Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-15 / 12. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. január 15., kedd Gyűlést tartott a Munkástanácsok Országos Szövetsége Rendezők főszerepben Fotó: Király J. Béla Felújítják a kaposvári Anker-házat Nem mindennapi előzmények után kezdte meg munkáját szombaton Budapesten a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) II. országos gyűlése. A Rácz Sándor nevével fémjelzett Központi Munkástanács képviselői erélyesen követelték, hogy a múlt nyáron egyesült munkástanácsok mindhárom irányzatának képviselői kapjanak levelező elnöki funkciót. Mivel ebben nem sikerült megegyezni, a rendezők—fizikai erejüket sem kímélve — „megtisztították” a termet. — Mi, somogyi küldöttek meglepetéssel tapasztaltuk a történteket — mondta Sándor János, a Tejipari Szállítási Vállalat munkástanácsának elnöke, a megyei koordinációs bizottság vezetője. E kellemetlen közjáték után végül is azok kezdhették meg a munkát, akik hivatalosan képviselték a 134 munkástanácsot. A gyűlésen Bajtay József számolt be az elmúlt évben végzett munkáról. Mondanivalójának lényege az volt, hogy mivel alaposan megváltozott a helyzet, a munkástanácsoknak a legaktuálisabb feladatokat kell elvégezniük. Közülük ki- emelkedikaz ellenőrzött privatizáció végrehajtása, s ebből részesedniük kell a munkavállalóknak is. Beszédében nagy teret szentelt saját tevékenységének, céljainak bemutatására. Nagy érdeklődéssel kísérte Simon Sándor gazdasági szakértő beszámolóját, • hiszen a Munkástanácsok Országos Szövetségének pénzügyeivel nem volt „minden rendben”. Somlai Lajost, a szövetség elnökét már korábban felfüggesztették funkciójából, mert mintegy 400 ezer forinttal nem tudott elszámolni. Az ügyet az ügyészség vizsgálja. Az országos gyűlés megtárgyalta az új alapszabály-tervezetet is. Eszerint megszűnt a társelnöki rendszer. Nagy vita robbant ki a szövetségi tanács létrehozásáról, amely a megyék küldötteiből áll. A MOSZ legfelsőbb fóruma a választmány; ebben minden munkás- tanács képviselteti magát. A szövetségi tanács havonta, a választmány pedig három havonta ülésezik. Az elnökség csak végrehajtó szerv lesz, s remélhetőleg nem tud függetlenedni a választmánytól. Új vezetőséget választottunk — mondta Sándor János. — A MOSZ elnöke Palkovics Imre (MDF-es országgyűlési képviselő), a herendi munkás- tanács elnöke lett. Helyettesei pedig Bajtay József és Simon- Ervin. — Milyen tapasztalatokkal tért haza az öt somogyi küldött? — Elhatároljuk magunkat azoktól a komolytalan és botrányos megnyilvánulásoktól, amelyek a gyűlés kezdetét jellemezték. Nem értünk egyet sem az 1956-os, sem pedig a most. leváltott vezetés módszereivel. Megerősödtünk abban a tudatban, hogy a munkástanácsokra szükség van, de szükségtelen az irányzatok harca, a mindent megtagadó, az együttműködés szándékát nélkülöző módszer. Továbbra is pártoktól és munkáltatóktól függetlenül tevékenykedünk. Somogybán jelenleg 7 bejegyzett munkástanács működik. Már korábban elhatároztuk, hogy ügyeleti tanácsadó szolgalatot szervezünk a szakszervezetek megyei házában. Minden szerdán 14-től 18 óráig várjuk az érdeklődőket. Jó kapcsolataink vannak a szakszervezetekkel, nem zárkózunk el a konkrét együttműködéstől. Részt veszünk a megyei szakszervezeti kerékasztal munkájában és a megyei munkaügyi tanácsban. Vívjuk a magunk harcát, hiszen a munkáltatók ma még sok helyütt nem nézik jó szemmel a munkástanácsokat. (Lengyel) Dolgoznak az IKV szakemberei Kaposvár egyik patinás épületének, az Anker-háznak a felújításán. Az építtető az ön- kormányzat, a lebonyolító a Somogyterv. A 42 lakás helyén 34 családnak építenek új otthont. A földszinten és az- alagsorban pedig üzletek lesznek. A munkálatok legföljebb három évet igényelnek — ez az önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulásától is függ. Rendkívül lelakott épület ez a megyeszékhely szívében, sok volt benne a társbérlet, a WC és fürdőszoba nélküli lakás. A víz- és villanyvezétékek elhasználódtak. Mivel az Anker-ház védett épület, külső megjelenését nem változtathajták meg. Emiatt a padlástérben levő két lakást nem szabad bővíteni, mert az esetben a födémet át kellene alakítani. A Zsolnay- kerámiával borított lépcsőházat is megőrzik eredeti formájában. Ebben az épületben működött egykor Kaposvár első liftje. Szakértők vizsgálják, hogyan lehetne újra működőképessé tenni. Komáromi Attila, az IKV főmérnöke hangsúlyozta: a munkálatok idején igyekeznek minél kevesebb kellemetlenséget okozni a lakosságnak. Csak a tető felújításakor kerítik el az épületet. (Hunyadkürti) Japánok „járatlan terepen" SUZUKI ÉS A TÖBBIEK A magyarok olyanok mint a professzorok, akik íróasztal mellett tanulmányozzák a piac- gazdaság elveit, üzleti tapasztalatokra azonban nem tettek szert — fogalmazta meg véleményét annak a C. Itoh keres- kedoháznak a programigazgatója, amely a Suzuki társvállalkozójaként vesz részt a magyarországi autó-összeszerelő üzem fölépítésében. E cseppet sem hízelgő megjegyzést érdemes megszívlelni, hiszen Japánból nézve egészen más optikája van a magyar és keleteurópai autópiacnak. RöViden: azokat a nagyvonalú kedvezményeket, amelyeket a Suzuki kapott — többek között a tíz évre szóló adókedvezményt — Japánban úgy értékelik, hogy az üzletben járatlan országnak meg kell fizetnie a tanulópénzt. Kényszer is hajtja A japán autógyártók véleményéből kiderül, hogy a Suzuki helyzete meglehetősen sajátságos. Nem olyan hatalmas vállalat ugyanis, hogy megengedhetné magának az időhúzás luxusát. „Elsőként kell bemerészkednünk a járatlan terepre, mert egy olyan alacsonyra értékelt társaság, mint a mienk, nem képes a már versenytársakkal teli piacon eredményt elérnie”—mondta Jajosi Maszafumi, a Suzuki szóvivője. Félreértés ne essék: a Suzuki „alacsony szintje” nem a kocsik vagy a gyártási technológia minőségét jellemzi, csak arra utal, hogy Japánban a termelés méreteit tekintve a vállalat sehol sincs, mindössze az ötödik helyen áll évente értékesített 500 ezres szériájával. A listavezető Toyota 2,3 millió gépkocsit dob piacra évente. Nos, tehát a Suzukit a vonzó befektetési feltételek mellett a kényszer is hajtja a magyar piacra — mint ahogyan ez eddig is történt a vállalat indiai, indonéziai, vagy pakisztáni összeszerelő üzemével. Elsőnek kell lennie Kelet-Európábán is. Tudják, hogy kockázatot vállalnak, hogy számos nehézséggel kell megküzdeniük a vegyes vállalat működtetésekor, de — mint mondják— építenek a magasan kvalifikált magyar munkaerőre és a magyarok szándékára, hogy mihamarabb szert tegyenek a japán vállalatvezetési gyakorlatra. Az említett nehézségek a japán és magyar vállalatvezetők felfogásbeli eltéréséből fakadnak — meséli Jajosi Maszafumi, folytatva „a szobába zárt professzorról” mondottakat. „Nehéz megértetni Magyarországon, milyen mértékben kell javítani a munka termelékenységét, a minőséget ahhoz, hogy versenyképes legyen a vállalkozás. Magyar partnereink úgy gondolják, könnyű lesz értékesíteni a járműveket, ha azok már lefutnak a szerelőszalagról, de szerintünk néhány év kell ahhoz, hogy »elérjük a nemzetközi versenyképességi határt«.” Várakozó állásponton A Suzuki szóvivője úgy véli: a magyarországi demokratizálódás egyelőre nem segítette a Suzuki-programot, mivelhogy az ország épp csak most indult el a piacgazdaság útján. Mintegy öt évnek kell eltelnie, amíg a piaci mechanizmusok működőképesek lesznek — jegyezte meg. Ezek miatt a gondok miatt van az, hogy a Suzuki példáját eddig egyetlen nagyobb japán autógyártó vállalat sem követte. A Toyota és a Nissan még nem győződött meg arról, hogy nekik is ott a helyük a vállalkozók sorában, a Suzuki üzletét nyilván nem tartják fenyegető konkurenciának. A Toyota európai igazgatója szerint a gazdasági tények — a megfelelő telefon- hálózat hiánya, a kezdetleges elosztási rendszer vagy a technológiai színvonal — mind egyértelműen igazolják a Toyota álláspontját. Ez a hatalmas japán vállalat ezért egyelőre „várakozó állásponton” van. A Toyota júniusban mégis eleget tett egy prágai invitálásnak, de az üzemlátogatások, ha lehet, még inkább elriasztották egy esetleges összeszerelő üzem tervétől. Az elemi piaci adatok is ismeretlenek, miközben a Toyota csak biztos profit és ígéretes piaci lehetőségek mellett szokott üzletre vállalkozni. A Nissant a nyelvtudás hiánya, pontosabban az tartja vissza egyelőre, hogy a nyelvi akadályok miatt nehéz lenne Kelet-Európábán adaptálni a gyártási technológiát. A Honda ehhez még azt teszi hozzá: kelet-európai vállalkozásokkal nem akar borsot törni a nyugateurópaiak orra alá. Több, mint vállalkozás A piac rövid távú bizonytalanságai miatt a Suzukin kívül tehát valamennyi nagyobb autógyártó inkább csak puhatolódzo lépéseket tesz Kelet-Európábán: ennek jegyében kész autóból visz többet az idén piacra a Mazda, a Honda, a Toyota is. Ilyen körülmények között a Suzuki esztergomi vállalkozása — kezdetben 15 ezer, majd 100 ezer autó összeszerelése — sokkal több, mint egy a magyar iparnak lendületet adó vállalkozás. A vegyes vállalat eaész Kelet-Európa számára példaértékű lehet; ha sikeresnek bizonyul, akkor japán nagyvállalatok sora kaphat kielégítő választ fenntartásainak sokasá9ara' Marton János HUNCUTJÁRVÁNYTAN Egy ragályos betegség: a lustaság \ A lustaság az egyik legrégibb betegség. Es ragályos is. Két formája van: heveny és idült. Előfordulhat szórványosan, de megfertőzhet nagyobb csoportokat is. Ilyenkor nagy károkat okoz. Előfordul a világon mindenhol, tekintet nélkül emberfajra és állami rendszerre. Kórokozóját még nem tisztázták; valószínűleg több kórokozója is van. A fertőzés emberről emberre terjed. Rövidebb-hosszabb kontaktus által, megfigyelés vagy beszélgetés útján. Egyes emberek fertőzékenységi készsége rendkívül nagy. A betegség lezajlása után immunitás nincs; a beteg bármikor visz- szaeshet, sőt, rendszerint többször is. A járvány általában munka idején tombol. Ásítással, nyújtózkodással, fekvésre és ülésre való hajlammal, okoskodással vagy filozofálással kezdődik. Ilyenkor gyors intézkedésre van szükség. A fertőzött egyént azonnal ki kell emelni környezetéből! Célszerű izolálni — „kezelésbe venni” —, hogy ne fertőzhesse meg a többieket, főleg azokat, akik hajlamosak erre a fertőzésre. A második stádiumban a beteg teljesen elernyed, aluszé- kony lesz. Néha horkol is. Ha ilyenkor nem kapja meg a megfelelő kezelést, a betegség átmegy a harmadik stádiumba. Ekkor már mozogni is lusta. E betegség szövődményei sokfélék, és néha életveszélyesek. Nem a betegre, hanem a körülötte levőkre. Azok ugyanis sokat — és sokáig — szenvednek tőle. Gyógyítása. Míg a legtöbb esetben a betegnek ágyban a helye, itt pont fordítva van: ki kell zavarni onnan. Fő gyógyszere ugyanis a munka. Nem kevesebb, mint napi nyolc óra, állandó ellenőrzés mellett. Akut megbetegedésnél az intenzív kezelés vezet eredményre. Gyermekeknél kedvezmények megvonása, fülhúzás, maka- csabb esetekben egy-egy nyakleves. Idősebbeknél előbb a figyelmeztetés, és ha ez nem hat, a fegyelmi. Súlyosabb esetekben teljes eltávolítás (izolálás) a többiektől... A betegség megelőzését korán kell kezdeni, gyermekkorban a legcélszerűbb. Ha a fentebbi gyógymódokat már az első tünetek megjelenésekor, korai stádiumban kezdjük, biztosak lehetünk abban, hogy egy életre szóló védettséget szerez az ember, és a bajt soha nem kapja meg. Dr. Ilev llia Balatonföldvár—Bálványos—Kereki—Pusztaszemes községek körjegyzője pályázatot hirdet igazgatási ügyintézői munkakör betöltésére államigazgatási főiskolai vagy jogi egyetemi végzettséggel. Pályázni részletes szakmai tevékenységet is bemutató önéletrajz és diplomamásolat benyújtásával lehet a körjegyzőnél (8623 Balatonföldvár, Petőfi u. 1., tel.: 40-112) a hirdetés megjelenésétől számított 10 napon belül. Bérezés megegyezés szerint. Az öreglaki Vadfeldolgozó Kft. azonnali belépéssel titkárnőt keres perfekt gyors- és gépírással, gyakorlattal, német nyelvtudással rendelkezőkjelentkezését várjuk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen a kft. főkönyvelőjénél, Öreglak, Vasadi-hegy. (109289) Értesítjük tisztelt Gázfogyasztóinkat, hogy ma (január 15-én) 13 órától 15 óráig Balatonföldvár és Kőröshegy egész területén gázszünetet tartunk Kérjük, a fenti időpontban gázkészülékeik csapjait zárva szíveskedjenek tartani. 009292) KÖGÁZ siófoki kirendeltsége
