Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
1991. január 12., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 15 , .Tibiké” — Tibi, mondták már neked azt, hogy szép fiú vagy? — Igen, legutoljára otthon, gyermekkoromban, amikor rossz fát tettem a tűzre. — De remélem arról csak értesültél, hogy a tinédzserkorú lányok körében nagyon sok hódolód akad? — Csak nem a T. gimisekre célzol, tőlük szoktam kapni üdvözlő leveleket, no meg gratuláló cédulákat, amiket az autóm ablaktörlő lapátja alá dugtak. — Hát akkor bővül a kör, mert nekem egy másik iskolából érkezett az egyértelmű kérés, hogy írjunk a „Tibikéről”, mert a Tibiké olyan „szívdöglesztő”. — Na, jól nézek ki! — Gondolod? De azért ne bízd el magad, pillants inkább újra a tükörbe, hátha megváltozik a véleményed. — Elárulnád az iskola nevét? — Nem tehetem, fogadalmat tettem. Különben is miért érdekel, úgy tudom, hogy te csakis a kosárlabdának élsz. — Hidd el, szívesen élnék csak a kosárlabdának, de manapság abból sajnos nem lehet megélni. — Azt tanácsolom, hogy akkor változtass foglalkozást. Akiért így rajonganak a fiatalok, az igazán megpróbálhatja a kosárlabdapályát felcserélni mondjuk a színészi pályával. Biztosan meg lenne ott is az ázsiód. Fogadnék, hogy már a kezdet kezdetén legalább két Szerednyei Béla fotóért lehetne csak kapni egy eredeti Monokot. — Hát te is eredeti vagy, de ne ugrass tovább. — Jó, befejezem, tudom, hogy éppen eleget ugráltat az edződ. Vegyük hát komolyra a dolgot. Én megígértem, hogy írok a Monok „Tibikéről”, s ezt könnyen megtehettem, mert annyi haszontalan dologról írtam már, hogy eggyel több vagy kevesebb... — Az előbb mondtad, hogy vegyük komolyra a dolgot. — Bocsánat, igazad van. Nos, akkor váltsunk modort. Először is arra kérnélek, hogy röviden mutatkozz be a hódolóidnak. Honnan indultál és miért éppen a kosárlabdánál kötöttél ki? — A mi családunkban egyszerűen nem is lehetett volna elképzelni, hogy valaki ne sportoljon. Apám a mai napig is aktív tekéző, a húgom NB ll-es röplabdázó volt, egyidejűleg anyukám pedig az egyik sportegyesületnél szertáros. Nálunk másról sem lehetett otthon hallani, mint a sportról. Apukám egyszer kijelentette: csak akkor vonul vissza az aktív versenyzéstől , ha a három Monok nevet egyazon újságban olvashatja a sportrovatban. 1983-ban ez megtörtént, ő aztán nyugodt szívvel visszavonult, s ezt olyan komolyan gondolta, hogy még ma is oszlopos tagja a K. Építők NB lll-as tekecsapatának. — Te pedig fittyet hánytál az apai örökségre és kosarazni kezdték — Á, dehogy! Fociztam a Rákóczi ifiben, s állítólag nem is én voltam a legügyetlenebb! — Akkor kinek köszönheti a kaposvári labdarúgás, hogy elcserélted a labdákat? — A Berzsenyibe jártam általános iskolába és ott a nemrégen elhunyt, általam tisztelt Vigh Gyula testnevelő kedvel- tette meg velem a kosárlabdát. Eleinte még vaciláltam; sokáig nem tudtam dönteni, mert hát a foci is vonzott. Aztán átkerültem az 503-as szakmunkásképzőbe, ahol „belefutottam” Stettner Jánosba, akit aligha kell a mi sportágunkban bemutatni. ízig- vérig kosaras volt, s ettől kezdve nem volt mese. Ő vitt le az akkori SÁÉV edzéseire, s ezzel eldőlt a sorsom. — Az első N B l-es mérkőzésre az ember úgy szokott emlékezni, mint az első szerelemre. Gondolom te is így vagy vele. — így, így. Mitagadás, a SÁÉV-ben az elején nem sok babér termett a számomra, és senki sem mozgatta értem a kisujját sem, amikor megkaptam a behívót. Átkerültem a Táncsicshoz, ahol Klenovics Endre vezetésével ekkor jutott" fel a csapat az NB l-be. Valóban örökké emlékezetes marad számomra a Bp. Honvéd elleni első élvonalbeli mérkőzésem. — Bizonyára azóta már jó néhány frissebb emlék is társult ehhez. — Ajaj! Nem is tudom, hogy hányadiknál tartok, de a százötvenet meghaladja az NB l-es mérkőzéseim száma. Szerencsés alkat vagyok; nem vagyok sérülékeny, és talán nincs is kívülem más Kaposváron, aki 1982-től minden bajnokságot végig játszott. —= Ahogy elnézlek, hízékony sem vagy. — Már megint kezded? Tapasztalhattad, én így tetszem! — Valóban nagyon népszerű vagy és ezt nem viccből mondom. Érzékeled ezt a hétköznapokon is? — Igen, a magánéletemben is számtalan jelét tapasztalom, és megvallom, nagyon jól esik. Volt, amikor a győzelmünk után kis kék-fehér zászlót találtam az autómra tűzve, de volt rajta már fekete is, gondolhatod, hogy mikor. — Tibi, szavaidból szűröm ki, hogy elégedett ember vagy. Tudom, hogy magadtól te ezt nem mondanád, de azért megkérdezem: nincs hiányérzeted, amiért soha még nem kerültél szóba a válogatottnál? — Hát ez a fájó pontom. Főleg azért, mert három ízben is meghívást kaptam a keretbe, de bármilyen hihetetlen, mindig akkor, amikor megsérültem. Mintha csak ezt lesték volna, így aztán csak Nyugat-Magyar- ország válogatott lehettem. — 29 éves vagy, talán még érkezik egy újabb meghívó. — Én erről már lemondtam. Nekem csak egy a fontos, hogy itt jól játsszak és benn maradjunk az A csoportban. A mi szurkolótáborunk ezt igazán megérdemli. — Én köszönöm meg hódolóid nevében is a jóhangulatú eszmecserét. Üzensz tán nekik valamit? — Csak annyit, hogy szeressék továbbra is a kosárlabdát és szívből szurkoljanak nekünk. Jutási t------------------- "\ É rtesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy a marcali KOMPLEX Elektromos Gépjavító Szolgáltató Vállalattal (GELKA) kötött átalánydíjas javítási szerződés A MAI NAPTÓL A NAGYMÉRETŰ KÖL TSÉGNÖ VEKEDÉSEK Ml A TT MEGSZŰNIK Az 1991. évre befizetett átalánydíjak után — a régi feltételekkel— a javítást elvégezzük, vagy kívánságra visszafizetjük. A készpénzes és garanciális javításokkal továbbra is a tisztelt ügyfeleink rendelkezésére állunk. Tel.: (85) 11 -456 (109261) Profiknak nem! A Hivatásosok Nemzetközi Kerékpáros Szövetségének (FICP) döntése szerint 1990-től kezdve a profi kerekesek nem vehetnek részt az olimpiai játékokon. Lassabban Silverstonban A világ eddigi leggyorsabb Forma—1 -es autós versenypályáját, a silverstone-it hárommillió dolláros beruházással felújították. A napokban megnyitott új pálya az eddiginél lassabb és biztonságosabb lett; a szakértők szerint a Forma—1 -es pilóták maximum 218 km/órás sebességgel hajthatnak majd a következő idényben. A legjobb „francia” csatárok között A legnagyobb francia sportnapilap, a L. Équipe év végi ranglistája szerint Kovács KálHa lenne négy f,Egérkénk,f... Barcelonában talán már úszóváltónk is lesz A már eddig is nagyszerű magyar sikereket hozo perthi úszó-világbajnokság televíziós közvetítését nézve sok szurkolóban fogalmazódott meg a kérdés: miért nincs váltója az együttesnek? Miért csak a kiemelkedő egyéniségek szállítják a nagy sikereket, az aranyérmeket, a világcsúcsokat? Erről az érdekes kérdésről beszélgetett Szakadáti Lászlóval, a Magyar Úszószövetség technikai igazgatójával az MTI munkatársa. —Mi az oka annak, hogy utoljára a moszkvai olimpián indult világversenyen magyar úszóváltó? — A válasz eddig roppant egyszerű. A jó váltó négy egyenrangú és kiváló úszót feltételez, mi pedig az utóbbi időben nem rendelkeztünk ilyen alaposan felkészített gyorsúszóval . Csak olyan váltót érdemes nevezni, amelyik esélyes a döntőbe jutásra bármelyik világversenyen. Annak pedig végképpen nincs semmi értelme, hogy az esetleges erőltetett váltószereplés az egyéni sikerek rovására történjen. — Az utóbbi időben Szabados Béla személyében beérni látszik egy kiváló gyorsúszó. Vele nem számolnak? — De igen, éppen ezért utazott ki Perthbe. A magyar úszósport eddig a kiváló gyorsúszót nélkülözte, Szabados feltűnése pedig ezt a hiányt pótolhatja. Tavaly ugyan csak kilencedik lett az ifjúsági EB-n, de az 1974- ben született indulók közül ő volt a legjobb. Hasonlóan jól szerepelt „kortársa”, Hortobágyi Tamás is. A világbajnokságon Rózsa Norbert mellúszása,,aranyat ért”. Czene Attila is megfelelt, Deutsch Tamás hátúszó szereplése pedig szintén kellemes meglepetés. — Lassan,,összejön” tehát a váltó? — Valószínűleg. Az idei ifjúsági Európa-bajnokságon már kipróbálhatjuk a csapatot, jövőre pedig — esetleg Darnyival a pillangóúszásban kiegészülve — már a siker reményében induló kvartettet nevezhetünk a barcelonai olimpiára. — Ebben a váltóban tehát Szabados lehet a kulcsember? — Igen. A100 méteres gyors- úszában olyan „sűrű” a világ élmezőnye, és a váltó olyan sokszor a beúszón dől el, hogy Szabados szereplése döntő fontosságú lehet. Ismét hangsúlyozom azonban: a szövetség elnöksége egyetért Szé- chy Tamással. A váltó semmilyen körülmények között sem mehet az egyéni számok rovására. — Eddig csak a férfi 4x 100-as vegyes váltóról volt szó. Miért? — Mert a többi számokban semmi esélye sincs a mai magyar úszósportnak a világversenyeken. Női váltónk pedig legfeljebb akkor lehetne, ha Egerszegi Krisztina úszhatná végig valamennyi résztávot... Lehet hallgatni! Vasárnap a Magyar Rádió helyszíni közvetítést ad az ausztráliai Perth-ből, a férfi vízilabda-válogatott végső világ- bajnoki helyezését eldöntő mérkőzéséről. Amennyiben a szombati elődöntőben dr. Kon- rád János szövetségi kapitány legénysége győz a spanyol együttes ellen, úgy ezt az ösz- szecsapást vasárnap 9.30-tól 10.45 óráig sugározza a Petőfi adó, vereség esetén 5.30-tól 5.59 óráig a Kossuthon, majd ezt követően — 6-tól 6.30-ig — a Petőfi adón lehet figyelemmel kísérni a magyar csapat bronzéremért vívott találkozóját. Ez történt pénteken A perth-i úszó-világbajnoksá- gon Rózsa Norbert, aki korábban a 100 méteres mellúszásban aranyérmet szerzett, pénteken — hasonló úszásnemben — a 200 méteren második helyen végzett, ezüstérmet vehetett át, mégpedig úgy, hogy új Európa-csúcsot állított fel. Az olimpiai bajnoki címvédő Szabó József az ötödik helyen fejezte be a küzdelmet. * * * A perth-i világbajnokságon a magyar női vízilabda-válogatott 8:7 (3:1, 3:3, 1:3, 1:0) arányú verereséget szenvedett Kanadától. A magyarok a 3. helyért játszhatnak az Egyesült Államok együttesével szombaton. mán, az Auxerre játékosa hármas holtversenyben a hetedik helyen végzett a francia csatárok listáján. A Bp. Honvéd volt futballistája a lap évközi osztályzatai alapján vívta ki az előkelő helyet magának, ami annál dicséretesebb, mivel közismert, hogy a gall újságírók nem osztogatják bőkezűen a jó „érdemjegyeket” a külföldieknek. Tyukodi a „leg” A RÓZSA... Tegnap az új magyar csillag, Rózsa Norbert jóvoltából folytatódott az éremgyártás. Bár ezúttal „csak” egy ezüstérem sikeredett az ausztrál nyárban, ne legyünk telhetetlenek: Norbi új Európa-csúcsa önmagáért beszél! Szinte a teljes ismeretlenségből tűnt fel ez a magyar fiú, hogy aztán alig néhány nap alatt megismerje az egész világ. S a szívünk csücskében mi, somogyiak még büszkék is vagyunk Norbira, hiszen egy kaposvári edző, Ketskés Andrea keze alatt kezdett kibontakozni kivételes tehetsége, hogy aztán később a macjyar „úszópápa”, bizonyos Szechy Tamás igazi világklasszist faragjon belőle. Rózsa Norbertnek ez volt az első igazán nagy felnőtt nemzetközi versenye, ahol mindjárt egy aranyat és egy ezüstérmet szerzett. Mi tagadás, egy világ- bajnoki újonctól nem rossz teljesítmény... — F — A magyar úszósikerekről A szenzációt eddig nem az amerikai csapat szolgáltatta, amelynek tagjai a perth-i úszóvilágbajnokság előtt nagy hangon aranyesőről szónokoltak, hanem —a magyar válogatott. Perth-ben is az történj, ami mindig megesik az úszóversenyeken: bárhol is bukkan fel a kis magyar csapat, a verseny fénypontjai már biztosítottak. Ez a véleménye a Frankfurter Rundschu című lapnak, amely múltkori számában a magyar diadalsorozat okának nyomába eredt, s a német olvasók számára „felfedezte” a sikerek kovácsát, Széchy Tamást. A magyar úszókról egész évben keveset hallani — írja a Frankfurter Rundschau. Eltűnnek, lemerülnek a magyar újságírók nagy bánatára. „Interjút kapni az országos bajnokságon felér egy erőpróbával” — sopánkodik egy rádióriporter. A legfontosabb napon azonban felbukkannak, s mindig igen sietős a dolguk: fürdődressz fel, zsupsz bele a vízbe, gyorsan úsznak egy világcsúcsot, s aztán ismét elosonnak, mintha itt sem jártak volna. Szárnyalásukat egy férfinak köszönhetik, aki már húsz éve a magyar úszósikerek letéteményese: Széchy Tamásnak. Minden szabályosan történik a magyarok háza táján? A kérdésre Széchy precízen felelt: „Ha doppingra gondolnak, olyan nálunk nincs!” A frankfurti újság szerint nemcsak Széchy Tamás edzői képességeit értékelik nagyra, hanem azt is, ahogy a versenyzőkkel bánik. „Nagyon beleérző típus, egészen pontosan tudja, hogy kiben mi játszódik le, s aztán megpróbál arra a hullámhosszra ráállni" — mondja Darnyi, akinek Széchyhez fűződő személyes viszonya már-már apa-fiú kapcsolat. „Sok tekintetben azonosan gondolkodunk” — nyilatkozik Darnyi a Frankfurter Rundschau munkatársának. Bemutatkozás bikiniben Csaknem egy hónapos késéssel, de végül is értesítést küldött a Magyar Asztali Labdarúgó-szövetség arról, hogy ki az év sportolója köreikben. Hivatalos levelükben jelezték: tavaly december 14-én dötöttek arról közgyűlésükön, hogy Tyukodi György (Bp. Testvériség) érdemelte ki a megtisztelő címet. Ezt már csak azért is fontos tudni, mert a hivatalos, országos sportági szakszövetségként működő aztali labdarúgók először jelölték meg az év legjobbját. Kisebbfajta szenzációról számol be az APA osztrák hírügynökség. A jelentés „forradalmi újításnak” nevezi azt a tényt, hogy a nemzetközi úszósport történetében a vb-n először szerepelhetnek úszónők bikiniben — mégpedig a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) engedélyével, de csak a hosszú távú versenyben. A bikini „felfedezése” óta, azaz 43 éve ez a kétrészes ruhadarab erkölcsvédelem miatt tiltva volt. Nos, csütörtökön két ausztrál hosszútávúszónő, Shelly Taylor- Smith és Tammy van Wisse a 25 kilométeres távot ebben az „öltözékben” tette meg. Az újítás mégsem teljes körű, hiszen az uszodákban továbbra sem kívánatos öltözék a bikini, mégpedig azért, mert a nézőket meg akarják óvni a „szemérem- sértő" látványtól. És ugyebár, ha a folyóban úszik valaki, a nézők szeme oda már nem lát el...
