakítják; itt végezzük majd a személyi igazolványokkal és útlevél-ügyintézéssel kapcsolatos teendőket. A rendőrök munkakörülményei tehát jobbak lesznek. De most, amikor egyre több a bűn- cselekmény, az öt rendőr el tudja-e látni feladatait? — Szeretnénk többet tenni a Tabon és térségében élőkért, a közbiztonság javításáért — mondta dr. Szabó István alezredes, a siófoki kapitányság vezetője. — Megvizsgáltuk a lehetőségeket, és azt tervezzük, hogy egy 12—14-es létszámú rendőri körzetközpontot alakítunk ki a térség körzeti megbízotti csoportjainak összevonásával, bűnügyi nyomozóval megerősítve, és feladatkörét kiegészítjük igazgatásrendészeti szolgáltató tevékenységgel is. Ha a polgármesterek egyetértenek vele és támogatnak bennünket, ezt három-négy hónapon belül létrehozhatjuk. E rendőri szervezetre Tabon — véleményünk szerint — szükség van. Megfontolandó azonban, hogy egy olyan aprófalvas körzetben, ahol az utóbbi harminc év során nőtt a lakosság száma, s romlik a közbiztonság, nem volna-e szükség nagyobb létszámú rendőri szervezet a feladatok eredményes ellátásához? Krutek József a Piroschka Utazási Iroda — a nagy érdeklődésre való tekintettel — minden héten szervez autóbuszutat Tarvisióba. Bar- tha László, az iroda vezetője szenvedélyes amatőrrádiós: ha útra kel, készülékén keresztül tartja a kapcsolatot az otthoniakkal, s ha szükséges, bárhonnan segítséget tud hívni. Elmagyarázza az utasoknak, mit mennyiért érdemes vásárolni. Bizony, keményen alkudni kell, szemrebbenés nélkül, mert az olasz kereskedők remek emberismerők, nem riadnak vissza a teátrális jelenetektől sem. Nem szabad megsértődni, ha ilyeneket mondanak: „Uram, ennyiért csak rágógumit adhatok önnek, nem bőrkabátot!” Vagy: „Ilyen olcsón még Cicciolinának se adnám!” Esetleg az is előfordul: hisztérikus mozdulattal egyik reklámzacskót a másikba gyűri az árus, mondván: „Tessék, csak ezt adhatom azért a csekély pénzért, amit ön ezért a remek, ori- ginál, utolérhetetlen stb. minőségű áruért felajánlani merészelt.” Végül is ezen csak mosoQuando? Fotó: Lang Róbert lyogni szabad — hadd lássák, derűs, tréfát értő nemzet a magyar — s aztán színleg odébbállni. Noná, hogy utánunk szól. Kétségbeesett arccal, megtörtén jelenti ki: „Tönkretesz uram, de engedek az árból.” Tarvisio a maga nemében tökéletes kis város, minthacsak egy emberléptékű „legoland- ban” járnánk, amit művészi gonddal tervezett meg valaki. Nincs olyan szolgáltatás, amiért a lakóinak a szomszédba kellene menni. Érdemes bebarangolni a mediterrán hangulatú utcákat is, megcsodálni az egymást érő üzleteket, az éttermeket, a szecessziós ízléssel kialakított cukrászdákat. Megfigyelni az emberek szokásait, ahogy kora reggel a városka élete beindul, iskolába mennek a gyerekek. Ha már az egész Itáliát bejárni nincs is mód, legalább a perifériát, egy kis szeletet lássunk belőle. Megéri. Még annak is, aki nem vásárol semmit... (Fodor)
