Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-16 / 13. szám

1991. január 16., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 7 TEKEfTÓRIA) NÉLKÜL Jó ősz után bizakodás Mérőben Első hely Dunaújvárosban Bizonyára nem vártak ennél jobb szereplést a Kaposmérői Spartacus NB I újonc tekézőitől a sportág hívei. Jól számoltak a szakosztálynál, hisz az őszre 8—10 pont megszerzését ter­vezték. Mint a táblázat is igazol­ja, reális volt a megítélés, a mérői gárda most, az első idény után a tervezett pontmennyi­séggel a hetedik helyen várja a folytatást. Székely János edző elmondta: lényegében tervük szerint gyűjtögették pontjaikat, hiszen akik ellen „beütemez­ték” a győzelmet, azokat meg is verték. Egyedül a Ferencvá­ros elleni hazai vereséget fájlal­ják, mert azon a mérkőzésen ha mást is mutatott a papír­forma, nekik volt esélyük a si­kerre. E jó szereplés ellenére sem mondhatják, hogy töretlen volt a lendületük. Sajnos, az idény derekán a fiatal és tehetséges Péter Zoltán anyagi okok miatt leállt, majd Székejyi Zoltán esett ki a csapatból. Ő a munka­helyén elszenvedett balesete miatt kényszerült pihenőre. így Szombathelyen két, még ser­dülőkorú versenyzőt is be kel­lett dobni a mély vízbe. Igaz, nagyon igyekeztek, de a kieső­ket nem tudták pótolni. Ami az egyéni teljesítménye­ket illeti: ezúttal is Horváth Lász­ló bizonyult a legjobb pontszer­zőnek; tizenegy mérkőzésen ki­lenc pontot szerzett csapatá­nak. 901 fás hazai és 885 fás idegenbeli átlaga igazán elis­merésre méltó. Őt az ifjabbik Horváth követi 11 találkozón szerzett öt pontjával, 850 fás hazai és 841 fás idegenbeli eredményével. A további sorrend: Péter Zoltán (6 mérk. 4 pont, 859 hazai, 831 idegenbeli átlag), Hász Mihályi 1,4, 881, 846), Székelyi Zoltán (10, 3, 863,822), Mucsi Sándor(10,2, 856, 816). Rajtuk kívül szere­pelt még a két említett serdülőkorú, Bodor István és Miklós Gyula; elfogadható telje­sítményt nyújtott Nezdei László is, amikor csereként a csapatba került. Feltétlenül szót érdemel az if­júsági együttes a szerepléséért. Fegyelmezettségük, szorgal­muk révén a felnőttekhez ha­sonlóan ők is hetedikek az őszi fordulók után. Hogy mi várható a folytatás­ban? Székelyi János változatla­nul optimista, és vallja, hogy csapata bentmarad az NB I- ben. Igaz, tavasszal nehezebb dolguk lesz, mert eggyel több idegenbeli mérkőzést kell ját­szaniuk. Fontos, hogy az ifjabb Székelyi is mielőbb bekapcso­lódjon a munkába, no és — ez már az én véleményem — bizo­nyára azt sem bánnák a csapat házatáján, ha Péter Zoltán esetleg meggondolná magát. Hanem, meg kell találniuk meg­felelő helyettesét. Kaposmérő- ben nyílt titok, hogy máris kere­sik az utódot. A hírek szerint egy volt ifjúsági válogatott tekézővel tárgyalnak, de pecsét még nem került az ügy végére. Elsősor­ban azonban azokra alapoz­nak, akik az ősszel is bizonyítot­tak. Ahogy az edző mondta: ta­pasztalt idősek és tehetséges fiatalok alkotják a derék hadat, ezért a további tisztes helytállás nemcsak illúzió, hanem reális valóság. Úgy legyen! J. R. Apa és fia: a két Horváth a csapat mozgatórugója Fotó: Gyertyás László Az ŐS2Ü végeredmény Felnőttek 1. Ferencvárosi TC 11 11­­64-24 22 2. BKV Előre 11 10­1 66-22 20 3. Elekthermax Vasas 11 9­2 60-28 18 4. Ózdi Kohász 11 6­5 48-40 12 5. Szegedi Postás 11 6­5 45-43 12 6. Sabaria 11 5­6 47-41 10 7. Kaposmérői Építők 11 4­7 35-53 8 8. Soproni Kinizsi- Medosz 11 4 . 7 30-58 8 9. Szomb. Spart. Styl 11 3 1 7 30-58 7 10. Győri Richards 11 3­8 37-51 6 11. Ceglédi Közgép 11 3­8 32-56 6 12. Szolnoki MAV-MTE11 1 1 9 34-54 3 Ifjúságiak 1. Győri Richards 1110 1 37-7 21 2. BKV Előre 11 8­3 30-1416 3. Szegedi Postás 11 7 1 3 26-1815 4. Elekthermax Vasas 11 7­4 29-1514 5. Ferencvárosi TC 11 7­4 27-1714 6. Sabaria 11 7­4 25-1914 7. Kaposmérői Építők 11 5­6 19-2510 Dunaújvárosban, a Dunaferr sportcsarnokában rendezték meg a Szorád Márton-emlék- versenyt, amelyen 13 és 14 éves korú röplabdázók vettek részt. Az erőpróbán Somogy megyét a Kaposvári Sportiskola csapata képviselte. A fiúk iga­zán remekül szerepeltek: vala­mennyi mérkőzésüket meg­nyerték, és olyan szép teljesít­ményt értek el, hogy az egész tornán mindössze egyetlen játszmát veszítettek. Nagyon jó játékot nyújtva, fölényesen nyerték a kupát. Mindez persze nem véletlen, A 11-12 éves korú birkózók január 26-án és 27-én, Szom­bathelyen sorra kerülő orszá­gos bajnokságának területi se­lejtezőjét rendezték meg szom­baton Pécsett. A területi bajnok­ságon megyénket a Kaposvári Sportiskola versenyzői képvi­selték. Vasárnap Fonyódon a helyi Petőfi SE kispályás teremlab­darúgó-tornáján a házigazda fonyódi együttes mellett még további három csapat, a2 NB Hi­bán szereplő Kaposvári Rákó­czi FC, a Kaposvári Építők SC és a Boglárlelle vett részt. A jól sikerült teremlabdarúgó­tornán a következő eredmé­nyek születtek: 1. forduló: Boglárlelle—Fo­nyód 1-0, Kaposvári Rákóczi FC—Kaposvári Építők SC 1-1. 2. forduló: Kaposvári Rákóczi hiszen a Kasi az ország egyik legjobb csapata. A Szórád Márton röplabda­emlékverseny végeredménye: 1. Kasi, 2. Szórád Márton Álta­lános Iskola, Dunaújváros, 3. Dózsa György Általános Iskola, Dunaújváros, 4. Molnár Erik Ál­talános Iskola,,Kecskemét, 5. Vásárhelyi Pál Általános Iskola, Kecskemét. A felajánlott különdíjak közül kettőt is elhoztak a Kaposvári Sportiskola röplabdázói. A leg­jobb támadójátékosnak Torma Norbertét, a legeredménye­sebb edzőnek pedig Törő Zol­tánt választották meg. Eredmények: 30 kg: ...3. Bó- dos Péter. 35 kg: Koleszár Gá­bor. 38 kg: 1. Herczeg Attila. 41 kg: ...2. Lakatos Zoltán. 60 kg: 1. Landek Szabolcs. Az első és a második helye­zettek jutottak be a Szombathe­lyen rendezendő országos dön­tőbe. FC—Fonyód 6-1, Kaposvári Építők SÓ—Boglárlelle 3-2. 3. forduló: Kaposvári Rákóczi FC—Boglárlelle 3-0, Kaposvári Építők SC—Fonyód 3-1. A torna végeredménye: 1. Kaposvári Rákóczi FC 5 pont, 2. Kaposvári Építők SC 5 pont (rosszabb gólkülönbség­gel), 3. Boglárlelle 2 pont, 4. Fonyódi Petőfi SE 0 pont. A torna gólkirálya a Kaposvá­ri Rákóczi FC játékosa, Gyurics lett öt találattal. Kaposvári birkózó­sikerek Pécsett Rákóczi-tornagyőzelem Fonyódon Atlétika Biztató EGYEDÜL NEM MEGY — VAGY MÉGIS? Egy „lovagias” hölgy Kaposvárról idény­kezdet A hét végén megkezdődött az atléták közel két hónapig tartó fedettpályás versenysorozata. A Kaposvári Építők fiataljai Pécsett mérhették le felkészült­ségüket. Nos, örömmel jelenthetjük a somogyi atlétabarátok számá­ra, hogy többen máris jó formát mutattak. Borjus Erzsébet ered­ménye biztató lehet az egy hó­nap múlva sorra kerülő orszá­gos ifjúsági bajnokság előtt, de a többiek is sorra javították egyéni csúcsaikat. Ez meg is látszott az eredményeken, hiszen a kis létszámú csapat négy első helyet szerzett és minden tagja az első három közé került. Eredmények: Ifjúságiak, leányok. Súlylö­kés: ...2. Borjus Erzsébet 11,33 m. Serdülő B (14—15 évesek), leányok. 60 m: ...2. Patkó Kata­lin 8,6 mp. Súlylökés: 1. Horváth Adrienn 9,57 m, 2. Vanyek Szil­via 9,27 m. Fiúk. 60 m: 1. Németh Gyula 7,8 mp. 60 m gát: 1. Kilvinger Attila 9,2 mp. Távolugrás. 1. Németh Gyula 562 cm. Súlylö­kés: ...3. Antalics János 13,32 m, 4. Kilvinger Attila 11,42 m. E cikkünk főszereplője jó néhány más sportágba bele­kóstolt már, mire megtalálta az igazit, a lovaglást. Először csaknem egy évig úszott, ame­lyet mintegy kétévnyi művészi torna követett, majd a kosárlab­da, ezután pedig a tenisz volt a soros. Akkor még meg sem for­dult a fejében, hogy valaha is lovagolni fog. Hét évvel ezelőtt aztán — barátnője unszolására — elment a kaposvári lovasis­kolába. Nos, a barátnője hamar megunta, ő viszont ottragadt. Szinte nem telt el úgy nap, hogy ne ment volna ki lovagolni né­hány órára. A legelső hónapban még lo­vastornászott, amelyet szép fokozatosan váltott fel a díjugra­tás. Csaknem három éven ke­resztül versenyzett ebben a szakágban. S hogy nem is ered­ménytelenül, azt a különböző területi versenyeken nyert ér­mek bizonyítják. A díjugratás mellett belekóstolt a díjlovag­lásba is. Mégpedig olyannyira, hogy amikor 1989-ben a Buda­pest környékén, Ady-ligeten megrendezett ifjúsági díjlovag­ló országos bajnokságon indult, mindjárt szemet szúrt a szakve­zetőknek. Nem is kellett sokat várni a magyar ifjúsági váloga­tottba invitáló meghívóra. Ettől a pillanattól kezdve a díj­lovaglás került a középpontba; Budai Andrea — mert hiszen őróla van szó — szinte csak ennek élt. A válogatott keret a kaposvári ifjúsági Európa-baj­nokságra készült. Ennek jegyé­ben Andrea Ausztriában és Svájcban is rajthoz állt egy nagy nemzetközi versenyen, ahol jól megállta a helyét. És rövidesen eljött 1990 au­gusztusa, a kaposvári ifi EB ide­je. A négytagú magyar váloga­tottnak Budai Andrea volt az egyetlen somogyi tagja. A töb­biekhez képest nagyban rontot­ta a kaposvári versenyző esé­lyeit, hogy míg társai már leg­alább egy éve lovagolt, saját lo­von versenyezhettek, addig ő a nagy erőpróba előtt csak né­hány nappal ülhetett először versenylovára, „Hintára". Egy olyan sportágban, ahol az ava­tott szakemberek és verseny­zők véleménye szerint 50-50 százalékban számít a jó ered­mény a lótól, illetve gazdájától, könnyen elképzelhető, hogy mekkora hátrányban volt And­rea. Ennek ellenére igazán ki­tett magáért a kaposvári ver­senyző, s neki is köszönhető, hogy várakozáson felül szere­pelt a magyar együttes. Álljunk meg itt egy pillanatra! A Kaposváron rendezett ifjúsá­gi díjlovagló Európa-bajnokság igazi, nagy frontáttörést ered­ményezett. Ugyanis az előző EB-k történetében a magyar csapat messze lemaradva rendre a legutolsó helyen vég­zett mindig. Nos, a somogyi me­gyeszékhelyen ha nem is az él­mezőnyben végeztek Andre- áék, de ezúttal sikerült egyszer­re két ország válogatottját is megelőzniük. Érthető volt hát, hogy a csa­pat tagjainak szerepléséről elé­gedetten vélekedtek edzők, vezetők, mindenki őket babus­gatta. Legalábbis az ÉB után néhány napig. Aztán szép las­san csend lett körülöttük; más került az előtérbe. De nagyot változott alig fél év alatt a világ! — mintha csak ezt olvasná ki az ember Andrea elkeseredett tekintetéből. Az akkori eredményes szereplés nem múlt el nyomtalanul; Ánd- rea újra tagja lett az olaszorszá­gi EB-re készülő válogatott ke­retnek. De egyedül csak na­gyon nehezen megy... Ugyanis nincs egy társ, nincs edző, aki segítene Andreánakafelkészü- lésben. ,-,Hinta” nevű lovával is legfeljebb csak a válogatott közös edzőtáborozása alatt ta­lálkozhat. Magára hagyták Andreát. De ő nem adta fel: nap mint nap ki­jár egyedül gyakorolni. Minden­képpen szeretne ott lerrni — és persze minél sikeresebben sze­repelni — a júniusban esedé­kes olaszországi Európa-baj- nokságon. A magunk módján mi csak egyetlen dolgot tehe­tünk: Andrea, szorítunk érted! Fenyő Gábor Budai Andrea legkedvesebb lo­vával, Jelvénnyel Lang Róbert felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom