Somogyi Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 187-210. szám)

1990-12-22 / 205. szám

2~ =*3 SOMOGYI HÍRLAP •• * I. évfolyam, 205. szám Ara: 5,80 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. december 22., szombat DR. GYENESEI ISTVÁN A RÉGI—ÚJ ELNÖK Megalakult a megyei közgyűlés Tegnap megtartotta alakuló ülését Kaposváron a So­mogy megyei közgyűlés. A tanácskozást dr. Gyenesei Ist­ván megyei tanácselnökként nyitotta meg, a zárszót vi­szont már a megyei közgyűlés elnökeként mondta el. Dr. Sütő László marcali pol­gármester, a közgyűlés leveze­tő elnöke, egy nagy iratcsoma­got vett át a leköszönő megyei tanácselnöktől, aki — mint mondta — öt éven és öt napon át elnökként szolgálta szülő­földjét. A csomag tartalmazta azokat az összefoglaló jelenté­seket, információkat, amelyek nélkülözhetetlenül szüksége­sek az új testület munkájához. De nem ez volt a tanács minden Sztálintalanítás Albániában Az albán kormány átkeresz­telted azokat a gyárakat és álla­mi intézményeket, amelyek eddig Sztálin nevét viselték. Ezzel párhuzamosan a kor­mány utasításokat adott az Al­bániában lévő Sztálin-szobrok lebontására is; a Tirana köz­pontjában lévő monumentális Sztálin-szobrot péntekre virra­dóra már el is szállították helyé­ről. Tömeges karambol az Ml-esen Péntekre virradó éjszaka tömeges gépkocsikarambol történt Tatabánya térségében, az M1-es autópálya Pest felé vezető útszakaszán. A derese­dé csúszós úton öt személy- gépkocsi és egy teherautó ütkö­zött össze. A mentők három súlyos és két könnyű sérültet szállítottak kórházba. Litván j egy zék Moszkvának A litván kormány jegyzékben tiltakozott Moszkvánál amiatt, hogy Klaipade városában kato­nai járőrök cirkálnak az utcán, és a szovjet hadsereg egységei olyan parancsot kaptak, hogy polgári személyek ellen is fel­léphetnek. Szlovákiai magyar írók kitüntetése A Magyar Köztársaság elnö­ke Dobos László szlovákiai magyar írónak a Magyar Köz­társaság Aranykoszorúval Dí­szített Csillagrendje; irodalmi munkásságuk elismeréseként Duba Gyula és Fonod Zoltán szlovákiai magyar íróknak a Magyar Köztársaság Csillag­rendje kitüntetést adományoz­ta. öröksége. Az idén a jogelőd 127 millió forint többletbevételre tett szert, ennek 50 százalékát a folyamatban levő beruházások gyorsítására, illetve az inflációs hatások ellensúlyozására használták fel. A másik 50 szá­zalékot pedig tartós betét for­májában az új önkormányzatra hagyták. Tehát ezzel is biztosí­tották — legalábbis anyagi szempontból—a zökkenőmen­tes átmenetet a tanácsrend­szerből az önkormányzati rendszerbe. Az új megyei gyűlésnek 50 tagja van; őket a települési ön- kormányzatok képviselő-testü- letei által — kétharmados több­séggel és titkos szavazással — megválasztott küldöttek juttat­ták a megyei testületbe. Erről dr. Iharos Csaba vb-titkár tájé­koztatta a közgyűlést. Elmond­ta: Kaposvár körzete 12, Siófok 9, Boglárlelle 9, Marcali 9 és Nagyatád körzete 11 közgyűlé­si tagot választott. A körzeti kül­döttgyűlésen megválasztott 50 tagból 36 polgármester, 14 pe­dig képviselő-testületi tag. (Folytatás a 3. oldalon) Az új miniszterek eskütétele Tüzpárbaj Csapon Többórás tűzpárbajjá fajult a nyugat-ukrajnai Csap városban állo­másozó katonai alakulatnál a szovjet katonák nemzetiségi okokból kirobbant vitája. Csütörtökre virradóra—eddig felderítetlen körülmé­nyek között — vita kezdődött a különböző nemzetiségű — örmény, azerbajdzsán, csecsen, üzbég és türkmén — katonák között. A vita úgy elmérgesedett, hogy végül megrohamozták az alakulat fegyverraktárát, majd a fegyvereket magukhoz véve több órán keresz­tül ütközetet vívtak egymással. A katonák megtámadták az incidens helyszínére érkezett tiszteket is. Az ütközetnek az őrség vetett véget. Gazdasági rendszerváltást Megszüntették az özvegy férfiak hátrányát — Adókedvezmény intézményeknek, alapítványoknak — Nem lett nullakulcsos az ólommentes benzin Miniszteri eskütétellel kezdő­dött az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka tegnap délután. Sza­bad Györgyházelnök felolvasta Göncz Árpád köztársasági el­nök átiratát arról, hogy Rabár Ferenc pénzügyminisztert de­cember 20-i hatállyal tisztségé­ből, érdemei elismerése mellett fölmentette, egyidejűleg Botos Katalint tárca nélküli miniszter­ré, Kupa Mihályt pénzügy- miniszterré, Pungor Ernőt tárca nélküli miniszterré kinevezte. Boross Péter tárca nélküli mi­nisztert és Horváth Balázs bel­ügyminisztert e tisztségükből, érdemeik elismerése mellett december 21 -i hatállyal fölmen­tette, egyidejűleg Boross Pétert belügyminiszterré, Gálszécsy Andrást és Horváth Balázst tár­ca nélküli miniszterré kinevez­te. Miután az újonnan kineve­zettek többsége kormánytag­Képünkön (balról jobbra) Pungor Ernő, Kupa Mihály, Botos Katalin és Gálszécsy András eskütétel közben (MTI-fotó: Kovács Attila) ként korábban már letette az esküt a Magyar Köztársaság alkotmányára, így ezúttal Botos Katalin, Gálszécsy András, Ku­pa Mihály és Pungor Ernő ünne­pélyes eskütételének tanúja volt az Országgyűlés. (Folytatás a 2. oldalon) Végkielégítéssel az utcára... Tábori 260-an megkapták a munkakönyvét A CSÚCSRÓL A MÉLYBE —KÖNNYES SZEMŰ BÚCSÚZÁS (Tudósítónk telefonjelentése) A Videoton tabi gyáregysé­géből tegnap — boldogabb új esztendőt kívánva—260 dol­gozó távozott el, zsebükben a munkakönyvükkel és a vég- kielégítéssel. Csaknem két évtizeden át különleges helyet foglalt el a Videoton tabi gyáregysége a vidékre települt üzemek sorá­ban. Ez abból adódott, hogy a nagy szakmai felkészültséget igénylő ágazat — a számítás- technika — termelőegységét alakították ki a 70-es évek ele­jén Tabon. A városszéli mo­dern, korszerűen felszerelt gyáregységbe évekig a me­zőgazdaságból vették a mun­kaerőt. Az indulás nehéz nap­jai után egyre több szakember került Tabra, s a feladatok is mind bonyolultabbak lettek. Új üzemcsarnok épült, a nél­külözhetetlen szakemberek­nek pedig lakást biztosítottak. (Folytatás a 3. oldalon) Bukarest: Egy édesanya, a decemberi forradalomban életét vesztett fia síremlékéről söpri le a havat december 20-án, a forradalom első év­fordulójának előestéjén Törvénytelen az államosítás ✓ Észtországban Törvénytelennek minősítet­te a tallinni parlament azokat az 1940-ben Észtországban végrehajtott államosításokat, amelyek a bankokat, a nagy­ipart és a földtulajdont érintet­ték. A tallinni törvény elismeri a tulajdonjog folytonosságát, s megbízza a kormányt az álla­mosítás és a kollektivizáció során jogaiktól megfosztott volt tulajdonosok, illetve örö­köseik felkutatásával, és a kártérítés módozatának kidol­gozásával. Kivonultak a munkaadók Érdekegyeztető ülés — érdekegyeztetés nélkül Érdemi vitára az életszínvo­nal 1991. évi alakulásával kapcsolatos kormányelkép­zelésekről nem került sor az Érdekegyeztető Tanács pén­teki ülésén, rfiert tiltakozva eddigi javaslataik mellőzése miatt a munkaadói oldal nem volt hajlandó részt venni az ÉT munkájában. Képviselőik el sem jöttek az ülésre, csak a munkaadói soros elnököt és a szóvivőt bízták meg a tiltako­zást részletező állásfoglalás közzétételével. Az állásfogla­lásban megállapítják, hogy az ÉT, a kormány és a parlament munkája között nincs megfe­lelő összhang, s így a parla­mentnek már beterjesztett anyagok kerülnek az ÉT elé. A kormány képviselői sokszor nem térnek vissza a munka­adói oldal módosító indítvá­nyaira. Az ÉT rendes műkö­déséhez a kormány magatar­tásának megváltoztatására van szükség; amíg ez nem történik meg, a munkaadók szerint az ÉT munkája telje­sen formális, tehát felesleges. Ezért a munkaadók egysége­sen úgy döntöttek, hogy felké­rik a miniszterelnököt az érde­mi munka és az ÉT tekintélyé­nek helyreállítására. A mun­kavállalói oldal — néhány kü­lönvélemény hangsúlyozásá­val — egyetértett az állásfog­lalással, ugyanakkor felhívta a figyelmet a tárgyalások el­maradásának veszélyeire. Kezdeményezték az ÉT tekin­télyének helyreállítása érde­kében a jószolgálati bizottság felállítását. (Folytatás a 2. oldalon) Válságágazat a juhtenyésztés? Tegnap tárgyalta meg a me­gye juhtenyésztésének hely­zetét a mezőgazdasági ter­melők érdekvédelmi szövet­ségének juh- és kisállatte­nyésztő választmánya. Az elmúlt tíz év alatt felére csök­kent az anyaállomány, telje­sen beszűkült a közel-keleti export. Az idén a gyapjúfelvá­sárlás során szenvedte el ta­lán a legnagyobb sokkhatást az ágazat. A kiútról, a juhtenyésztés jövőjéről — az egész mező­gazdaságot terhelő kérdője­lek ellenére — optimistán nyi­latkoztak a megjelent szak­emberek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom