Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-18 / 15. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. január 18., péntek Tájékoztatás a nyugdíj- emelésről Középpontban a vevő Nagyatád jobb ellátásáért A pontos tájékoztatás érdekében az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság az alábbi tájékoztatást adta az Országgyűlés által szerdán elfogadott nyugdíjemelésről. Ennek megfelelően a sajátjogú nyugdíjaknál az elfogadott nyugdíjemelési mértékek a következők: a, a nyugdíjban töltött idő szerint: 5 év alatt 8 százalék 5—15 év között 9 százalék 15 év felett 11 százalék b, a nyugdíj megállapításának alapjául szolgáló szolgálati idő szerint: 10—19 év között 13 százalék 20—29 év között 14 százalék 30—39 év között 16 százalék 40 év felett 18 százalék Az ezek alapján végrehajtott nyugdíjelemés együttes összege havi 1000 forintnál nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg a havi 3000 forintot. A nyugdíj összege a különböző emelésekkel együtt nem lehet több havi 26 ezer forintnál. Az e feletti ellátások összege nem emelkedik. — Korábbi találkozásaink az év közben felhalmozódott feszültségek levezetésére szolgáltak, ma viszont a Knakk Kft. elsőszülött gyermekét köszöntjük — mondta megnyitójában Mezei István, a kft. kereskedelmi igazgatóhelyettese. A növekvő árak és költségek szinte kikényszerítették, hogy a térség jobb ellátása érdekében kiskereskedelmi egységet, és a nagybani vevőket kiszolgáló depót telepítsenek Nagyatádra. A fizetőképes kereslet csökkenése hozta azt az ötletet, hogy a képezhető árrést megosztják a vevővel. Nagyatád központjában a Kaposkertől vette át a kft. a kezelői jogot, majd szem előtt tartva a városépítészeti kívánalmakat alakíttatta át az üzletet. A tervező és a kivitelező is sikeresen vette a magas akadályt: alig két hónap alatt lett kész a két milliós beruházás. A Varjas Lajos vezette építőipari kft. szemmel láthatóan kiváló munkát végzett. — 300—350 tonna húskészítményt kívánunk forgalmazKulturált környezet, minőségi kiszolgálás... Fotó: Gyertyás László ni, a tőkehús mennyisége még bizonytalan. —mutatta be új kereskedelmi egységüket Markó József, a Knakk Kft. ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: — A mai üzemanyagárakon lehetetlenség Kaposvárról ellátni Nagyatádot és térségét. Deajól szervezett lerakatból zökkenő- mentes lehet az ellátás. A város és környékének az alapellátását a korábbi megállapodások értelmében a Délsomogyi Mezőgazdasági Kombinát regionális vágóhídja végezte. Ivusza Tamás vezér- igazgató a konkurencia megjelenéséről mondta: — Vállalni kell a versenyt és tudomásul kell venni a megmérettetés eredményét. Ennek igazi győztese a lakosság lesz. A megnyitót követően, a leendő partnerekkel beszélgetve Mezei István utalt rá, hogy a hosszabb távú kapcsolatnak csak a korrektség lehet a biztosítéka. — Nem túlélni kell ezt az időszakot, hanem a piacon kell maradni — mondta, majd a kereskedelmi egység megtekintésére invitálta a meghívottakat. A Knakk által gyártott termék- palettát színesítve, egyéb hús- készítmények is csiklandozták a jelenlevők ínyét. A hűtőpultok készlete bármely (Lajtán-túli) hentesüzlet dicséretére vált volna. Nagyatád ismét nyert! M.T. EZ NEM FÜLEMILEPER „Nekem ketyeg az óra, uram!" Isten és az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek, sőt olyan is előfordul, hogy előbb felőrlik az igazságát kereső ember idegeit, mint befejeződne a per. Ilyen helyzetbe került Fejes István is, aki nagyon ismert ember Kaposváron. Sokan előre kalapot emelnek előtte, de vannak irigtyei, haragosai is, hiszen aktív korában, mint a Május 1. utcai papírbolt vezetője többet keresett a vállalat igazgatójánál. Végső elkeseredésében kereste meg szerkesztőségünket: ügye megjárta a legmagasabb fórumokat, de még mindig nem tudja senki, hogy mikor kerül véglegesen pont az ügye végére. * * * — Nézze, uram, ha maga ilyen kutyaszorítóban lenne, mint én, szintén futkosna fű- höz-fához... Az én történetem nyolc éve kezdődött, mégpedig azzal, hogy Farkas László tűzifa-kereskedő felhívott telefonon: így Fejes úr, úgy Fejes úr, igaz-e, hogy eladják Kaposváron a Szigetvári utca 37. szám alatti házukat. A lányom akkor még Szegeden tanult főiskolán, s noha vettünk neki szemben egy házhelyet, az érdeklődésre azt válaszoltam, hogy az apósomékkal közös ház nem eladó. Farkas azonban többször megnézte az épületet a tudtom nélkül, rendszeresen telefonált, sőt személyesen is eljött, s próbált rávenni, hogy neki adjam el a házat, mert ennél alkalmasabbat sehol sem talál tűzifa-kereskedés számára avárosban. Még azt is mondogatta, próbáljak meg egy házat építeni. Végül akkor álltam rá a ház eladására, amikor a lányom és a vőlegénye bejelentette, hogy Kaposváron maradnak. A három család lakásgondját már csak úgy tudtuk megoldani, hogy eladtuk a Szigetvári utca 37. szám alatti házat egymilliónégyszázezer forintért Farkas Lászlónak, mégpedig úgy, hogy ő négyszer megnézte kívül-be- lül, sőt tanúk előtt kijelentette, hogy az épület hiányosságai őt nem érdeklik, mert neki a nagy udvar és kert kell. Uram, én ezt elhittem neki! Az köztudomású, hogy ez a ház az utca legalacsonyabb részén áll, s minden esőzéskor víz önti el a járdát, ez ellen aszfaltékeket emeltünk. Nem volt titok, hogy három repedés van a fürdőszobában, illetve a tűzfalon. Sőt, azt is megmutattuk, hogy a pincében csináltunk egy vízgyűjtőt is a talajvíz elvezetésére. Amikor észrevette, hogy a szobában megsüllyedt a parketta, arra is csak legyintett. Képzelheti, uram, mekkorát csalódtam, amikor Farkas László perre ment ellenünk. Az biztos, hogy saját kárán tanul az ember; ma már tudom, hogy nekem volt igazam, amikor bele akartam vetetni az adásvételi szerződésbe a hibák tételes felsorolását, az ügyvéd úr azonban elegendőnek tartotta a „megtekinett állapot” formulát. Ha így lett volna, egész biztos, hogy elejét veszem ennek a többéves procedúrának. Színigaz, hogy volt két olyan hiba, amelyről egyikünk sem tudott, én azonban rögtön kijelentettem, hogy a két közfalat a saját költségemen kijavíttatom. Farkas László azonban ezzel nem elégedett meg, azt akarta, hogy állítsuk vissza az eredeti állapotot, s én adjam vissza azt a pénzt, amelyet ő kifizetett nekem. De kérem, hogyan tehettem volna, hiszen beépítettem a háromlakásos családi házba, sőt még OTP-kölcsönt is vettem föl a befejezéshez. Hogy én min mentem keresztül 1983 januárja óta, azt nem kívánom senkinek. Farkas a szobában feltárás címén mély gödröt ásott. Olyan mélyre ment, hogy a gödör tele lett talajvízzel. Ez hat évig tátongott betemetetlenül, ő ugyanis csak a telephelyet vette birtokba, a két lakást nem, kivéve a konyhát, amit üzlethelyiségnek használt. Ezenkívül lebontotta a gazdasági épületeket, s helyükre olyanokat építtetett, amelyek a tűzifa-kereskedéshez kellettek. Én az igazság híve vagyok, nem hallgathatom el, hogy ez a telephely tette lehetővé számára, hogy másik házat is tudjon venni. Pedig az elején még adósom is maradt; váltig mondogatta: „Fejes úr, ha odaadom ezt a százezer forintot, akkor nem tudok tűzifát venni!” Bármit mutattak is ki a szakértők, őt nem érte tényleges kár; tanúm van rá, hogy kétmillóért árulta a házat. Nem akarom elmondani a részleteket, de annyit megemlítek: az igazságügyi szakértők sok álmatlan éjszakát szereztek nekem. Azt ugyanis senki sem vizsgálta, hogy helytál- lóak-e a megállapításaik a hibákat illetően. Amikor a megyei bíróság 1988 júliusában meghozta az ítéletét, én méltányosnak tartottam, hogy javíttassam ki a két hibás közfalat. Igen ám, de Farkas László föllebbezett, s 1989-ben a Legfelsőbb Bíróság számomra megalapozatlan ítéletet hozott ebben a szavatossági perben, amikor 680 ezer forint kártérítésre kötelezett bennünket. Kérem, ez padlóra küldte a kilenctagú családomat. Nem tehettem mást, mint azt, hogy az ügy rendezésére fölvettem félmillió forintot valakitől. A kamatról, azt hiszem, legjobb, ha nem is beszélünk... Futkostam ide, futkostam oda, végül a Legfőbb Ügyészségen, a Legfőbb Bíróságon kapott tanácsot megfogadva nem tehettünk mást az apósomékkal, mint azt, hogy megtámadtuk az adásvételi szerződés érvényességét. Az eredeti állapot helyreállítását kértük. Szerintem ugyanis egyetlen eladó sem kötne szerződést, ha tudná, hogy vissza kell fizetnie a vételár 48 százalékát. Megjegyzem, hogy a per elhúzódása miatt van az már 70 százalék is. Mivel a városi bíróság elutasított bennünket, nagyon vártuk a megyei bíróság szeptember 5- re kitűzött tárgyalását. Ezt azonban már nem tudják megtartani, mert Farkas László közben meghalt. Most várhatok megint, hiszen az első — ahogy hallom — a hagyatéki per. Tudja, hogy mennyibe kerül ez nekem a fölvett félmillió forint kölcsön miatt?! Tizenkét és fél ezer forint havonta. S a kamat három év alatt fölemészti a tőkét, s akkor tulajdonképpen ingyen adtam oda a házat. Nekem tehát ketyeg az óra mindaddig, amíg ezt a szerződést, amelyet én már nem tekintek érvényesnek, meg nem semmisíti a bíróság. Sok volt ez a hercehurca, uram! Én azonban még mindig hiszek a magyar bíróság minél gyorsabb igazságos ítéltében. * * * * Ez bizony nem az Arany János versében megénekelt füle- mileper. Sokkal nagyobb a tét, egy család nyugalma, otthonának adósság nélküli megőrzése. Fejes István még csak reméli, hogy végre végleges ítéletet hoz a bíróság. Es minél gyorsabban. . * Lajos Géza TRABANT, WARTBURG ÁTALAKÍTÁSA Lehet két ütemmel több! Egy korábbi MTI-fotó, amelyet leközöltek a lapok és egy tévéműsor, alaposan felkeltette a Trabant- és Wartburg-tulajdo- nosok érdeklődését. Legalábbis azokét, akik még a hagyományos, kétütemű változattal róják az utakat és áldoznának arra, hogy autójukat korszerűbb, kevesebbet fogyasztó, valamint a környezetet is kevésbé károsító négyütemű motorral szereltessék fel. E műszaki feladat megoldására nem a Müforg Gm. az első vállalkozó, ám ahogyan tervezik a motorok átalakításának menetrendjét, az épp olyan új és figyelemre méltó, mint maga a műszaki megoldás. De adjuk át a szót a cég tulajdonosának és a motorátalakítás feltalálójának Kis-Benedek Gyulának. — Nem kevesebbre szeretnénk vállalkozni, mint arra, hogy az ország jelenlegi gépjárműparkjának a felét korszerűbbé tegyük! Hiszen a motor a kocsi lelke és a kétütemű motorok négyüteművé alakításával maga a jármű válik nagyságrenddel korszerűbbé. Motorcsere fél nap alatt Kis-Benedek Gyula a feltalálók hevületével sorolja a műszaki megoldásokat. A gyártóüzem és a kooperációs partnerek már készülnek a várhatóan áprilisban megkezdődő sorozatgyártásra. (Ma még tehát csak jelentkezni lehet a megrendelőknek — egy későbbi időpontra!) E felkészüléshez tartozik, hogy 500 Trabant-mo- toron — amelynek a felvásárlása a tőkehiány miatt nem megy egyszerre — elvégzik a kellő műszaki átalakításokat, s aki majd négyütemű motort akar beszereltetni járművébe, annak egyszerű cserével és szereléssel teljesítik a kívánságát. Ez nem vesz igénybe 4—5 óránál többet, tehát az átalakítás akár helyben meg is várható! Utána keverék helyett 92-es oktánszámú benzint tankolhat majd a tulajdonos és hazafelé már tapasztalni fogja, hogy kocsija nemcsak kellemesebben működő, de a korábbi 7—9 liternyi helyett száz kilométerenként mindössze 6 litert, vagy annál is kevesebbet fogyasztó motorral üzemel. Az ilyen átalakítás várható költsége ÁFA nélkül 40— 45 ezer forint — ezért az elvégzett munkára kétszeres a garancia: 20 ezer kilométerig és egy évig tart. Igényesebb megrendelők részére a szolgáltatás bővülhet: változó szívószelep-előnyitás- sal, motorfordulatszámtól függő előgyújtással (teljesen elektronikus vezérléssel), az üzemanyagtank a kocsi hátsó részébe helyezéssel, sőt: kerámiával bélelt motorral is tervezik az átalakítást, természetesen nagyobb összegért. A nyeKis-Benedek Gyula feltaláló a „négyüteműjével” MTI-fotó: Kerekes Tamás reség viszont megtéríti a ráfordítást az autó tulajdonosának: az, hogy negyedik sebességben 40 km/óra sebességnél sem rángat a motor, hogy javul a hűtése, hogy a kipufogótorokban megoldott a füstgáz utáné- getése (500 fokos forró levegővel), hogy koccanáskor nem gyullad ki a kocsi, mint az elől lévő tankkal üzemelő Trabantok esetében oly gyakran, s hogy a kerámiabélés jócskán meghosszabbítja a most már drága motor élettartamát — egyszóval a biztonsági, a kényelmi és a környezetvédelmi szempontok egyaránt fontosak. A kétütemű Wartburgok esetében a költségek 10—15 ezer forinttal magasabbak. Partnereket keresnek — Az érdeklődés várhatóan nagy lesz, hogyan tervezik a jelentkezők kiszolgálását? Most mindenkit arra kell kérnünk, hogy Budapesten, a Cservenka Miklós utcai központunkban, levélben jelentse be igényét. Mi a beérkezés sorrendjében ütemezzük a várhatóan áprilistól beinduló szerelési munkát. Tervezzük hat— nyolc területi központ létrehozását, ahol számítógépes rendszerben szeretnénk gyűjteni a megrendeléseket. így a munkát napra programozottan tudjuk majd vállalni—állítja Kis- Benedek Gyula. Most keresünk partnereket az országos szervizhálózat kialakításához, s jó néven vennénk, ha akár a Volán-vállalatok, akár mások szervizei, de még tsz-szervizek, gépműhelyek is készek lennének a velünk való együttműködésre, hiszen a motorátalakítások előkészítő munkái nem igényelnek különleges műhelyfelszereltséget. És mert szó volt tőkehiányról, hozzátesszük: talán a pénzintézeteknek, s a biztosítóknak is érdemes lenne megfontolni az ügy szponzorálását, hiszen a magyar utak megtisztítása a kétütemű motoroktól alapvető környezetvédelmi célokat szolgál, a járművek biztonságosabbá tétele pedig mind a forgalom, mind pedig az utasok érdekét nézve közügy. Schöffer Jenő
