Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-18 / 15. szám
1991. január 18., péntek SOMOGYI HÍRLAP 13 „OLASZORSZÁG A MÁSODIK HAZAM...” Tanulmány úton Reggio Calabriában Erzsiké— Wéber Jenőné — magas, karcsú, elegáns. Vibráló egyénisége, gesztusai és kreol bőre láttán akár született olasznak is nézhetném. Ám most járt először ebben az azúr égboltú dél-európai országban. Első, középfokú olasz nyelvvizsgáját 14 éve tette le az Idegennyelvi Továbbképző Központban, de mi haszna... Nem adatott meg neki — a kaposvári gyakorló általános iskola tan ító- nőjének—az a lehetőség, hogy tanítsa is a megkedvelt olasz nyelvet. Ő is — mint annyi társa — arra kényszerült, hogy oroszt tanuljon és a gyermekkel is ezt a nyelvet próbálja megszerettetni. — Először a tanítóképző főiskolán végeztem el az orosz szakkollégiumot, majd 1987- ben a szombathelyi főiskolán folytattam a tanulmányaimat — meséli. — Sajnos éppen akkor végeztem, amikor már az átképzés lett a fő cél. Meg is jegyezték társaim: „nem vagy te normális...” De hát én mindig nyelvet szerettem volna tanítani. S ekkor jött a váratlan lehetőség. — A televízióból értesültem róla, hogy a Művelődési és Köz- művelődési Minisztérium pályázatot hirdetett orosz szakos tanárok átképzésére. A feltételeknek megfeleltem, csak a munkahelyi,vezető támogatása hiányzott. És, amit még eddig életemben nem tapasztaltam a munkám során, dr. Sótonyi Sándor az első kérésre így válaszolt: „Menjen kérem, és tanuljon!” Minden támogatást megkaptam a további munkához. A pályázatomat elfogadták és megjelölhettem azt az intézményt, ahol tanulni kívántam az olaszt. Dr. Herczeg Gyula, a JPTE olasz nyelvi tanszékének vezetője, látva elszántságomat úgy üdvözölt, mint egy „úttörőt”, aki felkarolja Somogybán az olasz nyelv általános iskolai tanítását. Azt kérték, hogy a tanulásommal egyidejűleg tanítsak legalább egy osztályban olasz nyelvet. S akkor jött a második meglepetés: az igazgatóm a 3. osztályban — a német és angol nyelv mellett — beindította az olaszt is. Szabadon választhattam meg oktatási Fotó: Kovács Tibor módszereimet. Ekkor kerültem kapcsolatba a JPTE-n a középfokú olasz nyelvvizsgára készülő diákokkal és így nyílott meg a lehetőségem arra, hogy részt vegyek egy 3 hónapos egyetemi előkészítő tanfolyamon Reggio Calabriában. Erzsiké örömmel teszi elénk a szebbnél szebb olasz könyveket, prospektusokat. Elmondja: úgy fogadták a Dante Alighieri Egyetem oktatói őket, a maroknyi magyar csoportot, mint az első olyan küldöttséget, amely a „keleti-blokkot” képviseli hazájukban. A követelmények azonban rendkívül szigorúak voltak, a nyelvtaniak és az irodalmiak egyaránt. A világból sokfelől odaérkező diákok sorában külön köszöntötték a magyar delegációt. A legszebb termet biztosították számukra és meghívást kaptak a Nemzetközi Női Klubba. — A rektor a híres Rotari Klubba is elvitt bennünket. Óriási élmény volt! Úgy éreztem, hogy visszanyertem az egészséges önbizalmamat, és ott, abban a távoli országban — melyet azóta a második hazámnak tekintek—azzá tudtam válni, aki vagyok. Erzsiké a magnetofonhoz siet. Szép itáliai dalok csendülnek fel, idézve Rómát, Messinát, Sienát, Taormi- nát; sorolhatnám az „emlékek városait”. És hazafelé jövet egy kis intermezzo: a Szent Péter bazilikában megismerkedett egy apácával, akinek kedvessége révén, ajándékképpen még öt napot tölthetett az örök városban. — A gyerekek miként fogadták az im már olasz nyelvet oktató tanító nénit? — A szülők kezdetben fel voltak háborodva. „Mi az, hogy olasz?! Miért nem német vagy angol?” — mondogatták, de már megbarátkoztak a gondolattal. — Nézd, hoztam rengeteg bonbont. Azt nagyon szeretik a kicsik, és ha jól felelnek, kapnak egyet-egyet. Úgy kell tanítani, hogy megszeressék a nyelvet — mondja. Ám gondolatai már ismét az egyetemen járnak, ott, ahol szeptemberben elkezdi az igazi nagy munkát. Remélve, hogy itthon is azzá válhat, aki... Várnai Ágnes /\ kórházak élén Menedzser szakember Dr. Ivády Vilmos, a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem Közgazdaság-tudományi Karának adjunktusa előadást tartott szerdán délután a kaposvári megyei kórházban. A korszerű kórházvezetésről kérdeztük a fiatal közgazdászt. Pénz nélkül? — Az egészségügyi kormányzat szerint menedzselni kell az egészségügyet. Ezt az óhajt sok kétkedés fogadja; a szakemberek gyakran felvetik: nincs mit menedzselni, ha nincs pénz. A menedzsmentekre szükség van; bármennyi pénz is áll rendelkezésre, gazdálkodni kell. Az élő munkát, az eszközállományt kell a lehető legjobban kihasználni, nem megfeledkezve a munkatársak érdekeltté tételéről. — A kórházigazgató-választások során mit tagpasztalt, „kapósak" voltak-e az állások? — Szinte mindenütt többen pályáztak, s így remélhetőleg a legalkalmasabbak kerültek e posztra. Az elmúlt időszakban az igazgató feladatvégrehajtó szerepet kapott, a hatalom iránti lojalitás, a külső környezetnek — elsősorban politikai síkon — való „megfelelés” volt a mérce. Az új, legitim vezetők már barátkoznak a menedzserszemlélettel, hiszen elsődleges érdekük, hogy jól működjön a kórház. Csak így tarthatják meg beosztásukat és szakmai presztízsüket. Ezt a szemléletet oktatni kell — a múltban ezzel nem törődtek. Bürokrácia helyett teljesítmény — Ön egy évig Hollandiában élt. Milyen benyomásokkal tért haza? — A nyugati kórházstruktúrákban — csakúgy, mint nálunk —, a menedzser vezetők többségét az orvosok közül választják ki. Az orvos ekkor kikerül a gyakorlatból, elveszíti a pacien- túráját. Hollandiában a kórház- igazgatók egy — a biztosítók és az állami felügyeleti szervekkel egyeztetett — előkalkulált költségvetést kapnak. A limitált finanszírozás előrelépést jelent: az adott pénzösszegből kell megoldani a feladatot. Magyarországon a jelenlegi rendszerben az orvos alkalmazott, s nem egy autonóm, professzionális személy. Ezért egy limitált költségvetés esetén a kórház nem tudja optimalizálni erőforrásait. Nálunk a szakmai bürokrácia helyett hierarchikus bürokrácia működik. A főnöknek és a betegelosztás követelményeinek kell megfelelnie a beosztottnak. Az orvosok még nem teljesítmény szerint kapják a bérüket. A helyi sajátosságok döntenek —A korszerű kórházvezetésben hogyan alakul a menedzser- és a szakmai elemek aránya? Lehet-e egyáltalán valamilyen aránypárt kialakítani? — A modern kórházirányításnak a külső környezet és a kórház, mint szervezet összhangjára kell koncentrálnia. Elengedhetetlen az emberi erőforrások menedzselése is. Hogy a szakmai és a menedzseri vonal miként ötvöződik a vezetésben, az a helyi sajátosságoktól függ. Ezért nem beszélhetünk 50— 50 százalékos megoszlásról. Mindig az adott egészségügyi intézmény lehetőségétől, feladataitól függ, hogy melyik „vonal” kerül jobban előtérbe. Az egészségügyi menedzsment- tudományban annak kell összehangolódnia, amit az orvos akar, amit a nővér el tud végezni, amit a beteg kíván és amit a kórház megengedhet magának... Lörincz Sándor Szerzői jogvédelem TIZENNÉGYEN JUTOTTAK TOVÁBB Népdalok szárnyán A városkörnyéki megmérettetések után a diákönkormányzat, a zenebarátok szakköre, valamint a művészeti szakcsoport szervezésében szerdán délután rendezték meg a városi népdaléneklési versenyt Kaposváron, a Kisfaludy Utcai Általános Iskolában. Az intézményben népi hangszerekből nyílt kiállítás, majd két volt növendék, Pap Klára és Pap Zsolt adott ízelítőt a magyar néptánckincsböl. A kellő „ráhangolás” után 45-en léptek a zsűri elé, hogy a választott húsz népdal közül kettőt bemutassanak. A zsűri elnöke a szentbalázsi Pethő Gyula volt, aki — társaival együtt — igencsak örült, amikor az iskolai népdalok mellett eredeti gyűjtött anyag is felcsendült. A január 25-én, a kaposvári Krénusz általános is^ kólában rendezendő megyei versenyre — a gyermekzsűrivel egyetértésben — tizennégyen jutottak tovább. Minden induló diák a Háziipari Szövetkezet jóvoltából habán dísztárgyat és az iskola pedagógusai által tervezett díszes oklevelet kapott. A verseny után a háztartási fakultáció tagjai látták vendégül a résztvevőket. , s Dr. Petes Elek a Szerzői Jogvédő Hivatal kaposvári kirendeltségének vezetője. — Az elmúlt hetekben a napilapok figyelmet fordítottak az önök tevékenységére. Érthető, hiszen a területen — Somogy és Zala megyében—teljesen új a Szerzői Jogvédő Hivatal intézményesült helyi megjelenése. Tevékenységük számos újszerű elemet tartalmaz. — A kirendeltség tevékenységi köre ma alapvetően az irodalmi és a zeneművek, műsoros előadások nyilvános fel- használásának engedélyezésére, jogdíjérvényesítésére terjed ki. Partnereink köre rendkívül széles. Gyakorlatilag kiterjed mindazokra, akik az ún. kisjogos műveket nyilvánosan alkalmazzák. A teljesség igénye nélkül idesorolhatom avendég- látó-ipari és szórakoztató egységeket, üzleteket, áruházakat, szállodákat, üdülőket, sportlétesítményeket. Foglalkozunk azokkal is, akik műsoros rendezvényeket tartanak, irodalmi — és zeneművek nyilvános előadásának szervezésével nem üzletszerűen foglalkoznak. Ide tartozik valamennyi művelődési intézmény, az iskolák, különböző vállalatok, intézmények klubjai, a politikai pártok, tömegszervezetek rendezvényei is. Foglalkozunk továbbá a sugárzott és kábeltelevíziós helyi rendszerek, kábeltelevíziós mozicsatornák, a filmszínházak jogdíjvonzataival is. — Mit jelent a „kisjogos" fogalom? Szerzői hozzájárulással — Kisjogosnak tekintendő az a felhasználás, mely a nem színpadra szánt zeneművek, valamint a zeneművek részleteinek nem a színpadszerű előadás körébe tartozik. A szerzői jogi törvény alapján a hangversenyek, táncmulatságok, a vendéglátó-ipari egységekben, egyéb üzletekben felhasznált zene színpadon kívüli nyilvános előadását kisjogosnak kell tekinteni. Az is teljesen mindegy, hogy a kisjogos felhasználás élőzene vagy gépzene. Lényeges, hogy a szerző hozzájárulását akkor lehet figyelembe venni a már nyilvánosságra hozott zenemű nyilvános előadása esetén, ha az általunk megállapított — egyébként rendeletileg szabályozott — jogdíjat a felhasználó előzetesen befizette. — Például üzemeltetett rádió vág tv is jogdíjköteles? — Igen. A zeneművek nyilvános előadásának kell tekinteni a szórakozóhelyeken, a vendéglátóiparban a vendégek részére rendelkezésre álló helyiségekben elhelyezett rádión és televízión közvetített zeneműveket is. A posta részére fizetett előfizetési díj csak az üzemeltetési díjat tartalmazza. — Ezek szerint a technikai eszközök—a rádió, a televízió, a lemezjátszó, a magnó — után külön-külön kell jogdíjat fizetni a vendéglátóiparban ? Video — külön jogdíjjal — Szó sincs erről. A felsorolt technikai eszközöket a zenefelhasználó egyetlen jogdíjtétel fizetése mellett alkalmazhatja. A technikai eszközök közül csupán a videó az, amelynek használata külön jogdíjvonzattal jár. Fontos tudni, hogy az e címszó alatt befizett jogdíj nem mentesít a videomű nyilvános bemutatásához szükséges állam- igazgatási engedélyek és a bemutatott videomű forgalmazására jogosult szerv hozzájárulásának beszerzése alól. — Az 1990. január 1-jén hatályba lépett jogdíjrendelet jelentős díjemelkedést tartalmaz. Mi erről a véleménye? — Ez tényszerű megállapítás. Tevékenységünk során arra törekszünk, hogy a rendeletileg rögzített jogdíjmértéket — megfelelő feltételek mellett — rugalmasan alkalmazzuk. Az infláció növekedésével párhuzamosan azonban a jogdíjtételek korrekciója várható. — Tehát elképzelhető az is, hogy bizonyos esetekben alacsonyabb jogdíjakat állapítanak meg, mint amit a rendelet tartalmaz? Csökkenti az adóalapot — Pontosan így van. Hivataluk jogkörében áll a helyi adottságok mérlegelése. E folyamatban figyelembe vesszük partnereink együttműködési készségét, az addigi jogdíjfizetési fegyelmet, a helyi sajátosságokat. Azt tapasztaljuk, hogy máris igen sokan felismerték ezt a lehetőséget, hiszen közvetlen anyagi érdek is fűződik hozzá. Nem elhanyagolható az sem, hogy szerzői jogdíj kifizetése költségként elszámolható, tehát adóalapot csökkentő tényező. — Nem sérti ez a szerzők érdekeit? — Meggyőződésem, hogy nem. A kedvezmények alkalmazása igazságosabb díjazást tesz lehetővé. — Mivel kell számolnia annak, aki nem tesz eleget jogdíjfizetési kötelezettségének? Kedvezmény és bírság — Először is eleve kizárja magát a jogdíjfizetéssel való kedvezményezhetőség köréből. Ezenkívül a szerzői jogi törvény alapján a szerzői díjon kívül bírságot is ki kell róni. Ezt a folyamat peres úton történik, így egyéb járulékos költségek viselésével is számolni kell. Az év során megszűnt a tanácsi engedélyezés. Nem szűnt meg viszont a rendezvények bejelentésének s a vonatkozó jogdíj megfizetésének rendszere. Á helyhatósági választások lezárultával kialakult, hogy a településen vagy a polgármesteri hivatal, vagy valamelyik művelődési intézmény végzi a „rendezvények szervezésével nem üzletszerűen" foglalkozók műsorengedélyezéssel, jogdíjfizetéssel összefüggő teendőit. Olyan település is van, ahol a polgármesteri hivatalnál csak alkalmi rendezvényszervezők műsorengedélyeztetése történik, a művelődési intézményeket pedig önálló jogdíjfizetési feltételekkel láttuk el. Ez év elejétől a színpadi művek előadása után külön jogdíjfizetési procedúra terheit levettük a művelődési intézmények válláról. Bajzik Judit
