Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-14 / 11. szám

1991. január 14., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Bukásként, de emelt fővel GERBOVITS JENŐ: „KÉT EMBERÖLTŐNYI FELADATOM VAN” SOMOGY MEZŐGAZDASÁGÁNAK JÖVŐJÉRŐL Program kell, nem elég kritizálni (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta, hogy össz- agrárérdekvédelemre van szükség: az ágazatban működő érdekvédelmi szervezeteknek meg kell találni az egymáshoz vezető utat. Természetesen nem nélkülözhető ehhez a föld­törvény, a szövetkezeti törvény, a tulajdonviszonyok rendezé­se. Kifejtette, hogy a somogyi termelőknek a Balaton-part, az idegenforgalom kincsesbánya lehetne, ha kellő szervezettség­gel és felelősséggel használ­nák ki. A bankrendszerrel, az adó­rendszerrel összefüggésben Gerbovits Jenő így fogalmazott: — Az USA penzügyminisz­ter-helyettese mondta: vegyék elő a parasztok a pénzüket, te­gyék rendbe a bankjukat és el tudnak indulni. Mélységesen egyetértek vele! A hitelek ka­mata — ha egyáltalán hozzájut valaki — ma már negyven szá­zalék felé halad. Elengedhetet­len, hogy más alapokon létrejöj­jön egy parasztbank! Elgondolása szerint ennek a banknak elsősorban a feldolgo­zó, az értékesítő élelmiszeripari vállalatokat kellene rendbe ten­ni, hiszen a termelő — legyen az vállalkozó, magángazda, vagy szövetkezet — csak úgy tudja biztonsággal végezni munkáját, ha a piaci folyamat­ban ez a fogaskerék „olajozot­tan” működik. Agrárpolitikát mielőbb! Élénk, és hosszas eszme­cserére buzdított a vitaindító, bár több figyelmeztetés is el­hangzott, hogy ne legyen ez a fórum pártvitak színhelye, mé­gis előbukkant az is, olykor nem pppen kulturált hangnemben. Érte itt kritika, a kormány mun­káját, a földtörvénnyel kapcso­latos huzavonát, szemrehá­nyás a parlament kisgazdapárti képviselőit, magát Gerbovits Jenőt is azért a megjegyzé­séért, hogy „az idő nekünk dol­gozik”. (Gerbovits ezzel arra utalt, hogy „az időnek a böl­csességet, a józanságot is ki kell termelni”.) Volt, aki a fokozott piacvédel­met, a tulajdonviszonyok sür­gős rendezését szorgalmazta, és bírálta a parasztságellenes árpolitikát. Egy fajta türelmet­lenség és csalódottság csen­dült ki ezekből a véle­ményekből. Németh Béla kis­gazdapárti képviselő valójá­ban ezekre is válaszolva mond­ta: ne várjanak csodát a Parla­mentben ülő negyvennégy kis­gazdapárti képviselőtől — a há- romszáznyolcvannégy szava­zatból csak negyvennégy az övék. De elveikből semmit nem adtak fel. A csaknem ötórás fórum sok hasznosítható, megszívlelendő javaslatot adott. Az élelmiszeri- pari, felvásárló vállalatok veze­tői közül többen is — például Kováts Imre, a Kaposcukor Rt. igazgatója, Hetesi Ferenc, a Zöldért igazgatója—magánter­melőknek, vállalkozóknak egyaránt kedvező javaslatot tett. Különösen figyelemre mél­tó volt dr. Széles Gyulának, a Pannon Agrártudományi Egye­tem kaposvári kara dékánjá­nak, és dr. Tamás Károlynak, az egyetem intézeti igazgatójának felszólalása. A dékán szerint: az oktatási intézmény „szív­ügye", hogy jobbra forduljon a falu sorsa. Ennek szellemében alakították át a képzési progra­mot, küldenek gyakorlati okta­tásra nyugati országokba fiata­lokat. — Magyarország két nagy erőforrásának egyike a mező- gazdaság — mondta —, ha ezzel nem tudunk élni megfele­lően az egész nép látja kárát. Rendezni kell a tulajdonviszo­nyokat, meg kell tanulni keres­kedni, a piacot gazdasági ösz- szefüggéseiben és nem érzelmi alapon kezelni. Ehhez a mun­kához mi szeretnénk megadni minden erkölcsi és szellemi támogatást. Dr. Tamás Károly arra intett, hogy az ágazathoz tartozók azzal nem mennek semmire, ha azt keresik, ami szétválasztja őket! Meg kell találni azokat a pontokat, ahol az agrárérdeke­kért egységesen lehet fellépni. Nem elég szenvedélyesen kriti­zálni, hanem céltudatos prog­ram kell. — Az ország ügye nem a pár­tok ügye, hanem a nép ügye — mondta, és a lakosság kilenc- venhét százalékát jelentő pár- tonkívüliek nevében ajánlott segítséget ennek a programnak a kidolgozásához. Dr. Gyenesei István, a me­gyei közgyűlés elnöke, a házi­gazda tisztében is ennek a pa­rasztpolitikának a mielőbbi ki­munkálására buzdította a jelen­levőket. Termelők—szektoroktól füg­getlenül — egy lépést tettek egymás felé. Ha nem is fogal­mazódott itt meg konkrét cse­lekvési program — hiszen en­nek egy sor törvényi feltétele van még — körvonalazódtak azok a lényeges tennivalók, melyek érdekében egységes szellemben lépni kell. Többen ajánlottak ehhez segítséget — és minden bizonnyal a Pa­rasztszövetség februári orszá­gos nagyválasztmányi ülésén már téma lesz az, ami január második szombatján Kaposvá­ron elhangzott. V. M. A Parasztszövetség szomba­ti, megyei, nagyválasztmányi ülésén óhatatlanul szóba került a most folyamatban levő kor­mány-átalakítás. A tanácsko­zás után beszélgettünk Gerbo­vits Jenővel. — Bár hasonló kérdéseket ezekben a napokban feltettek Önnek, kérem a Somogyi Hír­lap számára mondja el, hogy érintette Önt, a miniszterelnök döntése? — Mint embert? Vagy mint minisztert? — Beszéljen mindkettőről! :— Mint miniszter, lélekben én felkészültem rá. Ennek ellenére pénteken a kisgazdapárt nagy­választmányi ülésén a minisz­terelnök úr megszólított, és a sajtónyilatkozataimmal össze­függésben valójában azt juttat­ta kifejezésre, hogy nem így kellett volna reflektálnom, hi­szen az európai kormányoknál, a demokráciában gyakorlat, hogy tisztségviselők, eseten­ként a kormányok váltják egy­mást. Azt mondtam a miniszter- elnök úrnak, hogy én ezt nem vitatom, mégis bukásként köny­velem el — bár emelt fővel távo­zom. Bukásnak tekintem, mert mi nem vagyunk még „nyugat­európai országok”, és lehet, hogy a sokadik válság után ez már itt is természetes lesz. De nálunk ez most az első. Fotó: Gyertyás asztalomon a levelet... Persze mellbevert. De aztán gyorsan feloldódtam, hiszen rengeteg szerepem van... — Éppen ezzel függ össze a kérdésem. A közeli és a távo­labbi jövőben mivel kíván első­sorban foglalkozni, mit tart a fő feladatának? Telkeket alakítanak ki, vezetékeket építenek Helyi adók Tabon (Tudósítónktól) A pénz volt a központi kérdés a tabi városi képviselő-testület legutóbbi ülésén. A költségve­tésről tárgyaltak a városatyák: — Sajnos a helyi adók kiveté­sét nem tudjuk elkerülni — mondta Farkas István polgár- mester — az önkormányzatnak várhatóan ugyanis 18 millió fo­rintos hiányt kell elviselnie. A helyi adó kivetése azonban csak arányos teherviselést je­lenthet, nem lehet túl magas. A tervezet alapján a kommunális adó (a település széles körére kiterjeszthető) 30 százalékos kivetése az irányadó, ami csa­ládonként hozzávetőleg évi 900 forintos kiadást jelentene. Ezen túl egy méltányos helyi iparűzé­si adót is célszerű bevezetni, hiszen a hiány csak így csök­kenthető. Természetesen ked­vezményeket is biztosítanunk kell — hangsúlyozta Farkas Ist­ván. A tabi önkormányzat irányel­vei között szerepel, hogy külön költségvetési-gazdálkodási terv készüljön a jegyzőséghez tartozó négy község számára. A folyamatban levő és áthúzó­dó beruházások fedezetét pe­dig biztosítani kell, így többek között — a tabi iskola építésére, magánerős lakásépítésre alkal­mas telkek kialakítására, a Gár­donyi utca vízvezeték építésé­re. Meg kell vizsgálni a művelő­dési központ fűtésének rekon­strukcióját, illetve a végleges költségvetésig tisztázni kell a helyi szakközépiskola hovatar­tozásának kérdését. A képviselő-testület ülésén döntöttek arról, hogy alapít­ványt hoznak létre Tabon a vi­lágháborús áldozatok emlék­művének felállítására. A város önkormányzata 200 ezer forin­tot biztosít a nyílt alapítvány in­duló vagyonaként. Mindamel­lett a hozzátartozóknak, a la­kosságnak, a vállalatoknak a támogatását is várják az egész­ségházzal szemben levő park­ban felépülő emlékműhöz. (Krutek) A megyei növényvédelmi állomás laboratóriumában a déligyümöl­csök szavatolt ellenőrzését végzik: nincs-e bennük maradványa egészségre ártalmas növényvédő szernek. Rendszeres itt a tárolt ter­mények — repce, búza, napraforgó stb. — kiszállítás előtti vizsgálta is Fotó: Gyertyás László —Mit jelent az, hogy lélekben felkészült? — A kormányban én egy csa­patot képviseltem. Köztudott, hogy a tulajdonviszonyok ren­dezése körül milyen vita folyik. Én, a csapatom megbízásából is, a reprivatizáció mellett állok, míg meglehetősen sokan a pri­vatizáció mellett vannak. Ha ez utóbbi mellett születik többségi szavazat a kormányban, kor­mánytagként nekem is ezt kell képviselnem. Önmagámmal kerültem volna szembe — és természetesen azokkal, akiket képviselek. Azt mondták volna rólam: elárultam a parasztkér­dést. Emberi oldalról viszont meglepett a mód is, a forma is. Vidékről hazatérve mentem be az irodámba, és ott találtam az — A magyar mezőgazdaság­ban meg kell szervezni, ki kell alakítani a mindenkire kiterje­dő összagrárérdek-védelmet. Olyan érdekvédelmet, amely— ha rendeztük a tulajdont — magába foglalja a kicsit és a nagyot is. Csak ilyen komplex egységben gondolkodhatunk. És ebben benne kell lenni a ter­meltetésnek, az informatiká­nak, a banknak, a biztosítás­nak, az oktatásnak, a szakta­nácsadásnak, az adó- és jogvé­delemnek. És az egészet egy kamarai törvénnyel kell szente­síteni! Hát ennyi! Úgy vélem, két emberöltőnyi feladatom van. — Jó egészséget és sikert kívánok a következő két ember­öltőre! Vörös Márta A mai helyzet: vihar előtti csend Az APEH megértő, de fizetni kell Az idei évre vonatkozó adótörvények parlamenti elfogadása elhúzódott, s ezért az új jogszabályok nem álltak kellő időben az adózók rendelkezésére. Az APEH ezért azt mérlegeli, hogy azon gazdálkodószervezeteknek, vállalatoknak, illetve vállalkozók­nak, akik a késés miatt január 10-én nem fizették be a vállalkozó­nyereség-adó idei első adóelőlegét, de január 15-ig azt befizetik, késedelmi pótlékot nem számítanak fel — nyilatkozta Sütő Dezső, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke. Mint ismeretes, január 10-ig azoknak az adóalanyoknak kel­lett befizetni a vállalkozói nyereségadó-előleget, akik kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek, az előző évi nyereségadójuk elérte a 3 millió forintot és nem a mezőgazdasági ágazatba tartoz­nak. Az adózó állampolgároknak január 31 -éig meg kell kapniuk a munkáltatóktól a jövedelemigazolásokat. Az adóbevallások el­készítésének és beadásának határideje a személyi jövedelemadó esetében március 20-a, a vállalkozóinyereség-adó tekintetében február 28. (Folytatás az 1. oldalról) A szocialista párt megyei szervezetének életét, munkáját elemezve azt hangsúlyozta, hogy az eredmények voltak túl­súlyban. Sárdi Árpád örömmel állapította meg: az MSZP parla­menti frakciója szakított az ál­landó hátrálással és egyre több kezdeményező lépést tesz. E tekintetben elismeréssel szólt a két somogyi képviselő Horn Gyula és dr. Schucmann Ta­más tevékenységéről. Elmondta azt is, hogy a me­gyei közgyűlésben az MSZP a legnagyobb párt. El kell érni — mondta —, hogy a megyei köz­gyűlésben mindenki saját vá­lasztókerületét képviselje: fél­retéve a pártérdekeket, a me­gye érdekében lépjen fel. A megyei MSZP szervezet­nek a többi párttal való kapcso­latát úgy jellemezte, hogy az „van is meg nincs is”. Leszö­gezte: tisztességes, korrekt együttműködésre hajlandók, de — megyei súlyukból, tekinté­lyükből is következik ez — nem udvarolnak és senkinek sem keresik a kegyeit. A beszámolót követő vitában felszólalók az ország és a me­gye sorsáért aggódtak. A leg­többen azt feszegették, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a munkát, amelybe—mint dr. Lampert Mónika mondta—a választás után mintha egy kicsit belefáradt volna a tagság. Sze­rintük leginkább az önkormány­zatokban tehetik a szocialisták a legtöbbet a közösségért. Já- vorszki Andrásné véleménye szerint a helyi politikai érdeke­ket integrálni kellene. A cselek­vésnek tág tere van: a kallódó fiatalok és nehéz helyzetben lévő idősek felkarolásától a he­lyi gazdasági gondok megoldá­sáig. — A baloldali eszme nem ide­gen az emberektől, csak meg kell találni a módját a lakosság­hoz való közeledésnek — mondta dr. Bérzci Antal, aki kezdeményezője a keresz­tényszocialista frakciónak. Többször is felmerült, mikor és kit támogassanak a szocia­lista párt tagjai. Mindenki azzal a nézettel értett egyet, hogy azt kell támogatni, aki leginkább képviseli a lakosság, a közös­ség érdekeit. A barcsi Francz Dezső mondta: tettekre van szükség, mert amíg nem be­azonosíthatók a tettek alapján, az emberek nem tudják, kik is a szocialisták. A szocialista párt tagjai köré­ben nagy az ideológiai bizony­talanság: a „kik vagyunk”, „mit akarunk" kérdésre sokan úgy érzik, még mindig nem kaptak igazi választ. A válaszadásra is vállalkozott dr. Jánosi György, az MSZP alelnöke .......— Az MSZP szo­c iáldemokrata típusú szocialis­ta párt. A mi felfogásunkban és a szociáldemokrácia felfogásá­ban a szocializmus mozgalom, (nem rendszer, ahogy az MSZMP tartja) amely meghatá­rozott alapértékek mentén sok­féle társadalmi berendezkedé­sű országban szervezi egy adott párt, vagy mozgalom poli­tikáját.” A mai helyzetre utalva kije­lentette: jelenleg csönd van. Sokan szeretnék hinni és mondják is, hogy ez vihar utáni csend. Hiszen az elmúlt év nagy viharokat jelentett. Én azonban azok közé tartozom, akik azt mondják: ez vihar előtti csend. Mert iszonyatos dolgok várnak még erre az országra. Megin­dult ez a folyamat attól a pilla­nattól, hogy tegnap bejelentet­ték a rendkívül nagy áremelés­ről tanúskodó listát... Szegedi Nándor Az idő bölcsességet termel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom