Somogyi Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-11 / 9. szám

1991. január 11., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 Peter Ulbricht német festő kiállítása tekinthető meg a Kilián György Városi Művelődési Központban. Képünkön: Süllberg című fametszete, és Bromen környékén című olajfestménye látható Két összebújó kereszt Kultúra és önkormányzat A közművelődés útjai Teleki Blanka mondja a róla szóló életrajzi (lány-)regény- ben, hogy Svájcban még a he­gyek is szabályosak, szimmet­rikusak, rendezettek, nem úgy Erdélyben, ahol mintha valami szeszélyes óriás dobálta volna egymásra a szirteket, csúcso­kat és lejtőket. De éppen ezért olyan szépek és titokzatosak. Az erdélyi táj és az erdélyi ember (vele együtt természete­sen az erdélyi történelem) jele­nik meg Péter János és Szent- iványi Árpád fotóin, amelyekből a szombathelyi Művelődési és Sportházban nyílt kiállítás. Szentiványi Árpád kalandos utak után — Újvidékről elindul­va — érkezett meg Magyaror­szágra 1980-ban. Azóta a So­mogyi Fotóklub — és az Ameri­can Photographie Society tag­ja, számos kiállítás résztvevője — és díj tulajdonosa. A kapos­vári Péter János több neves fo­tóklub tagja, képeivel nem egy díjat nyert már. Szombathelyi közös tárlatukat dr. Láng Gusztáv tanszékvezető főiskolai tanár nyitotta meg. Tízszer ekkora kiállítás is kevés lenne—mond­ta —, hogy megmutassa Er­dély, az a mi fogalmaink szerint országnyi terület, valamennyi arcát. De egy kiállítás képeinek A közösségi művelődésért Somogybán elnevezéssel, nyílt alapítványt hozott létre a kapos­vári Kilián György Városi Műve­lődési Központ. Az alapítvány célja a tehet­séggondozás fejlesztése me­gyénkben, különösen Kaposvá­ron és a városkörnyéken. Támogatni kívánják az amatőr művészeti csoportok tevékeny­ségét, a Vikár Béla vegyes kart, a Somogy táncegyüttest, a Fla­mingó Társastánc Klubot, a Ba­lázs János Képzőművészeti Kört, és a matematika és bioló­giai tudományos szakköröket. Pályázat alapján, anyagilag úgyis hangulatukkal, erejükkel kell felidézniük az egészet, egy mozdulatban megmutatni a tel­jességet egy rezdülésben az évszázadokat. Péter János fotósorozatának első képe, Az igazságos című megüti a kiállítás alaphangját: a képről Fadrusz János kolozs- vár Máryás-szobra néz le a magasból. Aztán tájképeket lát­hatunk (Patkós-kő, A hasadék) székelykaput, városrészlete­ket, temetőt. Mindazt, ami eszünkbe jut, ha Erdélyre gon­dolunk. (Ami kikopott már rock- pop(?) együtteseink videoklip- jeiből is.) Az elmúlás című kép azért nem felejthető: két összebújó, gyenge kis kereszt támasztja egymást Farkaslakán. Szentiványi Árpád képei kö­zül a Gyilkos-tó címűre emlé­keztem —talán azért, mert kiál­tó az asszociáció: az alkonyi napfény égő vörösre (vérszínű­re?) festi éppen a vizet. A megnyitón erdélyi magyar költők verseit mondta Varga Kr/szf/nafőiskolai hallgató; éne­kelt és gitározott Joós Tamás. Értő-érző műsorukhoz és Láng Gusztáv gondolataihoz mintha a kiállítás szolgált volna illuszt­rációként. Via támogatják, illetve ösztönzik az önszerveződő közösségek lét­rejöttét. Az alapítvány induló vagyona 100 ezer forint. Ezt az összeget a rendelkezésre álló közműve­lődési anyagi alapból biztosítot­ták. A célok megvalósítása érde­kében végzett vagy végzendő tevékenységért a kuratórium döntése alapján jogi személy vissza nem térítendő támoga­tásban, magánszemély ösztön­díjban vagy egyszer vissza nem térítendő támogatásban részesülhet. Ünnepeljük együtt a magyar kultúra napjaként január.22-ét, a Himnusz születésnapját — erre hívta fel figyelmünket a Társadalmi Egyesülések Szö­vetsége. Soha jobbkor nem irá­nyíthatná a figyelmet a kultúrá­ra! Nemzeti himnuszunk szüle­tésnapja a mindennap megélt kultúra kezdetét jelenti. Van-e esély? Nemzeti kincs-e a kultúra? — tolul fel bennünk a kérdés. És mekkora szerepe van a közmű­velődésnek? Van-e esély a nemzeti felemelkedésre ott, ahol mindez nem elsőrangú kérdés? Miért nem teremtjük meg még ma sem a művelődési közösségek indulási-működési feltételeit, legalább a körzeti szakember-ellátottságot, a kul­turális haladás képviseletét a helyi testületekben? A közművelődés és szociál­politika kapcsolatát, együttmű­ködését tárgyaló fórumok napi­renden vannak, a gond azon­ban ettől nem csökken. Sokan úgy vélik: törődés helyett politi­kai ködösítés tapasztalható. A legsúlyosabb a helyzet az eddig közös tanáccsal működő körze­tekben, tehát a falvak sokasá­gában, s így az ország nagy részét, a hagyományőrző forrá­sokat is érinti. Közigazgatási-gazdasági Az orvos ránézett a betegre, aki már az előző héten is járt nála, és megkérdezte. — Hogy van? Megszűntek a panaszai ? Rendszeresen szedi a gyógyszert? — Itta bal bordám alatt most is állandóan fáj — felelte a pá­ciens. — Értem. A múlt héten is közöltem már, hogy milyen gyógyszert szedjen, és milyen diétát tartson. — Éppen ezért jöttem, hogy megmondjam: mindent betar­tok, amit elő tetszett írni. Csak mások nem tartják be. Emiatt szeretnék panaszt tenni. Első­sorban a csaposra. Megmond­tam neki, hogy orvos utasításá­ra diétáznom kell, de ő továbbra is vizezi a boromat. — Hiszen megmondtam, szempontból megtörtént a levá­lás, a súlyosan hátrányos hely­zet azonban öröklődött. S új kötődések, függőségek alakul­tak ki. Az önkormányzatok je­lentős része igyekszik levetkőz­ni a csak közösen fenntartható közművelődést (állami támoga­tás megszűnése, megfizethe- tetlenség réme, szakemberhi­ány miatt), mert nem vette észre annak megújulási törekvéseit. Akadály és lehetőség Súlyosbítja a helyzetet az érdektelenség, a hozzá nem értés, a volt társközségek kultu­rális széthúzása, az irigység, igazságtalanság a közös kultu­rális vagyon elosztásánál. Az önkormányzatok pénzügyi aka­dályokat említenek, mire a nép­művelő szervilis módon eleve méltányolja ezt, és átalakítja a tevékenységet... s nem az ér­tékőrző kultúra felé. így azonban egyre sekélyesebb lesz a magyar művelődés és gondolkodás. Néhány kivételtől eltekintve a kisközségekben megszűnik (megszűnt) a közművelődés. Veszélybe került — anyagilag és erkölcsileg is — az a szak­ma, amely gyakran egyszemé­lyes humánszolgálat és egyet­len kapocs volt 4-5-6-7 község között. így az esetleg néhány év hogy a sok folyadék árt az egészségének. — Éppen azért jöttem, meg­kérni, hogy adjon nekem egy írást, hogy megmutassam an­nak a szemtelen csaposnak, hogy ne szódázza továbbra a boromat, mert az árt az egész­ségemnek. —Ember, értse meg végre— mérgesedett az orvos —, hogy magának nem szabad inni sem szódázott, sem tiszta bort. Ahe­lyett, hogy este a füstös kocs­mában üldögél, menjen a friss levegőre sétálni. — Én is azt mondtam a fele­ségemnek, hogy szükségem van sétákra, de nem akar megérteni. Amikor hazatérek, lármát csap. — És maga mikor szokott hazamenni? alatt elérhető felemelkedés helyett újabb évtizedekre bénu­lás következik. Pedig volna lehetőség a meg­újulásra: a szabadművelődési, szociokulturális szolgálattá való szerveződéssel, a közös­ségi szempontok előtérbe he­lyezésével, illetve a vállalkozói mozgalom kiterjesztésével. Család- és egyénsegítő, men­tálhigiénés humánszolgáltatá­sokat lehetne bevezetni (falu­házakban, használaton kívüli bölcsődékben stb.), s megold­hatná a laikus segítőhálózat képzését is. (E célokat támo­gathatják az alapítványok.) Szükség van a szakdolgozók­ra, és részvételükre a helyi ön- kormányzatokban. Az önfenn­tartásra törekedve pedig új szponzori csatornákat kutathat­nának fel, piacorientáltsággal. Jövőnk kulcskérdése A művelődés végső célja csa­kis a műveltség terjesztése le­het. Szükség van a közművelő­désben a szemléletmegújulás­ra is... Nem fogadható el, hogy „nincs pénz” a művelődésre! Elő kell teremteni. S ezt—felte­hetőleg — segítik az önkor­mányzatok is. A közművelődés ügye ugyanis a nemzet jövőjé­nek egyik kulcskérdése. Palásti Szabó János — Úgy éjfél után. — Ejfél után? Addig mit csi­nál? —A haverokkal kártyázom. — Én sétákat javaslok, és maga a kocsmában kártyázik éjfélig. Ez kimeríti az idegeit. — Nagyon is igaza van a főor­vos úrnak, mert ha hazame­gyek, az asszony elkezd kiabál­ni, és az teljesen kikészíti az idegeimet. — Igaza van az asszonynak, hogy kiabál magával, mert ahe­lyett, hogy a kocsmában ül és a barátokkal szórakozik, fogja karon az asszonyt és menjenek a parkba sétálni, és meglátja, hogy nem lesz kiabálás. — Én, mint beteg ember jöt­tem, hogy tanácsot kérjek és segítséget kapjak. Aztán lelket- lenséget, bürokráciát találtam és olyat mondanak a betegnek, amit ő maga is tud. Dr. Hiev llia KÍSÉRLETEK KAPOSVÁRON Vállalkozó iskola Head (fej), heart (szív), hands (kéz) és health (egészség). Négy ,,h” azaz 4H. Ezt a nevet viseli a világ 95 országában működő finn illetőségű gyer­mek- és ifjúsági szervezet, mely tevékenysége révén tanít és vállalkozásra nevel. A fiatalok gyakorlati-manuális ismereteit gyarapítja, elősegíti az oktatást és a fiatalok pályaválasztását. A szervezet tagjai önálló fel­adatokat oldanak meg. Megta­nulhatják becsülni az erőfeszí­tést, növekszik felelősségérze­tük és vállalkozó kedvük. A mozgalom egyik legfontosabb vállalkozása a szervezet kiter­jesztése a városokra. A tevé­kenység központjában a sza­badidő természettel szoros kapcsolatban való-eltöltése áll. A tanulók megismerkedhetnek a vidéki élettel és munkával. Az Agrya és megyei szerve­zete, a Falun élő Fiatalok Szö­vetsége közreműködésével Magyarországon is szeretnék meghonosítani ezt a mozgal­mat. Bázisai a vállalkozó isko­lák lennének. A szervezetbe való bekapcsolódás anyagi hasznot is biztosít a vállalkozó gyerekek és nevelők, az iskolák számára. Soós Tibor a Féfisz elnöke és az Agrya elnökségi tagja (civilben Igáiban tanár) elmondta: — Informálódó összejövetelt hirdettünk meg Kaposváron a Toldi, vidéken pedig több iskola is vállalkozna a megvalósítás­ra. Országosan már vannak is­kolák ahol működik ez. Pénzt kell előteremtenünk pályáza­tok, alapítványok útján s utána már jöhetnek a vállalkozók. Kezdetben szűk körben szeret­nénk kipróbálni. Garami Attiláné, a kaposvári Toldi Miklós Általános Iskola igazgatónője azt mondta: ná­lunk már piacra is dolgoznak a gyerekek. Itt létezik már a 12 osztályos iskola, és 18 éves korig sok mindent megtanulhat­nak a szervezet segítségével a diákok. Néhány információ a 4H fi­nanszírozásáról Finnország­ban. Éves támogatást kap az államtól a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztériumőn ke­resztül. Az önkormányzatok szintén segítséget adnak. A 4H vállalkozásaiból az állami tá­mogatások összegével azonos nagyságú bevétel származik... Tóth Kriszta UJ ALAPÍTVÁNY SOMOGYBÁN AZ ESET

Next

/
Oldalképek
Tartalom